Környezetbarát multi-irodaház — a Pannon Törökbálinton

Az új épület működése évente 500 magyar háztartás CO2 kibocsátását spórolja meg. Magyarország egyik legzöldebb irodaháza a nyolchektáros terület 69 százalékát őrizte meg zöldterületként, az előírás szerinti negyven százalékkal szemben. Szeptember 22-én, kedden ünnepélyes keretek között átadták a törökbálinti Pannon Házat.

Jóllehet már fél éve Törökbálintra, az Égett völgybe költözött a Pannon, a hivatalos átadásra csak most került sor. Az épület – ha kis szerencsénk van – bevonul a magyarországi építészettörténetbe, mint az első környezetbarát multi-irodaház. A kilenc szárnyat egyesítő üvegátriumot, körülvéve a törökbálinti lankákkal, a Zoboki-Demeter építésziroda tervezte. Első blikkre nem az épület, sokkal inkább a zöld, a táj és a víz tűnik föl – ennél többet pedig nem várhatunk el egyetlen irodaháztól sem. Az épület a nyolchektáros területnek mindösszesen 7,55 százalékát foglalja el a megengedett 30 százalék helyett. A terület 69 százalékát megőrizték zöldterületként, bár az előírás mindössze 40 százalék lenne.

A házat ellátták hőszivattyús rendszerrel és napkollektorokkal is, ami rendkívüli megtakarítást eredményez a használati melegvíz előállításában. A törökbálinti irodaházban a 162 négyzetméternyi napkollektor és a föld mélyéből nyert energia segítségével a Pannon a becslések szerint 120–160 tonnával csökkenti éves széndioxid-kibocsátását, és évente 0,3–0,4 gigawatt órányi energiát spórol.

A lenyűgöző adatok közepette egy pillanatra se felejtsük el: ez egy munkahely. Az a különös érzése támad az embernek, hogy jó lehet itt dolgozni. Közhelyesnek tűnhet, de a cél mégis csak az lenne, hogy az office ne a nyakunkba lihegő főnököt és a gyomorgörcsöt hozza elő belőlünk. Az épület hangulata kifejezetten megnyugtató, az irodák kialakítása pedig direkt elősegíti a skandináv életérzést: nincsenek fix helyek. A kedves dolgozó reggel megérkezik, iszik egy kávét és a termén belül leül oda, ahova épp kedve szottyan. Elgondolkoztató, hogy a norvégoktól kell újra megtanulnunk a kávéházi attitűdöt.

A tervezők a külső környezet kialakítására is gondoltak: csobog a víz, megannyi zöld, Kulinyi István rozsdás szobraival találkozunk az irodaházat körülvevő parkban. Az épületben nem volt sok lehetőségünk az önfeledt sétálgatásra, mivel a norvég koronaherceg pár jelenléte a legszigorúbb biztonsági előírásokat követelte meg. Így is egészen egyértelművé vált, hogy emberközpontú akár a törökbálinti helyszínválasztás, akár az egy légterű, szolidáris, motivációs erővel ható irodák kialakítása.

A hivatalos megnyitóval egy időben konferenciát is szerveztek Fenntarthatóság és építészet címmel. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU Környezettudomány és Környezetpolitikai Tanszékének professzora, az ENSZ Éghajlat-változással foglalkozó testületének tagja és a HuGBC (Hungary Green Building Council, más néven a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) alapító tagja, ismételten felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az évszázad második felében a nyári átlaghőmérséklet kilenc fokkal magasabb lehet, mint a mai. Előadásában hangsúlyozta, hogy bármilyen, 2 fokot meghaladó klímaváltozás visszafordíthatatlan következményekkel jár, és a CO₂ kibocsátásnak 15 éven belül tetőznie kell, a század közepére pedig a mai szint 50–80%-ára kell csökkennie. Szemléletes példákkal illusztrálta, hogy az épülteknek és így az építészetnek, kulcsszerepe van az éghajlatváltozásban. Mivel a többséget a GDP oldaláról lehet megfogni, érdemes megemlítenünk a kutató azon megállapítását, miszerint az épülethatékonysági programok világszerte növelték az országok GDP-jét. A motivációt a kutató részben az állami szabályozásban, részben pedig a közszféra vezető szerepében látja – ezért is tartja nagyon fontosnak a Pannon Ház megépülését. A kutató szerint „mostantól legyen ciki a nem fenntartható építészet".

Reith András, a HuGBC egyik alapítója, a Mérték Stúdió vezetője szerint a fejlesztő, a beruházó, kivitelező és a bérlő is a költségek minimalizálására törekszik, nincs közöttük összhang a célok tekintetében, és csak a bérlő szintjén kerül előtérbe az energiahatékonyság. Külső ösztönző rendszerben látja a megoldást, azaz a beruházót érdekeltté kell tenni a környezettudatos építészetben. Előadásában megemlítette, hogy az épületek energiafelhasználása a teljeshez képest 41%. Reith András egyik diagramjából pedig az derült ki, hogy minél kisebb egy város népsűrűsége, annál nagyobb az egy főre jutó energiafelhasználás.

Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékének Országgyűlési Biztosa a jogrendszer átalakításában látja a megoldást. A hivatalok „gondoskodása" mellett a közösségi részvételt szorgalmazza, és úgy látja, Magyarországon erősek a civilek. Úgy érzi a gazdasági válság nem tett jót a civilek és a zöldek megítélésének: nagyon sokan bűnbakot látnak bennük.

Bonifertné Szigeti Márta, a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) ügyvezető igazgatója a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseiket mutatta be: mint ismeretes a REC nulla CO₂ kibocsátású konferenciaközponttal bír. A konferenciát panelbeszélgetés zárta.

A Népszabadság külön melléklettel készült a Pannon Ház átadására, a címlapon egy interjút olvashatunk Siri Ellen Sletner-rel, Norvégia budapesti nagykövetével. Az újságíró a „norvég csodát" akarta megfejteni, ami azzal összegezhető, hogy idézve a nagykövetet: „Ami a norvégok attitűdjét meghatározza…, hogy ez a gazdagság nem tart örökké, a készletek ki fognak merülni. Tehát annak a generációnak, amelyik kiaknázza, úgy kell gazdálkodnia vele, hogy az utána jövők is profitálhassanak belőle".

Biczó Gabriella

generál tervező, építésztervező: Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda
vezető építész: Zoboki Gábor
koordináló építész: Turi Zoltán
építész tervezők: Borzák Richárd, Böhler Péter, Erőss János, Finta Endre, Mazzag Márton, Reppert Béla, Szatmári Gábor
építész munkatársak: Fejes Gergő, Kovács Andrea, Leits Miklós, Madarasi-Papp Rita, Papp Annamária, Tolnai Linda

építész társtervező, koncepcióterv: Sporaarchitects Kft. - Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya

tájépítészet: s73 - vezető tervező: Mohácsi Sándor