Nézőpontok/Vélemény

Környezetbarát multi-irodaház — a Pannon Törökbálinton

1/19

A Pannon Ház Törökbálinton

?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
Napkollektorok
?>
Napkollektorok
?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
Kulinyi István alkotásai
?>
Kulinyi István alkotásai
?>
VIP páholy
?>
VIP páholy, középen a koronahercegi pár
?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
A Pannon Ház Törökbálinton
?>
Megnyitóra készülve
?>
?>
?>
1/19

A Pannon Ház Törökbálinton

Környezetbarát multi-irodaház — a Pannon Törökbálinton
Nézőpontok/Vélemény

Környezetbarát multi-irodaház — a Pannon Törökbálinton

2009.09.25. 11:55

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Építészek, alkotók:
Zoboki Gábor

Földrajzi hely:
Törökbálint, Magyarország

Az új épület működése évente 500 magyar háztartás CO2 kibocsátását spórolja meg. Magyarország egyik legzöldebb irodaháza a nyolchektáros terület 69 százalékát őrizte meg zöldterületként, az előírás szerinti negyven százalékkal szemben. Szeptember 22-én, kedden ünnepélyes keretek között átadták a törökbálinti Pannon Házat.

Jóllehet már fél éve Törökbálintra, az Égett völgybe költözött a Pannon, a hivatalos átadásra csak most került sor. Az épület – ha kis szerencsénk van – bevonul a magyarországi építészettörténetbe, mint az első környezetbarát multi-irodaház. A kilenc szárnyat egyesítő üvegátriumot, körülvéve a törökbálinti lankákkal, a Zoboki-Demeter építésziroda tervezte. Első blikkre nem az épület, sokkal inkább a zöld, a táj és a víz tűnik föl – ennél többet pedig nem várhatunk el egyetlen irodaháztól sem. Az épület a nyolchektáros területnek mindösszesen 7,55 százalékát foglalja el a megengedett 30 százalék helyett. A terület 69 százalékát megőrizték zöldterületként, bár az előírás mindössze 40 százalék lenne.

 

A Pannon Ház Törökbálinton
1/19
A Pannon Ház Törökbálinton

Napkollektorok
2/19
Napkollektorok

Napkollektorok
3/19
Napkollektorok

 

A házat ellátták hőszivattyús rendszerrel és napkollektorokkal is, ami rendkívüli megtakarítást eredményez a használati melegvíz előállításában. A törökbálinti irodaházban a 162 négyzetméternyi napkollektor és a föld mélyéből nyert energia segítségével a Pannon a becslések szerint 120–160 tonnával csökkenti éves széndioxid-kibocsátását, és évente 0,3–0,4 gigawatt órányi energiát spórol.

A lenyűgöző adatok közepette egy pillanatra se felejtsük el: ez egy munkahely. Az a különös érzése támad az embernek, hogy jó lehet itt dolgozni. Közhelyesnek tűnhet, de a cél mégis csak az lenne, hogy az office ne a nyakunkba lihegő főnököt és a gyomorgörcsöt hozza elő belőlünk. Az épület hangulata kifejezetten megnyugtató, az irodák kialakítása pedig direkt elősegíti a skandináv életérzést: nincsenek fix helyek. A kedves dolgozó reggel megérkezik, iszik egy kávét és a termén belül leül oda, ahova épp kedve szottyan. Elgondolkoztató, hogy a norvégoktól kell újra megtanulnunk a kávéházi attitűdöt.

 

A Pannon Ház Törökbálinton
4/19
A Pannon Ház Törökbálinton

A Pannon Ház Törökbálinton
5/19
A Pannon Ház Törökbálinton

A Pannon Ház Törökbálinton
6/19
A Pannon Ház Törökbálinton

Kulinyi István alkotásai
7/19
Kulinyi István alkotásai

Kulinyi István alkotásai
8/19
Kulinyi István alkotásai

VIP páholy
9/19
VIP páholy

VIP páholy, középen a koronahercegi pár
10/19
VIP páholy, középen a koronahercegi pár

 

A tervezők a külső környezet kialakítására is gondoltak: csobog a víz, megannyi zöld, Kulinyi István rozsdás szobraival találkozunk az irodaházat körülvevő parkban. Az épületben nem volt sok lehetőségünk az önfeledt sétálgatásra, mivel a norvég koronaherceg pár jelenléte a legszigorúbb biztonsági előírásokat követelte meg. Így is egészen egyértelművé vált, hogy emberközpontú akár a törökbálinti helyszínválasztás, akár az egy légterű, szolidáris, motivációs erővel ható irodák kialakítása.

A hivatalos megnyitóval egy időben konferenciát is szerveztek Fenntarthatóság és építészet címmel. Ürge-Vorsatz Diana, a CEU Környezettudomány és Környezetpolitikai Tanszékének professzora, az ENSZ Éghajlat-változással foglalkozó testületének tagja és a HuGBC (Hungary Green Building Council, más néven a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) alapító tagja, ismételten felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az évszázad második felében a nyári átlaghőmérséklet kilenc fokkal magasabb lehet, mint a mai. Előadásában hangsúlyozta, hogy bármilyen, 2 fokot meghaladó klímaváltozás visszafordíthatatlan következményekkel jár, és a CO2 kibocsátásnak 15 éven belül tetőznie kell, a század közepére pedig a mai szint 50–80%-ára kell csökkennie. Szemléletes példákkal illusztrálta, hogy az épülteknek és így az építészetnek, kulcsszerepe van az éghajlatváltozásban. Mivel a többséget a GDP oldaláról lehet megfogni, érdemes megemlítenünk a kutató azon megállapítását, miszerint az épülethatékonysági programok világszerte növelték az országok GDP-jét. A motivációt a kutató részben az állami szabályozásban, részben pedig a közszféra vezető szerepében látja – ezért is tartja nagyon fontosnak a Pannon Ház megépülését. A kutató szerint „mostantól legyen ciki a nem fenntartható építészet".

 

A Pannon Ház Törökbálinton
11/19
A Pannon Ház Törökbálinton

A Pannon Ház Törökbálinton
12/19
A Pannon Ház Törökbálinton

A Pannon Ház Törökbálinton
13/19
A Pannon Ház Törökbálinton

A Pannon Ház Törökbálinton
14/19
A Pannon Ház Törökbálinton

A Pannon Ház Törökbálinton
15/19
A Pannon Ház Törökbálinton

 

Reith András, a HuGBC egyik alapítója, a Mérték Stúdió vezetője szerint a fejlesztő, a beruházó, kivitelező és a bérlő is a költségek minimalizálására törekszik, nincs közöttük összhang a célok tekintetében, és csak a bérlő szintjén kerül előtérbe az energiahatékonyság. Külső ösztönző rendszerben látja a megoldást, azaz a beruházót érdekeltté kell tenni a környezettudatos építészetben. Előadásában megemlítette, hogy az épületek energiafelhasználása a teljeshez képest 41%. Reith András egyik diagramjából pedig az derült ki, hogy minél kisebb egy város népsűrűsége, annál nagyobb az egy főre jutó energiafelhasználás.

Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékének Országgyűlési Biztosa a jogrendszer átalakításában látja a megoldást. A hivatalok „gondoskodása" mellett a közösségi részvételt szorgalmazza, és úgy látja, Magyarországon erősek a civilek. Úgy érzi a gazdasági válság nem tett jót a civilek és a zöldek megítélésének: nagyon sokan bűnbakot látnak bennük.

Bonifertné Szigeti Márta, a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) ügyvezető igazgatója a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseiket mutatta be: mint ismeretes a REC nulla CO2 kibocsátású konferenciaközponttal bír. A konferenciát panelbeszélgetés zárta.

 

Megnyitóra készülve
16/19
Megnyitóra készülve

17/19

18/19

 

A Népszabadság külön melléklettel készült a Pannon Ház átadására, a címlapon egy interjút olvashatunk Siri Ellen Sletner-rel, Norvégia budapesti nagykövetével. Az újságíró a „norvég csodát" akarta megfejteni, ami azzal összegezhető, hogy idézve a nagykövetet: „Ami a norvégok attitűdjét meghatározza…, hogy ez a gazdagság nem tart örökké, a készletek ki fognak merülni. Tehát annak a generációnak, amelyik kiaknázza, úgy kell gazdálkodnia vele, hogy az utána jövők is profitálhassanak belőle".

Biczó Gabriella (szöveg + fotó)


generál tervező, építésztervező: Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda
vezető építész: Zoboki Gábor
koordináló építész: Turi Zoltán
építész tervezők: Borzák Richárd, Böhler Péter, Erőss János, Finta Endre, Mazzag Márton, Reppert Béla, Szatmári Gábor
építész munkatársak: Fejes Gergő, Kovács Andrea, Leits Miklós, Madarasi-Papp Rita, Papp Annamária, Tolnai Linda

építész társtervező, koncepcióterv: Sporaarchitects Kft. - Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya

tájépítészet: s73 - vezető tervező: Mohácsi Sándor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk