Épülettervek/Hallgatói terv

Kortárs Építészeti Központ – szellemi világítótorony Erzsébetvárosban

1/31

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs  Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs  Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
?>
1/31

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – szellemi világítótorony Erzsébetvárosban
Épülettervek/Hallgatói terv

Kortárs Építészeti Központ – szellemi világítótorony Erzsébetvárosban

2010.04.08. 11:58

Szerves, fenntartható, generatív... Ezen építészeti szemlélet - s nem utolsósorban a kísérletezés - jegyében készült Lipusz Roland diplomaterve.

Diplomatervem alapvetően két kérdésre keresi a választ:

  • Hogyan lehetne Magyarországon közelebb hozni az építészetet az emberekhez, hogyan lehetne az építészetet újra kultúra részévé tenni?
  • Hogyan képes egy épület reagálni a természetes, és mesterséges környezet hatásaira, valamint a használók változó igényeire?

 

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
1/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
2/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
3/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

 

 

A lelkes aktivisták által működtetett Kortárs Építészeti Központ szimpatikus célkitűzése, az építészet kulturális és társadalmi szerepének újrafogalmazása, valamint a magyar építészet és építészek nemzetközi ismertségének elősegítése. A számos nagysikerű rendezvényt tető alá hozó és a szakmán kívül a társadalom különböző rétegeit is megszólítani képes, aktív szervezet 2008 decemberében lett hajléktalan. Az erről szóló újsághírt olvasva jött az ötlet, hogy két kérdésemre a KÉK-nek szánt új épület tervezésén keresztül keressem a választ. A tervezésre alkalmas helyszínt hosszú kutatás után a súlyos társadalmi és városépítészeti problémákkal küzdő Erzsébetvárosban, a Kazinczy utcában találtam meg. A Táncművészeti Főiskola épületének bontása után felszabaduló saroktelekre tervezett központ egyrészt egy új, a városrészt feltáró kulturális és turisztikai körút egyik csuklópontja lehetne, másrészt egyfajta szellemi világítótoronyként vigyázhatná Erzsébetváros pusztuló értékeit és segítené jövőbeni fejlődését.

 

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
4/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
5/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
6/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
7/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
8/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
9/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
10/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
11/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

 

 

Kortárs építészeti…
Rendkívül diszharmonikus világban élünk. Hiszem, hogy ebben a világban az építész feladata nem csupán szép és jól működő tereket alkotni, hanem Harmóniát is teremteni. Egy adott környezet akkor tud harmonikusan befogadni egy új elemet – egy új épületet – ha az képes vele kölcsönhatásba kerülni, ezért felvetődött a kérdés, mi lenne, ha „megtaníthatnánk" a házainkat hatékonyabb módon reagálni az őket körülvevő világra, lehetőleg nem csak a tervezés ideje alatt, de akár hosszabb időbeli távlatokban is. Eme feltevésnek megfelelően az épületet egyfajta élő lényként próbáltam kezelni, mely lehetőség szerint folyamatos interakciót keres az adott hellyel, idővel, és a használó emberekkel, a benne zajló folyamatokra koncentrálva kerestem az optimális térbeli megoldásokat. Ehhez a munkához eszközök, gondolatok után kutatva ismerkedtem meg mélyebben a szerves építészettel (mely az élővilág sokszínűségéből, a természet bölcsességéből merít ihletet), a fenntartható építészettel (mely az erőforrások hatékony felhasználásával ökologikusan alakítja a környezetet) és a generatív építészettel (mely a megszokott normatív tervezési módszerek helyett szabályokon alapuló folyamatokra koncentrálva hoz létre – akár időben is változó – térbeli struktúrákat). Úgy vélem, ezen szemléletek közös nevezőre hozásával és komplex módon kezelésével harmonikusabb épületek születhetnek. A diplomatervezés egy jó dolog: kiváló alkalom a kísérletezésre és arra, hogy megvizsgáljam ezen elmélet működőképességét.

 

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
12/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
13/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
14/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
15/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
16/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
17/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs  Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
18/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
19/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
20/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

 

 

Az épülettömeg egy egyszerű alapforma (a városi kontextusra jellemző zártsorú beépítés) geometriai transzformációin keresztül generálódott. A transzformációkat a természetes és mesterséges környezetből származó hatások irányították (benapozás, illeszkedés, belső folyamatok…stb.), tehát az épület-test ezen igényekből képezhető erőhatásoknak megfelelően mozgott, reagált a tervezés során. A kapott tömegformát acél tartószerkezet és a Bőrnek keresztelt, speciális homlokzati rendszer realizálja, melynek elemei (sejtjei) szintén a felmérhető környezeti hatásoknak megfelelően töltik be eltérő funkcióikat. Az energiapazarló és diszharmonikus, ember alkotta világon kívüli ökoszisztéma - a Természet, ha nem zavarják - hatékonyan és harmonikusan működik, épített környezetünk fenntartható alakításához remek példákkal szolgál, ezért kézenfekvő volt, hogy mind a Bőr kialakítása, mind a tömegformálás folyamatai – az épületreakciók modellje - az élővilágból és a biológiából merítsenek ötletet.

A épület alacsony energiájú háznak készült és különleges hangsúlyt fektet az energiatudatos építészeti megoldások alkalmazására: hatékony működésével (tájolás, kompakt forma, termikus burok, klímahomlokzat, hővisszanyerős szellőzés…stb.), a helyben elérhető megújuló energiaforrások kiaknázásával (napenergia, geotermikus energia), környezetbarát építőanyagok használatával (fa, természetes gumi, újrafelhasználható kerámia, hidrofobizált cellulóz szigetelés) próbálja bebizonyítani, hogy egy sűrű, kaotikus városi szövetben is lehetséges fenntartható módon építeni.

 

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
21/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
22/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
23/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
24/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
25/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
26/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
27/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
28/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
29/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve
30/31
Kortárs Építészeti Központ – Lipusz Roland diplomaterve

 

 

…építészeti központ
Az épület belső terei funkcionális zónákra oszthatóak és mozgatható, valamint mobil elemek segítségével sokféleképpen variálhatóak. Így a központ számos különböző rendezvényt képes befogadni, és irodaterei is – melyekbe a KÉK-et működtető építészirodák, illetve pályakezdő építészek költözhetnének – a változó igények szerint átrendezhetőek. Az épület központi közlekedőterében egy örvénylő útvonal fogja össze 6 szint áramló tereit, ezáltal a házat fenntartó közösséggel együtt a kreatív energiákat. Ez a tér a ház lelke: térbővületeiben folyamatos lehetőség adódik találkozásra, konzultációra, bemutatóra, lazításra. Az épület minden városlakó számára elérhető udvara kisebb szabadtéri rendezvényeknek is otthont adhat, valamint a kortárs magyar design büszkeségeit is megismerhetnék a látogatók térbútorok, installációk formájában (pl. Gömböc, LiTraCon, Spidron…stb). A sarkon kialakuló teresedésben kaphatna helyet egy időszakosan változó térkompozíciós modell, mint a városi utca új eleme. A térkompozíció építészeti képzésünkben az egyik legelső tárgy, az elvont térbeli gondolkodás elsajátítására szolgál: egyszerű, valós méretű térbeli modellek építésével – a térélmény hangsúlyozásával - talán a laikusokhoz, az utca emberéhez is közelebb hozható ez a fajta látásmód. 2-3 havonta tervpályázatot írhatnának ki az újabb modellek építésére, melyek a továbbiakban akár a város több pontján, más köztereken is megjelenhetnének - ahogy a növények szétszórják magvaikat, úgy terjesztené a központ a kortárs építészeti szemléletet a városban...

Lipusz Roland
Széchenyi István Egyetem, Győr
Műszaki Tudományi Kar - Építészmérnök szak


Kortárs Építészeti Központ

tervező: Lipusz Roland

konzulens: Finta Sándor
tartószerkezet: Szép János
épületgépészet: Petrikó László

 

Vélemények (16)
róóóland
2010.04.20.
23:30

Üdv!

Wow, komolyan meglepett, hogy ennyi hozzászólást kapott a cikk, örültem, hogy ennyi különböző véleményt megismerhettem, még egyszer szeretném megköszönni a kommenteket, többek között azért is, mert lehetőséget szolgáltattak arra, hogy újra, kicsit más szemmel, kritikusabban nézzek végig a munkámon és a végeredményén. Úgy vélem, egy kísérlet akkor tekinthető igazán hasznosnak, ha másokat is gondolkodásra késztet, és eredményét alaposan kiértékelik, megvitatják. Utóbbi szempontból maradt némi hiányérzetem a diplomavédés után (a szűkös időbeli korlátoknak köszönhetően), ezért is küldtem az építészfórum „boncasztalára” a tervet. Sokszor átolvastam a kritikákat, számos figyelemre méltót találtam közöttük, melyek komolyan elgondolkodtattak, rávilágítottak a terv kisebb-nagyobb tökéletlenségeire, tehát segítettek további értékes tanulságokat levonni az elvégzett munkából (vagy ötleteket adtak, merre lehetne továbbfejlődni). Kösz, kösz, kösz!

Ugyanakkor találtam több olyan véleményt is, mely arról árulkodik, hogy a hozzászóló vagy nem nézte át alaposan a prezentációt, vagy pedig én nem fogalmaztam elég pontosan/részletesen az értelmezéshez. Tényleg, vajon milyen mélységig kell megismerni egy építészeti tervet ahhoz, hogy az ember akár elismerő, akár elítélő, de lelkiismeretes kritikát fogalmazhasson meg vele kapcsolatban…?

A tervhez természetesen készült egy a helyet/funkciót részletesebben elemző, a tervezési folyamatokat leíró, valamint a műszaki leírást is magában foglaló diplomakötet, de ezzel eredetileg nem szerettem volna fárasztani az Építészfórum olvasóit. Néhány félreértést tisztázandó, gondoltam mégis közzéteszek egy rövid szösszenetet ebből a szövegből, illetve a kommentek felett kóválygó elmém vadhajtásaiból, reflektálva egy-egy felvetett kérdésre, gondolatra.

Az épületreakciók modelljének koncepciójához a 2008-as Velencei Biennále Magyar Pavilonjának installációja, a Corpora Insi(gh)te, pontosabban az installációhoz kapcsolódó tanulmányok izgalmas gondolatai vezettek:  

- Márton Enikő - Tervezési technikák evolúciója

>>>  http://epiteszforum.hu/node/10394

- Oborny Beáta - Corpora InVivo: formaképződés és plaszticitás az élő szervezetekben

>>>  http://epiteszforum.hu/node/10331  

Én sem repesnék örömömben, ha a jövőben az épületeinket az első vonaltól az utolsóig egy gép számolná ki, valamiféle „high-tech megoldóképlet” alapján. (Nyilván nem azért szeretnék építész lenni, hogy képleteket meg programokat írogassak…) Maximálisan egyetértek azzal a fenti véleménnyel, hogy legalább olyan fontos „a ház lelke”, mint a mérnöki megoldásai. A Mérhető és a Mérhetetlen harmóniája… Viszont a generatív tervezés olyan lehetőségeket, előnyöket rajt magában, amiket szerintem kár lenne figyelmen kívül hagyni. A különböző algoritmusok szándékom szerint ebben a tervben  praktikus munkamódszerként, segédeszközként működnek (mely a CAD lehetőségeit kihasználva segít a rengeteg, gyakran egymásnak ellentmondó követelményt rendszerezni és hatékonyan feldolgozni, optimálisan beépíteni az épület koncepciójába), de nem egyedüli végcéljai a tervezésnek. Ez a módszer döntően a ház bőrére/szerkezeti vázára volt hatással, viszont a KÉK alapgondolatát, belső térszerkezetét - a Lelkét - nem ez a megközelítés adja, hanem az a „laza örvénynek” keresztelt térkompozíció, ami a központi közlekedőtérben, előcsarnokban öltött testet, és némiképp visszahat a bőrre és a tömegformálásra is. Egy örvény, mely szelíden tör felfelé, hol gyorsul, hol lassul (kinetikai élmény: mozgásérzékelésünkre folyamatosan hatással vannak a tér arányai), kitöltve a rendelkezésre álló teret, ebben az áramlásban próbálja összefogni a KÉK közösségét és a látogatókat, összegyűjteni úgymond a „szellemi energiákat”… A kisebb térbővületeiben, ahol a közlekedő kiszélesedik – a mozgás lassul – további közösségi tevékenységeknek adhat teret… (>>>12bbmetszet.pdf) Mikor áramló térről írtam – valóban félreérthető módon – erre az örvénylő közlekedőre gondoltam, az épület többi részénél a flexibilitás (a ház lakóihoz alkalmazkodás) volt az elsődleges szempont, nem az áramlás.

Összefoglalva, a vázolt két különböző gondolkodásmód – úgy tapasztaltam - baromi jól kiegészíti egymást: ha már az épületről, mint egyfajta élőlényről beszélek – a generatív tervezés adta az épület-szervezet testét, a normatív tervezés pedig a lelkét, szellemét…

Mégegyszer kösz mindenkinek, béke!

Roland

andras
2010.04.15.
14:47

Hey Roland! Ez nem rossz! :)

 A. András

halottember
2010.04.14.
09:42

A "kísérletre" fordított rengeteg energia mindenképpen elismerést érdemel, látványos, grafikai részleteiben is gondosan kidolgozott mű (pld. szépséges, pigtogramszerű magyarázó ábrák, professzionális látványképek) jött létre.Mindazonáltal mégis kicsit elszomorodtam ettől a dologtól, úgy egészében, mert szerintem nagyon ijesztő, ha az épület létrehozásának "algoritmusa" lesz maga a cél, olyan, mintha a terv egyféle high-tech lakógép-megoldóképlet után kutatna.Szerintem ilyesminek (minden helyszínre/feladatra "ráereszthető" mesterséges intelligenciának-ahol maximum a potmétereket (pld. környezetérzékenység foka) kell csak kicsit állítgatni) maximum az ipari formatervezés világában lehetne örülni, ott is leginkább a rejtett gépalkatrészek esetében.--Szerintem ÜRES, ipari funkciótárgy egy olyan bútordarab, amit KIZÁRÓLAG az ergonómia formál.... Az Építészet pont azért több, mint tiszta mérnökség, mert egy valódi Háznak -a gondos mérnöki megoldásai mellett- LELKE is van.----Most csak találomra: Peter Zumthor Bruder Klaus Kápolnájának készítése során is igen szigorú algoritus szerint járt el, ám ott mindez csak ESZKÖZ volt egy magasabb rendű cél elérése-megközelítése érdekében...vagy egy másik, hirtelen eszembe jutott Építészeti példa: Nagy Tamás gödöllői templomának színes üvegablakai által absztrakt nyelven falba írt Kyrie eleison-a....

vagy Turányi herendi Porcelánmanufaktúrájának az a gesztusa, hogy a gyár dolgozói beleépíthették saját kéznyomukat az épület falába...

Hogy most előre próbáljak válaszolni a "najódetehogycsináltadvolna?"-kérdésre is, szerintem hamár egyszer építészeti központot tervez az ember, akkor a Hely vizsgálatát érdmesebb kicsit komolyabban elvégezni, nem megelégedni az eminens módon, "kipipált", gusztusosan tálalt pár fotóval, látszatvizsgálattal (lásd:átjáróházak, szlömösödés, belső udvarok....-mint jellemzők) azután pedig ennek tanulságat valahogyan "beledesztillálni" az épületbe. Amellett az épület "szép tárgy"-ként (ami persze űbertudatos-gigaergonóm is) való megformálása helyett -különösen a választott téma kapcsán-  magát az építést (közösségi építést-közösségépítést), a ház létrejöttét (esetlegesen menet közbeni kísérletezgetések lehetőségét is beleépítve) kellett volna középpontba helyezni...   Persze egy diplomaterv (ahol illdomos egy befejezett épülettel előállni) nem föltétlenül alkalmas terepe ennek e dolognak...

--kísérletező magyar építészetet lásd pl.: Zalotay Elemér, Bán Ferenc, vagy fullkortárs vonalon pld. Aether Csoport...nemzetközileg meg szerintem érdemes megvizsgálni mondjuk a Shanghaji angol pavilont (meg a Lévai Tamás tervezte magyart is....(az összes kapcsolódó szöveggel együtt!))+1: szerintem a terek nem föltétlenül attól lesznek "áramlóak", hogy nem síkok a határoló felületeik lásd: Mies van der Rohe: Barcelona PavilonMinden jót! 

HI
2010.04.14.
09:11

 Kedves Roland

Szimpatikus, amit csináltál. A kérdés felvetéseid, a kidolgozás minősége, a befektetett munka, eleve a hozzáálásod. Gratulálok. Amiért írok, az az, hogy még a Te munkád dícsérendő, a korrektoraidat viszont szerintem erős kritikával lehet illetni azért, mert rossz irányba indítottak el - legalábbis a bemurtatott terv erre mutat. Egy kezdő építésszel szembena szakmának egyik felelőssége, hogy megmutassa a lehetséges irányokat választási lehetőségeket, segítsen a mérlegelésben, de a döntés a tied.

Az általam vélt iránytévesztésre néhány (nem teljes) példával mutatnék rá.

- Ha egy épületnél hivatkozol a biomorf formálásra, akkor nem a formai másolás a megoldás, hanem annak a végiggondolása, hogy egy virtuális biológiai organizmus saját magát az adott feltételekkel milyenre alakítaná. Ennek egy kézzelfogható mérnöki eszköze pl. a szerkezet vázának statikai elemzése. Gyanítom, hogy metszeten látszó keretszerkezet ilyen elemzése nem ezt a formát adta volna.

- Ha energia és környezettudatosságról beszélünk, meg lehet kérdezni, hogy a lemezalaoot teljes felületén érdemes-e hőszigetelni. Bizonyára nem, erre is van viszonylag egyszerű számítás (ha érdekel szívesen megmutatom).

- Gyanítom, hogy nem számoltál utána annak, hogy egy ekkora épület 30 cm-es lemezalappal hőszigetelő ágyazattal megoldható-e? 

Csak ennek a néhány kérdésnek a tisztázása már olyan módon hatna az épület kialakítására, ami a Te általad felvetett kérdésekre jobb válaszhoz vezetne. 

Egy diplomamunkánál a fennti példák felvetése és tisztázása nem a diplomázó felelőssége, hanem a tanároké, a gyakorló építész számára viszont minden a saját felelőssége és lelkiismereti kérdése. Jelenleg az építészet jelentős része nem a jó irányban halad és ez a téves irány ráadásul könnyű szenélyes sikereket ígérhet, gondolkozz el, hogy merre indiulsz.

Mégegyszer gratulálok és sok sikert.

 

 

Huszti István

attila_f
2010.04.12.
09:06

irígylem a terved építészeti formálását, úgy gondolom, hogy a műemléki közegben is megállja a helyét azon elemei által, amelyek felvállalják a nem illeszkedést. 

viszont a kék pont úgy kerül közelebb az emberekhez, hogy rugalmas, tud alkalmazkodni, a jelenlegi együttműködésekre és folyamatos kommunikációra egy állandó épületben nem lenne rákényszerülve, így ugyanolyan akademikus intézménnyé válna, mint egy klasszikus múzeum, nem beszélve az épület előttem már említett területi kihasználtságáról és fenntartási költségeiről, amelyek egy független, nem államilag finanszírozott intézmény működését egy ekkora épületben teljesen ellehetetlenítenék.

 ha esetleg reagálnál  a véleményemre, légyszíves kerüld a személyeskedést, lehet hogy képes valaki jobbat tervezni, lehet hogy nem. Úgy érzem, hogy mindenkinek joga van a véleményének kinyilvánításához. Kezdő építészként mindenképpen sokat lehet tanulni belőlük, bármennyire is biztos az ember a dolgában.

róóóland
2010.04.12.
04:59

Üdvözlet!

 

Köszönet mindenkinek, aki átnézte a tervet, különösen azoknak, akik billentyűzetet nem kímélve leírták gondolataikat a felvetéseimmel kapcsolatban. Legalább akkora örömmel olvastam az építő jellegű kritikákat, mint a gratulációkat, mivel bennem is számos kérdés vetődött fel a kísérletem során, és reméltem, hogy néhány témában megismerhetem a fórumozók véleményét is. Ezekre szeretnék most reagálni, bízva abban, hogy akár kulturált vita is kerekedhet a megkezdett párbeszédekből.

>>> kritikus, Nemes Dávid: Acélszerkezet?

A diplomatervezés során igyekeztem nem a kompromisszummentes, hanem az optimális megoldásokra törekedni, ezzel összhangban az épület építési energiaigényének csökkentésénél fontosabb volt számomra, hogy az épület fenntartása és hosszútávon feltételezhető elbontása kevésbé terhelje a környezetet. Való igaz, hogy az acélszerkezetek előállítása óriási energiabefektetéssel jár, cserébe viszont gyorsan és hatékonyan összerakhatók (pontos előregyártás, kő-, fa- betonszerkezet nehezen állítható elő hulladék nélkül), és tudomásom szerint akár teljes mértékben újrafelhasználhatóak. Kíváncsi lennék, milyen anyagból/szerkezettel lehetne még hatékonyabban felhúzni egy ilyen méretű házat, valamint érdekes lenne egy olyan vizsgálat is, ami például ökológiai lábnyom szempontjából értékeli a lehetséges alternatívákat.

>>> Nemes Dávid: Soft-tech?

Nem vagyok feltétlen híve annak, hogy bonyolult gépészeti rendszerek segítségével tegyük környezettudatosabbá a házainkat, ezért próbáltam a tervezés során kerülni a high-tech technológiák alkalmazását. Nem sikerült. :) Próbálkoztam gravitációs/természetes szellőztetéssel, (a transzparens homlokzati felületek légrétegének és a központi közlekedőtér átszellőzése elvileg így működik), biztos tapasztalatom is kevés, de nem találtam más soft-tech megoldást, ami számára a sűrű és zavaros mesterséges környezet lehetőséget biztosított volna. Kíváncsi vagyok, Te milyen (az adott helyen működőképes) soft-tech megoldásokat javasolnál a jelenlegi gépészet kiváltására.

>>> mB, marianna: Illeszkedés, atmoszféra?

A kísérletezgetésem során számos ellentmondással kerültem szembe: míg az épületreakciók modellje a természetes környezetre való reakciókra viszonylag egyértelmű megoldásokat szolgáltatott (zömében az energiatudatos elvek), addig a mesterséges környezeti reakciók (illeszkedés, karakter..stb) sokkal bizonytalanabb tényezőket jelentettek a képletben. Úgy érzem, Ti főleg ezeket kéritek számon a terven. Mivel az épület egy generatív, algoritmusokon alapuló folyamat végterméke, ha a folyamathoz új elemeket adnánk (például ami intenzívebben keresi a kapcsolatot a hely szellemével), a végeredmény is sokat finomodhatna. Kérdés lenne-e értelme, és ha lenne, mik lehetnének ezek az új szempontok? Pár hete olvastam egy cikket itt a fórumon egy tervtanácsi vitáról egyik szemben lévő telek beépítésével kapcsolatban: (http://www.epiteszforum.hu/node/15493) azt hiszem, elég szemléletesen mutatja azt a bizonytalanságot és ellentmondás halmazt, ami az egész Zsidónegyed építészeti kérdéseivel kapcsolatban rendszeresen felmerül. A negyed ezen része kaotikus, a telek környezetében csak 2-3 siralmas állapotban lévő műemlék tudósít a kerület fénykoráról, valamint szemben/szomszédban várakozik 3 foghíj, melyeket rövidesen kortárs épületek foglalnak el. Gyakorlatilag minden más épített elem sajnos már a modern kor kétes minőségű terméke. Marianna, ha szerinted ennyire nem jó a javaslat, amivel próbálkoztam ezen tervvel, ezen helyen, légy szíves, írj nekem néhány mondatot arról az atmoszféráról, amit nem sikerült „megértenem-megéreznem”! Őszintén kíváncsi vagyok.

>>>mB: Zártság, költségek?

Az épület felsőbb szintjei - különösen északon - az energiaveszteség minimalizálása érdekében valóban teljesen zártak (azért akad egy tágas terasz a tetőn), de a földszintet (3 különböző jellegű bejárattal), és az udvart (2 szabad átjáróval az utcára, 2 kapcsolattal az épület 2 szárnyához) nem tudom, hogyan lehetne még nyitottabbá tenni. Abban teljesen igazad van, hogy terv idegen test lenne a város szövetében, vagy legalábbis szokatlan módon keres kapcsolatot a környezetével, hogy ez mennyire működőképes a valóságban nem tudom, csak hiszem. Ezért hívom kísérletnek. Ami a költségeket illeti: a KÉK-nek jelen helyzetben nyilván nem lenne pénze ezt a központot finanszírozni, viszont gondolj bele: olyan szörnyű lenne egy olyan országban élni és alkotni, amelyik értékeli, reprezentálja a saját építészetét, bízik a fiatal szakemberei tehetségében, vagy csak egyszerűen nem fél kísérletezni a legújabb innovációkkal és a kultúrára szánt forrásokból felépíttet egy ilyen házat…? (ami ráadásul gazdaságosan üzemeltethető) (párhuzam: Hollandia, NAI…) Én szeretnék egy ilyen országban élni, tudom persze, naiv vagyok, de jól esett eljátszani a gondolattal. Azért arra veszettül kíváncsi lennék, hány KÉK-et lehetne összelegózni a közelmúlt kétes kimenetelű építőipari beruházásain és kudarcba fulladt tervpályázatain megspórolható pénzekből, melyeket épített környezetünk fejlesztésére szántak…

Béke!

Roland

marianna
2010.04.12.
17:30

@róóóland: Kedves Dávid, biztos hosszú út vezet majd számomra a támogatói klubba, de azért megpróbálom, talán sikerül : - )

Nemrég már írtam egyszer a divatos biomorf építészettel kapcsolatban egy másik terv kapcsán. Csak ismételni tudom magam: az ilyen öntörvényűen formált épülettestek a körbejárhatóság után kiáltanak, teret követelnek maguknak. Bár a te terved diszpozíciós szempontből egy saroktelket jelent, de ez kétirányú lehatároltságot még mindig eredményez.

Jól látszik a távlati képeken, hogy ez a szabadon kialakított épület teljesen szétfeszíti a rendelkezésre álló kereteket. Gondold el fordítva: állna a te épületed és két oldalról mellé épülnének azok a kis izék. Nos itt a meglévő épületek közé ékelődik be egy nagy izé. Ezt nem bántásból írom, hiszen látszik, hogy biztos, jó kézzel kezeled a formaalakítást, de a helyszín erre nem megfelelő.

Az energiatudatos építészeti gondolkodás nem feltétlenül kell, hogy ilyen alakzatot eredményezzen. Ez nagyon jól hangzik, de számomra inkább a blöff kategóriája.

Miután érkezett néhány komment az enyémre, végeztem egy kis közvéleménykutatást néhány alsó tagozatos kisdiák körében, akiknek megmutattam a rajzokat. Szinte kórusban mondták: ez egy bálna, ez egy delfin, ez egy nagy vizipark, egy delfinárium lehet, ami kifejezetten tetszett egyébként nekik. Tehát egy vizes elem jelenlétét látták bele. És tényleg.  Nem igazán egy építészeti központ víziója jelenik meg.

Csak halkan jegyzem meg: ha nem csalnak az információim, egyébként a " vonalkód - építészet " mellet egy másik kurrens építészeti gesztusrendszer, ez az amorf is mintha egyébként kezdene kimenni a divatból.

Barátsággal: csj

mB
2010.04.14.
07:31

@róóóland: pár dologra válaszolva – előrebocsátva hogy igen, nekem bajom van az épülettel magával, de az egyik legérdekesebb, hogy a ház MAGA állít fel olyan kritériumrendszert, aminek aztán mégsem akar megfelelni. Ilyen például az illeszkedés, az udvar megnyitása vagy éppen a környezettudatosság:

illeszkedés: („a transzformációkat a természetes és mesterséges környezetből származó hatások irányították (benapozás, illeszkedés, belső folyamatok…stb.),”) – pedig a ház mégsem akar illeszkedni: a buborék formája (főleg a bejárat környékén) inkább taszító, magától eltoló, a „bőr” motívumai pedig olyan kicsik, hogy semmilyen kapcsolati lehetőséget nem adnak a teljesen más léptékű környezetnek. Megjegyzem, a szemlélőnek se: a látványokra nézve nem könnyű eldönteni hogy egy kis kerti pavilonról vagy egy 70-emeletes irodamonstrumról van szó. Nem véletlen – ahogy Marianna mondja – hogy az ilyen formálású házak a szabadonállást szeretik. Ebben a kontextusban aztán különösen meglepő a szöveg egy mondata, amely szerint a ház "egyfajta szellemi világítótoronyként vigyázhatná Erzsébetváros pusztuló értékeit" (!) vagy hogy a ház "folyamatos interakciót keres az adott hellyel". Nem, nem keres - vagy ha keres, hát nem talál.

megnyitás, udvarhasználat: („az épület minden városlakó számára elérhető udvara kisebb szabadtéri rendezvényeknek is otthont adhat”) – a ház udvara az épület előcsarnokából NEM megközelíthető (!!!), csak két, más használatú teréből (kávézó és előadó), illetve az utcáról két lukon (alagúton? garázsbejáraton?..) Abszurd, hogy ez a két megnyitás a főbejárattól – és egymástól – a lehető LEGTÁVOLABB van, ezáltal megtalálhatatlan, ellenőrizhetelen lenne. Valós működés esetén az egyiket biztos, de talán a másikat is bezárnák, és valahogy megpróbálnák az előcsarnok hátát kibontani, hogy ellenőrzött, de egyértelmű megközelítése lehessen az udvarnak.

környezettudatosság: („különleges hangsúlyt fektet az energiatudatos építészeti megoldások alkalmazására”) – a házon nagyon nehéz észrevenni ezt a különleges hangsúlyt (nekem nem igazán sikerült): árnyékolókat nem látok, az északi oldal megegyezik a délivel, az egész házban gépi szellőzés van - nyáron nyilván nagyon komolyan szükség is lenne rá (nem tudom az ablakok nyithatóak-e, ilyen háromszög alakkal nem lehet egyszerű)… Ami viszont garantáltan nagyon környezetTERHELŐ, az az acélváz, mint korábban elhangzott.

*

A legfontosabbnak mindebből a térhasználat problémáit látom – miközben itt építészeti központról van szó, mintha a ház nem tudna azokról a térkapcsolati lehetőségekről, amik a belső tereket, az udvart megfelelően élő, lüktető hellyé tennék. Ezért válik a ház inkább ötletek gyűjteményévé, de nem házzá, organikus egésszé - és ezen a növényi analógiák vagy az udvaron felsorakoztatott magyar találmányok sem segítenek. Jól mutatja ugyanezt az udvar „feltárása”: a két, oldalt ütött apró lyukon persze be lehet menni, de ezt „udvarkapcsolatnak” vagy „feltárásnak” nevezni erős túlzás lenne (lásd fentebb).

Pardon.

_timur
2010.04.14.
13:26

@mB: Kedves Pardon! A csj-nek, vagy Mariannának (?) adott válaszomat ajánlom az Ön megtisztelő figyelmébe is! Timur

_timur
2010.04.15.
09:34

@marianna: Kedves csj!

Az elemzési szakaszban a tervező tisztán levezeti a környezethez és a környékhez fűző kapcsolatokat, kapcsolati algoritmusokat. (1.pdf) Az épületet épp ezért nem is nevezném egyszerűen egy olyan mindössze fluid, amorf épületnek, amely az öncélú formalitásban keresi a választ önmagára. A forma valóban főleg gömbölyded, de ez nem egy vízió által diktált szobrászi formálás eredménye.

Az energia tudatosság nem hit és hittagadás kérdése, mint ahogy az ebből képződő formai megjelenés sem. A több funkciójú bőr elemeinek elhelyezési rendszere is generatív, tehát valamire reakcióként jön létre. A 14.pdf-en jól nyomon követhető például, hogy az éves benapozás vizsgálat jelölte ki a napelem és napkollektor sejtek  elhelyezésére a legmegfelelőbb helyet az épület külső határoló szövetén. Számtalan ilyen példa található ezen a terven belül, feltéve ha vesszük az időt és a fáradságot, hogy túllépve az egész által sugallt látványvilágon, magunk mögött hagyva a fejünkben képződő illúziókat és absztrahációkat, felkutassuk a részletekben meglévő válaszokat.

Amíg ezt nem tesszük meg, akkor együtt fogjuk alsó tagozatos módjára kiabálni: „ez egy bálna, ez egy delfin, ez egy nagy vízipark”

Kellemes válaszkereső kirándulást kívánok, barátsággal: Timur

nemesdave
2010.04.11.
12:58

Szép munka, és külön dícséret a energiatudatos gondolatokért. én is csak a szerkezet beépített enregiatartalmát sokallom acélszerkezet esetén, valamint fejleszthetőek az épületben foglalt gondolatok a gépészet soft-tech technológiával való kiváltásávál.

Gratula,

Nemes Dávid

marianna
2010.04.11.
12:24

Szerintem, aki ilyen házat rajzol, az biztosan sok kortárs építészeti folyóiratot lapozgat. Ez jó. De aki ilyen házat rajzol a zsidó negyedbe, az valószínűleg nem értette - érezte  meg az ottani máig élő atmoszférát. Ez pedig nem jó. Nagyon nem jó. 

CoDev
2010.04.11.
22:34

@marianna: Kedves Marianna!

Ez esetben kifejtené hogy Ön szerint hogyan illeszkedik megfelelően egy erősen kortárs és rengeteg megújuló energiát felhasználó építészeti központ kellő érzékenységgel egy  olyan negyedbe, amely folyamatosan egyre több, a fenti tervhez képest jóval alacsony színvonalú tömbbel bővül?

Köszönöm válaszát!

mB
2010.04.10.
20:46

Sok szempontból nagyon alaposan végigdolgozott terv, de két megjegyzést hadd tegyek:

1.) az elemzés az „érzéketlen új épületek” közé sorolja Egeraat Paulay Ede utcai házát, ami pedig (amellett hogy nem értek vele egyet ;-) ) ugyanazokkal az elemekkel operál mint a fenti terv, sőt: ez az építészeti központ sokkal kevésbé a közetlen környezetből, mint valami elméleti alapvetésből vezeti le a formai világát (biomorf, benapozás, szerkezet, háromszög, stb.), azaz eleve nem is igazán törekszik környezeti kapcsolatora a szomszédaival. Ez nem biztos hogy baj (hosszan lehetne erről beszélgetni), de különös akkor ezt máson számonkérni.

2.) a nagyon elvi szerkesztés, a biomorf formálás mögött láthatóan és dícséretesen nagy munka van, de meglátásom szerint nagy az ára is: nem tudom hogy lehet nyitni (majd pótolni) a különböző méretű háromszögű ablakokat, és nem tudom, hogy ez (a nyilvánvalóan nagyon költséges) megoldás-e az igazán helyénvaló egy kulturális szervezet székházának, akiket ugye nyilván nem vet fel a pénz. A másik – számomra fontosabb – szempont, hogy az elemzés sokat beszél a kapcsolatokról, néhol az udvarokról, az átjáróházakról – a terv egyik legfontosabb mondása a biomorf szerkesztésből adódóan mégis a ZÁRTSÁG. 

Az egész épület BŐRének a hatása ZÁRT, de nagyon kicsik rajta a megnyitások, nagyon elvágja az épület az udvart az utcától. Ha a KÉK nyitottan akar működni, ha invitáló gesztusokat szeretne küldeni a városba, akkor ebben az épület legalábbis részben akadályozza. Formavilága elzárkózó, arisztokratikus, távolságtartó. A szöveggel ellentétben az alaprajzon én nem „áramló tereket”, de (jobbára) teljes szinteket kitöltő, ajtókkal kapcsolódó helyiségeket látok inkább.  Az jut még eszembe a természeti analógiákról, hogy azért ez mégiscsak épület, és nem növény – így az íves falai, a háromszögű nyílásai, sokszorgörbülő hajlatai (a természetesség nevében) vélhetőleg nagyon komoly összeütközésbe kerülnének majd a való élettel… Ami azért kár. Az „energiapazarló és diszharmonikus, ember alkotta világon” kívül azért van egy harmonikus, energiatudatos ember alkotta világ (és építészet) is, amiből lehetne példát, mintát venni – és még az azt megtöltő élettel is organikusabb kapcsolat lenne kialakítható.

Érdekes, hogy pont a „természetesség” és a „kapcsolatok” jelszavával most egy (kétségkívül érdekes, de mégiscsak) idegen test kerül a városba.

Smiló Dávid
2010.04.10.
19:36

vérporfi. grat.

kritikus
2010.04.08.
21:05

Tisztelt Lipusz Roland!

Gartulálok a tervedhez. Nagyszerű kísérlet, szép arányú terek, jól működő mérnöki megoldások.

Ha megengeded, egy kis kritikát írnék: az acél tartószerkezet előállíátsa hatalmas energiákat emészt fel, így csak az üzemeltetését tekintve alacsony energiájú ház.

Soha rosszabat, köszönjük a publikációt!

 

kritikus

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk