Középületek energiahatékony felújítása - beszámoló

2011. június 14-én az Óbudai Egyetemen került sor a Passzívház Szabadegyetem egész napos rendezvényére a Bautrend építőipari szaklap és a Passzívház Akadémia szervezésében. A téma ezúttal a Középületek energiahatékony felújítása volt, amelyet az előadók műszaki, jogi, pénzügyi és közgazdasági oldalról jártak körbe.

Az immár harmadik alkalommal megrendezett esemény moderátora Tóth Péter, a Bautrend lapigazgatója volt, aki bevezetőjében a nap tematikáját ismertetve kiemelte, hogy az eddig döntően családi ház-léptékben alkalmazott passzívház-szemlélet átvihető a középületekre is, sőt az irányelvek felújítások során is alkalmazhatóak. Az első előadó Cserneczky Tamás, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadói Zrt. munkatársa volt, aki az épületenergetikai fejlesztési programok várható nemzetgazdasági hatásainak becsléséről beszélt. A szakértői csoport - amelynek többek között dr. Csoknyai Tamás és dr. Pálvölgyi Tamás is tagja volt - a hazai köz-, és lakóépület-állomány korszerűsítésének többféle lehetséges változatát vizsgálta, az energiahatékonyságot növelő felújítás gyorsasága és hatékonysága tekintetében. Az elemzés végén elgondolkodtató számadatok születtek: a megtakarított energia költsége évente közepes hatékonyságú felújítás esetén 66 Mrd, magas hatékonyságú esetén 208 Mrd Ft lenne. 80-100 Mrd-os évenkénti állami támogatás mellett a közszféra létesítményeinek energiaköltsége - kedvező esetben - akár 1700 Mrd Ft közötti összeggel is csökkenhetne, amely már a nagy ellátórendszerek átalakításához mérhető eredmény lehetne. Ehhez erős állami szándék, hosszú távú, jól szabályozható, aktív program, megalapozott ingatlan-hasznosítási koncepció és minél mélyebb mértékű felújítás lenne szükséges. Mindez csökkentené az ország energiafüggőségét, növelhetné a hazai ipar megrendeléseit, a munkahelyek számát, a pénzügyi megtakarításokat, az érintett ingatlanok értékét és javítaná a lakókörnyezet minőségét (a CO₂-kibocsátás közepes hatékonyságú korszerűsítések esetén 394, míg a magas hatékonyságú esetben akár 1500 tonnával is csökkenhetne).

Debreczy Zoltán gépészmérnök, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke Passzívház-trendek és kilátások címmel tartott előadást, ebben a passzívház-elvek általános ismertetése után az Innsbruckban megrendezett 15. Nemzetközi Passzívház Konferencia tapasztalatairól számolt be. A World Energy Outlook becslései szerint 2030-ig a világ CO₂-kibocsátása 56 %-kal növekedni fog - a jelenlegi helyzetet és energiatermelő struktúrát alapul véve. Az energiaigény drasztikus csökkentésével legalább egy stabilizációt jó lenne elérni a fenntartható jövő szempontjából. Debreczy Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Európában hamarosan csak a közel nulla energiaigényű épületekre adnak majd ki építési engedélyeket. Ez először a középületek esetében, majd a lakóépületekre is kötelező lesz. Az ausztriai Vorarlberg tartományban az állam már 2007 óta csak a passzívházak építését támogatja, ez a szabály Tirolban 2012-től lesz bevezetve. A brüsszeli régióban 2010-től középületeket csak passzívház-elvek szerint lehet építeni, ezt 2015-től minden épülettípusra kiterjesztik. Jelenleg Európában mintegy 32.000, passzívház-elvek szerint kialakított lakóegység található, mintegy 13,9 millió m² összterülettel. Számuk Németországban a legtöbb, Ausztriában pedig az egy főre vetített arányuk a legmagasabb. Hazánkban 50 körülire tehető a passzívházak száma, ebből 7 minősített. A passzívházak energiaigénye 80-90 %-kal kevesebb a hagyományos épületekhez képest, a lakótér komfortja magasabb és jobban szabályozható, viszont a bekerülés költsége viszont az átlagosnál mintegy 20 %-kal magasabb lehet.

Tőkés Balázs építész, a BME Építéskivitelezési Tanszék oktatója a passzívház-szemlélet egyes elemeit értékelte középületek esetében, kitérve a tervezés eltérő módszereire és a gyakorlati tapasztalatokra. Előadását főként német nyelvterületről származó példákkal illusztrálta. A nagyobb épülettömeg jobb felület-térfogat aránnyal rendelkezik, ám így a kreatív építészeti elképzelések számára is jóval több lehetőség nyílik. Felújítások esetén a régi épületek nagy hőtároló tömegéből előnyt lehet kovácsolni, ha a házat megfelelő vastagságú termikus burokkal vesszük körül. A légzárás és a légtömörség biztosítása elsősorban a hatékony műszaki ellenőrzésen és a színvonalas kivitelezésen múlik. Középületek esetén jobban szabályozható és tervezhető a használat módja, ezáltal a hőveszteség-hőnyereség alakulása.

Horváth Sándor, a BME Épületszerkezettani Tanszék adjunktusa a békásmegyeri Ezüsthegy utcában a Tanszék koordinálásával, a Nemadomfel Alapítvány megbízásából építendő fogyatékos fiatalok lakóotthonának pályázati terveit mutatta be és értékelte a passzívház-elvek megvalósulásának szemszögéből. A családi házas környezetben fontos szempont volt a megfelelő lépték megtalálása, a helyes funkcionális kapcsolatok és szerkezeti részletek kialakítása, kiemelten kezelve a teljes akadálymentességet.

Miskolczy Imre építész, a Miskolczy Energiaterv Kft. vezetője a megrendelő és a tervező közötti együttműködési tapasztalatokról beszélt. A rugalmas és merev építtetők energiahatékony megoldásokra vonatkozó meggyőzésének eltérő módozatait mutatta be egy-egy konkrét példán. Előadása végén bemutatta a Varjútövis Apartman néven futó társasház-projektet, amely a Széchenyi-hegy déli lejtőjén, különleges környezetben épül, szokatlanul tagolt, spirális, kibomló virágszirmokra emlékeztető alaprajzzal - mindez a német passzívház-szabványok teljesítésével.

Schopf Márton építészmérnök, épületenergetikai szakértő a passzívház komponensekkel történt iskolafelújításokról szerzett tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy átfogó gépészeti felújítás nélkül nem hatékony ezen épületek felújítása, mert az órákon biztosítani kell a megfelelő légcserét, ezt pedig csak hővisszanyerős berendezésekkel lehet gazdaságosan megoldani. Ilyen esetben a beruházás megtérülési ideje 8-9 évre csökkenhet. A megfelelő vastagságú hőszigeteléssel (falak: 15-20 cm, tető: 30 cm) és a légtömör ablakokkal akár a passzívházakra jellemző minimális energiafogyasztási szintet is el lehet érni, illetve megközelíteni.

Széman György közgazdász, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség és a Magyar Üvegipari Szövetség elnöke a tanúsított minőség jelentőségére hívta föl a figyelmet az építésgazdaságban, röviden ismertetve a tanúsítás történetét, kitérve a nemzetközi zöld minősítő rendszerekre is (LEED, BREEAM). Bemutatta a Kiváló Építési Termék (KIVÉT) védjegyet, amely 2006 óta védi, és egyben tanúsítja a kiemelkedően magas minőségi előírásoknak és igényeknek megfelelő termékeket.

Prohászka Rajmund, a Mata Ajtó–Ablak Egyesület elnöke, az Ablakcentrum Kft. ügyvezető igazgatója az Esco (Energy Service Company) finanszírozási megoldások lehetőségeit és tapasztalatait mondta el gyakorlati példákon keresztül (győri panelépületek felújításai). Ez a hazánkban még kevésbé ismert, profitorientált vállalkozás-szervezési forma bevételét az energia-megtakarításból nyeri, így különösen jól alkalmazható forrásszegénység és energetikai korszerűsítések esetén.

A rendezvény elején a résztvevők bemelegítésként a Casino Black zenekar Passzívház Blues című videoklipjét hallgathatták meg, amely világelső a téma zenei feldolgozása tekintetében.

Garai Péter