Kozma Lajos építészete az 1920-as években - Neobarokk vagy art deco?

Kozma Lajos, korának kiemelkedő alakja a XX. század elején kezdett el tevékenykedni, mint grafikus, iparművész, illetve építész. Életét és munkásságát vizsgálva megkérdőjelezhetetlen egyéniségének sokszínűsége. Ferkai Tamás és Szarvas Gábor építészmérnök hallgatók TDK dolgozata. 

Életművével számos stílusirányzatban képviseltette magát. Modern alkotásairól számos publikáció jelent meg, azonban az 1920-as években készült műveiről még nem született összefoglaló tanulmány. Személyes érdeklődésünk mellett, elsősorban ez a hiányosság ösztönzött minket a témaválasztásban.

Tudományos diákköri munkánk Kozma Lajos 1920-as évekbeli korszakát hivatott bemutatni, különös tekintettel a művész építészeti munkásságára összpontosítva, amely a korra jellemző elvárásoktól eltért. Kozma „neobarokknak" vélt korszakát számos szakember visszalépésnek tekintette az évek során. Több negatív felhangú magyarázat született historizáló törekvéseire, amelyet többek között a korszakra jellemző, megrendelői kényszer erős befolyásának tulajdonítottak. Ezzel szemben számos kortárs, s korunkbeli dokumentumban találhatunk utalást arra, hogy a nagyszerű művészt nemcsak ilyen szempontok vezérelték. E tisztázatlan felvetések még inkább indokolttá teszik a téma kutatását.

Felmerül a kérdés, miszerint Kozma esetében valóban neobarokk építészetről lenne szó? E fontos, dolgozatunk alapjának tekinthető probléma tisztázásához mindenképpen vizsgálni szükséges a világháború utáni Magyarország politikai helyzetét és társadalmát. Kutatásunkban kiemelt jelentőségű, hogy az art deco fogalmának megjelenése a 60-as években új megvilágításba helyezte a korszak elemzését. Ezen új tények fényében, Kozma Lajos három épületének részletes bemutatásával alátámasztva szeretnénk megállapítani, mi vezérelte az alkotót valójában, amikor megalkotta saját stílusát, az utólag róla elnevezett „Kozma-barokkot", amelyet korántsem neveznénk hagyományos neobarokknak.

Monografikus munkánk készítésének alapjául már meglévő publikációkra támaszkodtunk, valamint tervtári és levéltári archív anyagokra, múzeumi gyűjteményekre, hagyatékokra, hogy az esetleg hibás, pontatlan adatokat kiszűrjük. Mindemellett pedig személyesen is felkerestük a kutatás tárgyául szolgáló épületeket és strukturált interjúkat készítettünk.

Az összefoglaló tanulmányunkat elsősorban az építészettörténetet kutatóknak ajánljuk, azonban bízunk benne, hogy érdekes olvasmány lehet mindenkinek, aki az építészet iránt valamilyen formában érdeklődik.


Ferkai Tamás, Szarvas Gábor
Építészmérnök hallgatók,
Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar
BSc 7. félév

témavezető:
Dr. Ferkai András, egyetemi tanár, tanszékvezető, MOME
Dévényi Tamás 


A dolgozat teljes terjedélmben letölthető a file-ok menüpont alatt.