Épületek/Örökség

Lakóházból lett új múzeummal őrzi örökségét a Fehér Város

1/14

Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC

?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
?>
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
1/14

Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC

Lakóházból lett új múzeummal őrzi örökségét a Fehér Város
Épületek/Örökség

Lakóházból lett új múzeummal őrzi örökségét a Fehér Város

2019.10.18. 10:12

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Tel Aviv, Tel-Aviv

Építészek, alkotók:
Dov Karmi

Dosszié:

Tel-Aviv modernista belvárosát 2003-ban nyilvánították a világörökség részévé, és idéntől már látogatóközpont is szolgálja a város egyedi modern építészete iránt érdeklődőket. A White City Center (WCC) otthona a frissen felújított Liebling-ház, az első kiállítás pedig épp az építését lehetővé tevő egyezménnyel foglalkozik, amelyet cionista szervezetek kötöttek a náci Németországgal.

Tel-Aviv első rendezési tervét a skót városépítész, Patrick Geddes készítette a brit uralom idején, 1925-1929 között. Ez alapján indult el a város kiépítése, amelyben mind több, az alija ötödik hullámában érkező zsidó építész kapott szerepet. A bevándorló építészek különösen nagy számban érkeztek Németországból az 1933-as náci hatalomátvételt követően; sokan, mint Arieh Sharon, magukkal hozták a Bauhaus formanyelvét is.

Az 1930-es években hozzávetőlegesen 4000 lakó- és középületet emeltek a településen modernista stílusban – innen kapta Tel-Aviv közismert „Fehér Város" elnevezését. Az UNESCO által 2003-ban a világörökség részévé nyilvánított területen hozzávetőlegesen kétezer épület található. Ezek többsége sajnos már csak külsejében őrzi az eredeti építészeti jegyeket; a Liebling-ház azonban azon kivételes épületek közé tartozik, ahol a belsőben is viszonylag sok épen maradt részlet látható.


Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
1/14
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC



A házat az Idelson utca 29. szám alatt egy testvérpár, Tony és Max Liebling terveztette az Orosz Birodalom ukrán területén született, majd szüleivel Palesztínába emigráló Dov Karmival. Karmi Jeruzsálemben és a belgiumi Ghentben tanult építészetet, a Liebling-ház erkélysávokkal és szalagablakokkal való tagolása, a lapostető, a kívül-belül hófehér felületek a korabeli nemzetközi modernizmus ismeretéről árulkodnak.

A helyreállítást a korábbi években az amerikai Getty Institute, majd a Bauhaus alapításának idei, 100. évfordulójára készülve a német szövetségi kormány támogatta. A White City Center 2019. szeptember 19-én nyílt meg. Német-izraeli együttműködésben alakították ki a WCC színes programkínálatát is: a ház a jövőben továbbképzési központként, rendezvény- és kiállítótérként, illetve a város modern öröksége iránt érdeklődők látogatóközpontjaként is működik.


Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC
10/14
Liebling-ház - White City Center, Tel-Aviv. Fotó: Yael Schmidt, WCC



Az egyik nyitóprojekt egy sajátos és ellenmondásos politikai kompromisszumra fókuszál, amelyre épp a Liebling-ház felújítása irányította rá a figyelmet; a munkálatok során ugyanis kiderült, hogy az épület több eleme – például a Villeroy & Boch csempeburkolat – Németországból származik. Ezt az 1933-as ún. „Ha’avara" egyezmény tette lehetővé. Ennek részeként több Palesztínában működő cionista szervezet abban állapodott meg a német kormánnyal, hogy az szemet huny a német zsidók Palesztínába emigrálása felett. A kivándorló német polgárok kijelölt bankokban fizethették be magánvagyonukat, amelyből az ottani illetékesek építőanyagot vásároltak, és azt Palesztínába szállították. Az ottani értékesítést (és a költségek levonását) követően a befizetők visszakapták „befektetésüket".

A Ha’avara-egyezmény keretében, 1933-1938 között több mint ötvenezren emigráltak Palesztínába Németországból, és a becslések szerint 150 millió birodalmi márka értékben áramlott építőanyag az országba, a cementtől a csempéig.

A „The Transfer Agreement" című kiállítás a Stiftung Bauhaus Dessau és a White City Center együttműködésében készült, Ilit Azoulay, Lou Moriah, Nir Shauloff és Jonathan Touitou művészek, Hila Cohen-Schneiderman kurátor, valamint Sharon Golan-Yaron örökségvédelmi szakember részvételével. Az elhallgatott történelmi tények feltárása mellett a két helyen: a dessaui Bauhaus-iskolaépületben és a Liebling-házban látható tárlat az emberek és az anyagok mozgására fókuszál, a migráció, a mobilitás és az identitás változás kérdésköreit boncolgatva.


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk