Látványra hajtogatva – Yachtkikötő terve, Mohács

Megtört forma, fényre sötétülő üvegezés – eszközök, melyeket a látvány kihangsúlyozására, az épület és a víz kapcsolatának biztosítására alkalmazott Mészáros Bendegúz diplomamunkájában. A mohácsi Dunapartra tervezett komplexum yachtkikötőnek, kölcsönzőnek és vízitaxi szolgáltatásnak adhat helyet.

Yachtkikötő, kölcsönző és vízitaxi épület - Mohács, Dunapart

Tervezési terület, környezet

Tervezési helyszínként szülővárosomat és lakóhelyemet, Mohácsot választottam. Mohács legjellegzetesebb és legszebb része a Dunapart, ezért egy a folyó mellett elhelyezkedő, üresen álló (746/5-ös hrsz-ú) telekre esett a választásom a város északi szélén. A terület sík, két oldalról kb. 1,00 m magas árvízvédelmi fal veszi körül, ami a telek végénél el is fogy, tehát az építési telek ártéren belül található. A terület Balti-tenger feletti magassága +89,15 m. Ezt a magasságot a víz csak 1965. június 19-én közelítette meg, ekkor mérték a Dunán valaha is legmagasabb vízállást, mely 984 cm volt, ez a Balti-tenger feletti +89,03 m-es magasságnak felel meg. Ezen kívül két nagy árvíz volt még a Dunán a mérések óta: a 2006-os 931 cm-es (Bfm. +88,50) és a 2010-es 924 cm-es (Bfm. + 88,43 m) árvíz.

 

 

 

A telek közvetlen szomszédságában található a sokac-révi sólyatér, mely hajók, yachtok és csónakok vízrebocsátására, kihúzására szolgál, de a kompot is itt szokták kiemelni a vízből, ha javításra szorul. Így a tervezés során a hajók ki- és beemelési helyének megoldásáról nem kellett gondoskodnom, ezt a sólyateret használnám ki erre a célra. A terület mellett található még egy műhely, ahol hajókat, hajóalkatrészeket javítanak, ez az épület a tervezendő kikötő hajóinak szerelési szükségleteit is kielégíthetné. A műhely szomszédságában egy kenukölcsönző, és kerékpártároló épület helyezkedik el. A területtel szemben, a Duna túlsó oldalán szép homokos szabadstrand nyúlik el, ahova vízitaxi szállítja az embereket a mohácsi oldalról.

Építészeti koncepció

Az elsődleges koncepció egy védett öböl kialakítása volt a yachtok, hajók számára, mely sodrástól, uszadéktól, zajlástól és hullámoktól mentes vízfelszínt biztosít a drága hajók számára. Ezt a védelmet egy mesterséges félsziget (móló) kialakításával értem el.

 

 

A móló megtervezése után az épület tervezési folyamata következett, mely a hosszúkás telekformából adódóan egy a parttal párhuzamos hasáb volt a kezdetekben. Azonban ez a forma önmagában túl monoton volt, valamint hiányzott az épület és a víz kapcsolta, ráadásul az épület a szép panoráma nagy részét is kitakarta a város felől nézve. Ezért ezt a hasábot kétszeresen megtörtem, a telek határaival párhuzamosan kialakítva, a mólóra "hajtogatva". Így már sikerült kapcsolatot teremteni az épület és a víz között. Az építmény két végének falait konvergensé téve még dinamikusabb lett a tömeg, mely ezáltal sokkal jobban illeszkedik a szintén konvergens alaprajzú móló formájához.

 

 

A bejáratok (gazdasági és főbejárat) kihangsúlyozását, a "fa tömegből" való geometriai formák kimetszésével értem el. A földszinti kávézóhoz és az emeleti étteremhez is szerettem volna egy árnyékolt, panorámás kültéri teraszt létesíteni, ezt két fehér színű konzolos előtetővel valósítottam meg. Ennek a fehér tömegnek az ellensúlyozására az épület másik (déli) végén egy szintén fehér színű dobozt toltam a "faburkolatos" tömegbe, melyben a kikötőt irányító iroda kapott helyet, mivel a doboz üvegezéssel ellátott része kikötőöbölre nyílik. Az épület játékosságát adja még a homlokzatokon megjelenő fehér sáv, mely szalagszerűen fut az építmény körül, hol befordul a belső térbe, hol kiszabadul onnan.

A koncepció kialakulásában fontos szempont volt még ezen kívül, hogy a csodálatos panoráma miatt, a Duna felé néző homlokzatok, minél jobban meg legyenek nyitva. Így alakultak ki a nagy, egybefüggő strukturális üvegfalak. A nagy üvegezett felületek miatt a déli és a nyugati oldalon az árnyékolás is szükségessé vált a túlzott felmelegedés megelőzése érdekében. Mivel az épületnek vannak olyan üvegezett részei, melyek már árnyékoltak egy épületszerkezetnek (pl.: előtetőnek, konzolnak) köszönhetően, vagy tájolásukból adódóan nem igényelnek árnyékolást, ezért ezekre a részekre nem láttam értelmét árnyékolót telepíteni. Eleinte külső, lamellaszerű árnyékoló rendszerben gondolkodtam, de a strukturális, helyenként két szintet is áthidaló üvegszerkezetek megnehezítették ennek az árnyékoló rendszernek a rögzítési módját, ráadásul esztétikailag is zavaró és értelmezhetetlen volt, hogy ezt az egységes üvegfelületet az árnyékoló szerkezetek hol megbontják, hol pedig nem. Nem beszélve arról, hogy az árnyékolók működése a panoráma kitakarásához vezetett volna.

 

 

Ezért egy költségesebb, de jóval kedvezőbb feltételekkel rendelkező árnyékolástechnikát alkalmaztam az épület ezen részein. Ez az úgynevezett fényre sötétülő üvegezés, melyet gyakran alkalmaznak magasházak üveghomlokzatánál, de találkozhattunk velük már a szemüveglencse és az autótükör gyártásánál is. A technológia lényege, hogy amikor a nap süti az üvegezést, az elkezd sötétedni. Minél erősebben süti a nap, annál jobban sötétedik, és ezáltal annál jobban szűri a napsugarakat, ezzel csökkentve a felmelegedést. Ezt a technológiát alkalmazva napsütéstől függetlenül élvezhető a panoráma, és az épület külső jellege is megmarad az építész elképzelésének megfelelően.

Az építmény anyaghasználatát tekintve wpc (fa-műanyag kompozit) burkolatot kapott, melyet helyenként fehér színű vakolt felületek tesznek játékossá, ezek az anyagok megjelennek a beltérben is. A yachtok anyaghasználatára is ez a két anyag a legjellemzőbb, általában fehér színű hajótesttel és faburkolatos beltérrel, járófelülettel rendelkeznek.

 

 

A kikötőépület lapostetője zöldtetős megoldással készül, mely megfelelően illeszkedik ebbe a természetes környezetbe, és a nyári túlmelegedéstől is óvja az épületet.

Kikötőpontonok működési elve

A kikötőbe telepített pontonok, üreges fém dobozokra épített wpc (wood plastic composit), azaz fa-műanyag kompozit burkolatú járófelülettel rendelkező szerkezetek. A wood plastic compozit 60% bambusz és 40% polimer anyag ötvözete. Előnyei a fával szemben: nem korhad, ellenáll az élősködőknek, nem szálkásodik és nem igényel felületkezelést. Mivel újra felhasznált anyagból készül (műanyag PET palack), valamint a bambusz gyorsabban növekszik mint bármelyik fafajta, ezért környezetkímélő is. A bambusz magasabb aránya által, lesz fa hatása a burkolatnak.

 

 

A telepített pontonok rögzítése a talajba vert, 200 mm átmérőjű acél oszlopok segítségével történik, melyek "átszúrják" a vízre telepített pontonokat, így azok vertikális irányban szabadon igazodhatnak a folyamatosan változó vízszinthez. A vízen lebegő pontonokhoz egy mozgatható acél hídszerkezet kapcsolódik, mely alacsony vízállásnál a mesterséges móló alsó járószintjére fekszik fel, ha ezt a szintet a víz már ellepte, akkor pedig az ezen a járószinten acél lábakon álló, fix telepítésű acél hídszerkezetre támaszkodhat, melynek a járószintje 4,50 m-el van magasabban az alatta lévő móló járószintjétől. Mivel a fix telepítésű acél hídszerkezet és a pontonok helyzete horizontális irányban fix, ezért a vertikális irányú elmozdulások közben a két pont között változó lesz a távolság. Ezt a problémát kiküszöbölve a mozgatható híd a pontonokhoz görgős csuklókapcsolattal csatlakozik, mely segítségével a híd gond nélkül követi le ezt a változó távolságot.

 

 

Ebből a ponton együttesből van 2 db telepítve az öbölbe, mely így 24 db hajó számára biztosít kikötési lehetőséget. A pontonokon biztosított az áramvételi lehetőség akkumlátor töltéshez, vízvételi lehetőség ivóvíz tartályok feltöltéséhez, illetve hajómosáshoz és egy szivattyú rendszer a kommunális szennyvíztartályok kiszivattyúzásához, mely a telken telepített földalatti szennyvíztárolóba lenne bekötve.

Funkcionális kialakítás

A különböző funkciók alaprajzi elrendezésénél megfigyelhető egy zónázási rendszer, melynek a lényege, hogy az alárendeltebb helyiségek, mint például a tárolók, gépészeti helyiség vagy konyha, alaprajzilag kevésbé értékes helyre kerültek, ahol mondjuk nincs olyan jó panoráma. Fontos szempont volt még, hogy az étterem, a kávézó, a klubhelyiség és az irányító iroda is a vízre nézzen. A klubhelyiség és az irányítói iroda teljes mértékben a kikötőre nyílik, míg az étteremből és a kávézóból a kikötőre és a szabad vízre is ráláthatunk. A két utóbbi funkcióhoz fedett (árnyékolt) kültéri terasz is tartozik, melyeken kellemesen ücsöröghet az ember egy meleg nyári napon, koktélt iszogatva, a yachtjába gyönyörködve vagy épp a vízitaxira várva.

Mészáros Bendegúz
okl. szerkezettervező építészmérnök

---

Yachtkikötő, kölcsönző és vízitaxi épület (diplomaterv)

tervező: Mészáros Bendegúz (PTE PMMK - Szerkezettervező építészmérnök MSc.)
konzulensek: dr. Kondor Tamás (építész konzulens), dr. Perényi László (épületszerkezeti konzulens), dr. Meskóné Békefi Diána (statikus konzulens)
tervezés éve: 2012