Épülettervek/Középület

Lebontani az "elefántcsont tornyot" - az Ybl Emlékház pályázat I. díjasa

1/13

Helyszínrajz, forrás: Radnóczi László

?>
Helyszínrajz, forrás: Radnóczi László
?>
Alaprajz - pince, forrás: Radnóczi László
?>
Alaprajz - földszint, forrás: Radnóczi László
?>
Alaprajz - I. emelet, forrás: Radnóczi László
?>
Alaprajz - II. emelet, forrás: Radnóczi László
?>
Homlokzat - Várkörút, forrás: Radnóczi László
?>
Homlokzat - Bástya utca, forrás: Radnóczi László
?>
Metszet - B-B, forrás: Radnóczi László
?>
Metszet - A-A, forrás: Radnóczi László
?>
Látványterv, Bástya utca felől, forrás: Radnóczi László
?>
Látványterv, Bástya utca felől, forrás: Radnóczi László
?>
Látványterv, szoborpark, forrás: Radnóczi László
?>
Látványterv, Várkörút felől, forrás: Radnóczi László
1/13

Helyszínrajz, forrás: Radnóczi László

Lebontani az
Épülettervek/Középület

Lebontani az "elefántcsont tornyot" - az Ybl Emlékház pályázat I. díjasa

2015.02.17. 14:55
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Székesfehérvár, Magyarország

Építészek, alkotók:
Radnóczi László

Vélemények:
2

Ybl Miklós Emlékház

Tervezés éve:
2014

Stáblista

tervező: Radnóczy László

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A Magyar Művészeti Akadémia Építészeti Tagozata által kiírt Ybl Miklós Emlékház tervpályázat I. díjas terve Radnóczi László munkája lett. A koncepció az építészek és nem építészek közötti kommunikációnak kíván teret biztosítani, azt erősíteni, elősegítendő az építészet társadalmi elismertségének növelését.

A koncepció

Ybl Miklós korának talán legelismertebb hazai építésze volt. Tökéletesen érezte korának szellemét, csak úgy mint tervezési helyszíneiét. Tisztában volt az általa használt építőanyagok lehetőségeivel, nyito volt az újdonságokra is, mindemellett szem előtt tartva a funkcionalitás és gazdaságosság szempontjait is. Innovatív szelleme nyilvánult meg abban is, hogy kortársainak többségével ellentétben nem hagyományos építőmesterként, hanem független tervezőként dolgozott.

Helyszínrajz, forrás: Radnóczi László
1/13
Helyszínrajz, forrás: Radnóczi László

Az új objektum számomra annyiban tud Yblre és életművére koncentrálni, hogy méltó helyet biztosít az ezt bemutató kiállítás számára, kortárs módon értelmezve a helyszín adottságait, a mesterhez méltó válaszokat adva korunk építészeti kérdéseire. A "hogyan építette volna Ybl?" helyett a ház megformálásánál a "hogyan gondolkodna, hogyan építene ma Ybl?" tűnik a megfelelő kérdésnek. A mai kor építészete sok szempontból éppen fordítva működik a historizmushoz képest:

  • a historista épületeket a közvélemény könnyebben befogadta, a mai építészet a legtöbb laikus számára nehezen éthető, idegen terület
  • egységes stílusirányzatok fogták össze a munkákat, jól vagy rosszul, de egységesebb utca- és városképet eredményezve
  • az építésben sokszor az absztart anyagtalansághoz próbáltak eljutni - ma a virtuális terekkel ezt elértük, újra a természetes anyagokat, az anyagszerűséget keressük
  • az építés az Ybl korában használt szerkezetekkel csak ház-szerű formákban volt elképzelhető, ma sokszor tudatosan nem ház-szerű megoldásokra törekszünk
  • sztárépítészek és rajzolóik helyett közösségi tervezőirodák kezdenek működni

Ybl emlékháza a fentiek tükrében számomra szükségszerűen szól az építészet egészéről, annak mai helyzetéről, lehetőségeiről is. Úgy gondolom ez a ház a felvázolt funkciókkal többek között lehetőség lenne egy építészek és laikusok közötti kommunikáció-fejlesztésre is.

Alaprajz - földszint, forrás: Radnóczi László
3/13
Alaprajz - földszint, forrás: Radnóczi László

Koncepcióm kialakításánál arra törekedtem, hogy semmilyen idézetként értelmezhető formai összefüggés ne jöjjön létre az emlékház és Ybl művei között. E szabály alól egyetlen kivételnek az Ybl által tervezett házakra jellemző, jó értelemben vett nagyvonalúságot tekintettem, hogy a ház valóban méltó helye lehessen az emlékezésnek, ugyanakkor rendezvényeknek, találkozásoknak is. Megfelelő kulcsszavaknak a szakmai alázatot, a műemléki helyszín iránti tiszteletet és a mai kor kérdéseire adható válaszok bátor felvállalását éreztem.

A ház rövid leírása

A helyszín egy kortárs szoborpark egy foghíjtelken. Ha a telek nem lenne lezárva, izgalmas átközlekedési lehetőséget is jelentene a park a Várkörútról a Bástya utca felé. A szomszédos, 10-11 méter magas tűzfalak látványa hétköznapivá vált, mégis nagyszerű, drámai hátteret adnak az alkotásoknak. Csak maguk a házak találják nehezen az egyensúlyt az egyébként is felszakadozott városszövet ezen érdekes foltja mellett, legkevésbé a Schmidl Ferenc által tervezett villaépület.

Az emlékház tervezésénél elsődleges szempont volt, hogy az épület helyszínéül szolgáló szoborpark körüli vegyes beépítésben olyan új elemként jelenjen meg, ami a szomszédos házakat a jelenleginél harmonikusabb helyzetbe hozza, ugyanakkor a szoborpark mostani hangulatát is megőrizze a magas falak adta háttér, mindkét utcára való átjárhatóság formájában.

Homlokzat - Várkörút, forrás: Radnóczi László
6/13
Homlokzat - Várkörút, forrás: Radnóczi László

A funkciók értelmezésénél a tervezés során a ház közösségi jellege vált fontossá. A ház földszintje multifunkcionális tér, mely képes magába foglalni múzeumot, kávézót, közösségi teret, inkubátor-irodákat, ezek egy részét, akár egy időben is. Azok a terek, melyek csak leválasztva működhetnének ebben az egységben az emeleteken, vagy a pincében kerültek elhelyezésre.

Az épületet tulajdonképpen a földszint fölötti födémlemez, ill. az ebből kinövő két kubus szervezi. A lemez alatti közösségi tér mindkét utcafront felől belátható, sőt átlátunk a házon, ahogy a jelenlegi foghíjbeépítésen is. A szoborpark a lemez tetejére kerül, egy szinttel feljebb a forgalomtól, korábbi helyükhöz hasonló magas falak közé, melyek azonban már tervezett homlokzatok. A szobrokra való rálátás csak az épületből, ill. részben a Várkörút túlsó oldaláról valósul meg, az új park cserébe intimebbé válik. Megközelítése mindkét utcafront felől egy-egy külső lépcsőn lehetséges, így megvalósul az átjárhatóság, a lépcsősorok egyben áthangolódásra, fél percnyi elcsendesedésre is alkalmat jelenthetnek, míg kibukkanunk hasítékukból.

Látványterv, Bástya utca felől, forrás: Radnóczi László
11/13
Látványterv, Bástya utca felől, forrás: Radnóczi László

A két kubus, mely a korábban említett tűzfalak városszövet sebeit hivatott gyógyítani a múzeum, ill. irodák egy részének ad otthont. A nagyobbik, Bástya utca felőli, a múzeum elmélyülésre alkalmas kiállítótereit foglalja magában, egyben otthont adhat kb. 120 fős előadásoknak, konferenciáknak. Helyzetéből adódóan a felső szintek összeköthetők a jelenlegi múzeumépület kiállítótereivel.

A Várkörút felőli szárny az igazgatás irodáinak ad otthont, , ill. a közösségi iroda-funkció zártságot igénylő tereinek, mint tárgyalók, vagy az egyterű irodákból ismert „focus room"-ok. A közösségi terekben dolgozó építészeken keresztül ugyanakkor bárki közvetlen benyomást kaphatna egy építész munkájáról. A híres "elefántcsont-torony" ebben a kísérletben eltűnne, vagy ha nem is teljes mélységében, de mindenki számára bejárhatóvá válna, a munkánk társadalommal való megismertetésével pedig talán megbecsülésünk is közelebb juthatna ahhoz, hogy egy nap a helyére kerüljön.

A pinceszintre az építész-munkahelyekre gondolva papír alapú dokumentálásra, makettezésre alkalmas műhely is került. A föld alatt érthetők el továbbá a mosdók, ruhatár, személyzeti öltözők, gépészeti helyiségek és 9 darab Bástya utca felől megközelíthető parkolóhely is.

Látványterv, szoborpark, forrás: Radnóczi László
12/13
Látványterv, szoborpark, forrás: Radnóczi László

Az épület belső tereinek kialakításánál szempont volt az is, hogy az elképzelt funkciókat minél többféle variációban fogadhassa be - működhessen akár teljes
egészében múzeumként, kiállítótérként, vagy ha arra mutatkozik igény kávézó - közösségi iroda, vagy egyéb funkció vehesse birtokba az emlékházat - ahogyan jól használhatóak többféle funkcióra Ybl Miklós alkotásai is.

Vélemények (2)
virpet
2015.02.18.
08:50

Idézek a kérdések-válaszokból:

„Minden – a HÉSZ tervezett előírásain – narancssárga jelkulcsú jelzés megőrizendő.”

A HÉSZ tervezett előírásai:

http://www.mma.hu/documents/10180/6741207/30_HESZ-kivonat.pdf/5f2ce8c7-125c-4106-b4bf-d2d6903888c3

Ezt hogyan kezeli a terv? Mi lesz a földfelszín alatt található középkori építészeti emlékekkel?

Kérdésem inkább a bíráló bizottságnak szól.

Hartmann György Sándor
2015.02.18.
10:30

@virpet: Kedves virpet!

Sokat vársz el a Biráló Bizottságtól! Hol van az előírva, hogy a bizottság tagjainak ismerni kellene a szabályozási terv előírásat? Sehol!

Ryhe

Ui. Ma még az engedélyzési terveknél sem érvényes az az előírás - amely csak a kiviteli tervekre vonatkozik -, hogy a tervező felelős a tervek megvalósíthatóságáért.

De sebaly, most majd lesz Magyar Építészetpolitika, oda a felvetésedet be lehet majd illeszetni.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk