Lechner helyett Zalaváry ihlette az oszakai magyar pavilont

Ma délelőtt sajtótájékoztatón mutatták be a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjának művészeti programját, ahol Zoboki Gábor, Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója, az épületegyüttes tervezője osztotta meg a tervezés részleteit és az ihlető forrásokat.

Közel 50 nap múlva veszi kezdetét a 2025-ös Oszakai Világkiállítás, amelyen Magyarország 160 ország egyikeként nemzeti pavilonnal képviselteti magát. A magyar pavilon a japán-magyar kulturális párhuzamokra épít, és a zenét, mint a kultúrákat hídként összekötő univerzális nyelvet helyezi előtérbe. Ez a koncepció jelenik meg a pavilon építészetében, belső tereiben, és ezt a szellemiséget közvetítik a művészi produkciók, a gasztronómiai kínálat és a formaruha-kollekció is – hangzott el a sajtótájékoztatón. Kiemelt cél volt a közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a japán és magyar népzenében is megtalálható, pentaton alapú dallamokban találtak meg – mondta el Ördögh László kreatív szakember. A pavilon fő attrakciója a Zengő Dóm nevű elliptikus térben zajló immerzív fényjátékkal és hangelemekkel kísért népdal-előadás, ahol az előadó vezetésével a résztvevők is bekapcsolódhatnak a dallam dúdolásába és éneklésébe.

Népzenéből, mítoszból épületet alkotni

Az építészeti koncepciót ismertetve Zoboki Gábor először a népzenéről, a néptáncról, Kodály Zoltán és Bartók Béla örökségéről beszélt. A Kárpát-medencei népek legősibb természetes kapcsolatát a népzene és a néptánc fejezi ki. A népdalokba rejtett természeti képek Kodály óta nemcsak a magyarság lelkiségét, hanem a természethez, a földműveléshez való viszonyát, legősibb érzelmeinket és megnyilvánulásainkat tükrözi – magyarázta.

A pentaton az egyik legrégebbi és legelterjedtebb skála a világ zenéjében, a magyar népdalok jelentős része is pentatonikus skálára épül. Zoboki szerint a pentaton az emberiség legősibb megnyilvánulása, melyet a közösségi zenélés, az együttlét tesz átélhetővé – a Zengő Dóm immerzív népdal-előadásán a nézők is bekapcsolódhatnak az éneklésbe.

"Amit be akartam hozni, az a rajongásom az autentikus néptáncért. Mélyen megérinti az embert, amikor elmegy Mongóliába, a nomád népek közé, ugyanezt az ősi világot érzi meg." Zoboki a továbbiakban Bartók Cantata Profana című darabjáról beszélt, mely a szarvassá változott fiúk természeti tisztaság utáni vágyát helyezi a középpontba. "Népzenéből, mítoszból épületet alkotni" – így fogalmazta meg a tervezési feladatot, majd rátért az építészeti koncepció konkrét részleteire.

Lechner helyett Zalaváry és Turányi

Mint elmondta, a tervezők ezúttal eltértek a mindenki által ismert Lechner Ödön-Toroczkai Wigand Ede-Kós Károly-Medgyasszay István által képviselt vonaltól, és egy urbánus építészeti alkotást, Zalaváry Lajos jászberényi fürdőjét használták inspirációként. Zoboki szerint ez a 60-as évekbeli épület zseniális példája annak, hogy az építész hogyan próbált meg kemence formából fürdőépületet létrehozni. Egy másik inspirációs forrás Turányi Gábor 1996-os, meg nem valósult budapesti világkiállításra készült magyar pavilonjának terve volt. A két alkotásban közös a hatalmas boglya/boksa forma, mely az oszakai pavilon Zengő Dómjában is kifejeződik. 

Az építményben az alábbi fő funkciók kapnak helyet: immerzív eseménytér, gasztronómia, közösségi terek. "Egy szűkre szabott, praktikus, ugyanakkor álomszerű térsoron fognak végigmenni a látogatók, aminek nem csak az immerzív show a lényege, hanem a gasztronómia és a közösségi terek lehetőségei is."

Mint elmondta, az épületegyüttes a népzene természeti képeit jeleníti meg, melyek emberi hangulatokat is tükröznek. A szavai szerint "szeleburdi, szélre reagáló" épületrész a vadregényes erdő képét idézi, az előtte lévő kert a mezőt, a Zengő Dóm a boksát. Az épületbe lépve csend és a magyar táj hangjai fogadják a látogatót, harangszó, madárcsicsergés, és patakcsobogás, majd az immerzív dómhoz érkezve megcsendül egy harang is. A közösségi találkozóhelyeket a Miksa Borbár és az étterem képviselik. 

A sajtóközlemény így ír az építészeti koncepcióról: 

"A pavilon célja, hogy esztétikájával és szellemiségével is felkeltse az érdeklődők figyelmét. A látogatók a bejáratnál a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetben találják magukat, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta: "A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre." Hozzátette: "Az épület előterében a Kárpát- medencei szelíd mezők növényvilágát idézzük. A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek, a lecsendesülés tere a "Bolyongó", a népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket és azok hangi világát juttatja eszünkbe – míg a "Zengő Dómban" egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatunk meg."

Az oszakai magyar pavilont hamarosan a tervező is bemutatja itt az Építészfórum oldalán.