Épületek/Örökség

Lefelé ásva is magasodnak a vár falai

1/3

Regéc vára - fotó: Kovács Olivér

Hirdetés
?>
Regéc vára - fotó: Kovács Olivér
?>
Regéc vára - fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

Regéc vára - fotó: Kovács Olivér

Lefelé ásva is magasodnak a vár falai
Épületek/Örökség

Lefelé ásva is magasodnak a vár falai

2012.10.11. 09:18

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Regéc, Magyarország

Már a régészeti feltárás és az állagmegóvás munkálatai során is magasabbak, monumentálisabbak lettek a regéci vár falai – írja az Archeologia.

Bár Regécet a klasszikus romváraink közé szokás sorolni, egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint a széthordott középkori erősségek többségénél. Talán viszonylag messze volt a településtől, vagy a helybéliek kőéhségét a közelben található (és mára valóban eltüntetett) két kolostor csillapította – Regéc falai így viszonylag nagy magasságban állnak, csak eddig a vár saját törmeléke borította azok többségét.

 

Regéc vára - fotó: Kovács Olivér
1/3
Regéc vára - fotó: Kovács Olivér

 

 

A 13-14. század fordulóján épült és többször kibővített, átépített vár sorsa a Thököly-szabadságharc egyik epizódjaként pecsételődött meg. Regéc Rákóczi-birtok volt, így Zrínyi Ilona második házassága révén Thököly Imréhez került az akkor már inkább reprezentációs célokat szolgáló várkastély. Mivel így kuruc fészekké vált, az osztrákok 1685-ben elfoglalták. Vélhetően tudatában voltak annak, hogy amilyen könnyen jött a zsákmány, olyan könnyen el is veszthetik, hiszen a vár nehezen védhető (Rákóczi birtoknak Rákóczi György foglalta el korábban, szintén ostrommal), ezért következő évben, 1686-ban felrobbantották jó részét. Bár II. Rákóczi Ferenc nagykorúvá válva örökségeként megkapta a regéci uradalmat is, a várkastély már hasznavehetetlen volt.

A regéci vár komolyabb kutatása 1999-ban kezdődött el. Elsősorban az északi sziklacsúcson álló felsővárban folytak feltárások, majd a későbbiekben a középső vár nyugati oldalán. A déli sziklacsúcs régészetileg még szűz terület, ám a feltételezhető, hogy a földtakaró alatt akár boltozott helyiségek maradványai is lehetnek.

 

Regéc vára - fotó: Kovács Olivér
2/3
Regéc vára - fotó: Kovács Olivér

 

 

Az augusztus elején elkezdett állagmegóvási munkálatok, amelyeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő finanszíroz, azokon a helyeken folynak, amelyeket már felderített a kutatás (ennek ellenére persze az építkezés közben is folyamatos a régészeti felügyelet). Így az északi csúcson álló öregtorony, illetve rondella, a keleti várfal, valamint a középső várban a nyugati várfal középső és északi szakasza újul meg. Mivel az állagmegóvás előtt a falak tövét, illetve a járószintek egy részét is megszabadították a vár törmelékeitől, helyenként újabb, csak éppen alsó szintekkel gazdagodtak az épületmaradványok. Így már jól érzékelhető a középső vár keleti oldalán álló reneszánsz palotaszárny tömegének viszonylag jó állapota: a pincével együtt három szintje is megvan. Bár a boltozatok természetesen beszakadtak, az indítások jól láthatók és könnyen kiszerkeszthetők, így nagy pontossággal lehetne rekonstruálni a reneszánsz épületet. A részletekről sok információt árulnak el a kőtöredékek, amelyekből még a kandallók is kiszerkeszthetők.

A cikk folytatása és képgaléria a várról az Archeologia – Altum Castrum Online-on

fotó és szöveg: Kovács Olivér

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk