Legyen 0,3 W/m2K!

A címben található szám, a térelhatároló falak hőátbocsátási tényezőjének javasolt értéke. Hogy miért pont annyi?

A címben található szám, a térelhatároló falak hőátbocsátási tényezőjének javasolt értéke. Hogy miért pont annyi?

 
1. Új szabályozás lépett életbe

 
A mind drágább energia és a környezetvédelmi szempontok arra késztették az EU tagállamait, hogy az épületek energiateljesítményéről részletes, egymással összhangban lévő, de saját szabályozást hozzanak létre, és azt 2006. január 4-ig léptessék is életbe. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról ez év májusától hatályos.

 
Az új szabályozás szerint több szempontból kell az épületek energiamérlegét vizsgálni:

 
1./ Meghatározásra került a térelhatároló- és azon belül a nyílászáró szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezőjének (U) minimális értéke. A rétegtervi hőátbocsátási tényezőn az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezőjét kell érteni, vagyis ha például a hőszigetelés rögzítőelemekkel van megszakítva, vagy kitöltő falazattal készülő vasbeton vázszerkezetről beszélünk, akkor ezek hatását is tartalmaznia kell. Homlokzati falakra ez a követelmény 0,45 W/m²K. (ha figyelembe vesszük a természetszerű szerkezeti és alaki hőhidak kedvezőtlen hatását -ami 10-20%-ot is ronthat - a nem hőhidas helyeken szükséges a 0,3 – 0,35)

 

2./ A második szint szerint; az épület fajlagos hőveszteség tényezője, (ami lényegében az egyes határoló szerkezetek felület arányosan átlagolt hőátbocsátási tényezője, osztva a térfogattal) nem haladhatja meg a szabályozás szerinti követelményértéket. Ez a q_m fajlagos hőveszteség tényező követelményértéke függ az épület felület/térfogat arányától.

 

3./ Az utolsó kritériumként az épületeknek meg kell felelnie az E_p (kWh/m³a – ahol „a" = egy év) összesített energetikai jellemző követelményértékének. Ez a fűtés, szellőzés, gépi hűtés, világítás és a használati melegvíz-ellátás energiaigényének az összege, és éves szinten nem lehet nagyobb, mint az adott rendeltetésű, adott felület/térfogat arányú épületekre megszabott követelményérték.

 

A rendelet tehát maximálja a rétegtervi hőátbocsátási tényezőt. A tervező választhat ennél szigorúbb értékeket is, és jól teszi, ha inkább a címben jelzett 0,3 W/m²K értékre állítja be a külső határoló falak hőszigetelő képességét. Az épületnek mind a három fenti feltételnek meg kell felelnie. Hiába elégíti ki a falszerkezet a rétegtervi követelményt, ha a gyengébb gépészet, vagy a kevésbé előnyös energiaforrás miatt a ház nem felel meg a többi előírásnak. Márpedig az épület tervezése során az első, amit az építész meghatároz, az a falszerkezet. Ilyen esetben vagy sikerül a gépész tervezővel egyezségre jutni (amit esetleg a megbízó pénztárcája bán), vagy nem marad más, mint a falszerkezet rétegfelépítését átdolgozni. Célszerű tehát a falak hőszigetelő képességét az éppen megfelelt szintnél hatékonyabbra tervezni. Különösen igaz ez akkor, ha azt nézzük, hogy a környező országokban a rétegtervi követelmény is 0,3 – 0,35 W/m²K körül van. Nem véletlen, hogy az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi szövetsége is ezt az értéket tartja szakmailag előremutatónak.

Aki tehát nem szeretne kétszer dolgozni, aki nem akar többet foglalkozni a gépészettel, mint kell, és nem szeretné a megbízója pénzét pazarolni, az a falazat hőátbocsátási tényezőjét 0,3 fölé nem engedi.

 
2. Az energia ára és a hőszigetelés

 
Az augusztusi, markáns áremelés várhatóan még nem is a végleges árszintet jelenti. Grafikonunkban látható, hogy néhány EU országban mennyibe kerül egy köbméter gáz.

Mivel jelentős energiaár csökkenés a mai bizonytalan helyzetben nem várható, fel kell készülnünk arra, hogy az épületek fűtése az elkövetkezendő években még költségesebb lesz. A várható emelkedéssel szemben pedig, csak az intenzívebb hőszigetelés lehet a fegyverünk.

 

3. Az információ átadása

 

A régi, már nem érvényben lévő szabályozás adatai sokáig megmaradnak az emberek fejében. Érthető, hiszen az építésügyi szabályozás számos változáson ment keresztül az elmúlt években, nehéz mindet követni. A tájékoztatás tehát mindenkinek kötelessége, aki fontosnak tartja a hazai szakmai színvonal fejlődését, és a környezet védelmét. Az idén megalakult Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete is célul tűzte ki, hogy a környezetvédelemre és az energiatakarékosságra vonatkozó uniós irányelveket és a hazai előírásokat széles körben ismertesse; az expandált polisztirolhab anyagok révén rendelkezésünkre álló megoldások kiemelt hangsúlyozásával. A MEPS segítséget kíván nyújtani a tervezőknek, kivitelezőknek az új rendeletek és irányelvek alkalmazásában. Az Egyesület kiemelt célja az is, hogy a hogy a minőségi hőszigetelőanyagok kapjanak mind nagyobb teret a hazai építőiparban, hogy a megvalósuló épületeink magasabb színvonalúak legyenek.