Helyek

Lesz-e még versenyló tréningpálya Alagon?

1/6

?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Lesz-e még versenyló tréningpálya Alagon?
Helyek

Lesz-e még versenyló tréningpálya Alagon?

2009.05.27. 12:14

Cikkinfó

Szerzők:
Sarkadi Márton

Földrajzi hely:
Dunakeszi, Magyarország

Tüntetés volt május 28-án csütörtökön az alagi lovas tréningpálya és Dunakeszi védett zöldterületeinek tervezett beépítése ellen. Közreadjuk a civil tiltakozás egyik szervezőjének, Sarkadi Mártonnak a cikkét a téli pálya ügyéről.

Tüntetés lesz május 28-án csütörtökön az alagi lovas tréningpálya és Dunakeszi védett zöldterületeinek tervezett beépítése ellen. A város képviselő-testülete ezen a napon hoz döntést a magyar lósport egyik legfontosabb helyszínének beépíthető területté való átsorolásáról. Ha az önkormányzat zöld utat nyit az ingatlanspekulációnak, a téli pálya helyén vidámpark vagy kereskedelmi központ, a sportrepülőtér és a galopp-pálya helyén vásárváros lehet. A Szeretem Dunakeszit! Civil Mozgalom a természetvédelmi, műemléki és régészeti értékek elpusztítása miatt demonstrációt hirdetett fél 6-ra a Városháza elé.

Közreadjuk a civil tiltakozás egyik szervezőjének, Sarkadi Mártonnak a cikkét a téli pálya ügyéről.


Vidámpark, kaszinó, vásárváros, „állati TESCO" – vagy természeti értékek és hagyományok?

Április elején bemutatták a Dunakeszi Önkormányzat Képviselő-testületének az Alagi Versenyló Tréningtelep 2005-ben eladott téli pályájára vonatkozó hasznosítási terveket.

Első pillantásra talán azt gondolhatnánk, hogy mindez a lóversenyzés szempontjából már közömbös, hiszen a terület új tulajdonosa azt kezd a birtokába került ingatlannal, amit akar. A dolog azonban több szálon is összefügg a lóversenyzés jövőjével, ezért ne menjünk el mellette szó nélkül.

Egyrészt, a téli pálya eladása több ponton is törvénybe ütköző módon történt. Emiatt tavaly két civil szervezet, a Levegő Munkacsoport és az Élőlánc a Városért Egyesület a Pest Megyei Ügyészséghez fordult, kérve a törvényes rend helyreállítása iránti intézkedését. (A beadvány szövege letölthető innen) Sajnálatos, hogy az Ügyészség intézkedése várat magára, és megtörténhet, hogy az események megelőzik Justitia szekerét. A rend helyreállítására ugyanis addig van remény, ameddig a téli pálya státusza nem változik meg jelentősen. Éppen erre irányulnak azonban a jelenleg folyó erőfeszítések.

A téli pálya jelenleg zöldterületi besorolású, a földhivatali nyilvántartás szerint gyep, legelő, és nincsen kivonva a mezőgazdasági művelés alól. Éppen ezért kérdéses, hogy a Nemzeti Lóverseny Kft jó üzletet csinált-e az áruba bocsátásakor. Amennyiben beépíthető területként adta volna el, az értéke több milliárd lett volna, ha mezőgazdasági területként kezeljük, a 750 milliós vételár töredéke lett volna reális. Nem titok, a belterületbe vonás a Dunakeszi Képviselő-testület ellenállásán bukott meg 2005 elején, mielőtt az eladás komolyan szóba került volna. Kecskeméthy Géza polgármester javaslatával szemben a lakosság képviselői úgy foglaltak állást, hogy Dunakeszi számára fontos a zöldterületek megmaradása, ezért az egyébként 1993-ban természeti védettség alá is helyezett területet nem kívánják beépíthetővé tenni. Ahogyan az eladó, úgy az új tulajdonos érdeke is nyilvánvalóan ezzel ellentétes. Ennek hatására 2007-ben Kecskeméthy Géza felhatalmazást kért a testülettől, hogy megvizsgálhassa a téli pálya valamint más területek, például a szomszédos repülőtér „jövőbeni hasznosításának lehetőségét".

 

1/6

1. kép Budapest és az agglomeráció között. 1. téli pálya, 2. szántóföld, 3. repülőtér, 4. volt Mechanikai Laboratórium, 5. Versenyló Tréningtelep istállói, 6. nyári pálya (Versenyló Tréningtelep galopp-pályája). A téli pályától jobbra a 2005-től felépült Alagliget „lakópark". (fotó: a szerző)

 

Napjainkban egy tervezőiroda dolgozik a város település-szerkezeti tervének olyan jellegű módosításán, ami gondoskodna a területek eltérő besorolásáról. Kiderült ugyanis, hogy zöldterület az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (röviden OTÉK) szerint kizárólag közterület lehet, márpedig a Dunakeszi határában elterülő téli pálya magánterület, a repülőtér az Önkormányzat tulajdona, de nem közterület, a tréningtelep nyári pályája és az istállók területe pedig a 2008-ban lebonyolított átadás révén a Nemzeti Lóverseny Kft-től a Kincstár birtokába került, és szintén nem közterület. Ebből következően egyik ingatlan sem maradhat zöldterületi besorolásban, hanem úgynevezett különleges övezetté válna. Az átsorolás nem csupán adminisztratív jellegű, eredményeként a Tréningtelep istállókat befogadó része 40 százalékban beépíthetővé válna – szemben a jelenlegi 2–3 százalékos beépítettségével – a többi területen pedig sok tízezer négyzetméter alapterületű épületek felhúzása előtt nyílhat meg az út – amennyiben Dunakeszi képviselő-testülete rábólint a tervezett átsorolásra.

Ezek után lássuk a Winkler Márton megbízásából készített tervet, amelynek címe „Az alagi téli pálya jövőbeni hasznosítása". A bevezető nem túl érdekfeszítő, a készítő tervezőiroda reklámját tartalmazza, majd jön egy térkép, ami bemutatja a terület elhelyezkedését, ezt követően pedig egy összehasonlítás a müncheni vásárváros és az alagi területek méretéről. Nem érthető teljességgel, hogyan került ide, hiszen csupán a téli pálya hasznosításáról van szó, a vásárváros alapterülete pedig a repülőteret és a nyári pályát is lefedi. Továbblépve, a téli pálya és a környező területek viszonyáról, övezeti besorolásáról kapunk tájékoztatást, majd az itt elhelyezni szándékozott funkciókat veszik számba a tervezők. Mindebből arra a következtetésre jutnak, hogy amennyiben a terület beépítési paramétereit nem változtatják meg az önkormányzati képviselők, abban az esetben „Dunakeszi számára valódi hozzáadott érték nem származtatható", és a területen „lovas / mezőgazdasági funkción kívül más funkció telepítése nem lehetséges". Végül egy hat változatból álló sorozatot látunk, amelyben egy közös vonás van, mindegyikben szerepel egy ügető versenypálya. A körítés változik, a terület további részein elképzelhető szálloda, „állati TESCO", vidámpark, erdei lovaspálya, energetikai témapark, lovas témapark. A legkedvezőbbnek ítélt változat szerint az ügető versenypálya mellett hotel(-ek?), vidámpark, lovastábor létesülne a területen.

2/6

2. kép Az április 2-i képviselő-testületi ülésen nyomtatásban bemutatott tervben javasolt hasznosítás a téli pályára. A téli pályába ékelődő háromszög alakú telek, a tervezett hotelek helye, jelentős részben Kovács László önkormányzati képviselő tulajdona.

 

Ezen a ponton érdemes elgondolkodnunk az ügetőpálya ötletén. A terv szöveges része sokat foglalkozik Alag lóversennyel összefüggő hagyományaival, a terület természeti és környezeti értékeivel, amelyekkel mind összhangban áll az ügető létesítése. Éppen ezért a dunakeszi Képviselő-testület számára is elfogadható tervnek tűnhet. Tegyük fel azonban a kérdést, reális befektetési elképzelés-e ma, Magyarországon magán ügető versenypálya létesítése? A lóversenyzést világszerte rentábilissá tevő fogadásszervezés hazánkban állami monopólium, teljes körű felszabadításáról nincs is szó. Amennyiben tehát a válasz az, hogy talán nem gazdaságos, de Winkler Márton ügetőlovak iránti személyes elkötelezettsége garancia arra, hogy megvalósuljon az ügetőpálya, nézzük meg a téli pálya tulajdoni lapján szereplő bejegyzéseket. Ebből arról kapunk felvilágosítást, hogy két nappal Winkler Márton tulajdonjogának bejegyzését követően egy Greenfield Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. a vételárat kissé meghaladó összegű jelzálogot jegyezhetett be a téli pályára. A jövőbeni (valóságos) terveket illetően tehát inkább annak a londoni illetőségű személynek az elkötelezettségét kellene ismernünk, aki a pénzt adta a vásárra.

A terv egy része szálloda, vidámpark. Ennek a megvalósulása előtt megnyithatja az utat a Képviselő-testület hozzájárulása, de nem kötelezi a tulajdonost arra, hogy megépítse az ügető versenypályát. A későbbiekben pedig a terület szabadon maradt részére bármilyen más fejlesztési koncepció készíthető. Az is megtörténhet, hogy az átsorolást követően Winkler Márton egyszerűen túlad az átsorolt, és ezért jelentősen felértékelődött ingatlanon. A következő tulajdonost pedig semmiféle kötelezettség nem köti a „lovas" hagyományok továbbvitelére.

Mi következik mindebből a Dunakeszin élők számára? A jelenleg sokak – nem csupán lovasok – számára élményt nyújtó természeti értékek pusztulása, a beépített területek növekedése, a mára is elviselhetetlenné vált forgalom további erősödése, az infrastruktúrára nehezedő nyomás fokozódása. Azt a kérdést ugyanis, hogy például a szomszédos Alagliget lakóparkban élőknek mennyire áll érdekükben megengedni, hogy a szomszédjukba vurstli költözzön, nem tárgyalja a terv, csupán a kockázatok között veszi számba a lakossági ellenállást.

 

3/6

3. kép Nyári idill a téli pályán. A múlt? (fotó: Juszel Béla)

 

Vizsgáljuk meg más oldalról is a terveket. Mint említettük, a téli pálya természeti védettség alatt áll. A vidámpark, ügető és egyéb felvázolt ötletek a természeti értékek teljes pusztulását jelentenék. Éppen tavaly, a Búvár című folyóirat januári számában jelent meg egy cikk az itt fellelhető védett növényekről és állatokról, amelyek egyébként éppen úgy megtalálhatók a repülőtéren és a nyári pályán is.

A téli pálya egyébként műemléki védettség alatt is áll, mint a Tréningtelep szerves része, és a negyedik századi Csörsz-árok itt húzódó darabja miatt ex lege régészeti védettséget is élvez. Utóbbi célja pedig nem pusztán annyi, hogy az itt található leleteket egy esetleges beépítés előtt múzeumba szállítsák, hanem az, hogy a maradványokat eredeti helyükön és állapotukban tartsák fenn. De nemcsak kulturális és természeti, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős a nyári pálya – repülőtér – téli pálya ingatlanegyüttese, ugyanis az agglomeráció és Budapest között csupán ez a keskeny zöld sáv képez választóvonalat. Dunakeszi számára pedig nem csupán jelképes jelentőségű ennek a sávnak a megléte, hanem az itt működő intézmények révén valóságosan is ez a terület akadályozza meg, hogy olcsó külvárosi kerületté, arctalan bolygóvárossá váljon a település.

A dunakeszi képviselőknek prezentált terveket nyomtatásban és digitálisan is átadták az április eleji ülésen. Apró hiba csúszott azonban a dologba, ugyanis a digitális változat más anyagot tartalmaz, mint a nyomtatott. Ez a terv nem csupán a téli pályára vonatkozóan fogalmaz meg elképzeléseket, hanem a nyári pályára és a repülőtérre is. Végiglapozva a tervet, találunk közös lapokat a nyomtatott anyaggal, az utolsó oldalon pedig egy gigantikus EXPO koncepciója rajzolódik ki. Itt kapunk magyarázatot arra, miért is szerepelt a müncheni vásárváros légifényképe a téli pálya hasznosításának anyagában. A nyári pálya, a repülőtér, egy szántóföld valamint a téli pálya együttes területének a helyére ugyanis vásárvárost álmodtak a tervezők. Természetesen, ügetőpályával együtt. Bár, utóbbi talán csak azért szerepel egy sarokban, hogy a terv címe az lehessen: „Dunakeszi ügető és kapcsolódó fejlesztések". Körülbelül 15 hektár ügető, kontra 300 hektár vásárváros. Gyanítható, hogy az ügetőpályának és általában a lovaknak csupán annyi szerepet szántak ebben a történetben, amennyi Trójában jutott fából konstruált testvérüknek. Amint megtörténik a terület átminősítése – amit éppen az ügetőpálya terve tesz elfogadhatóvá – már nyugodtan kieshetnek a koncepcióból.

 

4/6

4. kép Szép új világ. A képviselőknek digitális úton átadott terv részlete. Expo-pavilonok sorakoznak a nyári pálya és a repülőtér teljes területén, a téli pályán az ügető mellett vidámpark és kereskedelmi központ.

 

A digitálisan közreadott terv dátuma 2008. május. Megrendelője nincsen feltüntetve, éppúgy, mint a téli pályára vonatkozó anyagnak, amelyen csupán Kecskeméthy Géza polgármester nevét olvashatjuk, mint aki prezentálta a tervet a képviselő-testületi ülésen. A megrendelő azonban feltehetően mégsem az Önkormányzat, hanem Winkler Márton, aki 2008 elején még remélhette, hogy a Nemzeti Lóverseny Kft. privatizációjának nyerteseként a teljes alagi telep birtokosává válhat, ezért joggal kovácsolhatott terveket a nyári pálya és az istállók területének hasznosítására is. A repülőtér azonban már akkor is az Önkormányzat tulajdona volt, a közös hasznosítás tehát csak szoros együttműködést feltételezve valósulhatna meg. Több jel is azt mutatja, hogy erre nézve megvan a szándék. A repülőtér más jellegű hasznosítása előtt álló akadályok elhárítása napjainkban is folyamatban van. A repülőteret az Önkormányzat tulajdonába adó 1996/65 törvény értelmében itt jogosan működő repülőklubok repülési jogának megszüntetését kezdeményezte ugyanis nemrég Kecskeméthy Géza polgármester, noha az idézett törvény értelmében legalább 2018-ig a klubok teljes joggal használhatják a repteret. A település-szerkezeti terv előkészületben levő módosítása során pedig a repülőtér 40 százalékos beépíthetőségét megengedő övezeti besorolását forszírozta Dunakeszi első embere, amely csupán a Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóság ellenállása miatt hiúsult meg, azonban még a módosított változat is 36 ezer négyzetméter hasznos alapterületű építmény felhúzását teszi lehetővé.

 

5/6

5. kép Allé a Tréningtelep istállóinak területén. Legyen itt 40%-os beépítés?

 

Az EXPO ötlete tehát az elbukott privatizációs pályázat és a Nemzeti Park ellenállásának köszönhetően egy lépésben nem vált megvalósíthatóvá. A tervek azonban a jelek szerint nem kerültek végleg a fiókba, és a település-szerkezeti terv módosítása jelentős lépéssel viheti közelebb a beteljesüléshez.

A lóversenyzés ügye számára sem tanulság nélkül való a terv ismerete, ugyanis a fellebbenő fátyol alól kikandikál a lóláb, azaz, hogy a privatizációs pályázat tenderében mennyire (nem) sikerült érvényesíteni a lóversenyzés szakmai érdekeit. A jelek szerint az alagi telep sorsa mindenképpen megpecsételődött volna, hiszen galopp-pálya nélkül versenylovak tréningezéséről szó sem lehet.

Mindez a privatizáció előkészítésén munkálkodók felelősségét is felveti. Ha a magyarországi versenylovak döntő többségének tréningfeltételeit biztosító alagi telep fenntartását nem írta elő a privatizációs pályázat, akkor milyen módon folyt volna tovább versenyzés? Az pedig ne nyugtasson meg senkit, hogy a privatizációs pályázat eredménytelenül zárult, ugyanis a tenderében foglaltak viszonyítási alapot jelentenek, és könnyen szolgálhatnak majd kiindulási alapként egy következő fordulóhoz.

A most nyilvánosságra került tervek ezen túl arról is árulkodnak, hogy a budapesti EXPO Dunakeszire költöztetésének ötlete is társult a beruházási elképzelésekhez. Annak ugyanis kevés a valószínűsége, hogy Budapest környezetének a meglévő mellett még egy vásárvárosra lenne szüksége. A rossz közlekedésű, de más célra jól hasznosítható, értékes budapesti ingatlant azonban érdemes lehet felváltani egy autópályáról és vasútról egyaránt jól megközelíthető, agglomerációhoz közeli területtel. A budapesti EXPO területét azonban valószínűleg nem a Kincsem Park kebelezte volna be, hogy az alagi tréningpályák helyett kárpótlást kapjon a lóversenyzés...

Lehetne másként is? Véleményünk szerint igen. Dunakeszi számára a repülőtér nem kerül pénzbe, a klubok tartják fenn. A sportrepülés összhangban áll a város hosszú távú érdekeivel, nem gátja a természeti értékek fennmaradásának, és jól megfér a lóversenyzéssel – mindezt több évtizedes tapasztalat igazolja. Dunakeszi lakosai számára nem a beépített területek mértéktelen növelése, a természetes környezet teljes felélése a cél, hanem a területek minőségi fejlesztése, amely leginkább a hagyományosan itt működő intézmények, a repülőtér, a tréningtelep működésének segítésével és a természeti értékek megtartásával képzelhető el.

Sarkadi Márton
műemlékvédő, lóbarát

A cikk május 17-én megjelent a loversenyzes.blog.hu oldalon.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk