Lezárult a Budapesti Atlétikai Stadion tervpályázata

A közösségi értékhatárt elérő, nyílt, titkos építészeti tervpályázaton négy pályamunkát díjazott a Bíráló Bizottság, összesen 20 millió forint értékben. A pályázat első díját Ferencz Marcel DLA és csapata, a NAPUR ARCHITECT koncepciója nyerte. 

A tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelése

Az atlétika sportág a "sportok királynője" – mindig is kiemelt szerepet játszott a sport történetében. Versenyszámai öt nagyobb csoportba sorolhatók: futás, ugrás, dobás, gyaloglás és összetett versenyek. Jelenleg a nyári olimpiai játékokon és a kétévente megrendezésre kerülő világbajnokságokon 47 versenyszámban avatnak bajnokot. A világ nagy sportrendezvényei közül az atlétika világbajnokság az egyik legnagyobb versenyzői és látogatói létszámot vonzó esemény.

A MASZ-nak 911 versenyengedéllyel rendelkező felnőtt versenyzője és 3642 utánpótlás versenyzője van (2016. július 1-i adatok alapján), a Szövetség 146 tagszervezettel és 25 edzővel bír. Ugyanakkor jelenleg nincs Magyarországon dedikáltan jelentős fedett vagy szabadtéri atlétikai verseny rendezésére alkalmas létesítmény. A Kormány célja hazai sikerek támogatására a verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása, az olimpiai felkészülés sportszakmai feltételeinek megfelelő biztosítása, továbbá egyes sportágak elterjedésének és hozzáférhetőségének javítása az állami tulajdonú sportinfrastruktúra-fejlesztések megvalósítása révén.

A fenti helyzetre adott válaszként a Kemény Ferenc Program javaslatot tesz egy hiánypótló fővárosi atlétikai központ létrehozására, amely magában foglal egy központi stadiont, egy fedett csarnokot, valamint szabadtéri edzőpályákat. A Bíráló Bizottság a tervpályázatot támogató szakértőkkel együttműködve tüzetesen megvizsgálta a bírálatra alkalmasnak ítélt pályaműveket, és az értékelhető megoldások alapján a tervpályázatot eredményesnek tartja. A pályaművek átgondoltságát mutatja, hogy a Bíráló Bizottság valamennyi érvényes pályamunkában talált olyan megoldásokat és erényeket, amelyek miatt a megvételére javaslatot tett.

Ahogy várható volt, szinte minden értékelési szempontból a legnagyobb kihívást az Atlétikai Stadion 15 000 férőhelyes alapállapotának, és 55 000 ülőhelyes, bővített állapotának egységesen megfelelő kialakítása jelentette a pályázók számára. Kiíró legfontosabb elvárása volt, hogy a feszes program alapján megépíthető legyen a kompakt és hatékony alapállapot, amely ideiglenes szerkezettel világversenyek befogadására alkalmas nagystadionná legyen átalakítható.

Építészet és tömegformálás tekintetében a Kiíró határozott elvárása volt, hogy az alapelrendezés építészeti megjelenése, tömege magas esztétikai és műszaki minőséget mutasson, és ne pusztán a bővített állapot alapépítményének hasson, mintegy befejezetlen hatást keltve. Az értékelt pályaművek ezt az elvárást kivétel nélkül teljesítették is, különbségek abban mutatkoztak, hogy a tervezők az alapállapotot egy karakteres, a környezetétől határozottan elkülönülő építménynek (1. és 3. sorszámú pályamű), vagy a környezetbe harmonikusan belesimuló létesítménynek (2. és 4. sorszámú pályázatok) álmodták meg. A Bírálóbizottság mindkét hozzáállást előnyösnek, támogathatónak találta.

A bővített változat tervein a Kiíró az ideiglenes szerkezetek, lelátók és létesítmények alkalmazása mellett olyan megoldásokat várt, amelyek erőteljes képi megjelenést biztosítsanak Budapest számára, és méltóképp tükrözik a bennük rendezni tervezett világversenyek jelentőségét. Tekintettel arra, hogy egy világverseny után a kibővített stadion ismét az alapállapotban kerül hasznosításra, a visszaépítés gazdaságossága, költséghatékonysága kiemelt szempontot jelentett a bírálat során. A Bíráló Bizottság meglátása szerint a pályaművek sikeresen teljesítették a karakteres megjelenéssel szembeni elvárásokat, és arra is figyelemmel voltak, hogy a bővített állapot eléréséhez szükséges átépítés során az alapállapot szerkezetének elemei minél nagyobb mértékben felhasználásra kerüljenek, ugyanakkor – a 2. sorszámú pályamű kivétellével – az erőteljes építészeti megjelenést kivétel nélkül olyan szerkezetekkel oldották meg, amelyek valójában nem tekinthetőek ideiglenesnek, visszabontásuk irracionálisan, csak komoly költségek mellett valósulhatna meg.

Funkcionalitás szempontjából a Kiíró a részletes tervezési programban meghatározott, térszervezéssel kapcsolatos elvárások teljesülését várta el az alap- és a bővített állapot esetében is, a sportszakmai feltételek maradéktalan teljesülése mellett. A Bíráló Bizottság megítélése szerint valamennyi pályamunkában voltak ötletes, értékes megoldások, ugyanakkor a funkcionális elvárásoknak maradéktalanul egyik pályamunka sem tudott megfelelni. A beléptetés és kiürítés szinte mindegyik pályamunka esetében átgondolandó. Az 1. ssz. pályamunka esetén a beléptetés alulméretezett, korlátozott és a parkolók elhelyezése is megkérdőjelezhető a Bíráló Bizottság szerint. A 2. ssz. pályamunka esetében a Bíráló Bizottság ötletesnek találta a futókör elhelyezését, emellett alaposan átgondolt megoldást ad a terv a közönségforgalom és a dedikált egyéb forgalmi igények megfelelő szervezésére. A 4. sorszámú pályamű esetében az alapeset számos kérdőjelet vet fel a biztonságvédelem, a szélvédelem, az aszimmetrikus kialakítás következtében a lelátók megfelelő fedésének hiánya és az egy oldalról történő megvilágítás miatt, ugyanakkor az épületen belüli funkcionális kapcsolatrendszer ötletes és sok szempontból megfontolandó megoldásokat hoz. A 3. ssz. pályamű esetében az erőteljes (a Bíráló Bizottság megítélése szerint kissé erőltetett) megjelenést biztosító, homlokzatra kihelyezett vertikális közlekedő rendszer túlbonyolított, indokolatlan megoldásokat eredményezett.

Sportszakmai szempontból az volt érezhető, hogy a tervezők legjobb tudásuk és ismereteik szerint igyekeztek a kiírás feltételeinek megfelelni, ugyan akkor érezhető minden pályaműnél, hogy nincs igazán tapasztalat egy atlétikai stadion tervezését illetően. Miért is lenne, vetődik fel a kérdés jogosan, hiszen ilyen formában még soha nem fogalmazódott meg konkrét igény.

A sportszakmai értékelés legfontosabb része, a belső, azaz küzdőtér megvizsgálása volt. Itt látszott, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által is elfogadott szabványokat minden pályamű beemelte, ugyan akkor a "küzdőtér" illetve a stadionban található sportszakmai helységek és kiszolgáló létesítmények, eszközök már nem feltétlenül voltak megfelelően elhelyezve. Ám a hiányosság mellett pozitív gondolatokkal is találkoztunk, melyeket az alábbiakban részletesebben is ki fogunk emelni a pályaművek egyedi bírálata során. Összefoglalva megállapítható, hogy az elfogadott pályaművek mindegyikében vannak használható és esetenként kifejezetten kreatív és hasznos sportszakmai meglátások, amelyek kiemelése és majdani, a végleges tervezésben való átemelése és használata javasolt.

A telepítés szempontrendszerét vizsgálva a Bíráló Bizottság azokat a pályaműveket preferálta, amelyek a környezeti adottságokra is tekintettel, a stadion funkcionális igényeit is ki tudták szolgálni mind az alap-, mind a bővített állapot esetében. Valamennyi pályázó az építmény körüli környezetrendezést arra figyelemmel tervezte meg, hogy a rendezvények alkalmával a stadiont körülvevő területen is komoly élet zajlik és ennek megfelelő, izgalmas környezetet terveztek a létesítmény köré. A telepítésnél viszont - a 2. ssz. pályamű tervezőin kívül - senki nem kezelte a nagynyomású, nagyátmérőjű, szennyvíz nyomócső párokat és annak műtárgyait sem. A pályázatok két kivétellel figyelembe vették a közlekedési adottságokat, így a HÉV nyomvonalát is, és olyan elhelyezést javasoltak, amely jelentős átépítések és az ezekből fakadó többletköltségek nélkül eredményeztek működőképes kialakítást. Nem támogatta a Bíráló Bizottság azokat a megoldásokat, amelyek a zöldfelület rovására alakítottak ki felszíni parkolókat (1. 3. ssz. pályaművek).

A Bíráló Bizottság szempontrendszerében kiemelt helyet foglalt el a szerkezeti kialakítás megfelelősége, a megvalósítható és fenntartható szerkezetek alkalmazása. Az elvárás olyan innovatív megoldások megajánlása volt, amelyek a beruházás költsége, és a megvalósítás időigénye szempontjából előnyösek, egyúttal energiahatékonyak, és alacsony üzemeltetési költséget eredményeznek. A beérkezett pályaművek ebből a szempontból igen sokszínű képet mutattak. A 2. sorszámú pályamű kiemelkedett a mezőnyből az építmény környezeti adottságokra érzékeny telepítése, és a bővített állapot ötletes ideiglenes megoldásai miatt. A legdrágább megvalósítási költséget jelentő 4. ssz. pályamű után a második legdrágább költségszint mellett a masszív tömegformálású 3. ssz. pályamű építhető meg. Az 1., 3. és 4. sorszámú pályamunkák figyelmen kívül hagyták azt a Kiírói elvárást, hogy a kibővítés és visszabontás gazdaságosan megvalósítható legyen. 

A díjak és megvételek elosztása

A Bíráló Bizottság a díjazottak részére kifizetendő összegeket az alábbiak szerint állapította meg:

1. díj: NAPUR ARCHITECT Építészeti Iroda Kft., bruttó 7.000.000,- Ft

• építész vezető tervezők: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
• társtervezők: Szántó László Gábor, Lucz Attila, Rajkai Ferenc, Macsinka Klára, Albert Gábor

2. díj: Építészkohó Kft., bruttó 6.000.000.- Ft

• építész vezető tervező: Tarnóczky Tamás Attila
• társtervezők: Rhorer Ádám, Mangel Gyula Zoárd, Rajkai Ferenc, Medek Ákos

3. díj: BORD Építész Stúdió Kft., bruttó 5.500.000.- Ft

• építész vezető tervező: Bordás Péter
• társtervezők: Dezső Zsigmond, Hollókövi Zoltán, Rhorer Ádám, Üveges Zoltán

A Bíráló Bizottság a megvételben részesített pályamű után fizetendő megvételi összeget az alábbiak szerint állapította meg:

Megvétel: Károlyi István, bruttó 1.500.000.- Ft

• építész vezető tervező: Károlyi István
• társtervezők: Sári István, Szlancsik László, Zöld Béla, Piller Tamás, Rhorer Ádám