Épülettervek/Tervpályázat

Lezárult a Budapesti Atlétikai Stadion tervpályázata

1/1

Budapesti Atlétikai Stadion tervpályázat

?>
Budapesti Atlétikai Stadion tervpályázat
1/1

Budapesti Atlétikai Stadion tervpályázat

Lezárult a Budapesti Atlétikai Stadion tervpályázata
Épülettervek/Tervpályázat

Lezárult a Budapesti Atlétikai Stadion tervpályázata

2017.09.18. 15:00

A közösségi értékhatárt elérő, nyílt, titkos építészeti tervpályázaton négy pályamunkát díjazott a Bíráló Bizottság, összesen 20 millió forint értékben. A pályázat első díját Ferencz Marcel DLA és csapata, a NAPUR ARCHITECT Építészeti Iroda koncepciója nyerte. 

A tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelése


Az atlétika sportág a "sportok királynője" – mindig is kiemelt szerepet játszott a sport történetében. Versenyszámai öt nagyobb csoportba sorolhatók: futás, ugrás, dobás, gyaloglás és összetett versenyek. Jelenleg a nyári olimpiai játékokon és a kétévente megrendezésre kerülő világbajnokságokon 47 versenyszámban avatnak bajnokot. A világ nagy sportrendezvényei közül az atlétika világbajnokság az egyik legnagyobb versenyzői és látogatói létszámot vonzó esemény.

A MASZ-nak 911 versenyengedéllyel rendelkező felnőtt versenyzője és 3642 utánpótlás versenyzője van (2016. július 1-i adatok alapján), a Szövetség 146 tagszervezettel és 25 edzővel bír. Ugyanakkor jelenleg nincs Magyarországon dedikáltan jelentős fedett vagy szabadtéri atlétikai verseny rendezésére alkalmas létesítmény. A Kormány célja hazai sikerek támogatására a verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása, az olimpiai felkészülés sportszakmai feltételeinek megfelelő biztosítása, továbbá egyes sportágak elterjedésének és hozzáférhetőségének javítása az állami tulajdonú sportinfrastruktúra-fejlesztések megvalósítása révén.

A fenti helyzetre adott válaszként a Kemény Ferenc Program javaslatot tesz egy hiánypótló fővárosi atlétikai központ létrehozására, amely magában foglal egy központi stadiont, egy fedett csarnokot, valamint szabadtéri edzőpályákat. A Bíráló Bizottság a tervpályázatot támogató szakértőkkel együttműködve tüzetesen megvizsgálta a bírálatra alkalmasnak ítélt pályaműveket, és az értékelhető megoldások alapján a tervpályázatot eredményesnek tartja. A pályaművek átgondoltságát mutatja, hogy a Bíráló Bizottság valamennyi érvényes pályamunkában talált olyan megoldásokat és erényeket, amelyek miatt a megvételére javaslatot tett.

Ahogy várható volt, szinte minden értékelési szempontból a legnagyobb kihívást az Atlétikai Stadion 15 000 férőhelyes alapállapotának, és 55 000 ülőhelyes, bővített állapotának egységesen megfelelő kialakítása jelentette a pályázók számára. Kiíró legfontosabb elvárása volt, hogy a feszes program alapján megépíthető legyen a kompakt és hatékony alapállapot, amely ideiglenes szerkezettel világversenyek befogadására alkalmas nagystadionná legyen átalakítható.

Építészet és tömegformálás tekintetében a Kiíró határozott elvárása volt, hogy az alapelrendezés építészeti megjelenése, tömege magas esztétikai és műszaki minőséget mutasson, és ne pusztán a bővített állapot alapépítményének hasson, mintegy befejezetlen hatást keltve. Az értékelt pályaművek ezt az elvárást kivétel nélkül teljesítették is, különbségek abban mutatkoztak, hogy a tervezők az alapállapotot egy karakteres, a környezetétől határozottan elkülönülő építménynek (1. és 3. sorszámú pályamű), vagy a környezetbe harmonikusan belesimuló létesítménynek (2. és 4. sorszámú pályázatok) álmodták meg. A Bírálóbizottság mindkét hozzáállást előnyösnek, támogathatónak találta.

A bővített változat tervein a Kiíró az ideiglenes szerkezetek, lelátók és létesítmények alkalmazása mellett olyan megoldásokat várt, amelyek erőteljes képi megjelenést biztosítsanak Budapest számára, és méltóképp tükrözik a bennük rendezni tervezett világversenyek jelentőségét. Tekintettel arra, hogy egy világverseny után a kibővített stadion ismét az alapállapotban kerül hasznosításra, a visszaépítés gazdaságossága, költséghatékonysága kiemelt szempontot jelentett a bírálat során. A Bíráló Bizottság meglátása szerint a pályaművek sikeresen teljesítették a karakteres megjelenéssel szembeni elvárásokat, és arra is figyelemmel voltak, hogy a bővített állapot eléréséhez szükséges átépítés során az alapállapot szerkezetének elemei minél nagyobb mértékben felhasználásra kerüljenek, ugyanakkor – a 2. sorszámú pályamű kivétellével – az erőteljes építészeti megjelenést kivétel nélkül olyan szerkezetekkel oldották meg, amelyek valójában nem tekinthetőek ideiglenesnek, visszabontásuk irracionálisan, csak komoly költségek mellett valósulhatna meg.

Funkcionalitás szempontjából a Kiíró a részletes tervezési programban meghatározott, térszervezéssel kapcsolatos elvárások teljesülését várta el az alap- és a bővített állapot esetében is, a sportszakmai feltételek maradéktalan teljesülése mellett. A Bíráló Bizottság megítélése szerint valamennyi pályamunkában voltak ötletes, értékes megoldások, ugyanakkor a funkcionális elvárásoknak maradéktalanul egyik pályamunka sem tudott megfelelni. A beléptetés és kiürítés szinte mindegyik pályamunka esetében átgondolandó. Az 1. ssz. pályamunka esetén a beléptetés alulméretezett, korlátozott és a parkolók elhelyezése is megkérdőjelezhető a Bíráló Bizottság szerint. A 2. ssz. pályamunka esetében a Bíráló Bizottság ötletesnek találta a futókör elhelyezését, emellett alaposan átgondolt megoldást ad a terv a közönségforgalom és a dedikált egyéb forgalmi igények megfelelő szervezésére. A 4. sorszámú pályamű esetében az alapeset számos kérdőjelet vet fel a biztonságvédelem, a szélvédelem, az aszimmetrikus kialakítás következtében a lelátók megfelelő fedésének hiánya és az egy oldalról történő megvilágítás miatt, ugyanakkor az épületen belüli funkcionális kapcsolatrendszer ötletes és sok szempontból megfontolandó megoldásokat hoz. A 3. ssz. pályamű esetében az erőteljes (a Bíráló Bizottság megítélése szerint kissé erőltetett) megjelenést biztosító, homlokzatra kihelyezett vertikális közlekedő rendszer túlbonyolított, indokolatlan megoldásokat eredményezett.

Sportszakmai szempontból az volt érezhető, hogy a tervezők legjobb tudásuk és ismereteik szerint igyekeztek a kiírás feltételeinek megfelelni, ugyan akkor érezhető minden pályaműnél, hogy nincs igazán tapasztalat egy atlétikai stadion tervezését illetően. Miért is lenne, vetődik fel a kérdés jogosan, hiszen ilyen formában még soha nem fogalmazódott meg konkrét igény.

A sportszakmai értékelés legfontosabb része, a belső, azaz küzdőtér megvizsgálása volt. Itt látszott, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által is elfogadott szabványokat minden pályamű beemelte, ugyan akkor a "küzdőtér" illetve a stadionban található sportszakmai helységek és kiszolgáló létesítmények, eszközök már nem feltétlenül voltak megfelelően elhelyezve. Ám a hiányosság mellett pozitív gondolatokkal is találkoztunk, melyeket az alábbiakban részletesebben is ki fogunk emelni a pályaművek egyedi bírálata során. Összefoglalva megállapítható, hogy az elfogadott pályaművek mindegyikében vannak használható és esetenként kifejezetten kreatív és hasznos sportszakmai meglátások, amelyek kiemelése és majdani, a végleges tervezésben való átemelése és használata javasolt.

A telepítés szempontrendszerét vizsgálva a Bíráló Bizottság azokat a pályaműveket preferálta, amelyek a környezeti adottságokra is tekintettel, a stadion funkcionális igényeit is ki tudták szolgálni mind az alap-, mind a bővített állapot esetében. Valamennyi pályázó az építmény körüli környezetrendezést arra figyelemmel tervezte meg, hogy a rendezvények alkalmával a stadiont körülvevő területen is komoly élet zajlik és ennek megfelelő, izgalmas környezetet terveztek a létesítmény köré. A telepítésnél viszont - a 2. ssz. pályamű tervezőin kívül - senki nem kezelte a nagynyomású, nagyátmérőjű, szennyvíz nyomócső párokat és annak műtárgyait sem. A pályázatok két kivétellel figyelembe vették a közlekedési adottságokat, így a HÉV nyomvonalát is, és olyan elhelyezést javasoltak, amely jelentős átépítések és az ezekből fakadó többletköltségek nélkül eredményeztek működőképes kialakítást. Nem támogatta a Bíráló Bizottság azokat a megoldásokat, amelyek a zöldfelület rovására alakítottak ki felszíni parkolókat (1. 3. ssz. pályaművek).

A Bíráló Bizottság szempontrendszerében kiemelt helyet foglalt el a szerkezeti kialakítás megfelelősége, a megvalósítható és fenntartható szerkezetek alkalmazása. Az elvárás olyan innovatív megoldások megajánlása volt, amelyek a beruházás költsége, és a megvalósítás időigénye szempontjából előnyösek, egyúttal energiahatékonyak, és alacsony üzemeltetési költséget eredményeznek. A beérkezett pályaművek ebből a szempontból igen sokszínű képet mutattak. A 2. sorszámú pályamű kiemelkedett a mezőnyből az építmény környezeti adottságokra érzékeny telepítése, és a bővített állapot ötletes ideiglenes megoldásai miatt. A legdrágább megvalósítási költséget jelentő 4. ssz. pályamű után a második legdrágább költségszint mellett a masszív tömegformálású 3. ssz. pályamű építhető meg. Az 1., 3. és 4. sorszámú pályamunkák figyelmen kívül hagyták azt a Kiírói elvárást, hogy a kibővítés és visszabontás gazdaságosan megvalósítható legyen. 

A díjak és megvételek elosztása


A Bíráló Bizottság a díjazottak részére kifizetendő összegeket az alábbiak szerint állapította meg:

1. díj: NAPUR ARCHITECT Építészeti Iroda Kft., bruttó 7.000.000,- Ft

  • építész vezető tervezők: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
  • társtervezők: Szántó László Gábor, Lucz Attila, Rajkai Ferenc, Macsinka Klára, Albert Gábor

2. díj: Építészkohó Kft., bruttó 6.000.000.- Ft

3. díj: BORD Építész Stúdió Kft., bruttó 5.500.000.- Ft

 

A Bíráló Bizottság a megvételben részesített pályamű után fizetendő megvételi összeget az alábbiak szerint állapította meg:

Megvétel: Károlyi István, bruttó 1.500.000.- Ft

  • építész vezető tervező: Károlyi István
  • társtervezők: Sári István, Szlancsik László, Zöld Béla, Piller Tamás, Rhorer Ádám

A tervek elérhetőek a pályázat honlapján, illetve hamarosan az epiteszforum.hu oldalán is. 

 

 




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk