Épülettervek/Középület

Koncentrált hőátadás - Budapesti Atlétikai Stadion

1/15

Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila

?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
1/15

Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila

Koncentrált hőátadás - Budapesti Atlétikai Stadion
Épülettervek/Középület

Koncentrált hőátadás - Budapesti Atlétikai Stadion

2017.09.27. 10:12

Projektinfó

Stáblista

építész vezető tervező: Tarnóczky Tamás Attila


társtervezők: Rhorer Ádám, Mangel Gyula Zoárd, Rajkai Ferenc, Medek Ákos

Az ember küzd. A küzdelem hol mással, hol önmagunkkal szemben folyik – s e küzdelemnek térre van szüksége. E térnek kíván helyet biztosítani a jelen tervpályázat során javasolt új Budapesti Atlétikai Stadion, melyet Tarnóczky Tamás Attila tervezett. A pályamű a Budapesti Atlétikai Stadion tervpályázat második helyezettje lett. 

Leltár

Magyarország – sport területén – jelentős infrastrukturális hiányossággal küzd. A jelenlegi és korábbi sikersportágaink csaknem mindegyike létesítményhiánnyal bír. Elavult, élsportolásra, utánpótlásnevelésre alkalmatlan létesítmények nem tudnak a jövő sportkulturájába vetett vízió megteremtésében közreműködni. A Kormány az 1989/2016 (XIII.23.) Korm. határozatával megalkotta a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programot, mely ennek orvoslására – a hiányterületeken – kiemelt beruházásokkal konkrét létesítmenyfejlesztésekre tesz javaslatot; így jelen tervpályázat tárgyára, a Budapesti Atlétikai Stadion megvalósítására is.


Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
1/15
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Helyszín

A tervpályázat tárgyát képező új Budapesti Atlétikai Stadion helyszínéül Dél-Pest Csepel sziget feletti része, a volt VITUKI területe került kijelölésre. A Rákóczi híd és a Kvassay-zsilip közé ékelődött egykori ipari-üzemi terület revitalizációja még nem kezdődött el; egyfajta ’tartalékterületként’ volt mindig is számontartva egy esetlegesen megrendezendő sportesemény részére. A terület több értékvizsgálat alapján is alkalmas jelentős sporteseményeknek helyet adó létesítmények elhelyezésre. A megfelelő közúti és vasúti (HÉV) feltárással rendelkező Duna-parti terület ideális helyszíne lehet nemzetközi sportesemények megrendezésének – a meglévő városképi hálózat megbontása nélkül.

 

Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
4/15
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Atlétikai Stadion

A tervezési területen elsődlegesen egy 15.000 főt befogadni képes, részben fedett atlétikai stadion kerülne kialakításra. A fejlesztés második ütemeként e stadion 55.000 főre bővíthető lenne – mely már jelentős nemzetközi események lebonyolítására is alkalmassá tenné a létesítményt. A tervezett létesítmény oly módon került kialakításra, hogy az első, 15.000 látogatót befogadni képes stadion teljes egészében, visszabontás nélkül alkalmas a továbbfejlesztés alapjául szolgálni, s megjelenésben így is teljes, befejezett képet képes nyújtani. A 40.000 fős esetleges későbbi bővítés tehát nem igényli sem az alapszerkezet, sem a közlekedési rendszer megváltoztatását – mert annak szerkezeti és működési koncepciója az alaplétesítmény rendszereiben – többletköltségek nélkül! – eleve benne foglaltatott.

 

Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
3/15
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila


Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
5/15
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Koncepció

Aki sportol, az kiadja a ’gőzt’. Az aréna – mely e gőz ’leadóhelye’, lényegében egy, a hűtőgép működési elvén működő allegória: a felfokozott bizonyítási vágy, mely (mint egyfajta belső energia) a sportolókból fakad – őrült elemi erővel képes átragadni a közönségre, feltüzelni azt. E feltüzelés pedig – mint egyfajta hőátadás, a belső energiák levezetését, ki- és átadását jelenti. E lelki és testi hűtési-fűtési mechanizmusnak kíván teret képezni jelen pályázat építészeti javaslata, egy kvázi hűtőtoronyként felfogott aréna – mely koncentrálja, majd ’kilöki’ magából a felhalmozott energiát és gőzt.

 

Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
7/15
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Anyag és forma

Az erőmű-szerűen kialakított, hűtőtorony előképek alapján megfogalmazott formavilágú atlétikai stadion egy masszív szilikát alépítmény, mely lényegében – mint a mai, az évezredek miatt turistalátványossággá szelídült Colosseum – egy szabadon átjárható, körüljárható aréna, melyet a ’V’ alakot formáló masszív vasbeton lábakon álló kónikus betonforma ölel körbe. A tömör és masszív, szürke kőburkolatú alépítmény mint a hűtőtorony kürtője fogja közre magát az atlétikai pályát – kirekesztve a külvilágot. Az alépítmény egymaga ellátja a 15.000 nézőt befogadni képes alaplétesítmény minden funkcióját. A 40.000 fős opcionális fejlesztés – a formavilág teljes megtartása mellett – egy acél- és előregyártott vasbeton elemek kombinációjából kialakított utólagos ’ráépítéssel’, a meglévő szerkezetetek teljes körű felhasználásával hozható létre.

 

Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila
12/15
Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Alap- és bővitett állapot

A tervezett Budapesti Atlétikai Stadion első üteme egy teljes mértékben a műszaki, jogi és sportszakmai előírásoknak megfelelő, építészetileg befejezett arculatot nyújtó, ~15.000 látogatót befogadni képes létesítmény. Az új Budapesti Atlétikai Stadion opcionális fejlesztési üteme egy, a kiemelt nemzetközi események megrendezésére is alkalmas, ~55.000 látogatót befogadni képes létesítmény megteremtését teszi lehetővé. A bővített állapot az igények változásával akár vissza is bontható – bár tervezői oldalról ez nem javasolt. Magyarország sporttechnikai szempontból stratégiai helyzetelőnybe kerülne egy állandóan meglévő, nemzetközi események befogadására alkalmas atlétikai sportlétesítmény birtokában – s ez a helyzeti előny jóval kedvezőbb hatású, mint a felmerülő üzemeltetési költségek okozta hátrányok.

 

Tarnóczky Tamás Attila
Építészkohó Kft.




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk