Technológia

Lovarda nem mindennapi homlokzattal

1/13

Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla

?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
?>
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
1/13

Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla

Lovarda nem mindennapi homlokzattal
Technológia

Lovarda nem mindennapi homlokzattal

2016.08.02. 11:31

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Építészek, alkotók:
Ükös Tamás, Varga Béla

Cég, szervezet:
Creaton, Eternit

Varga Béla és Ükös Tamás építész vezetésével folyt a Mátai Ménes lovardájának renoválása, ahol fontos szempont volt, hogy természetes fény jusson be úgy, hogy a lovakat ne ijessze meg saját árnyéka. Mégis hogyan sikerülhet az ellentétes igényeknek egyszerre eleget tenni? Nézzük!

Rendhagyó burkolat került a felújítási munkák során a Hortobágyon található, hagyományőrző Mátai Ménes lovardájának homlokzatára. A Tecton Kft. csapata számára tehát bőven akadt kihívás.

A több mint 300 éves múltra visszatekintő hortobágyi ménest egy 1671-es levéltári feljegyzés említi először, mint amelyet Debrecen szabad királyi városa alapított. A Mátai Ménes közel 270 lovával Magyarország egyik jelentős lótenyésztő központja ma is, állami ménesként működik a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kezelésében.

Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
5/13
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla

Időtlen megoldás Cedral homlokzatburkolattal

A Ménes tulajdonosai a későbbiekre tervezik, hogy a lovardában lévő két versenypálya révén, pályázati forrás felhasználásával nemzetközi beltéri versenyek számára is helyet adjanak. A folyamat első lépése volt a híres Ménes gyakorló- és versenypálya épületének homlokzati felújítása, ahol a csarnokok szerkezeteinek burkolata még a '80-as évekbeli, elavult klasszikus hullámpala volt.

Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
2/13
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla

A felújítás során cél volt, hogy olyan burkolati rendszert válasszunk, amellyel megoldható az extrém építészeti koncepció." – mesélte Ükös Tamás, a Mátai Ménes épületeinek felújítását vezető építésztervező. „Fontos volt, hogy az épületbe minél több természetes fény jusson be úgy, hogy a lovakat ez ne zavarja, mivel a ménes szakembereinek elmondása alapján tudjuk, a lovak megijednek az éles árnyékoktól. Kettős homlokzatburkolatot hoztunk létre: az Eternit által forgalmazott Cedral lapok polikarbonát felületre kerültek, így oldották meg a szélzárási funkciót. Azokon a részeken, ahol fényt szerettünk volna bejuttatni az épületbe, ott a Cedral lapból áttört felületet hoztunk létre, ritkítottuk a lapok elhelyezését a szerkezeten, így az időjárásálló és merev homlokzatburkolat árnyékolóként is kiváló funkciót lát el."

Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
7/13
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla

A nap beesési szöge és a bevilágítás hatékonysága miatt az épület alján sűrűbben, felfelé haladva pedig egyre ritkábban helyezték el a Cedral szálcement homlokzatburkolati lapokat. A színezett Cedral lapok textúrája és függőlegesen történő elhelyezése - a nem mindennapi megoldás látványa mellett - különleges optikai mélységet ad a homlokzatnak. Így a műemlék jellegű épületegyüttes modern és szinte extrém külsőt kapott, amely hosszú élettartamú és gyakorlatilag nem igényel utólagos karbantartást.

A tető is felújításra került

A kiváló minőségű szálcementből készült Cedral homlokzati lapok az építészetben rejlő kreativitást egyesítik a sokrétűen használható burkolatok szépségével. Széles szín- és formaválasztékuknak, valamint a rendelkezésre álló kiegészítő elemeknek köszönhetően lehetőséget kínálnak az egyedi, attraktív homlokzati megjelenés kialakításához.

Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
10/13
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla

A lovarda főépületének tetejére a CREATON South-East Europe Kft. tetőcserép családjának viszonylag új tagja, az elegáns megjelenésű, sík felületű, egyenes vágású Róna tetőcserép került. E cserépváltozat fejlesztését az egyenes vonalak kedvelőinek igényei indokolták. Ez a cseréptípus ma már a modern építészet kedvelt és kézenfekvő megoldásai között szerepel, a klasszikus látványt az új technológia adta lehetőségekkel ötvözve tökéletesen illeszkedett a lovarda épületegyütteseinek látványához.

Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla
8/13
Mátai Ménes - építészek: Ükös Tamás, Varga Béla

A Magyarországon gyártott CREATON Róna hornyolt kerámia tetőcserép íves vagy egyenes vágásával, különböző formájával, illetve sima felületével a variációk széles tárházát kínálja mind az építkezők, mind a felújítók számára, mezőgzdasági, vagy akár történelmi környezetben, de városi közegben is.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk