Épülettervek/Hallgatói terv

Lupa Rév - bemutatjuk Pottyondy Bence diplomatervét

1/15

Logó - Pottyondy Bence diplomaterve

?>
Logó - Pottyondy Bence diplomaterve
?>
Térkép - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Helyszín -  Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Helyszínrajz -  Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Funkcióséma - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Alaprajz - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Metszet - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Makett - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Makett - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
Anyagok - Pottyondy Bence diplomamunkája
?>
1/15

Logó - Pottyondy Bence diplomaterve

Lupa Rév - bemutatjuk Pottyondy Bence diplomatervét
Épülettervek/Hallgatói terv

Lupa Rév - bemutatjuk Pottyondy Bence diplomatervét

2012.06.15. 09:40
MÉD

A Lupa sziget különleges világa és Kozma Lajos építészete ihlette meg Pottyondy Bencét, aki diplomatervében a szigetre közlekedő komp budakalászi kikötőjét fogalmazta újra, rendkívül tiszta és képletszerű formában. A koncecpió alapját a víz felé irányuló látszóbeton pengefalak, a közéjük illesztett kubusokba rejtett funkciók és az építmény sokrétű használatot nyújtó lehetőségei adják, amelyek együttesen hangsúlyos építészeti jelet képeznek.

LUPA RÉV

2011 nyarán sok időt tölthettem a Lupa szigeten. Figyeltem a komp közlekedését, az ottani élet folyását. Megfogott a harmincas évek atmoszférája, Kozma Lajos hatása a sziget nyaralóinak építészetére, és maga a Duna. Egyetlen középület található a szigeten, a Diós kocsma, abc. Az 1963-ból származó vasbeton építmény óriásként áll az apró nyaralók között egy vasbeton hidroglóbusz társaságában. Az épület szép és jól is működik, nem szeretnék hozzá nyúlni. A komp és kikötői viszont felkeltették az érdeklődésemet. Jól működik a komp is, kiszolgálja az igényeket, de mégis úgy gondolom, lenne értelme foglalkozni vele. Diplomamunkám témájául ezért a Budakalász és a Lupa sziget között közlekedő komp szárazföldi (budakalászi) állomásának újragondolását választottam.

 

Logó - Pottyondy Bence diplomaterve
1/15
Logó - Pottyondy Bence diplomaterve

 

 

Elhelyezkedés

A Lupa sziget a Duna szentendrei ágában, Budakalász város magasságában, és fennhatóságában elhelyezkedő kis sziget.  Hossza nagyjából 800 m, szélessége körülbelül 90  m. A Dános és Fehér Helvetia nevű cég 1932-ben parcellázta fel a szigetet, jól átgondolt és szépen kivitelezett tervek alapján. Megteremtette az infrastruktúrát és ezzel a kulturált üdülés lehetőségét. Aki telket vásárolt, aláírta a Lupa Bizottság által meghatározott alapszabályokat, amelyek biztosították a békét és kulturált üdülést. Nyeles telkekre osztották a szigetet, vagyis a vízpartiaknak szolgalmi útjuk lett a főút felé, a belső telkeknek pedig kijáratuk lett a vízre. A parcellázott sziget pár év alatt szinte megtelt a Helvetia Társaság hírverése nyomán (a telekkönyvi kivonat szerint még mint nemesi birtokot írták át az új tulajdonosra a telket).

A szigeten egy hosszanti „főút" vezet végig, ami valójában egy szélesebb járda. Kétoldalt 3-3 harántirányú utca vezet le a partra, középen egy védettséget élvező hetvenéves platánsor húzódik végig. A sziget közelsége vonzó a fővárosi emberek számára, az üdülőterületet a szárazföldről csupán hajóval lehet megközelíteni.

 

Térkép - Pottyondy Bence diplomamunkája
2/15
Térkép - Pottyondy Bence diplomamunkája

 

 

Szűkebb helyszín

A választott tervezési terület nagy része az ártéren fekszik. A Duna sétányt, és az ott található kerteket általában meredek, cserjés partszakasz választja el a folyótól, ami általában megvédi azokat az évenkénti két árvíztől. A tervezett épület közvetlen környezetében kialakult öböl miatt viszont a sétány nyugati oldalán elhelyezkedő kertekig (néha a kertekbe is) minden évben feljön a víz. Valószínűleg a kompállomás meglévő helye is - többek között - a folyó lankás megközelíthetősége miatt került ide. A rézsű, a tereprendezés - amit ezen a szakaszon terveztem - folytonossá teszi a sétány árvíz elleni védelmét. A legmagasabb épített járóvonal magassága fél méterrel meghaladja mindenkori legmagasabb vízállást, így olyan épület és parkoló alakítható ki a területen, ami sosem kerül víz alá. Ezzel a helyi telektulajdonosok árvízvédelmi munkái is redukálódnak, továbbá az itt elhaladó, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig vezető (Nantes-Konstanca 3653 km), a folyók útvonalának nevezett EuroVelo 6-os biciklis útvonal ezen szakasza is egész évben használhatóvá válik.

 

Helyszín -  Pottyondy Bence diplomamunkája
3/15
Helyszín - Pottyondy Bence diplomamunkája


 

A meglévő kompállomás és környezetének használata az évek során megmutatta, melyek azok a funkciók, amelyekre szükségük van az ide látogatóknak, a kompot igénybe vevőknek. Az ésszerűtlen parkolás, a használaton kívüli hajók partra húzása, a víz megközelíthetetlensége és a biciklis pihenő hanyag kiépítése rávilágítottak a tényleges igényekre, amelyekre tervemmel - az igények vizsgálata után - egy letisztult, egységes választ szeretnék adni.

 

 

Helyszínrajz -  Pottyondy Bence diplomamunkája
4/15
Helyszínrajz - Pottyondy Bence diplomamunkája

 

 

Kikötő mint középület

„A üdülőhelyekhez kapcsolódott a sétahajózás, mely a 20. században a személyforgalmú hajózás máig legelterjedtebb, legnépszerűbb formája. Ellentétben más utazási formákkal, itt nincs szükség sietségre, feszes menetrendre, hiszen a hajózás és a kikötés is lassú folyamat. A hajóállomás forgalma rendszerint kisebb is, mint ugyanazon település vasútállomásáé. Nem a nagy tömegek gyors célba juttatását kell megoldani, hanem úgy kell kialakítani a körülményeket, hogy az utasok és az érdeklődők a hajózás élményét a lehető legteljesebb mértékben élvezhessék. A parton állók lássák a hajó közeledését, beállását, kikötését, lássák az indulás manővereit. Az utasok pedig a lassan közeledő hajóról már messziről felismerjék a parton a hajóállomás épületét. Az állomás fontos része tehát a várakozásra, nézelődésre alkalmas nyitott (ritkábban fedett-nyitott) terület: parti sétány, terasz, móló vagy ponton. Ezek a területek részben vagy teljesen a járműfogadó térhez tartoznak. Mólót azért építenek, hogy a hajóknak ne kelljen a sekély parti vizekre mennie. A kikötőponton ugyanezt a célt szolgálja, csak nem a mederfenékre támaszkodik, hanem úszik, ezért a nagy vízszint ingadozású vizeken (főleg folyókon) alkalmazzák.

Az első hajóállomások a vasútállomásokkal egy időben születtek, hasonló előképek alapján; ezek az épületek is kúria-jellegűek voltak. A szépség, az egyedi jelleg nagyobb szerepet kapott a hasznosságnál. A vasút- és buszállomásokkal ellentétben, az érkező utas már messziről láthatta az épületet, ami a parti látkép fontos eleme, a település „vízi kapuja" volt. Szimbolikus szerepe a fejpályaudvarokéhoz volt hasonló, azzal a különbséggel, hogy az érkező először nem az épület belső tereivel, hanem a távlati képével találkozott. Ennek megfelelően a hajóállomás belső terei általában jóval szerényebbek voltak, csak a jegyváltás, információszerzés, esetleg a várakozás céljait szolgálták. Az érkező utasok az épület érintése nélkül is elhagyhatták az állomást.

Később a hajóállomás épülete szorosabb kapcsolatba került magával a hajóval és az utasforgalommal, a fő tervezési szempont egyre inkább az lett, hogy az utas minél védettebb, komfortosabb térben szállhasson fel a járműre. A modernizmusban kifejlődött konzolos szerkezetek remekül érvényesülhettek, az új épületek karaktere és egyes formaelemei (könnyed, fehér, áramvonalas formák, csőkorlátok) is közelebb kerültek a hajóéhoz. A hatvanas-hetvenes években nagyvonalú, látványos héjszerkezettel fedett állomások épültek, tanúsítván, hogy mennyire lényeges az emblematikus jelleg. A közvetlenül a vízpartra telepített épületeken már keresztül lehetett haladnia az utasoknak, így a belső terek is felértékelődtek. Napjaink hajóállomás-építészete csak kevés példa alapján ítélhető meg. A kisszámú publikáció oka vélhetően az, hogy ritka az új építés ezen a területen. Mindenesetre látszik, hogy a korábbi törekvések érvényesek ma is, de a mai épületek még könnyedebbek, dinamikusabbak és transzparensebbek - a korszellemnek megfelelően." (Cságoly Ferenc, Középületek)

 

 

 

Koncepció

Épületemnek funkciójából adódóan emblematikusnak, a sziget hangulatát felvezetőnek, jelszerűnek kell lennie.  A szigetet csak hajóval lehet megközelíteni. Ez az az épület, ahonnan az átkelés történik - a Lupa rév. A használók számára  egyértelművé kell tenni a hely és az épület kiemelt funkcióját. A kompállomás meglévő helye ideális. A sokak által megszokott, bejáratott elhelyezkedés, az EuroVelo 6-os bicikliút közvetlen közelsége, a lehetséges parkoló kialakításának lehetősége mind a választott helyszín mellett érvel. Budakalász és Budapest felől érkezve a Duna sétányon észak felé haladva egy nagyobb, a folyó felé öblösödő területen, az útra és a Dunára merőlegesen helyezkedik el a tervezett épület. A tereprendezés és a rézsű kiépítése lehetőséget ad arra, hogy az épülethez és a Dunához érkezők rendezett körülmények között letehessék, otthagyhassák autójukat, biciklijüket. Az épület hosszanti északi pengefala kinyúlik. Jelt ad, kijelöli a megközelítést az arra közlekedőknek.

 

Funkcióséma - Pottyondy Bence diplomamunkája
5/15
Funkcióséma - Pottyondy Bence diplomamunkája

 

 

Az épület a főbb funkciók alapján négyfelé osztható, ezek a komp, motorcsónak, kajak, kenu kikötéséhez használható úszó stég, a hajók utasait és az erre járókat kiszolgáló vendéglátó, pihenő funkció, a révész idénylak és az ezeket összekötő közlekedő dekk, fogyasztóterasz. A funkciók szerkezetbeli elkülönülése jól látható. A vertikális látszó vasbeton falak közrezárják a faburkolatú, lényegében lebegő dekket, a funkciók sárgára pigmentált, vízzáró látszóbeton burkolatú, lebegő kubusait és a szürkés CORIAN burkolatú úszó stéget. Az épület a folyómederbe, illetve az ártérre levert cölöpalapokon nyugszik.

 

 

Alaprajz - Pottyondy Bence diplomamunkája
6/15
Alaprajz - Pottyondy Bence diplomamunkája

 

A vertikális falak látszó vasbetonból készülnek, a folyóra mutató vizuális elemként. Emellett az északi szél takarása és nem utolsó sorban a statikai szerep is megkívánja a hangsúlyos vertikális megjelenést. Ezek a falak fogják közre, tartják meg és merevítik a stéget, a dekket, a teraszt és a két kubust. A falakban megjelenő áttörések - az északi homlokzatot kivéve - teljesen nyitottak. Az északi faláttörésekben egy transzparens, de a szél ellen mégis védő lamellás rács kap helyet, amelynek kialakítása Kozma Lajos északi terasz-lezárásaihoz hasonló megjelenésű.

 

Metszet - Pottyondy Bence diplomamunkája
7/15
Metszet - Pottyondy Bence diplomamunkája

 

 

A dekk nyugati oldala a talajba fúródva indul, de onnan kelet felé már lábakon, cölöpalapokon áll. A dekk járószintje a mindenkori legmagasabb vízállásnál fél méterrel  magasabban helyezkedik el. Míg vizuálisan az egész ház alatt egy egybefüggő lemezt alkotva jelenik meg, szerkezetileg a kubusok alatt, a padlórétegrend miatt lejjebb ugrik. Ez adja ki a vertikális fal áttöréseinek keretvastagságát. A lemez monolit vasbetonból készül, ThermoWood kültéri faburkolattal. A terasznál és a közlekedő felületek bizonyos helyein 10 mm vastag üvegkorlát jelenik meg.

 

Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája
8/15
Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája

Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája
9/15
Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája

Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája
10/15
Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája

 

 

A két kubus elvében hasonlóan épül fel, színezett vasbeton kérgpanel burkolatból készül, a tetőt is beleértve. A tetőről a vízelvezetés épületen belül, a belső magokban elhelyezett lefolyócsövön keresztül történik. Mivel az épület lábakon áll, egyszerűen csak a Dunába ömlik a tetőről összegyűjtött víz. Mindkét kubus (a kiszolgáló egység és révész idénylak) magában foglal egy-egy kisebb, fa burkolatú kubust. A kiszolgáló egység belső magja a pénztárt, a pultot, a gépészetet/raktárt és a vizesblokkot tartalmazza, a révész lak magja pedig a révész mosdója. A belső magok tégla falazatúak, nagytáblás fa burkolatot kapnak. Ezzel egy különleges, az eltérő funkciót tisztán, vizuálisan is megmutató belsőépítészeti elemmé válnak.

A stég egy hagyományos, Dunán használatos hordókból és zártszelvényekből hegesztett stég egyedileg formára öntött CORIAN műgyanta elemekkel burkolt verziója. Lényege az élek finom lekerekítése, a kapcsolati hézagok minimalizálása és így a homogén megjelenés. A kikötő rámpája csuklós kapcsolattal csatlakozik az épülethez és magához a stéghez. Az épület a mindenkori legmagasabb vízállásnál fél méterrel magasabban helyezkedik el.

 

Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája
11/15
Látványterv - Pottyondy Bence diplomamunkája

Makett - Pottyondy Bence diplomamunkája
12/15
Makett - Pottyondy Bence diplomamunkája

Makett - Pottyondy Bence diplomamunkája
13/15
Makett - Pottyondy Bence diplomamunkája

Anyagok - Pottyondy Bence diplomamunkája
14/15
Anyagok - Pottyondy Bence diplomamunkája

 

 

Alkalmazott anyagok

A tervezett épület a kompállomás szerepét idényjellegű funkcióként tölti be. Alapvetően két állapota lehet az épületnek: nyitva van a kiszolgáló egység, vagy nincs. Jégzajlás esetén, vagy ha az árvíz elönti a területet, nem működik a komp, ettől függetlenül azonban a kiszolgáló egység nyitva lehet. Amikor nem működik a komp és a kubusok sincsenek nyitva, a stég akkor is bárki számára használható marad - tehát az épület nem lesz állandó kontroll alatt. Ezt és a vízparti szelesebb, esősebb időjárást is figyelembe kellett vennem, amikor az anyaghasználaton gondolkoztam. A másik befolyásoló tényezőt a Lupa sziget hangulata jelentette. A beton, az üveg, a fa és a fém használata mind jellemző a szigeten épült házakra, valamint az erős színek  alkalmazására is jó pár szép példát találhatunk az itt álló nyaralók között. Az épület alapvető anyagai a látszó vasbeton, a színezett beton, a fa és az üveg. Ezen anyagok őszinte volta kielégíti a keménység, a könnyedség, a légiesség és a tiszta egyszerűség együttes igényét.


Lupa Rév, diplomamunka, 2012 (PTE PMMIK Msc építész tervező)
tervező: Pottyondy Bence
konzulens: Veres Gábor DLA
opponencia: Skardelli György

 

Vélemények (8)
Yan Gable
2012.06.17.
21:12

Nem szívesen vitatkozom, de a rév az mégiscsak rév, ami ott kell, hogy legyen a vízben. Akár jeges, akár nem, bár jeges vízben nemigen hajóznak. Maga a platform akár úszhat is, mint a -30-40 fokban Norvégia vagy Canada legkeményebb vizeiben úszó házakat hordozó "floating platforms". A jégtáblákat egyébként el is lehet terelni és törni is, akár úgy, mint Prágában. De sok más megoldás is lehetséges. Szóval valószínűleg a kreatív mérnöki elme képes lesz megoldani a három problémát, ami egy: a Dunán zajlik a jég - sajnos egyre kevesebbet...

Pákozdi Imre
2012.06.18.
05:06

@Yan Gable: Javaslom a dunai kikötők szemrevételezését, pl. a Budapest-Komárom vonalon. Az általam ismert valamennyi vagy úszó pontonos (tehát a jégzajlás elől egészben bevontatható) vagy védett, öbölszerű képződményben található, legyen az természetes vagy mesterséges. Ez a kackiás kiállás a víz és a jég sodrába nem igazán jellemző. A Lupa-sziget átkelő forgalmát amúgy - nyilván nem véletlenül - lélekvesztő-szerű, kis hajócskák bonyolítják, amelyekhez képest ez a terv szinte megalománnak tűnik.

FenyvesiHK
2012.06.18.
11:06

@Pákozdi Imre: A révátkelő az emberiség épített történetének egyik legrégibb darabja, majdhogynem szakrális jelentőséggel bír, hiszen az élet függhetett tőle éhinség, háborúk, üldöztetések idején,de az élethez szorosan tartozó kereskedelem fontos színhelyei is voltak a révek. Egészen nagy fába vágta fejszéjét ifjú kollégánk,mikor révtervezésre adta a fejét. Ez nem lenne baj, ha érezném,hogy ennek a tehernek az alázatával közelít a témához. A rév építészetileg másodlagos történet. Sokkal inkább tájépítészeti, hidrogeológiai, természetföldrajzi kérdés. Bár korunkban nem illik ilyesmikkel foglalkozni, mert a mérnöki tudomány mindent megold, a jó révek bizony ott és nagyjából úgy épültek(nek) nagy folyók mentén, ahol pl. a neolitikum embere kitalálta. Nem azért, mert mi nem tudunk újat mondani, hanem mert ott célszerű. Ahogy a vízben a rév helyén van az un. inflexiós pont, úgy kell kifejeznie a révnek ezt az attitűdöt a szárazföldi folytatásban is. “ A rév számára az az ideális helyszín, ahol megvan a kellő vízmélység a kikötéshez és a partok viszonylag stabil helyzetben vannak. Ez azt jelenti, hogy a két kikötőben sem feliszapolódás sem partelmosódás nem jellemző. A hidrológiában az ilyen helyeket inflexiós pontoknak hívják. A folyó sodorvonala és középvonala itt egy pontban találkozik. Sodorvonalnak hívjuk a folyó leggyorsabb sebességű pontjait összekötő egyenest, középvonalnak pedig a folyó közepén a mindkét parttól egyenlő távolságban lévő egyenest. Könnyen belátható, ha a parton állva hozzánk közelebb esik a középvonal a sodorvonalnál, akkor feltöltődés, ha távolabb, akkor partelmosódás történik. Az inflexiós pontok helyzete állandóan változik egy Duna méretű folyó esetében. Vándorlásuk sok mindentől függhet, lehet vízhozamváltozás, hordalékviszonyok megváltozása, emberi beavatkozás következménye. “ A folyó megengedő magatartását veszi tudomásul az ember a révépítésnél- mint a gyengébb - a folyó erejével szemben. Itt LEHET átkelni. Nem szeretném elvenni Bardóczi mester tájépítészi kenyerét, ezért csak néhány szempontot említenék. Az átkelő a Dunán egy stabil partszakaszból, a vízhez vezető széles,sokszor legyezőszerűen kinyíló, enyhelejtésű lejtőből és az árvizi zóna felett elhelyezkedő, leginkább vendéglátó funkciójú helyből áll, ami magában foglalja a révész tartózkodási helyét is, valamint a hozzátartozó és a lejtőn is jelenlévő parkolókból. A többi, az átkeléshez szükséges építmény, a rámpa, a pénztár már olyan többnyire mobil struktúra, ami a mindenkori természeti viszonyoknak megfelel, legyen az árvíz, jégzajlás, kiszáradás(!) vagy csak egy egyszerű vízszintingadozás, de mindenképpen a legnagyobb alkalmazkodást jeleníti meg a víz mozgásaival szemben. Összefoglalva a révtervezés lomhamozgású az újításokat illetően.Csak araszolva lehet haladni vagy nagyobbat lépve - a teljes tudás birtokában - nagy mérnöki erőkkel lépni ebben az ügyben. Nem tévesztve szem elől a megoldandó feladat léptékét, hogy milyen forgalmat akarunk megoldani, tehát nagyforgalmú teherközlekedésre vagy szolíd bringaturizmusra gondolunk. Az itt látott terv sok mindennel egyszerre fordul szembe (keresztbe tesz)az itt elmondottak szerint, ezért nem érzem én sem harmonikus megoldásnak. Ami tetszene,hogy a víz fölé települ,annak túl nagy ára van statikailag, ami feleslegesnek tűnő építészeti manírként jelenik meg és azt a csőszerűséget is generálja,amit másik is említ. Most jut eszembe kedves Bence, ami az anyagokat illeti, meg az illesztések finom megoldásait,egy révnek vandálbiztosnak is lennie kell, legalábbis úgy tűnik még min.ötven évig...

Yan Gable
2012.06.17.
21:11

Nem szívesen vitatkozom, de a rév az mégiscsak rév, ami ott kell, hogy legyen a vízben. Akár jeges, akár nem, bár jeges vízben nemigen hajóznak. Maga a platform akár úszhat is, mint a -30-40 fokban Norvégia vagy Canada legkeményebb vizeiben úszó házakat hordozó "floating platforms". A jégtáblákat egyébként el is lehet terelni és törni is, akár úgy, mint Prágában. De sok más megoldás is lehetséges. Szóval valószínűleg a kreatív mérnöki elme képes lesz megoldani a három problémát, ami egy: a Dunán zajlik a jég - sajnos egyre kevesebbet...

Yan Gable
2012.06.17.
12:01

Nekem tetszik ez a terv. Felfogásom szerint egy diplomaterv - némi képzavarral - egy viszonylag kevés tapasztalattal rendelkező fiatal Kolléga első önálló szárnypróbálgatása, amely ebben az esetben egy már a startnál érett gondolkodásra utaló szép Tervben öltött testet. Mint minden tervben, ebben is biztosan lehet találni bizonytalanságot (de melyikben nem) és ez semmit sem von le a gondolkodás módjának értékeiből. Gratulálok!

Pákozdi Imre
2012.06.17.
20:47

@Yan Gable: Minden szárnypróbálgatás üdvözlendő és bátorítandó (hangsúlyozom: a szárnypróbálgatás). Ugyanakkor ezek komolyan vételének egyetlen hiteles módja a kritika. Ebben a szép tervben három fontos esendőség rejlik: 1. nem világos a ponton sorsa jégzajlás vagy áradás idején 2. maga a pontont tartó betonstruktúra is túl mélyen nyúlik be a mederbe, ezzel kitéve magát a sodró jég rombolásának 3. az északi betonfal, ha látszóbetonból készül, egyszerűen nem az, amit a Lupa-sziget modernista nyaralói sugallnak. Utóbbiak ui. kecses, célszerű, jövőbe mutató építmények, míg a betonfal a legegyszerűbb kérdés próbáját sem állja ki. Ez a kérdés pedig, Wahorn Andrással szólva: minek? Minek?

másik
2012.06.18.
07:22

@Pákozdi Imre: egyetértek a kritikával, azzal kiegészítve hogy vizuálisan is soknak [erőszakosnak, feleslegesnek] tűnik ahogy a terv (tényleg szemben sok dunaparti építéssel) _keresztbeáll_ a folyásirányra -- ez azt is jelenti, hogy a látvány két oldalról erősen le van korlátozva: ahelyett hogy kétoldalra (a folyó folyásával megegyezően) kitágulna a világ, a világ csőszerűen leszűkül [még akkor is ha a tervező ezt az egyik betonfal perforálásával csökkenti: a fenti "minek" mottó nyomán ha nem ltt volna betonfal, nem kellene puhító eszközökkel küzdeni ellene). ... ... ... ugyanígy ellentmondásos az épület tömegképzése: a nagyon pici ház vagy 3 részre esik: _túl sok_ a méretéhez képest, a vízparthoz képest, a dunaparti elődökhöz képest.

Pákozdi Imre
2012.06.15.
19:24

Kedves Bence, a témaválasztása a szívemhez igen közel áll. Ugyanakkor nem értek egyet azzal, hogy a stég "Lényege az élek finom lekerekítése, a kapcsolati hézagok minimalizálása és így a homogén megjelenés." Nem. Annak a leendő stégnek a lényege a szezonvégi kiemelhetőség kéne legyen, akár részenként is (!). Ha ugyanis ott marad, a jég, majd a jégzajlás, úgy viszi el az egészet, mintha ott sem lett volna. Jól látja, hogy a Lupa-sziget a magyar modernista építészet kiemelkedő helyszíne. A látszóbeton viszont nem feltétlenül modernista építészeti kellék. Miért akkor a látszóbeton dominanciája a révnél? Mit jelez ez előre a harmincas évek végén virágkorát élő Lupa-sziget mai látogatói számára? A modernizmus ötvenes évekbeli, kései torzulásait? A Le Corbuisier-féle Csandígarh-t? A magyar modernisták mértékkel voltak szigorúak, pláne a nyaralóépítés terén.

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk