Épületek/Középület

Luxuspihenés környezettudatosan

1/15

Tisza Balneum Hotel homlokzatok - Ferdinánd és Ferdinánd

?>
Tisza Balneum Hotel homlokzatok - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel homlokzatok - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
?>
1/15

Tisza Balneum Hotel homlokzatok - Ferdinánd és Ferdinánd

Luxuspihenés környezettudatosan
Épületek/Középület

Luxuspihenés környezettudatosan

2010.08.04. 13:36
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Ferdinánd Árpád, Ferdinánd Csaba

Földrajzi hely:
Tiszafüred, Magyarország

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda által Tiszafüredre tervezett Tisza Balneum Hotel**** Kalandpark és Kikötő nem csupán felhőtlen kikapcsolódást kíván biztosítani a lenyűgöző táji környezetben, hanem a fenntartható építészet elveit is igyekszik betartani. E szándék sikere mérhető azon például, hogy nem volt szükség gázbekötésre, és kutak segítségével a teljes vízellátást meg tudták oldani. Az épületet Pesti Mónika mutatja be.

Hagyománytisztelő anyagválasztás és tömegformálás
Az építészeti megformálás tekintetében az alkalmazott high-tech  megoldásokhoz hagyománytisztelő szemlélet társul. Az anyagok és szerkezetek kiválasztásánál az építész tervezők koncepciója az volt, hogy a helyi, szokásos építőanyagokkal érjenek el korszerű, esztétikus megjelenést. Ennek megfelelően világos vakolatokat, kerámia cserépfedést és sok faanyagot alkalmaztak, fa teraszok, pergolák és árnyékolók készültek. Az ártéri erdőknek köszönhetően az országnak ezen a részén a népi építészetben jellemző építőanyag volt a fa, ebből készült például a parasztházak padlásterének bütüje is. A terület jellegzetes fafajtája a fűz, elterjedt a fűzfafonás, ezt a hagyományt vitték tovább a termál hotel belsőépítészeti megoldásaiban: a fali és mennyezeti lámpák buráinál, a recepciós pult, az íróasztalfiókok, a piperetárolók fonott betétjeinél, amiket az építtető lokálpatrióta hozzáállásának megfelelően helyben gyártattak le.

 

 

Tisza Balneum Hotel homlokzatok - Ferdinánd és Ferdinánd
1/15
Tisza Balneum Hotel homlokzatok - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel homlokzatok - Ferdinánd és Ferdinánd
2/15
Tisza Balneum Hotel homlokzatok - Ferdinánd és Ferdinánd

 

Az épületek tömegformálása, egyes építészeti elemeik léptéke, ezek arányrendszere is a helyi hagyományokra épül, de ez nem bizonyos népi építészeti formák másolását jelenti, hanem egy szerkesztésmódot, egyfajta hozzáállást; a korszerű hangvétel ettől egy kicsit sem sérül. A hely szellemének követése hatja át az egész épületegyüttest. Ez persze – ha jobban belegondolunk – nem áll ellentétben, sőt nagyon is egybevág a korszerű gépészettel, hiszen végül is a hagyományainkat követjük, ha visszatérünk ahhoz az ökológikus életmódhoz, ami még 50-60 évvel ezelőtt is jellemző volt a magyar falvakra. Nagyszüleink, dédszüleink idejében itt még minden megfelelt a fenntarthatóság követelményeinek, a mezőgazdaság melléktermékeivel fűtöttek, a tökéletes újrafelhasználás rendszerében éltek, szemét tulajdonképpen nem is képződött. Megújuló forrásokból származó olyan építőanyagokból építkeztek, amelyek a téli hideg és a nyári meleg ellen egyaránt védelmet nyújtottak. Összhangban éltek a természettel, a Nap járása és többi környezeti feltétel határozta meg, hogy mit és milyen tájolással építettek. A komfortigényünk időközben megnövekedett, oda már nem tudunk visszatérni, ahonnan körülbelül egy fél évszázaddal ezelőtt elszakadtunk, de a már rendelkezésünkre álló modern épületgépészeti megoldásoknak köszönhetően a régi, bölcs szemléletet újraéleszthetjük.

 

 

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
3/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
4/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
5/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

 

A Tiszafüreden, a Tisza-tó közvetlen közelében felépült termálszálloda gázbekötés nélkül oldja meg az energiaellátását, és vízbekötésre is csak a tűzvédelmi előírások miatt került sor. Az emelkedő energiaárak, az energiaellátás bizonytalanságai, a Földet fenyegető üvegházhatás, a levegő szennyezettsége a belőle következő egészségügyi problémákkal együtt, valamint a klímaváltozás okán komolyan kell vennünk azt az ökológikus hozzáállást, amit eddig talán idealista álmodozók irreális és finanszírozhatatlan ábrándjának véltünk. Mindebben nagy az építészet felelőssége is, hiszen világméretekben az energiafogyasztás 60 százaléka az építési szektorhoz kötődik. Az Egyesült Államokban, Angliában vagy Németországban igen jelentős erőkkel dolgoznak az alternatív zöld megoldásokkal kapcsolatos kutatásokon és tervezési feladatokon. Ezek a – hagyományos, legegyszerűbb tapasztalatokon és high-tech technológiákon egyszerre alapuló – módszerek ugyanakkor már a hétköznapok részévé is váltak, mivel rendelkezésre állnak olyan állami ösztönző mechanizmusok, amelyek támogatják az elterjedésüket. A finanszírozási modelleket is kidolgozták, a beruházások megtérülését szigorúan kalkulálják, szó sincs korlátlan pénzköltésről, sokkal inkább nagyon jól átgondolt gazdasági számításokról. A fenntartható építészet elvei alapján épül újjá például New Orleans egy lakónegyede. Ludwigshafenben egy meglévő, többlakásos épülettömböt korszerűsítettek úgy, hogy a fűtésköltség nulla lett, Angliában pedig elkészült a zéró CO2 kibocsátású lakóházak prototípusa. A legújabb fejlesztéseknél már nem is az a cél, hogy az épület ne vegyen fel energiát különböző közművektől, hanem hogy a saját ellátásán felül még eladásra is termeljen energiát. Ezt az állam vagy az áramszolgáltató a szokásosnál magasabb áron veszi meg, a bevétel jól hasznosítható például a beruházásra felvett kölcsön hiteltörlesztésére.

 

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
6/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
7/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
8/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

 

 

Magyarországon is vannak kezdeményezések e téren, de egyelőre nem ez a szemlélet az általános nálunk, részben azért is, mert hiányoznak azok a kormányzati intézkedések – például adókedvezmények –, amelyek a szélesebb körű elterjedést segítenék. Annál is inkább példaértékűek és üdvözlendőek azok a beruházások – mint például a tiszafüredi termál szálló –, amelyeknél az ökológiai szempontokat is figyelembe veszik.

Vízellátás saját kútból
A termál hotelben egy meleg- és egy hidegvizes kút áll a vízellátás szolgálatában, a hideg víz 200 méteres mélységből, a termálvíz pedig 800 méterről származik. A vízellátás a fúrt kutak hozamából megoldható, vízbekötésre csak a tűzvédelmi előírások miatt került sor. Végül is egy olyan vízhálózat valósult meg, amelynél a gazdaságossági szempontok alapján vezérelhető, mikor melyik forrásból – a kutakból, illetve a vízvezetékből – nyerje a vizet. A fűtés az első elképzelések szerint gázkazánról működött volna, azonban végül is száz százalékban ökológikus megoldások valósultak meg, a létesítménynek egyáltalán nincs gázbekötése sem.

 

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
9/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
10/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
11/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

 

 

Zöld épületgépészet
A legkorszerűbb épületgépészeti megoldások egész sora található meg a létesítményben. Ezek beruházási költsége magasabb volt a hagyományos fűtési-hűtési módokéhoz képest, azonban hosszú távon, az üzemeltetés költségeit is mérlegelve az építtető a „zöld" módszerek mellett döntött. Az alacsony hőmérsékletű rendszerekhez – fan coilok, padlófűtés – normál hőcserélőket alkalmaztak, viszont a wellness szállodákra jellemző olyan feladatok miatt, mint például a medencetér-szellőztetés és a párátlanítás, hőszivattyút is igénybe vettek. Ez 10–20 °C közötti hőmérsékletű vizet használ fel hőforrásként. Ugyanakkor a nyári hőterhelés kivédésére egy hőforrásként levegővel működő hőszivattyú is működik a szállóban, mivel az előzőekben említett vízre alapozódó hőszivattyú a kutak adott vízhozama miatt ezt a funkciót már nem tudta volna ellátni. A téli fűtési csúcs kiszolgálására – amikor akár -20 °C fokra is lecsökkenhet a hőmérséklet – egy szilárd tüzelésű kazán áll rendelkezésre, amely nagyon jó fűtőértékű fűzfa-aprítékkal működik.

 

 

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
12/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
13/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd
14/15
Tisza Balneum Hotel - Ferdinánd és Ferdinánd

 

Kalandpark és Kikötő központi épület
A vízparti épületben több önálló funkcionális egység lesz. A cukrászda a terasz és a város felé is nyitott, a délnyugati tájolású terasz a Tisza-tó felé néz. Beltéri lépcsőn jutunk fel a galériára. A fedett-nyitott lépcsőházba a város és az öböl felől is be tudunk lépni, innen az emeleti irodák és öltözők érhetők el. A város felől tudjuk megközelíteni a kalandpark jegyirodáját, és az üzleteket. Építészeti megformálásával követi a már megépült szállodát, azzal egy kompozíciót alkot majd.

Pesti Mónika


Tisza Balneum Hotel**** Kalandpark és Kikötő, Tiszafüred

vezető tervezők: Ferdinánd Árpád, Ferdinánd Csaba
építész munkatársak:
szálloda: Galamb Emese, Hámori Máté, Farkas Klaudia, Hamar Gergely, Schöff Gergely, Szulágyi Zsófia, Nagy Krisztián, Gácsi Levente, Hoffmann Ágnes, Tuksa Péter, Méhes Tamás, Csörgő Tibor, Nemes Sándor, Vörös Eszter, Varjasy Anikó
kalandpark és kikötő: Torkos Árpád, Tuksa Péter
szakági tervezők:
belsőépítész: Ferdinánd Árpád és Ferdinánd Csaba
tartószerkezet: Balogh Zsolt       
épületgépészet: Lencsés János - Levél Kft.
épületvillamosság: Nagy Gábor - Yurosignal Kft.
kerttervezés: Zentai Katalin

generáltervező: Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda Kft.; Ferdinándx2 építésziroda interaktív oldala

tervezés éve: szálloda 2004-2007, kalandpark és kikötő: 2008-2009
kivitelezés éve: szálloda: 2007-2008
bruttó szintterület: szálloda: 6600 m2 , kalandpark és kikötő: 800 m2
beruházási költség: szálloda: 1,2 milliárd
építtető: Tisza-Balneum Kft.
generálkivitelező: HÉROSZ Zrt.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk