Helyek/Infrastruktúra

M43 autópálya Tisza-híd világítása

1/12

1. kép ...egy idő után már nyolc-nyolc kábel tornyosul egymás felett.

?>
1.  kép ...egy idő után már nyolc-nyolc kábel tornyosul egymás felett.
?>
2. kép A  Tisza hídnál mértékadó volt a tartókábelek indulási helye, nagy   méretük miatt ugyanis biztonsággal csak a szomszédos sodronyok   féltávjánál lehetett a lámpatesteket telepíteni
?>
3.  kép ... a járófelületbe süllyeszthető lámpatesteket hengerekben  helyezték el.
?>
4. kép  ...legszélső pozíciókból mégis világítson rá a kábelköteg tetejére  egy-egy 150 W igen keskenyen sugárzó FLC  fényvető
?>
5.  kép Ugyancsak ilyen lámpatestek kerültek a pilonok és a hídfők közé  optikai vezetés céljából
?>
6.kép  70 W szélesen sugárzó Superlight lámpatestekkel a pilon oldalak alsó  részét derítik
?>
7.  kép A legközelebbi sodronyvilágító lámpatest az alsó traktust, míg  felül a  lépcsőzetesen sorakozó tartókábel csatlakozásokat egy újabb  Neos  lámpatest emeli ki
?>
8.kép
?>
9.kép
?>
10. kép
?>
11. kép Közben megvizsgálhatjuk mennyire szimmetrikus a világítás és tényleg élvezhető-e a híd tükörképe
?>
1/12

1. kép ...egy idő után már nyolc-nyolc kábel tornyosul egymás felett.

M43 autópálya Tisza-híd világítása
Helyek/Infrastruktúra

M43 autópálya Tisza-híd világítása

2011.04.18. 10:34

Projektinfó

Szerzők:
Deme László

Vélemények:
1

- A hídra csak díszvilágítást kell tervezni, közvilágítás nem lesz! – hangzott el a világítási koncepció a tervezés megkezdésekor. Először nem akartam hinni a fülemnek: mi az, hogy nem lesz közvilágítás? Közvilágítás eleve lenni szokott, díszvilágítás meg akkor, ha nagyon igényesek vagyunk.(x)

- A hídra csak díszvilágítást kell tervezni, közvilágítás nem lesz! – hangzott el a világítási koncepció a tervezés megkezdésekor. Először nem akartam hinni a fülemnek: mi az, hogy nem lesz közvilágítás? Közvilágítás eleve lenni szokott, díszvilágítás meg akkor, ha nagyon igényesek vagyunk.

- Az egész autópályán nincs közvilágítás, miért épp itt lenne? - válaszolt kérdéssel megbízónk. – Viszont a híd szép lesz, azt meg kell mutatni a sötétben is!

Néztem a rajzokat, a maketteket. Elképzeltem, ahogy meghúzzuk a járószintet, esetleg megvilágítjuk a korlátokat, a pilléreket is kijelöljük fénnyel… Szóval tényleg szép lesz a híd, lehet egy látványos világítási képet este is létrehozni.

- Oldalról nem kell megvilágítani a hidat! – hallottam újfent –, úgysem látja senki!

- Hogyhogy nem látja?

- Mindenütt erdő van a környéken, sehonnan sem lehet a hídra látni. Csak az autósok szemszögéből kell a díszvilágítást megépíteni!

Így hát egy elég furcsa feladat körvonalazódott előttünk. De hát mi is lesz a hídon, amit este is érdemes láttatni? Két pilon, melyekre sodronyokkal akasztják fel a hídszerkezetet, és persze kétoldalt és középen a szalagkorlátok özöne.

- Úgy gondoltuk, hogy kis fényszórókkal a tartókábeleket egyenként meg kellene világítani, és ki kellene találni valami világítást a pilonoknál is. Gondolkodtunk azon is, hogy a korlátokba fénycsöves vagy LED-es lámpatesteket kellene beépíteni, így az úttestek külső oldalai sem lennének sötétben –hallatszott megbízónk koncepciója. - Csak el ne lopják a korlátba beszerelt lámpatesteket!

Aztán persze semmi sem így lett. Elkészült ugyanis az építkezés megkezdéséig az Erzsébet-híd díszvilágítása, és egy egészen újszerű megoldást lehetett itt az M43 autópálya Tisza hídjának megvilágítására is alkalmazni.

Az új tartókábel világítás lényege az, hogy nem igyekszik megvilágítani minden sodronyt a lehorgonyzásuknál elhelyezett fényvetővel külön-külön, hanem a tartókábelek alatt a hídtestbe süllyesztett lámpatestekkel egységesen láttatja a fölötte lévő kábelköteget. Ehhez persze olyan lámpatest-választék és -felszereltség kell, mellyel a feladatot jó színvonalon meg lehet oldani.

Az Erzsébet-hídon kitűnőre vizsgázott a We-ef gyár ETC lámpatest sorozata, így itt is esély látszott a jó eredményre. A hasonlóságok mellett azonban a különbségeket is számba kellett venni.

1.  kép ...egy idő után már nyolc-nyolc kábel tornyosul egymás felett.
1/12
1. kép ...egy idő után már nyolc-nyolc kábel tornyosul egymás felett.

 
Az Erzsébet-hídon egy-egy kábelt kellett alulról megvilágítani. Itt párhuzamosan fut mindenütt két-két kábel, sőt egy idő után már nyolc-nyolc kábel tornyosul egymás felett (1. kép).

Pesten a kábel alatti lámpatestnek esélye volt fényével jórészt „körbeölelni" a felette húzódó tartókábelt, itt viszont a kábelek közötti lámpatest elhelyezés miatt erre nem sok esély nyílt.

 

Az Erzsébet-hídon be lehetett süllyeszteni a járófelületbe a lámpatesteket, először itt is úgy látszott, hogy ez a megoldás menni fog, később azonban a lámpatest felemelése mellett döntöttek. Így a járófelületbe süllyeszthető lámpatesteket hengerekben helyezték el.

 

2. kép A  Tisza hídnál mértékadó volt a tartókábelek indulási helye, nagy   méretük miatt ugyanis biztonsággal csak a szomszédos sodronyok   féltávjánál lehetett a lámpatesteket telepíteni
2/12
2. kép A Tisza hídnál mértékadó volt a tartókábelek indulási helye, nagy méretük miatt ugyanis biztonsággal csak a szomszédos sodronyok féltávjánál lehetett a lámpatesteket telepíteni

3.  kép ... a járófelületbe süllyeszthető lámpatesteket hengerekben  helyezték el.
3/12
3. kép ... a járófelületbe süllyeszthető lámpatesteket hengerekben helyezték el.


 

Az Erzsébet-hídnál fontos volt a függőleges függesztőkábelek láttatása is, ezért a lámpatestek elhelyezésénél figyelembe vették helyzetüket. A Tisza hídnál mértékadó volt a tartókábelek indulási helye, nagy méretük miatt ugyanis biztonsággal csak a szomszédos sodronyok féltávjánál lehetett a lámpatesteket telepíteni (2. kép).

Az egyes világítási magasságoktól függően különböző teljesítményű - 20 W-tól 150 W-ig - fémhalogénlámpás lámpatestek kerültek a hídra. Mindegyik lámpatestbe legalább egy lencse került, ezekkel biztosítva a szükséges fényeloszlást.

A próbavilágítások alkalmával az a döntés született, hogy a legszélső pozíciókból mégis világítson rá a kábelköteg tetejére egy-egy 150 W igen keskenyen sugárzó FLC fényvető (4. kép), kiegészítve a világítási látványt.

 

4. kép  ...legszélső pozíciókból mégis világítson rá a kábelköteg tetejére  egy-egy 150 W igen keskenyen sugárzó FLC  fényvető
4/12
4. kép ...legszélső pozíciókból mégis világítson rá a kábelköteg tetejére egy-egy 150 W igen keskenyen sugárzó FLC fényvető

5.  kép Ugyancsak ilyen lámpatestek kerültek a pilonok és a hídfők közé  optikai vezetés céljából
5/12
5. kép Ugyancsak ilyen lámpatestek kerültek a pilonok és a hídfők közé optikai vezetés céljából


 

A két pilon tartói között nincs felépítmény, ezért itt 20 W opál búrás lámpatesteket helyeztek el, ezzel a fénysorral összekapcsolva a pilonok körüli látványt. Ugyancsak ilyen lámpatestek kerültek a pilonok és a hídfők közé optikai vezetés céljából (5.kép)

A pilonokat minden oldalról megvilágították. A lámpatestek csak a legmagasabb járművek feletti magasságba kerülhettek és olyan kis karra kellett felszerelni őket, ami lehetetlenné teszi az űrszelvénybe való belógásukat. Egy-egy pilon oldalra kiskarokra került 150 W közepesen sugárzó Neos fényvetőkkel felfelé világítanak, és az ide szerelt 70 W szélesen sugárzó Superlight lámpatestekkel a pilon oldalak alsó részét derítik (6. kép).

 

6.kép  70 W szélesen sugárzó Superlight lámpatestekkel a pilon oldalak alsó  részét derítik
6/12
6.kép 70 W szélesen sugárzó Superlight lámpatestekkel a pilon oldalak alsó részét derítik

7.  kép A legközelebbi sodronyvilágító lámpatest az alsó traktust, míg  felül a  lépcsőzetesen sorakozó tartókábel csatlakozásokat egy újabb  Neos  lámpatest emeli ki
7/12
7. kép A legközelebbi sodronyvilágító lámpatest az alsó traktust, míg felül a lépcsőzetesen sorakozó tartókábel csatlakozásokat egy újabb Neos lámpatest emeli ki

8.kép
8/12
8.kép


 

A pilon világítást még két fény egészíti ki. A legközelebbi sodronyvilágító lámpatest az alsó traktust, míg felül a lépcsőzetesen sorakozó tartókábel csatlakozásokat egy újabb Neos lámpatest emeli ki (7. kép).

9.kép
9/12
9.kép

A leírt világítás felépítése talán legjobban a 8. képen követhető, természetesen csak addig, míg a forgalom el nem indul. Akkortól ez már tiltott terület lesz. De mit is láthat majd a hídon áthajtó autós este? Valószínűleg a 9. kép szerint bontakozik ki majd előtte a látvány.

 

Természetesen azt is megnéztük, milyen esti élményben részesülhetnek azok az autósok, gyalogos turisták, horgászok stb., akik mégiscsak levergődnek a szomszédos Tisza partra (10. kép).

Úgy gondolom, felejthetetlen látvány ez is, még ha nem is az ő számukra készült a világítás. Talán mégis érdemes lenne sétahajó járatokat indítani Szegedről a város esti fényei mellett az új híd díszvilágításának megtekintésére is. Közben megvizsgálhatjuk mennyire szimmetrikus a világítás és tényleg élvezhető-e a híd tükörképe (11. kép).

 

10. kép
10/12
10. kép

11. kép Közben megvizsgálhatjuk mennyire szimmetrikus a világítás és tényleg élvezhető-e a híd tükörképe
11/12
11. kép Közben megvizsgálhatjuk mennyire szimmetrikus a világítás és tényleg élvezhető-e a híd tükörképe

 

 

A hamarosan átadandó új autópálya Tisza híd – úgy tűnik – nem csak a közlekedésben, de a világítási szakmában is újdonságot jelent majd.

Deme László

(x)

Vélemények (1)
tdbt
2011.04.18.
14:49

Tardos Tibor Kár, hogy (lelkiismeretes szakmunka eredményeképpen) ismét eggyel nőtt a fényszennyező magyar világítórendszerek száma. Azt hittem, hogy az Erzsébet-hídi negatív példától minden szakember meghőköl, de lám: éppen ellenkezőleg. A rossz példa ragadós. Szerintem szabadtéren alulról kizárólag 100%-ben visszaverő felületre szabad világítani. Kivétel a légitámadás. Nos, Deme László írásának az utolsó kijelentésével nem érthetek egyet: mifelénk egyáltalán nem újdonság a fényszennyezés. ("Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását." - wiki) Üdv:tt http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyszennyez%C3%A9s

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk