Ultramodern és tiszteli a múltat: ma adják át a Puskás Arénát

Két Erzsébet hídnyi acél és 150000 köbméter vasbeton van a Puskás Arénában, mely ma, a cikk megjelenésével egy időben nyitja meg kapuit. A tervezést és az építést Fürjes Balázs kormánybiztos, Budapest-fejlesztési államtitkár irányította, a vezető tervező Skardelli György (KÖZTI Zrt.) volt. Az épület koncepciójában az értékek továbbörökítése és a kor igényeinek való megfelelés is szerepet kapott.

A Népstadion (ifj. Dávid Károly építész, Gillyén Jenő statikus, KÖZTI, 1953.) korának egyik legkorszerűbb létesítménye volt, számos labdarúgó és atlétikai sportesemény mellett, emlékezetes koncertek színtereként élt az emberek tudatában. A korszak számos épületéhez hasonlóan lefedés nélkül készült és hosszú évtizedekig így is maradt, ez nyomott hagyott az épület állapotán: a felső lelátó nézőtéri szektorait lezárták, befogadóképessége csökkent. Erre a helyzetre válaszként 2013 áprilisában kormányhatározat született a Puskás Ferenc Stadion jövőjét illetően. Ennek értelmében a "60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek – a lépcső pilonok, a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy 21. századi, legmagasabb igényszintű stadion felépítését irányozta elő" - írja Skardelli György építész, az Építészfórumon megjelent tervbemutatóban. Az általa tervezett aréna koncepciója az értékek - mind a jellegzetes elemek, mind a tér-tömegkapcsolat - továbbörökítése. 

"A Puskás Aréna több mint stadion. Budapest egy világszínvonalú, nyolcvanezres koncerthelyszínnel gazdagodik, de emellett az aréna konferenciák, fogadások, zárt térben tartott előadások és üzleti események otthonaként is szolgál a jövőben. Adottak a gazdaságos működés feltételei. Az új Puskás száz százalékban magyar teljesítmény: magyarok tervezték, magyarok éptették. Fölépítése három éven át tizenötezer magyar embernek adott munkát, tizenötezer család megélhetését segítette. Büszkék lehetünk rá mindannyian." – mondta el Fürjes Balázs, a tervezést és építést irányító kormánybiztos, Budapest-fejlesztési államtitkár.  

"A múlt iránti tisztelet az építészeti megformálásában látható, hiszen felidézi a Népstadiont. A karakteres pilonoknak és az azokat borító betonrácsoknak köszönhetően az újban látjuk a régit -  és a régi itt is van velünk: a Népstadion elbontott betonját beépítettük a Puskás Aréna alapszerkezetébe és falaiba. Az új aréna pontosan a régi helyén épült, középpontjuk milliméterre megegyezik. Ez egy minden ízében 21. századi, ultramodern aréna, ami mindent tud. Közönség- és felhasználóbarát: könnyű a megközelítés, a belépés, az ülőhelyek elérése a lelátón; az épületen belüli közlekedéshez van elegendő tér és egyértelmű tájékoztató táblák, elégendő büfé, mosdó, ajándékbolt áll rendelkezésre. A fény- és hangtechnika legmodernebb, legkorszerűbb igényeket is kiszolgálja. Cél volt, hogy legyen több mint stadion, hogy az év minél nagyobb részében legyen kihasznált. Az aréna otthont adhat koncerteknek, konferenciáknak, fogadásoknak, zárt térben tartott előadásoknak, üzleti eseményeknek is - adottak a gazdaságos működés feltételei. Negyedik alapelv volt, hogy az Aréna száz százalékban magyar legyen: magyarok tervezték, magyarok éptették. Mindemellett fontos elv volt a közepes bekerülési költség" - foglalta össze a Puskás Aréna felépítését meghatározó alapelveket Fürjes Balázs.  

A Puskás Aréna Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű, legkorszerűbb multifunkcionális élményarénája, a nemzeti labdarúgó-válogatott méltó otthona lesz. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság társhelyszíneként (3 csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő) az UEFA IV-es kategória követelményeit is teljesítenie kell, ezért  a futballmeccseken 67 ezer, míg koncerten 78 ezer férőhelyes, de emellett 4 ezer fős VIP-terület, a bérlő igényének megfelelően, mobilfalakkal változtatható terek, 84 db skybox is helyet kapott a stadionban. Ahhoz, hogy az épület megfeleljen a követelményeknek, hibrid gyepet alkalmaztak: ez egy műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely jóval ellenállóbb, mint a hagyományos gyep (ilyet használnak a Barcelona, a Manchester United és a Juventus stadionjában is). A meccsek közvetítésében résztvevő média nyugodt munkakörülményeinek kiszolgálása érdekében a szurkolóktól és a VIP részlegtől különválasztott részt alakítottak ki, mely központi rálátást nyújt a játéktérre. Emellett a közönségkiszolgálás minőségét 45 büfé, rengeteg üzlet és vizesblokk biztosítja. 

A látványos terek mellett az öltözők milyensége is fontos elem volt: két nagyméretű, korszerű csapatöltöző az épület bejárati szintjén kapott helyet, közvetlenül megközelíthetők a csapatbuszokkal. Az egyedi öltözőterület, mely az eligazítások megtartásához is elegendő méretű, saját vizesblokkal egészül ki. Emellett a csapatokat egy-egy nagyméretű masszázs- és rehabilitációs terület is várja. Az edzői öltözők közvetlenül a csapatöltözőkhöz kapcsolódnak. Az épület pályaszintjén további négy öltözőblokk épült ki, melyek akár tornák megrendezését is lehetővé teszik. Két blokk a csapatöltözőkhöz hasonlító kialakítású, melyeket két kisebb csapatöltöző egészít ki. Az említetteken túl az aréna rendelkezik a szükséges bírói és UEFA-öltözőkkel, két öltözőblokkal a labdaszedő gyerekek részére, sőt egy mozgáskorlátozottak számára optimalizált egyedi öltözőblokkal is.

Skardelli György tervei alapján megvalósult Arénával Budapest egyik szimbolikus épülete született újjá. Miközben megfelel korunk követelményeinek, megőrizte a magyarok számára ikonikus régi épület fontos részeit és stílusjegyeit. Azonos a helyszín, a lépcsőházak (ún. „pilonok") homlokzata megegyezik a régi épület karakteres elemeivel, a régi stadion megújuló „toronyépületében" múzeum, Puskás Kiállítási Központ létesül, a lelátók közlekedési rendszere azonos (lépcsőtornyok és tágas alsó körüljáró szint) és a régi aréna elbontott anyagának jelentős része beépült, újrahasznosult az újban

A létesítmény a Magyarország-Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzéssel nyitja meg kapuit, talán éppen most végezték el a kezdőrúgást. 

A Puskás Aréna számokban

Népstadion
Építés kezdete: 1948. július 13.
Átadás: 1953. augusztus 20.
Bontás kezdete: 2016. február

Puskás Aréna
Építés kezdete: 2017. március
Átadás: 2019. november 15. – Magyarország-Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzés

Érdekességek:
10000 tonna acél a tetőszerkezethez (2 Erzsébet híd) 
150000 m³ vasbeton (75 db lakótelepi ház)
Több mint 57000 négyzetméteres acél tetőszerkezet, amelynek építését 1250 tonnás lánctalpas daru szolgálta ki.
A mintegy 1250 tonnás eszköz elemeit több mint hatvan kamionnal szállították az építkezés helyszínére, összeszerelése önmagában három hétig tartott. A daru súlyát és mozgását ki kellett bírnia az építés helyszíne körül kialakított, több mint 30 méter széles organizációs útnak. Ez a daru emelte be a helyére a 38 egységből álló acél tartószerkezetet, az egységek további három elemre voltak bontva. 
A külső – értelemszerűen legnagyobb és legnehezebb – részegység súlya megközelítette a 150 tonnát. 
Az acél tetőszerkezet vasbetonból készült kardelemekkel támaszkodik a pilonok tetejére. Ezeknek a vasbeton kardelemeknek a vasalása annyira összetett feladat volt, hogy a betonacélok szövevényes rendszeréről színes 3D-s ábra készült a szerelőbrigád számára. 
26 kilométer fúrt cölöp, ha vízszintesen egybefúrtuk volna ezeket, akkor a Puskásról elérnénk Százhalombattára.
1700 km kábelhossz, ha ezt a Puskástól kifeszítenénk, messzebbre érne el, mint London vagy Barcelona
Naponta 2000-en dolgoztak az építkezésen