Puskás Ferenc Stadion - az új nemzeti stadion

A Puskás Ferenc Stadion nyár végére eltűnt helyéről, véget ért a bontási munkák nagy része, így megkezdődhet az új építése. A Skardelli György vezetésével készült tervek koncepciója az értékek - mind a jellegzetes elemek, mind a tér-tömegkapcsolat - továbbörökítése. Az épület karakterelemei nemcsak emlékként maradnak meg, hanem szerepet is kapnak az új koncepcióban. 

Előzmények

A XX. század közepén, több évtizedes helyszín és tervező keresés, számos koncepció születése után felépült a Népstadion (1953. ifj. Dávid Károly építész, Gillyén Jenő statikus, KÖZTI), amely korának egyik legkorszerűbb létesítménye volt. Az épület számos labdarúgó, atlétikai sportesemény mellett, emlékezetes koncertek színtereként vált szeretetté a kilátogató hatalmas tömeg emlékezetében. Küzdőterén, más hírességek mellett, fellépett a korszak kiemelkedő és a világ labdarúgásának lexikonjába, a legnagyobbak közé nevét aranybetűvel beíró játékos, akiről 2002-ben átnevezték az épületet, Puskás Ferenc.

A létesítmény a korszak számos épületéhez hasonlóan lefedés nélkül készült és fedetlen volta az átadás óta eltelt 6 évtized során nyomott hagyott az épület fizikai állapotán. Az éghajlatunkra jellemző időjárási viszonyok eredményeként a tehetségesen megtervezett szerkezet mára már oly mértékig leromlott, hogy több mint egy évtizede le kellett zárni a felső lelátó nézőtéri szektorait, így azutolsó években a közönség csak a földlelátók mintegy 28 000 helyét tölthette meg. Ez a helyzet eredményezte, hogy csökkent befogadó képessége miatt már nem alkalmas a fokozott érdeklődésre számot tartó események során kielégíteni az igényeket, ráadásul fizikai állapota méltatlanná tette nemzeti stadion mivoltához és a világhíres névadójához.

A már tarthatatlanná vált helyzet kezelésére 2013 áprilisában kormányhatározat született a Puskás Ferenc Stadion jövőjét illetően. Ennek értelmében a 60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek – a lépcső pilonok, a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy XXI. századi, legmagasabb igényszintű stadion felépítését irányozta elő.

A koncepció

A létesítmény az eltelt több mint hat évtized alatt a minőségéből fakadóan szerves része lett a városképnek. A Stadion – Dromosz – Aréna tengely városszerkezeti jelentőségű képlet, amelyet a Budapest Sportcsarnok leégését követően azonnal orvosolt a Budapest Aréna megépítésével az akkor regnáló ország vezetés. Egyértelműen látszik, hogy amikor érték továbbörökítésről beszélünk, akkor nem csak az építmény jellegzetes elemeinek új épületbe való szerves beépítéséről van szó, hanem annak a tér – tömegkapcsolat tovább viteléről, amely az Istvánmezőn túl a városkép fontos építészettörténeti lenyomata lett a több mint fél évszázad alatt. A koncepció alapvető gondolata ennek az együttesnek a megőrzése.

Az épület meghatározó karakter elemei – amelyek minden laikus odalátogató szemét azonnal megfogják - a nyugati oldalon található lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei, a köztük lévő, az alsó körüljáróra felvezető lépcsősorral. A keleti oldalon a kor politikai szellemének megfelelően, szocialista realista stílusban megépítve - a bejárata fölött az olimpiai öt karika megjelenítésével utalva az egykori nagy álmokra - áll az un. Toronyépület. Ezek az épületrészek felújítva, megtisztítva az időközben rárakódott elemektől fontos szereplői az új épületnek, és nem csak a megőrzési igény passzív elemeiként maradnak jelen, hanem funkcionális szempontból is szerepet kapnak az új koncepcióban.

A Lépcsőtornyok a Stadion egyéb részeihez hasonlóan ki voltak téve az időjárás viszontagságainak több mint 60 éven keresztül. Az állékonysági vizsgálat szerint a szerkezet annyira elöregedett és tönkrement, hogy további évtizedekre a megtartása vállalhatatlanul nagy kockázatot hordoz magában.

A létesítmény lelátói nemcsak tartószerkezeti szempontból mentek tönkre, hanem a közben eltelt évtizedek során megváltozott, a mai labdarúgó arénákkal szemben támasztott elvárásokkal sem állja ki az összehasonlítást. A labdarúgás rendkívüli népszerűségre tett szert világszerte, színtereik, a stadionok kialakításukat tekintve mind az európai szövetség, az UEFA, mind a világszövetség, a FIFA előírásokat határoz meg, hogy ezek által a világ bármely táján megrendezett esemény során hasonló körülmények fogadják mind a sportolókat, mind a kilátogató nézőket. Egy- egy fontosabb mérkőzés közvetítése a világ bármely pontján élőben megtekinthető, így a hatalmas nézettség miatt a közvetítési feltételek is megváltoztak. A megváltozott követelményekkel szemben az egykor jól működő épület korszerűtlenné vált és messze nem tud megfelelni a legmagasabb kategóriát képviselő labdarúgó stadionokkal szemben támasztott elvárásoknak.

A lelátók elbontása mellett az épület lényeges karakter elemei megmaradnak illetve újjáépülnek. A nyugati oldalon lévő lépcsőtornyok a keleti oldalra történő megtükrözésével létrejövő két ív közé épül be a mai igényeket legmagasabb szinten kielégítő új, a nemzetközi szintű küzdőtérre szerkesztett lelátójú stadion.

A lépcsőtornyok az egykori és az új kompozíció meghatározó elemei, eredeti funkciójuk megtartásával, az eredeti tervek felhasználásával újjáépítjük őket. A lépcsőtornyok, eddigi rendeltetésüknek megfelelően, továbbra is a középső és a felső lelátórészek nézőkkel való feltöltését illetve az onnan való menekítést szolgálják. A Toronyépület ráépítéssel kiegészített tömege múzeumi funkciót kap, amely egyúttal a jelentős, külföldi stadionokban már jól ismert és kedvelt stadion túrák kiindulási és befejezési pontja lesz a jövőben. A múzeum tematikáját tekintve alapvetően a magyar labdarúgás több mint 100 éves történetére biztosít visszatekintést, azon belül kiemelkedő szerepet kap az Aranycsapat és annak kapitánya, Puskás Ferenc relikviáinak bemutatása.

A megérkezés

Az eseményre érkező nézők 4 meghatározó irányból jönnek. Az Istvánmezei út gyalogos sétányán nyugati irányból a hazai 1, a Budapest Aréna felöl a hazai 2, a Stefánia út felöl az emelt színű téren a hazai ultrák, a Dózsa György út felöl, kordonnal végig kísérve, majd az emelt szintű térre a vendég ultrák. A forgalom vezetési koncepció nagy előnye, hogy az emelt szintű téri kialakítással az épület északi és déli végében úgy érhető el az épület gyalogosan, hogy a szintén itt található gépjármű behajtóktól szintben különülnek el, gépjármű és gyalogos forgalom nem keresztezi egymást.

A gépjármű beközlekedés a Stefánia út felöl egy, a Dózsa György út felöl két kapun keresztül biztosított, az események alatt is, a különböző beléptetési változatoktól függően elkülönített módon az eseményre kilátogató közönség áramlásától. Az ideérkező taxik, mozgássérült kártyával rendelkezők a területre behajtva tehetik ki az utasaikat, hogy azok a megfelelő beléptetési pontokat felkeresve folytassák útjukat a lelátók felé. A hétköznapok során az épület teljesen körüljárható és így bármely pontja elérhető gépjárművel.

Esemény során több lépcsőben szűrik meg a látogatókat. Az első kontrolpont a telekhatár menti kerítés vonalában van. Az egykori kerítés - a jegyváltó fülkék esetleges életre keltésével - megmarad, felújítják az Istvánmezei terület körül. Az események alkalmával a kerítésen belülre már csak a jeggyel érkezők jutnak. A második kontrollpont az épület közvetlen közelében van. Itt a jegyellenőrzés mellett személyes motozás és csomagellenőrzés történik. Az átlagos ülőhelyekre igyekvők a nyugati és a keleti oldalon lévő forgókapuknál jutnak fel az Alsó körüljáróra. A 144 forgó kapu csoportokban van kialakítva, karcsú monolit vasbeton keretek fogják össze, amelyek felületén grafikai jelek tájékoztatják a nézőket, hogy az ülőhelyükhöz képest hol érdemes bemenni az épületbe. Így a beléptetőpontok egyúttal orientáló elemek is az eseményre érkezőknek, melyik irányban találhatók a szektoraik a hatalmas épületben, hogy a legrövidebb úton tudjanak a lelátón levő helyükre eljutni.

A mozgássérült nézők az északi és a déli oldalon lévő páros AKM felvonók segítségével érik el az Alsó körüljáró szintet. Az ultrák az északi és a déli oldalon lévő emelt szintű térre – a Stefánia útról és a Dózsa György útról szintben elkülönítve - jutnak el a második beléptetési ponthoz.

A maximális székszám 67155, amely rugalmasan változik az AKM nézők illetve a sajtó érdeklődésétől függően. A VIP vendégek (474 fő), a Business klub nézői (474 fő) és a Sky boxok nézői (2920 fő), illetve sajtó munkatársai érkeztetése külön - külön, a saját bejáratuknál történik.

Az ellenőrzés harmadik szintje a szektor bejáratoknál történik mind a három lelátó esetében, ahol a biztonsági személyzet emberei segítik a nézőket, hogy gyorsan a helyükre találjanak.

A létesítményben a sportesemények mellett más rendezvények (pl. prózai és zenei előadások) is helyet kaphatnak, akár a küzdőtér teljes elfoglalásával. A küzdőtéri nézők elhelyezését tekintve 12000 nézővel számoltunk. Központi (küzdőtér közepén kialakítandó) színpad elrendezésnél akár 78000 néző is jegyet válthat az új létesítménybe.

A főbb funkcionális elemek

A nézőtér háromszintes kialakítású, az Alsó, a Középső és a Felső lelátóból áll össze a teljes lelátókép és különböző jegykategóriák szerint csoportosított.
A felső töltésű Alsó és az aréna töltésű Középső lelátó között folyamatos körüljáró szint húzódik, a megérkezés szintje, ahonnan akadálytalan belátás nyílik az aréna térbe. A Középső lelátó nézői az újjáépített és az új pilonok segítségével jutnak a galériásan kialakított közönségforgalmi szintre és onnan érik el a lelátó szektor bejáratait. A lelátó legjobb részei – a két tizenhatos közötti területrész – a VIP vendégek és a Business Club nézői számára elkülönített.

A Középső és a Felső lelátó rész között fut körbe az aréna térben a Sky boxok sora, külön szintről megközelíthető módon, saját, a páholyok előtti nézőtéri sorokkal. A Felső lelátó szintén az újjáépített és az új lépcsőtornyokból érhető el. Pontosan úgy, mint ahogy az hat évtizeden keresztül az egykori stadionban is történt. A lépcsőn felérkezők egy tágas körüljáró térbe jutnak, és onnan közelíthetik meg az aréna bejáratokkal feltárt nézőtéri karéjt.

Minden lelátói rész a saját közlekedő szintjén biztosít vendéglátói, WC csoport és egyéb kiszolgáló hátteret az odatartozó nézők számára. A lelátók geometriai kialakítása a stadionon belül elfoglalt helyüknek megfelelő igényszintet követi, mindeközben megfelelve mind az UEFA 2020 és a FIFA előírásainak.

A sport és egyéb eseményeket szolgáló helyiségek – öltözők, vizes csoportok, sajtó központ, karbantartó funkciók, raktározás - a küzdőtér közelében találhatóak. A küzdőtér a nemzetközi előírásoknak megfelelő mérettel és szerkezeti kialakítással a minimális távolságra van a lelátói karéjtól, valódi aréna hangulatot teremtve a belső térben.

Számos egész évben működő funkció készül a stadionban. Az egy szinttel megmagasított Toronyépületbe múzeum költözik. A múzeum a magyar labdarúgás, az Aranycsapat történetét és a világhírű névadó, Puskás Ferenc pályafutását mutatja be eredeti relikviák, dokumentumok, tablók és mozgóképes anyagok révén. Olyan létesítményként töltene be hiánypótló funkciót, amelyben a labdarúgáshoz kapcsolódó történeti elemek koncentráltan jelennének meg és amely méltó helyet biztosítana a Puskás hagyatéknak, lehetőséget biztosítva annak szélesebb körű látogatására, megismerésére.

A múzeumi rendeltetéshez jól kapcsolódik a világszerte jól ismert stadiontúra funkció, amely kiinduló és visszaérkező pontja lesz ez az épület. A stadion keleti oldala mentén, közvetlen a múzeum közelében egy vendéglátó rész és egy sportbolt, az épület déli oldala mentén egy 0-24 órás működésű rendőrőrs kap helyet, önálló bejárattal, tárgyalóteremmel, kihallgató szobával, konzuli helyiséggel, őrizetes cellákkal. A keleti oldalon, a Business Club terében megközelítőleg 1000 fő leültetésére biztosított a lehetőség, akár egy térben, akár mobil falakkal több részre osztva, kihasználva az események közti szabad lehetőséget más rendezvények megtartására.

Vasbeton szerkezetek

Az épület alatt valójában csak részleges pinceszinti részek készülnek, a -3,45-ös szinten lévő küzdőtér mentén, körben, monolitikus szerkezettel kialakítva. A terepszint feletti felmenő szerkezet részben monolit, részben előre gyártott, pillér – gerenda – lelátó lemez rendszer felépítésű, monolit vasbeton merevítő közlekedő magokkal.

A meglévő lépcső pilonokon az elmúlt 6 évtized nyomot hagyott, így a koncepció megtartása mellett szükségszerűen újjáépülnek. A monolit vasbeton szerkezetű lépcsőtornyok oldalfalával egyesített, íves vasbeton oszlopok („kardok") tartják a közbülső monolit vasbeton födém szerkezetet illetve a legfelső szint felett a teljes épületet lefedő acél tetőszerkezet páros tartóit.

A hatalmas, háromszintes lelátó előregyártott vasbeton elemekből készül, a ferde, gyámolító gerendázatát és az azokra támaszkodó vízszintes elemeit tekintve is.

A létesítményben domináns a betonfelület, így megjelenése esztétikai szempontból is lényeges, megépítése fokozott odafigyelést követel meg a kivitelezőtől. A pilonok kiemelt fontosságúak a homlokzati szerepük és pozíciójuk miatt. A közönségforgalmi terekben semmilyen járulékos szerkezet nem takarja el a beton szerkezetek felületét.

A VIP, a Business Klub részen és a teljes Sky box szinten a beton szerkezetek burkoltak lesznek, illetve az optikai álmennyezet felett festettek.

Pilonok, pilonrácsok

A hatalmas pilonok visszaépítése alapvető fontosságú eleme az új stadionnak. A pilon alapterületi mérete racionálisan igazodik az új igényekhez (közönségforgalom, kiürítés). Felülete látszódó beton, 300 cm magas Century Gothic bold karakterű, a felületre homokszórással felhordott hatalmas számokkal. A homlok felületen az eredeti tervek felhasználásával kerül legyártásra az egykori és az új stadion meghatározó karakter eleme a finombeton technológiával kialakított rácselem.

A fűtött – hűtött helyiségek előtt a homlokzaton, mind a bejárati szinten (VIP és MÉDIA bejárat, déli oldali Rendőrség és Iroda bejárat, keleti oldali Üzlet és vendéglátó tér) függönyfal szerkezet készül víztiszta, hőszigetelő üvegezéssel.
A lelátói ülés elemek feletti, a pilonokra támaszkodó, konzolos acél szerkezetű tető páros tartókból szerkesztett, ferde rács rudakkal térbeli módon merevített.

A tető héjazata a Budapest Aréna héjazatával azonos, ezzel is erősítve a városképi jelentőségű együttest. A tető belső peremén átlátszó polycarbonát trapézlemez sáv oldja a fény-árnyék határt. A homlokzati megjelenés meghatározó eleme - a beton mellett - a matt felületű, rozsdamentes acél hálórács, amely a tetőszerkezetet tartó íves vasbeton tartók közét áthidaló acél tartókra feszített.

A különböző lelátó részeken számozott lelátói székek telepítettek, a meggypiros szín öt árnyalatában, a felső lelátói karéj felé sötétedően, véletlenszerű kiosztásban. A küzdőtér többrétegű, a gyepfelszín alatt locsoló, fűtő, tápanyag oldatot szállító és vízelvezető funkciójú hálózat készül.

Az épület körül előregyártott elemekből hatalmas burkolt felület szolgálja a látogatók torlódásmentes fogadását és távozását. A burkoló elemek színben és felületben való finom megkülönböztetése ad érdekes mintázatot, amely a terület felett húzódó légifolyosóról látványos képet nyújt az épülettel együtt. A Múzeum előtti téren, a Dromosz folytatásaként előregyártott, fagyálló, finombeton elemekkel burkolva jön létre a Dicsőség sétány a múlt és a jelen válogatott labdarúgóinak burkolati tábláiból felburkolva. A finom beton elemeken bevésve minden labdarúgó neve időrendi sorrendben jelenik meg, akit az a megtiszteltetés ért, hogy felléphetett a nemzeti együttesben. Az MLSZ centenáriumi emlékművét az eredeti helyétől néhány méterre áthelyezzük, felújítva, az eredeti helyzetéhez hasonló ligetes, az emlékműhöz arányos természetes környezetbe ágyazva.

Adatok

az épület beépített alapterülete 60703 m²

az épület össz alapterülete 208010 m²

az épület legmagasabb pontja 50,70 m

az épület legnagyobb szélessége 261,30 m

az épület legnagyobb hosszúsága 316,50 m

a tető mérete 57142 m²

a küzdőtér mérete kifutókkal együtt 11150 m²

a labdarúgó pálya mérete 105 / 68 m

a stadion maximális befogadó képessége 67155 fő

Sky boxok száma 80 db

Parkolók száma 556 db

276 kerekes székes néző + 276 kísérővel

3 szintes lelátó (nézőtér)

a nézőtér alapterülete 36374 m²

nagy (112 m2) kivetítők száma 4 db

képernyők száma 480 db

felvonók száma 27 db

a WC száma 974 db

a mosdók száma 714 db

pissoire 723 db

a sportolói szinti öltözők száma 11 db

személyzeti öltözők száma 15 db

Skardelli György