építészet : környezet : innováció

Az nem lehet... - Skardelli Györgyék versenyből kizárt terve a Puskás Ferenc Stadionra és környékére

Skardelli György egy éve dolgozik a terveken, hogy hogyan lehet megmenteni a volt Népstadiont; azon, hogy megőrizze múltunk eme ikonikus, bár soha be nem fejezett építészeti remekművét egy olyan elképzeléssel, amely a Puskás Ferenc Stadiont nem csak a legmodernebb stadionok közé emeli, de éppen múltja és építészeti értékei miatt különlegessé és egyedivé teszi. Mindent tud már a házról, minden részletét ismeri. Ő és tervező csapata nem építenének újat, hanem a régiből megtartva mindent, amit lehet, felújítanák azt. Mert "az új labdarúgó stadion minden gond nélkül megszerkeszthető a régi kontúrján belül." 

Nem hivatalos információink szerint Skardelli György, Borbély András, Csízy László, Kelemen Bálint, Skardelli Mátyás (KÖZTI Zrt.) pályaművét az ötletpályázat értékeléséből kizárták. A kizárás hivatalos indoklása még sem hozzánk, sem pedig a tervezőkhöz nem jutott el, de információink szerint a kizárás oka az volt, hogy az általuk leadott digitális file-ok tulajdonságai között fellelhető volt a file készítőjének neve, akit jelen esetben úgy hívtak, hogy "Rendszergazda". S ez visszaélésekre adhat okot (!).

[A helyzet nem egyszerűen elmagyarázható, de nekifutunk. Amikor Word-el vagy ingyenes, nyílt forráskódú testvérével, a LibreOffice-al szöveget szerkesztünk, az alkalmazások a dokumentum tartalma mellett egyéb adatokat is elmentenek, pl. azt, hogy ki volt a dokumentum szerzője, aki a szoftver felhasználója is egyben. Amikor a Microsoft Office-t telepítjük a gépünkre, akkor be kell írni a felhasználó nevünket és persze azt a bizonyos titkos/egyedi kódot/kulcsot, amit a forgalmazótól kapunk. Ezeket az adatokat aztán minden egyes általunk létrehozott fájlba automatikusan elmenti a gép. A LibreOffice szoftvercsomag esetében pl. ezt nem kell megtenni, mert nyílt forráskódú, szabadon felhasználható. Mellesleg pedig ugyanazt tudja, ugyanolyan jól/rosszul, mint a Microsoft Office. Mindenesetre kipróbáltam, a LibreOffice Writer-rel mentett fájl tulajdonságai között nem szerepel a nevem. (A fájl nevére jobb egér gombbal kell kattintani, majd a megjelenő menüben található a "tulajdonságok" almenü, innen lehet elérni ezeket az adatokat.) Így a jövőben - elkerülendő a hasonló eseteket, mert már volt rá példa sajnos - javaslom, hogy használjanak minél többen open source alkalmazásokat. De ezt - évtizedes "kompjútér-munkásként" - én sem tudtam, és az sem biztos, hogy sokan figyelnek ezekre a bizonyos fájl-tulajdonságokra. Viszont az építészeti pályázatok jogi kereteit meghatározó bürokratákat - úgy tűnik - ez hozza lázba. Éljen a kíméletlen digitális ellenőrzés társadalma.]

Ez itt egy különleges ember (és csapatának) különleges terve. Az nem lehet, hogy a fontoskodó bürokrácia miatt ez a koncepció ne kerüljön a világ szeme elé. 

Skardelli György építész - azon kívül, hogy őt az ország legjobb építészei között tartja számon a szakma, és a Papp László Sport Aréna egyik vezető tervezője - azért (is) különleges, mert gyermekkorától fogva őrült focirajongó. Mindent tud a fociról és a stadionokról. Ez a mániája. Több, mint nyolcvan stadion részletes anyaga lapul a gépén, és amit tudott, azt személyesen is alaposan szemügyre vett.

A berlini 1936-os olimpiai stadiont is megmentették, 2004-ben hatalmas ponyvaszerkezettel gyönyörűen lefedték. A terveket nyertes pályázat alapján a hamburgi székhelyű, de kínai, brazíliai, valamint több európai irodával is rendelkező von Gerkan, Marg és Társai Építésziroda készítette, Wolkwin Marg irányításával. Gyuri persze látta és nem kis munkával azt is kiderítette, hogy a fedést egy kiváló győri cég csinálta, a Graboplan, akiknek nem ez az egyetlen nagyszabású stadion projektjük a nagyvilágban.

Skardelli György egy éve dolgozik a terveken, hogy hogyan lehet megmenteni a volt Népstadiont; azon, hogy megőrizze múltunk eme ikonikus, bár soha be nem fejezett építészeti remekművét egy olyan elképzeléssel, amely a Puskás Ferenc Stadiont nem csak a legmodernebb stadionok közé emeli, de éppen múltja és építészeti értékei miatt különlegessé és egyedivé teszi. Mindent tud már a házról, minden részletét ismeri. Ő és tervező csapata nem építenének újat, hanem a régiből megtartva mindent, amit lehet, felújítanák azt. Mert "az új labdarúgó stadion minden gond nélkül megszerkeszthető a régi kontúrján belül" - állítják, és azt is, hogy ez olcsóbb, nincs a telken szorongás, minden kényelmesen elfér és jobb a kihasználtság.

[kiegészítés: 2006-ban volt már egy ötletpályázat, ami nagyjából ugyanezt a kérdést feszegette, vagyis hogy hogyan lehet a volt Népstadion épületét felújítani - a 2012. évi UEFA labdarúgó EB-re(!). Skardelli Györgyék tervét érdemes a hat évvel ezelőtti ötletpályázat eredményeivel is összevetni.] 

Gyuri tényleg komolyan előre haladt a gondolkodásban. Kiderült, hogy készítettek makettet is, amit volt szerencséje megmutatni a most 89 éves Zalaváry Lajosnak, aki annak idején együtt dolgozott Dávid Károlyékkal a Népstadion tervein. Kértem Gyurit, hogy küldjön a makettről képeket, hagy lássuk mi is, milyen lenne, ha...

 

Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
Puskás Ferenc Stadion terve - vezető tervező: Skardelli György KÖZTI Zrt., makettfotó
Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak
Skardelli György megmutatja a makettet Zalaváry Lajosnak

 

Az nem lehet, hogy ezt az elképzelést kizárjuk az értékelésből, pusztán azért, mert a kekeckedő-fontoskodás fontosabb. Most komolyan, nem nevetséges, hogy egy év munkáját, több évtized rákészülését csak úgy kidobjuk az ablakon egy "rendszergazda" fájl-tulajdonság miatt? Amikor millió és egy más útja is lehetne annak, hogy egy pályázat titkosságát bárki megsértse? Ugyan már, ugyan már... 

"Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt."
 
Nem írom ide, hogy kitől és honnan van az idézet.
 
Pásztor Erika Katalina


 

Városépítészeti koncepció

Gondolatok egy szeretett városrész és épület megmentése kapcsán

Az Istvánmező hosszú évtizedek óta a kiemelt – válogatott – szintű sport helyszíne a fővárosban. Ez ugyan mutatja a terület kiemelt jelentőségét, de egyúttal rávilágít arra a tényre is, hogy az itt lévő létesítmények – a 2002-ben átadott Gyakorló Jégcsarnok kivételével – sok évtizeddel ezelőtt kezdték meg működésüket, és ez a sok évtized meg is látszik a létesítmények fizikai állapotán, üzemeltetésük „gazdaságosságán”. A meglévő épületek a több évtizeddel korábbi igényeknek minden szempontból megfeleltek, de a mai szigorú követelményeket távolról sem elégítik ki, akár funkcionális, akár épületfizikai, akár épületenergetikai oldalról vizsgáljuk azokat. A területtel kapcsolatosan megfogalmazott rehabilitációs igény aktualitása megkérdőjelezhetetlen. Helyes a pályázat alapvetése, hogy a teljes Istvánmező az a legkisebb városi egység, amivel foglalkozni kell. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új stadion létesítése nem egy új tárgyat hoz létre a városban, hanem új helyet hoz létre Istvánmezőből, hogy ez az új hely legyen az, amely az év minden napján vonzó tud lenni a környék lakóinak és a messzebbről érkezőknek egyaránt (kiemelt események, közösségi rendezvények, tömegsport, közélet, hétköznapok, stb.), és ehhez a jó köztér minden ismérvével rendelkezzen.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz
 

 

K Ö Z T É R  teremtés

Összekapcsol, katalizátor szerepet tölt be       

2005-ben ötletpályázatot írtak ki Budapest új építészeti jeleire, amelyet egy összefüggő városi zöldfelületi rendszer - és egyszersmind kerékpáros túraútvonal-hálózat terve nyert meg. Az ötlet nem új, hiszen a zöld gyűrű koncepció közel kétszáz éves gondolat, de a mű maga remekül illusztrálja Istvánmező szerepét a potenciális zöld gyűrű evidens részeként.

Izgalmas       

Istvánmező ma kihasználatlan, de fekvéséből és kialakult funkciójából eredően hatalmas potenciállal bír, éppen ezért roppant izgalmas helyszín. Szakmailag azért is izgalmas, mert jó eséllyel történni fog valami, és nagyon nem mindegy, hogy mi lesz az (ami évtizedekre meghatározza a sorsát és fejlődési pályáját).

Sok-sok partnerrel érintett a terület

Ez alakulóban van – alapvetően ma egy intézményi területről beszélünk, amelyet elég sajátságosan „üzemeltetnek” (pl. lezárják az Aréna és a Dromosz közötti hidakat – elválasztva egymástól két potenciális közteret). A sikeres Istvánmező záloga, hogy sokan legyenek ott (városlakók, sportolók, bérlők, rendezvényszervezők), akik érdekeltek a működtetésben.

Sürgős segítségre szorul!

Jelenleg Istvánmező még korlátozott közhasználatú köztérnek sem nevezhető, állapota romlik, státusza, funkciója bizonytalan – ezt kell elsősorban megváltoztatni. Legyenek aktív funkciók a szélén (kereskedelem, éttermek, stb.) Erre jó válasz a Úszó- és Vízilabda Központ, amely teljes hosszon kapcsolódik a Dromosz-hoz, ezáltal képes „üzemeltetni” azt.

A bejáratok, kapuk

Legyenek valóban hívogatóak, emblematikusak, informatívak, kifejezők, orientálók, egységesek. Ezek is olyan fókuszpontok, ahol város és köztér találkozik. Bent attrakciók kellenek, célállomások, ahol több tevékenység közül lehet választani. Ezeket érdemes csoportosítani (több, hasonló lehetőség egy helyen).

A hely szelleme

Meg kell teremteni a hely identitását, imázsát. Ehhez helyi érdekességeket, értékeket kell bemutatni Istvánmező történetéről, jellegzetes táblák, felíratok segítségével.

Tartalmi feltöltés

A nagy nyitott és nagyrészt zöld tér rugalmas tervezésre (Flexible Design) ad lehetőséget. Az egymást átfedő, folyamatosan váltózó használatok (rendezvények, piacok) térben és időben változatosan lakják be a teret. Így lehet Istvánmező tehermentesítő kiegészítője a Margitszigetnek és a Városligetnek.

Mikro architectura

Kényelmes ülőhelyeket kell elhelyezni, szabadtéri étkezési lehetőséget kell biztosítani. Ki kell használni az évszakok nyújtotta lehetőségeket, sokféle látogatót kell idevonzani, akikben a „hely” iránt fel lehet ébreszteni az identitásérzést, büszkeséget, ragaszkodást.

Működtetés

Az üzemeltetés, a menedzsment kulcsfontosságú a megoldás megtalálásához. Közbiztonság, karban-tartás, hozzáértő, segítőkész munkatársak, folyamatos programok, folyamatos fejlesztések és újdonságok.

A megújítás az egész területre kell, hogy vonatkozzon, annak minden épületével, sportpályájával, zöldterületével. A rehabilitáció egy hosszútávú program alapját kell, hogy képezze. Egy olyan programét, amely figyelembe veszi az ország gazdasági helyzetét, lehetőséget teremt a lépésről lépésre történő megvalósításra, amely egyetlen pillanatra sem hozza lépéskényszerbe a terület tulajdonosát, és amely a több ütem során létrehozott végeredményével méltó a terület múltjához, városban elfoglalt helyéhez, és kiemelt jelentőségű funkciójához. A rehabilitáció során a terület a versenysport legkorszerűbb felkészülési bázisává válik, de fokozottan kell ügyelni, hogy a kapcsolat a városlakók felé mindennapi legyen, és egyben a tömegsport kiemelt minőségű terepe is legyen. Nyitott közösségi együttesként fogadjon minden idelátogatót, és fogadjon magába minden olyan eseményt - legyen az kulturális rendezvény, kiállítás, koncert, amely a közösségépítést szolgálja, és az egész együttest a városrész, a város lakói számára átjárható, látogatható, szerethető térré teszi.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - kötelező nézet
 

 

Városszerkezeti kapcsolatok

A városszerkezet megújítása

A Puskás Ferenc Stadion és térsége Pest városszerkezetében az egyik legfontosabb zöldfelületi tengely mentén helyezkedik el. A terület egy a mainál szükségszerűen hatékonyabb városszerkezet kialakítása esetén alapvető és meghatározó szerepet tölthet be Budapest városszerkezetének megújításában. Ma a város szerkezete torz; a belső városrészek sűrűsége elfogadhatatlanul magas, a külső kertvárosoké megengedhetetlenül alacsony.

A belső városrészek terhelésének csökkentését egy, a belső városmag határán kialakított fejlesztési zóna intermodális csomópontokra alapozott fejlesztési magjai – az ún. mellékközpontok – a városrészközpontok, alközpontok és lakóterületi központok hierarchikus rendszerén keresztül oldhatják meg. A mellékközpontok azonos forgalom mellett jelentősen csökkentik a Belváros terhelését: kifelé vonzzák a belső városrészek forgalmát, ugyanakkor megállítják a ma befelé irányuló mozgásokat, ezzel magától csökken a belső mag terhelése, mindenféle egyéb beavatkozás nélkül is.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - városszerkezeti kapcsolatok
 

 

A városszerkezet és közlekedési rendszer integrációja

A mellékközpontok reálisan ott alakulhatnak ki, ahol a belső mag hatékony közösségi közlekedési eszközei (metró, villamos) és a külső kapcsolatok közlekedési rendszerei (személyautó forgalom, elővárosi vasutak, vasúti kapcsolatok) átlapolhatnak. A mellékközpontok területileg a Hungária körút és a Körvasúti körút közötti zónában helyezkedhetnek el hatékonyan; jól elérhetőek a védett városmagból, annak terhelése nélkül, ugyanakkor a lakótelep- és kertváros-gyűrű szerves részei lehetnek. Az ilyen területeken komoly terhelések is elviselhető lokális terheléssé szelídíthetők.

A magas intenzitású mellékközpontok elsősorban a beérkező regionális kapcsolatok megállítását kell, hogy szolgálják. Valamennyi bevezető főút mentén célszerű lenne ilyen megállító szerepű mellékközpontok kialakítása, de ez a város méretei, sűrűsége és a mellékközpontok kritikus tömegének elérése nélkül gazdaságtalanul és gyenge hatékonysággal képesek csak működni, így nem érnék el az elvárt, megkívánt településszerkezeti hatást. Ezért fontossági sorrendet kell megállapítani közöttük. A budai 10., 11., illetve 6., 7., főutak, M1, M7, M6 autópályák bevezető szakaszai, a pesti oldalon a 2., 2/A., 3., 4., 5. főutak és az M3, M4, M5 autópályák bevezető szakaszai mind elérik a Hungária körút – Körvasúti körút útpárt, ahol városszerkezeti csomópont alakulhat ki.

A zöld tengely szerepe

A klímaváltozás miatt a növényzet, a csapadékvíz megtartása egyre fontosabb lesz (mikroklíma, felmelegedés, hősziget, levegő minősége, páratartalom stb.): a zöldfelületek összefüggő rendszerré szervezése elengedhetetlen. Pest keleti részén a Rákos-patak völgye olyan zöldfelületi rendszer része, amely a Fehér út keleti oldalának használaton kívüli területein, majd a Kincsem Park és a HUNGEXPO területein keresztül éri el a Stadion térségét. A Stadion együttese kulcsfontosságú szerepet tölt be a zöldfelületi rendszer kontinuitásának fenntartásában. Az egyik oldalon a Fiumei úti Nemzeti Sírkert – Orczy-kert részeként szerveződnek az intézménykertek, közparkok kisebb-nagyobb foltjai (SOTE Klinikák, kórházak kertjei stb.), a lakótelepek és a kertvárosias beépítésű lakóterületek egy része, a másik irányban a Városliget lehet a végpont, valamennyi sűrű városias térségekbe vezet, ékelődik.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelületi rendszer
 

 

Új stadiontípus a stadionok evolúciójában

Az új Puskás Ferenc Stadion a stadionok új generációját képviselheti. Nemcsak egy sportpálya, ahol a nézők sáncszerű földművekről, nem is egyszerű épített lelátóról nézhetik a sportolókat, nem többszintes részben vagy egészében fedett stadionról vagy a negyedik generációs stadionok vegyes funkciójú együtteséről lehetne szó, hanem a jövő valóban korszerű, az egészséges életmód, a sport iránti igényt megjelenítő és valóban mindennap használható, az egészségügyi prevenciót is programjába építő városrész-szervező együttesről. A munkahelyek – lakóhelyek közötti mozgásokat szervező mellékközponthoz csatlakozó komplex együttesben a sportolási funkció egyenrangú szerepet kaphat, mint a napi bevásárlás, az iskolába járás vagy a munka, azok természetes kiegészítőjeként. A közösségi közlekedési eszközökkel jól elérhető együttes széleskörű funkcionális kínálata a napi rendszerességgel használt funkciók miatt állandóan élettel teli lehet, nem csak a nagy rendezvények idején. A giga-rendezvények, koncertek idején – megfelelő menedzselés mellett, néhányszor egy évben – a működés ünnepi üzemmódba váltva képes lebonyolítani, illetve elviselni egy-egy ilyen rendezvény hatásait is…

A terület belső szerkezete

Az Olimpia tér a Sportok Háza előtt fontos, szimbolikus találkozópontja Istvánmezőnek a várossal. A tér súlypontjába kell áthelyezni a belvárosi Olimpiai Parkból a magyar olimpiai bajnokok emlékművét – és ezzel együtt a négyévente megrendezett eskütételt is. A tér kőburkolatában jelenik meg az olimpiai öt karikát ábrázoló plasztika, amelyet öt különböző szegélykialakítás és növényalkalmazás tesz még kifejezőbbé.

A Dózsa György út megújul: párhuzamosan a térfalak megerősödésével és a parkolás kérdésének rendezésével a Dózsa György út a mainál városiasabb, élhetőbb, barátságosabb külsőt kap: szélesebb járdák, rendezett fasorok, minőségi utcabútorok jellemzik. A Dózsa György út „túloldalán” a parkolóház tetején izgalmas sportpark jön létre: vonzó zöldfelületek ölelésében az extrémsportok paradicsoma születik itt meg göri-parkkal, mászó paradicsommal, télen jégpályákkal stb. – ezzel is erősítve a térség sportos karakterét.

A metró felől, a Stadion szálló előtt ma hatalmas, inaktív szigetet járnak körül az autók. Itt a Dózsa György út felől a járdához kapcsolva egy valódi fogadóteret hozunk létre, amely a metróból érkezőket biztonságosan vezeti tovább az Úszó- és Vízilabda Központ és a Stadion felé. Az Aréna oldalán a Dromosz végéből eltűnik a buszparkoló, megnyílnak a hidak a két városi tér között, és megnyílnak a kapuk is, amelyeken keresztülhaladva végre megint tengelyben lehet a Stadion felé sétálni.

Istvánmező „közterei” kiegyensúlyozott rendszert alkotnak: a mai, nehezen használható, bizonytalan karakter helyett az egyes részterületek egyértelmű arculatot és rendeltetést kapnak. A nagyobb burkolt terek (Olimpia tér, Úszó- és Vízilabda Központ, Milli tér) alkalmasak a folyamatosan nagy terhelést adó kiegészítő rendezvények, mobil küzdőterek, lelátók, kisebb ideiglenes arénák, szurkolói zónák (fan zone) fogadására. A nagy, összefüggő zöldfelületek (a nagy-parkokhoz hasonlóan) a másodlagos kikapcsolódás színterei: bemelegítés, pihenés, játék. Az utak karakteres összekötő elemei a térnek: segítségükkel tengelyek formájában jelennek meg az igazán fontos irányok a területen.

A Dromosz a Pátzay szobrokkal újra a középpontba kerül: az Úszó- és Vízilabda Központ nyitott, a teret valóban szervezni és ellátni képes épülete kerül a SYMA parkolóinak helyébe. A szobrok közötti terület landart-szerűen hullámzó felületei hívják, vezetik a Stadion felé áramló nézőket. A Stefánia oldal a szabadidős sportoké: jól felszerelt pályák és a hozzájuk kapcsolódó kisebb lelátók ágyazódnak a megemelt zöld térfelszínbe. Mindezt gazdagon átszövik a gyalogos tengelyek, ezzel is hangsúlyozva a nyitottságot és átjárhatóságot. A Sportok sétánya kitüntetett szerepet kap a különböző sportágak régi és új épületeinek felfűzésében. A területen felújításra kerül a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok (1941, id. Rimanóczy Gyula) megszabadítva az idők során rátapasztott méltatlan bővítményektől. A sportfunkciójú épületek közül a nemrég átadott Gyakorló Jégcsarnok (2002, Tompos Csaba) marad meg eredeti állapotában, melyet hiánypótló szerepe és kihasználtsága indokol. A többi munkacsarnok az időkényszer nélküli ütemezés függvényében az újba való átköltöztetés után bontásra kerül.

Új funkciójú épületek is megjelennek a területen. A már ott álló Sportok háza tömege kiegészül hasonló arányú, szállás funkciójú épületekkel. A Hotelek az ideérkező edzőtáborozó sportolók elhelyezését szolgálják, de a hétköznapok során bárkit fogadni tudnak a városban elfoglalt pozíciójuk révén. A Stadiontól keletre a helyén maradó Dromosszal együtt egy egybefüggő, változatosan használható zöld felület jön létre, széles tömegeket vonzó lehetőségeivel gazdagítják a Stadion egyéb funkcióit, így emelve azt a negyedik generációs stadionok sorába.

 

 
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - helyszínrajz

 

Mellékletek

A Stadion

A Puskás Ferenc Stadion (egykori Népstadion, 1953, Dávid Károly, Gillyén Jenő) kiemelt fontosságú szereplője az egész területnek. A vele kapcsolatos döntés alapvetően befolyásolja a későbbi lehetőségeket, mozgásteret. Az épület az elmúlt közel hat évtized alatt a magyar sport, de leginkább a magyar labdarúgás meghatározó színterévé vált. Városszerkezetbe illesztése a felvezető Dromosz terével és a Budapest Aréna tömegével az egyik legnagyobb jelentőségű, városléptékű térsor, ami az elmúlt évtizedekben létrejött. Megóvása, megújítása kiemelkedő felelősség és építészeti feladat. Épp ezért nem szabad megváltoztatni ennek az tér- tömeg együttesnek a belső arányait.

 

Puskás Ferenc Stadion
 

 

A meglévő épület kell, hogy befogadja az új nemzeti labdarúgó stadiont, oly módon, hogy a megújult létesítmény őrizze meg az egykori épület jó fizikai állapotban lévő, meghatározó karakter elemeit, ugyanakkor a bele kerülő új stadionrész elégítse ki a legkorszerűbb igényeket. A régi-ben az új létrehozása nagyon szép építészeti feladat, végterméke teljesen egyedi lenne a stadionépítés történetében, de számos megkerülhetetlen tényező szól az ily módon történő megvalósítás mellett.

A mérnöki érvek

  • A stadion eredeti formájában semmiképp nem maradhat meg tartósan a lefedési kényszer miatt.
  • Lefedés nélkül minden lépés értelmetlen, az épületszerkezetek romlása már nem 59 év múlva, hanem sokkal előbb érzékelhetővé válik majd, egy ilyen helyzetre költeni ablakon kidobott pénz.
  • A meglévő stadion helyreállítása csak a meglévő lelátótartók bontásával történhet meg. A konzolvégződések és beakasztott tartók tönkremenetele olyan szintű, amely már gazdaságosan, esztétikusan nem javítható. De nincs is értelme a meglévő lelátó megtartásának a küzdőtértől való távolsága és a fedetlensége miatt.
  • Az elbontott lelátótartók visszaépítése az eredeti pozíciójukba szintén értelmetlen, hiszen nem elégítik ki a korszerű lelátókra vonatkozó előírásokat (messze vannak a küzdőtértől, fedetlenek, stb.). A labdarúgó stadion jelleg amúgy is megköveteli a lelátók még közelebb húzását a játéktérhez.
  • Ugyanakkor eredeti funkciójukban megtarthatók és felújíthatók a függőleges tartóelemek, a felső karéjra vezető lépcső pilonok, amelyek alapvetően meghatározó, karakteres elemei az eredeti épületnek.
  • A régi pilonok meghatározta kontúr és az új lelátószerkezet között létrejövő tér attraktív egyediséget kölcsönöz a koncepciónak az itt elhelyezett lefedést tartó szerkezet látványával együtt.


A gazdasági érvek

  • Az egész terület rehabilitációs lépéseit rendkívüli módon megkönnyítenék az egy stadion beépítési következményei (beépítési és zöldfelületi mutatók).
  • Két, egymás melletti, 50 - 80 méteres távolságon belül álló stadion indokolhatatlanul nagy építési és fenntartási költséget jelentene az állam (az adófizetők) számára.
  • Nincs értelme egy 65-70 ezres, atlétikai stadion fenntartásának, hiszen szinte soha nem lesz olyan rendezvényünk, amely ezt indokolttá teszi, a funkció nélkül maradó épület halálra van ítélve, csak idő kérdése a fizikai megsemmisülése.
  • Ha egyszer megkapjuk az atlétikai világbajnokságot, akkor az új labdarúgó stadionba kiegészítő szerkezettel ideiglenesen megemelt küzdőtérrel megvalósítható a szabadtéri atlétikai pálya egy adott emelt szinten, a 40-50 ezresre csökkentett nézőtér mellett, amely még így is megfelel a nézőszámi elvárásoknak és nagyságrendekkel kisebb a költsége a meglévő stadion fenntartásánál
  • A stadion újjáépítése nem hozza kényszerhelyzetbe a tulajdonost, nem kell tárgyalásba bocsátkozni szinte azonnal a SYMA üzemeltetőivel, nincs akut megegyezési kényszer.


A szimbolikus érvek

  • Zugló kiemelkedő jelentőségű közparkját nem szabad értelmetlenül túlépíteni.
  • Megmarad az eredeti tér - tömeg kompozíció: Stadion – Dromosz – Aréna.
  • A stadion az eredeti helyén marad, ott ahol 59 éve áll, ahol Puskás Ferenc és sokan mások is játszottak.
  • A magyar labdarúgás szentélye kiüresítve, eredeti funkciójától megfosztva, torzóként ott hagyva nagyon rossz üzenetet hordoz és nem csak az idősebb generáció számára
  • Puskás Ferenc nevét nem szabad levenni egy létesítményről és átrakni egy másikra, ez méltatlan lenne a legismertebb magyar emlékéhez és negatívan minősítené az utódokat.

Az új labdarúgó stadion minden gond nélkül megszerkeszthető a régi kontúrján belül.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - szerkesztési koncepció
 

 

A lépcső pilonok megtartása nem csak szimbolikus okból történik, hanem eredeti funkcióját megtartva ez biztosítja a feltárást a felső lelátó szintre és egyúttal alternatív menekülési lehetőséget nyújt a VIP páholy szinteknek. A stadion felső karéja kiegészül, teljes lesz, így utalva az egykori tervezői szándékra, de ezt oly módon teszi, hogy a rövid oldalak mentén nem zárja be azt, ezzel emlékeztetve az eredeti állapotra.

A régi lépcsőtornyoknak megfelelően - megtükrözve - új lépcső pilonok jelennek meg a keleti oldalon is, szimmetrikussá téve az épület tömegét és működését, eltüntetve a VIP páholy építése okozta 90-es évekbeli sebet. A Toronyépület (1953, Rimanóczy Gyula), korának kiemelkedően szép épülete - külső és belső részleteivel együtt - Múzeum lesz, a magyar labdarúgás korszakainak, az Aranycsapat sikereinek és Puskás Ferenc pályafutása állomásainak bemutatása a hétköznapok során is vonzani képes a közönséget.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - metszet
 

 

A régi és az új rész között egy teljesen egyedi, többszintes, felülvilágított belső tér jön létre, amely attraktív közege a belső közlekedésnek minden szinten. A többszintes belső utca egyik (belső) oldalán az ötcsillagos szintű stadion áll, a külső oldalon a pilonok közé -  igény szerint - beépített szinteken pedig a közönség kiszolgáló tereken túl (információ, kereskedelem, vendéglátás, szurkolói területek, stb.) helyet lehet biztosítani a mindennapi használatot szolgáló egyéb funkcióknak. A pályázatban ide javasoljuk elhelyezni az Asztalitenisz és a Vívó központot, megteremtve a lehetőséget e sportágak számára az átköltözéshez a korábbi helyükről, bontásra vagy felújításra ítélt csarnokaikból, lépéselőnyhöz juttatva a rehabilitációs program felelőseit. Ezek mellett ki lehet itt alakítani egy olyan Erőfejlesztő – Kondicionáló Központot, amely a sportolók mellett külső, fizetős forgalmat is fogad.

A legfelső szinten, a tetőszerkezet alatt, fedett, de nyitott térben egy 1,5 km hosszú futópálya egyedi módon szolgálja a sportolók és az amatőrök edzését. A vendéglátóhelyek pedig nem csak az itt sportolókat, de a területen a sportparkban vagy a többi csarnokban lévőket is kiszolgálják.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - -2 pinceszint
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - földszint
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - alsó lelátó körüljáró
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - VIP páholyok
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - felső lelátó szint
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - 1500 m-es futópálya a tetőszerkezet alatt
 

 

A Stadion két pinceszintjén kap helyet a sportolói zóna két nagy és több kisebb öltözővel – vizes blokkal, a sajtó központ az interjú teremmel, az ún. mixed zóna, ahol a sportolók, sportvezetők találkozhatnak az érdeklődőkkel, VIP zóna a VVIP lelátóra és a VIP páholyokba érkezők fogadására és a parkolói zóna, mely a VIP vendégek és sportolók parkolását biztosítja négy, többsávos, kontrolált ki- és behajtóval. A térszín felett három részes lelátó épül az előírt 105/68 nettó, 125/83 bruttó méretű labdarúgó pályára szerkesztve. A nézőtéri rész felülről töltött alsó lelátóból, kétszintes VIP páholysorból és arénakijárattal töltött felső lelátóból áll. A nézőtér teljes mértékben lefedett.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - külső nézet
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Stadion, Dromosz, Aréna
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Átépített Puskás Ferenc Stadion, belső néze
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Sportok sétánya

 

Atlétikai Központ

A meglévő atlétikai és dobó pálya helyén épül meg - megint hangsúlyozva a mindentől független döntési helyzetet - az Atlétikai Központ. Ideális tájolásra fordított, korszerű atlétikai pályákkal, új öltözőkkel, szertárakkal, raktárakkal, irányító-működtető irodarésszel jöhet létre a józan méreteken belül. Az épületrész felett egy megközelítőleg 7000 nézőt befogadó fedett lelátó teszi alkalmassá a központot minden olyan atlétikai esemény megtartására, amely akár éves gyakorisággal is előfordulhat (bajnokság, felkészülési versenyek, Gyulai István emlékverseny, stb.) Ez a létesítmény gazdaságosan tudja kiszolgálni a mindennapi edzések mellett ezeket az eseményeket is, hiszen a legutolsó, nemzetközi szintű Gyulai emlékverseny nézőszáma épphogy elérte az 5000-t. Az atlétikai pálya mentén egyébként, igény szerint, nagymértékben növelhető a nézőszám mobil lelátókkal. Az év adott részében fedetté tehető a pálya egy része az elvárt mérettel, megszabadítva a Stadion közvetlen környezetét a nem oda való sátortól.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Atlétikai Központ
 

 

Millenáris Velodrom

A védett létesítmény, a népszerű Milli (1896, átépítve 1928-ban, Hajós Alfréd, Matyók Árpád) a terület legidősebb épülete, a magyar sportlétesítmények doyen-je, a kontinens legöregebb ilyen funkciójú létesítménye, az első hivatalos labdarúgó mérkőzés helyszíne hazánkban. Számos esemény kötődik hozzá a múltból, mára tetszhalott állapotba került. Az épület felújítása és a pálya átépítése elkerülhetetlen. A bővítés a rossz állapotú, 400 méteres pálya bontásával és 333 méteres olimpiai méretű visszaépítésével válik lehetségessé oly módon, hogy az új pályatest mögötti rész beépíthetővé válik. Ez lehetőséget ad a pályalefedését tartó szerkezet beépítésére is, amely nélkülözhetetlen a pálya nemzetközi szintű hasznosítása, hosszú távú állagmegóvása miatt.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Millenáris Velodrom
 

 

Milli egy valódi kerékpár központtá kell, hogy váljon, egy nemzetközi méretű, fedett pályával, középen kiépített extrém kerékpár versenyek színterével, a versenyeket szolgáló öltözőkkel, műhelyekkel, üzletekkel és a múltat felidéző múzeummal. A pálya körül 6000 nézőt befogadó, fedett lelátó készül. A létesítmény előtti tér nem csak méltó felvezetést ad a műemléki épületnek, de lehetőséget teremt szabadtéri rendezvények, látványos bemutatók megtartására is.

Úszó- és Vízilabda Központ

A területen található sportfunkciók hiánypótló kiegészítése egy minden igényt kielégítő uszoda központ. A négy medence kialakítása feltétlen szükséges egy világbajnokság megrendezéséhez, hiszen az úszó, a műugró, szinkronúszó és vízilabda események párhuzamosan folynak a verseny során, női és férfi szakágban, a medencék maximális kihasználtsága mellett. Sőt egy világverseny során be kell vonni a margitszigeti létesítményeket (Hajós Alfréd és Széchy Tamás uszodákat) is. A létesítmény kiegészülve az ötödik, tanmedencével egyúttal a területhez köthető tömegsport-igény kielégítésére is alkalmas.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ
Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - Úszó- és Vízilabda Központ

 

A SYMA csarnok helyén kialakított medencesor racionális szerkesztésű, két oldalt kísérik a kiszolgáló helyiségek (öltözők, vizes és WC csoportok, közönségforgalmi helyiségek) melyek tetején az épített lelátók illetve napozó teraszok kapnak helyet. A világesemény során az úszó medence két oldalán, a vízilabda medence négy oldalán egészül ki acélszerkezetű ideiglenes lelátó résszel, igazodva az épített lelátókhoz, elérve a szükséges 10 000-es illetve 7 000-es létszámot.

Ütemezés

  1. A Puskás Ferenc Stadion átépítése ötcsillagos labdarúgó stadionná, egyúttal helyet adva a Vívó Központnak, az Asztalitenisz Központnak, az Erőfejlesztő és Kondicionáló Központnak
  2. A Puskás Ferenc Stadion környékének átépítése, Dromosz és környezetének megújítása
  3. Parkoló lemezek és vasúti megálló kialakítása a Novák piac területén, illetve vasúti sínek felett
  4. Az Atlétikai Központ kialakítása az atlétikai edzőpálya és a dobópálya helyén
  5. A Sportsétány és a Milli tér kialakítása
  6. Millenáris Velodrom átépítése nemzetközi szintű Kerékpár Központtá
  7. Két új munkacsarnok kialakítása a Kisstadion helyén (feltétel: a Kisstadion bontása)
  8. A Nemzeti Sportcsarnok korszerűsítése (feltétel: a funkciók átköltöztetése az elkészült épületekbe)
  9. Hotelek és egy új munkacsarnok építése (feltétel: a Játékcsarnok, a Jégszínház, KSI csarnok bontása)
  10. Úszó és Vízilabda Központ kialakítása (feltétel: a SYMA csarnok és a Körcsarnok bontása)

Jól látható, hogy a hetedik ütemben esedékes Kisstadion-bontás az első kötelezettség a tulajdonosi oldalról, addig minden a saját helyén valósulhat meg. A Sportsétány kialakítása után lépésről lépésre lehet megvalósítani az új csarnokok megépítését, átköltözést a régiekből, majd a régiek bontását. A legkomolyabb feltétel – a SYMA illetve a Körcsarnok bontása - a legvégére marad, addig minden megvalósítható az Úszó- és Vízilabda Központ kivételével.

Zöldfelület, faállomány

Istvánmező kiemelkedő értékei a magas zöldfelületi arány és az értékes, idős fák megléte. A tervezett állapot zöldfelületi aránya 33,5 % úgy, hogy a teljes zöldfelület valódi, teljes ökológiai értékű, nem pedig tetőkert. A Dromosz hullámos sétányainak stabilizált kavicsburkolatát beszámítottuk a zöldfelületbe. Az idős, értékes faállomány – közte a Dromosz faállománya – 90%-ban megőrzésre kerül. A szűkebb területen 200 új fát ültetünk.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - zöldfelület, faállomány
 

 

Egyéb adatok

  • A BOK teljes területe: 388 062 m2
  • A BOK beépítettsége (a megmaradó régi és új épületek együtt): 32,9% < 35%, 127 850 m2
  • A BOK területére vonatkozó zöldterületi mutató(teljes ökológiai értékű zöld): 33,5% < 30%, 130 050 m2
  • A kialakított parkolók száma: 7 314 db
  • A BOK bruttó becsült alapterületek (az új épületek): 0,84  <  2, 325 450 m2
  • Puskás Ferenc Stadion 195 000 m2
  • Millenáris Velodrom 7 500 m2
  • Atlétikai Központ 12 700 m2
  • I. Sport Központ 15 800 m2
  • II. Sport Központ 4 700 m2
  • Úszó- és Vízilabda Központ 35 100 m2
  • Hotelek (opcionális funkció)    54 650 m2

 

Közlekedés

A Budapesti Olimpiai Központ a városban elfoglalt helye miatt kitűnően megközelíthető, tömegközlekedési eszközzel is több irányból is jól elérhető. A területen elhelyezendő létesítmények mintegy 130.000 fő befogadóképességét figyelembe véve megállapítható, hogy ekkora látogatóforgalom csak különleges intézkedések (más forgalom előli lezárás) esetén bonyolítható le. A méretezés reális alapja a fő stadion 65.000 fő forgalmának lebonyolítása. A meglevő és kialakítható közlekedési kapacitásoknál meghatározó a nagy forgalmú események időpontja, hétvégén és hétközben este nyolc után a forgalom a csúcsórai érték max. 40-50 %-a.

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - közösségi közlekedési kapcsolatok
 

 

A legkritikusabb a közúti kapacitások helyzete, csúcsidőszakban a térség közúti kapcsolatainak szabad kapacitása mintegy 300-400 E/óra, hétvégén 3.000-3.500 E/óra/irány. Közúti hálózatfejlesztés a térségben csak a Dózsa György úttól a Józsefvárosi pályaudvar felé tervezett új út. A közúti közlekedéssel lebonyolítható forgalom 3.500 szgk. = 7.000 fő, 200 busz = 8.000 fő összesen 15.000 fő.

  • A közösségi közlekedéssel lebonyolítható forgalom megoszlása:
  • 2. metró - 20.000 utas/2 irány
  • 1-es villamos - 4.000 utas/2 irány
  • Thököly úton villamos + busz vagy metró - 12.000 utas/2 irány
  • MÁV elővárosi megálló - 4.000 utas/irány
  • busz + troli + távolsági busz - 8.000 utas/irány

Összesen: 48.000 utas

  • A kerékpárral várható forgalom: 2.000 fő

Mindösszesen: 50.000 utas


Az ezek lebonyolításához javasolt fejlesztések:

  • Thököly úton középen tömegközlekedési sáv, távlatban metró, a Dózsa György úti megálló felé fő gyalogút az Istvánmezei úton
  • A Keleti pályaudvari vágányhálózat Novák piac felőli szélén elővárosi megálló létesítése
  • Közúti kapcsolat a Keleti pu. vágányhálózata fölött a Dózsa György út és Kerepesi út – Asztalos Sándor u. csomópont között.
  • Kerékpárút létesítése a Dózsa György út mentén a meglevő hálózati elemek (Hungária körút, Stefánia út, Kerepesi út, Thököly út) és a sportlétesítmények összekapcsolására

A javasolt parkolási és kiszolgálási rendszer:

Az OTÉK szerint a 130.000 látogatóhoz 13.000 szgk és 650 busz kapacitás biztosítása lenne szükséges. Figyelembe véve az OTÉK várható módosításával közlekedési hatásvizsgálat alapján meghatározandó parkolási igényeket, javaslatunk a következő:

 

Istvánmező Városépítészeti Ötletpályázat - vezető tervező: Skardelli György, KÖZTI - parkolás
 

 

  • A területen belül a napi működéshez szükséges parkolómennyiség elhelyezése 200-500 férőhelyes egységekben az épületekhez kapcsolódóan biztosítja a VIP forgalmat, a sportolók és kísérőik, az üzemeltetők által behajtásra engedélyezettek járműveinek forgalmát. A parkolókat terepszint (illetve a tervezett gyalogosszintek) alatt javasoljuk.
  • A kiszolgáló és gazdasági forgalom a területen belüli vegyeshasználatú burkolatokon is (a terepszint alatti lehetőségeken kívül) lebonyolítható, a nagy látogató forgalmú időszakokon kívüli időszakokra korlátozva
  • A nagy forgalmú események idejére javasolt parkolók:
  • a Novák piac területén 5 szintes parkolóház (2.000 férőhely)
  • a Keleti pályaudvar vágányhálózata feletti beépítés esetén szintenként 1.400 parkolóhely létesíthető, forgalmi szempontból 2 szintes (2.800 fh) parkolónál több építése nem célszerű

A parkolói szám a kerület parkolási előírása szerint tovább mérsékelhető a szükséges mértékig, amennyiben Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az építtetők személygépkocsi elhelyezési kötelezettségéről szóló 33/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelete módosításra kerül.

 


Az Istvánmező Rehabilitációs Programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása

építészet - felelős tervező: Skardelli György, Borbély András, Csízy László, Kelemen Bálint, Skardelli Mátyás, KÖZTI Zrt.
városépítészet: Dr. Nagy Béla, Mű-hely Zrt.
tájtervezés: Balogh Péter István, s73
közlekedés: Rhorer Ádám, Közlekedés kft.

 

 

56 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »