Épülettervek/Középület

Magyar Televízió Rt — Új székház és gyártóbázis

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Magyar Televízió Rt — Új székház és gyártóbázis
Épülettervek/Középület

Magyar Televízió Rt — Új székház és gyártóbázis

2004.07.09. 16:05

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Fekete Antal

Építész: Fekete Antal

Budapest III. Bojtár utca (Hrsz. 18848/14)

A Magyar Televízió Rt. új központjának tervezésére a megbízást 2000 nyarán nyertük el meghívásos tervpályázat eredményeként. Az építési engedélyt még ugyanezen év végén megkaptuk. A kiviteli tervek 2002 őszére elkészültek. Azóta a tervdokumentáció (a 16 példányban leszállított tervdokumentáció 1 példánya 33 tervkötetből áll!) a Millenniumi Média Kft. tervtárában porosodott. A hírek szerint az épület a "médiaparkos" koncepciók helyett (vagy annak első elemeként - a kettő nem zárja ki egymást) mégis megépül.

Helyszín
A helyszín az MTV Rt. meglévő Bojtár utcai gyártócentruma. A régen házgyárak által elfoglalt ipari terület a Szentendrei és a Bécsi út között terül el. Mára egyre színvonalasabb ipari és szolgáltató épületek épülnek a környéken, de pl. a szabadon vezetett távhővezetéket a mai napig nem sikerült eltüntetni. A telken jelenleg is működő díszletüzem, gépjárműtelep, antennatorony van. Az új beruházás "alapja" a Virág Csaba által tervezett, 1990-ben átadott, a maga korában "élvonalbeli" stúdióközpont.

 

1/11

2/11

    


Beépítés
Az új stúdióblokkot a Virág Csaba tervezte stúdióblokk funkcionális erényeit elismerve, annak folytatásaként terveztük meg. Az irodaház tömege párhuzamosan követi a stúdiók épületeit; négyemeletes, a Kunigunda utcára merőleges "főszárnya" kapcsolatot teremt az utca és a telek belseje, illetve az irodaház és a stúdiók között. Az irodaház és a stúdiók tömbjei között 12 méter széles "zöld folyó" húzódik végig, az utca felőli végén vízfelülettel. Az épület főszárnyát a kötelező beépítési vonalig futtattuk, így a Bojtár utca felől közelítve sem takarja el a meglévő stúdió az új épületet.

A kerítésen belüli gyepsávos parkolóban a belső ellenőrző sorompóig 103 vendégparkolót helyeztünk el, részben közvetlenül a főbejárat mellett, részben a szomszéd telek felőli oldalon. Az ellenőrző sorompón belül zöld domb alá rejtett 52 férőhelyes VIP parkoló, és az épület felől vizuálisan pergolával takart 14 férőhelyes tehergépkocsi-parkoló található. A beépítés mértéke a leromlott állapotú épületek bontásával tovább csökkenthető. A maximális építménymagasság (16,0 m) - figyelembe véve a 3 emeletes szárnyak + 15,62 méteres párkánymagasságát, a stúdió alacsonyabb tömegét illetve az összekötő folyosók alacsony magasságát - a 4 emeletes épületszárny ellenére nagy biztonsággal betartható. Tervünkben a meglévő fatelep megszüntetése révén összesen 21.500 m2 zöldterületet sikerült kialakítani, amely megfelel az előírt 25%-os zöldterületi fedettségnek.

 

3/11

4/11

5/11

    


Funkcionális kialakítás
Irodablokk
Az egész létesítmény életét az épület főszárnya alatt végighúzódó "passzázs" szervezi, amely a bejárati szakaszán illetve az épület közepénél kétszintesre bővül. A passzázs két oldalán és galériáján beszélgetősarkok, öblök találhatók, amelyek vagy a stúdiók felőli "zöld folyóra" vagy a kertészetileg igényesen kialakított belső udvarokra néznek.

A passzázs első szakasza - a tulajdonképpeni előcsarnok - ad helyet a várakoztatásnak. A tér közvetlenül kapcsolódik a meglévő stúdióépület előcsarnokához. A passzázs belső része - a tulajdonképpeni aula - fűzi fel a közösségi funkciókat (étterem, klub, könyvtár stb.). A központi térből közvetlenül közelíthető meg a konferenciaterem, a VIP étterem, és a megtekintő. Itt található a büfé és ide kapcsolódik a stúdió tömbje.

A szomszéd üzem felé eső oldalon a földszinten kizárólag "tömör homlokzatos" kiszolgáló funkciók vannak (konyha, irattár), míg az emeleten, ahonnan már érvényesül a budai hegyek látványa, a vezetői irodák nyertek elhelyezést. A 12 méter széles épületszárnyak középfolyosós elrendezésűek, alkalmasak a programban kiadott irodatípusok befogadására. Az épület leghátsó keresztszárnyának felső szintjén helyeztük el a reprezentatív tárgyalót, kapcsolattal a csúcsvezetői irodákhoz. Az irodaszárnyat a jó tagolhatóság (összesen 4 vertikális közlekedő ill. kiszolgáló mag) és a humánus tömegarányok jellemzik ( F+3 - F+4 szintes épületszárnyak között 20 x 24 m-es valódi zölddel beültetett udvarok).

 

6/11

7/11

    


Stúdióblokk
Törekedtünk a minél racionálisabb, tömörebb kialakításra, ugyanakkor az emberi szempontokat is szem előtt tartottuk (pl. munkahelyeknél természetes megvilágítás igénye). A nagy stúdiókat "U" alakban veszik körül a földszinten a közreműködők helyiségei, az első emeleten a műszaki vezérlők, news room-ok és montírozók, míg a második emeleten a műszaki központ és az ahhoz csatlakozó adáslebonyolító rendszer.

Az épületrész alaprajza követi a Virág Csaba-féle stúdió funkcionális rendjét, bár annál kissé tömörebb, gazdaságosabb formában. Az archívum közvetlenül kapcsolódik a stúdióblokkhoz. A négy szintes tárolótér saját teherfelvonóval rendelkezik, a megtekintő helyiségek a földszinti aulából is könnyen megközelíthetőek. A kiszolgáló helyiségek (raktárak, műhelyek) "L" alakban veszik körül a stúdióblokkot.

Homlokzati anyagok
Az épület homlokzatainak megfogalmazásánál, anyagválasztásánál az épület funkciójának jelzésén (magas színvonalú, korszerű, digitális technika alkalmazása) és a környezet ipari jellegének figyelembe vételén kívül kétségkívül szerepet játszottak gazdaságossági megfontolások is.

Az épület funkcióját mai építészeti nyelven kifejező építészeti kialakításra törekedtünk. A homlokzatra porszórt alumínium hullámlemez burkolatot javasoltunk, az irodaházon szürke alumínium színben, míg a stúdiók monolitikus tömbjére sötét grafitszürke színben. Az ablakokat az irodaház déli, keleti, nyugati homlokzatain az irodák előtt motoros működtetésű külső árnyékoló lamellával látjuk el. A "zöld folyón" végigmenő fal meleg árnyalatú homokkő burkolatot kap. Összegezve egy arányaiban ill. belső anyaghasználatában humanizált ipari épületet terveztünk.

 

8/11

9/11

10/11

   

 

Belső terek
A közösségi terek (aula, előcsarnok, étterem, büfé) meghatározó burkolata valamilyen nem hideg hatású, sötétszürke színű matt kőburkolat (palakő vagy kvarcit). A konferenciaterem, klub, könyvtár meleg hatású burkolata eredeti svédpadló. A konferenciaterem falburkolata és mennyezete, teremakusztikailag méretezett, mozgatható akusztikus panelekből fog állni. Az előcsarnok falai részben látszóbetonból, részben színezett, glettelt felülettel készülnek fémlemez burkolatok ill. színes üvegfelületek kombinációjával.

A stúdiótömb összes helyisége, így a technikai helyiségek, rendezői szobák, archívumok és emeleti közlekedők az adott helyi igénynek megfelelő (kettős padlóhoz is alkalmazható) antisztatikus vagy elektrosztatikusan vezetőképes gumiburkolatot kap. A lépcsőházak az egész épületkomplexumban speciális lépcsőidomokkal rendelkező korongmintás gumiburkolattal készülnek.

A tervezés során külön gondot fordítottunk az akusztikai tervezésre és a rezgésvédelemre. Így a kis és nagy stúdiókat ház a házban elv szerint alakítottuk ki, az oldalfalakat méretezett akusztikai elemekkel burkoltuk. Ugyancsak akusztikus bevonásával terveztük az összes teremakusztikailag igényes helyiséget. Ide tartoznak a rendezői szobák, hang- és képrögzítő helyiségek, a hangalámondó helyiségek, a konferenciaterem és a vetítő helyiség. Az új épületben a stúdióblokknak azt a szárnyát, ahol a szellőzőgépházak és az aggregátorok vannak, szerkezetileg a stúdióktól függetlenül (az összekötő hidaknál rugalmas kapcsolattal) alakítottuk ki.

Fekete Antal


Generáltervező: Finta és Társai Építész Stúdió Kft
Felelős építész tervező: Fekete Antal
Építész tervezők: Bene Tamás, Kiss Gábor
Építész tervezők munkatársai: Magyar Mária, Fazekas Artúr, Csontos Györgyi, Lázár Veronika, Völgyi Gabriella, Danka Tibor, Száva István
Statikus tervezők: Gonda Ferenc, Molnár Józsefné – DÉKETTŐ Statikus Iroda Kft
Gépész tervezők:
Mödl Andor – MÖDL Épületgépész Mérnöki Iroda
Czeizel Tamás, Wohner József – TEVIM Kft
Elektromos tervező:
Kovács György – PROVILL Kft
Szabó Zoltán – TEVEX Kft
Környezettervező: Karády Gábor – Land-A Kft
Úttervező: Szabó István, Borsós Ferenc – Közlekedés Kft
Épületakusztika: Arató Borsi Éva – ARABOR Bt
Belsőépítészet: Göde András, Major György, Frank György, Kéry Balázs – KROKI Kft
Rezgésvédelem: Dr. Fórián Szabó Péter
Konyhatechnológia: Aczél Pál Tamás – Gastroplan Kft
Szigetelések tervezése: Horváth Sándor, Pataky Rita, Barta Ferenc - Pataky és Horváth Építész iroda Kft

A telek területe: 81.767 m2
Megmaradó épületek: 21.230 m2
Új beépítés: 10.000 m2
Tervezett beépített alapterület: 31.230 m2
Beépítés: 38,2 % (45 % megengedett)
Megmaradó épületek szintterülete: 28.230 m2
Új épületek szintterülete: 35.604 m2
Összes szintterület: 63.834 m2
Szintterületi mutató: 0,78 (1,5 megengedett)
Tervezett zöldfelület: 21.517 m2
Zöldfelület mértéke: 26,3 % (25 % előírt)
Építménymagasság: 15,52 m (16,0 m megengedett)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.