Épülettervek/Hallgatói terv

Malom-tó Kulturális Befogadótér - Zétényi Zsófia diplomaterve

1/46

A tervezési helyszín

A tervezési helyszín
Malom-tó az egykori Népgőzfürdő romja
Ray Rezső: Népgőzfürdő, 1893
Festmény az épületről, 1900 körül
Az egykori Malom-presszó épülete háttérben a Margit-szállóval
A fürdőrom utcára néző homlokzata, (forrás: allatsagaim.blogspot.com)
A rom melleti sikátor, a mögötte levő támfalból induló táró (alagút), amely a barlangi tóhoz vezet (forrás: KÖZTI)
A Malom-tó telkének utcai nézete és egy környező sikátor (forrás: KÖZTI)
Koncertek a fürdő kupolaterében (forrás: www.kulturfurdo.hu)
Funkciókeresési vázlat
Beépítési vázlat 1.
Beépítési vázlat 2.
Beépítési vázlat 3.
Beépítési vázlat 4.
Beépítési vázlat 5.
Beépítési vázlat 6.
Makett
Makett
Makett
Skiccek
Romépület alaprajza
Romépület északi homlokzata
Romépület keleti homlokzata
Romépület nyugati homlokzata
Romépület keresztmetszete 1.
Romépület keresztmetszete 2.
Romépület hosszmetszete
Látványterv és makett
Látványterv
Látványterv és makett
Színházépület földszinti alaprajza
Színházépület 1. emeleti alaprajza
Színházépület keresztmetszete
Színházépület hosszmetszete 1.
Színházépület hosszmetszete 2.
Színházépület keleti homlokzata
Színházépület nyugati homlokzata
Színházépület északi homlokzata
Színházépület déli homlokzata
Látványterv és makett
Látványterv és makett
Látványterv és makett
Látványterv
Skicc
Makett
Zétényi Zsófia
?>
A tervezési helyszín
?>
Malom-tó az egykori Népgőzfürdő romja
?>
Ray Rezső: Népgőzfürdő, 1893
?>
Festmény az épületről, 1900 körül
?>
Az egykori Malom-presszó épülete háttérben a Margit-szállóval
?>
A fürdőrom utcára néző homlokzata, (forrás: allatsagaim.blogspot.com)
?>
A rom melleti sikátor, a mögötte levő támfalból induló táró (alagút), amely a barlangi tóhoz vezet (forrás: KÖZTI)
?>
A Malom-tó telkének utcai nézete és egy környező sikátor (forrás: KÖZTI)
?>
Koncertek a fürdő kupolaterében (forrás: www.kulturfurdo.hu)
?>
Funkciókeresési vázlat
?>
Beépítési vázlat 1.
?>
Beépítési vázlat 2.
?>
Beépítési vázlat 3.
?>
Beépítési vázlat 4.
?>
Beépítési vázlat 5.
?>
Beépítési vázlat 6.
?>
Makett
?>
Makett
?>
Makett
?>
Skiccek
?>
Romépület alaprajza
?>
Romépület északi homlokzata
?>
Romépület keleti homlokzata
?>
Romépület nyugati homlokzata
?>
Romépület keresztmetszete 1.
?>
Romépület keresztmetszete 2.
?>
Romépület hosszmetszete
?>
Látványterv és makett
?>
Látványterv
?>
Látványterv és makett
?>
Színházépület földszinti alaprajza
?>
Színházépület 1. emeleti alaprajza
?>
Színházépület keresztmetszete
?>
Színházépület hosszmetszete 1.
?>
Színházépület hosszmetszete 2.
?>
Színházépület keleti homlokzata
?>
Színházépület nyugati homlokzata
?>
Színházépület északi homlokzata
?>
Színházépület déli homlokzata
?>
Látványterv és makett
?>
Látványterv és makett
?>
Látványterv és makett
?>
Látványterv
?>
Skicc
?>
Makett
?>
Zétényi Zsófia
1/46

A tervezési helyszín

Malom-tó Kulturális Befogadótér - Zétényi Zsófia diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

Malom-tó Kulturális Befogadótér - Zétényi Zsófia diplomaterve

2013.09.05. 10:03
MED

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Zétényi Zsófia

Malom-tó Kulturális Befogadótér

Tervezés éve:
2013

Bruttó szintterület:
600 m2

Stáblista

konzulens: Szabó Levente DLA

MÉD:

Varázslatos rom áll a Malom-tó mellett, Buda szívében: az egykori Népgőzfürdő ma sorsára hagyott ipari műemlék. Zétényi Zsófia (BME Középülettervezési Tanszék) diplomatervében fiatal formációkat, zenei és más kulturális eseményeket befogadó központtá alakította a török hangulatú épületet.

Telektörténet és földrajzi adottságok

A tervezési helyszínen található Malom-tó fokozott védettség alatt áll, egyrészt a helyi hévízforrások miatt (melyek a tavat táplálják), másrészt a helyszínről induló Molnár János-barlangrendszer miatt, amelynek különlegessége, hogy karsztos járatait ugyanezek a források töltik meg 28-23 Celsius fokos hévízzel. A Malom-tó nevét a középkorban kapta, császári lőpormalmot működtettek rajta. A 19. század közepén a telek a Lukács-fürdő építtetőinek tulajdonában állt (és áll ma is), az építtetők az 1890-es években bízták meg Ray Rezsőt, hogy tervezzen Népgőzfürdőt a telekre az alacsonyabb társadalmi rétegek számára. Ray Rezső egy török hangulatú fürdőépületet tervezett eklektikus stílusban, az épület folytatta a zártsorú beépítést, a törökös hangulatot a részletképzésen túl a cikkelyes kupola is felidézte, amely e korban elsőként készült Magyarországon vasbetonból. Az egykori népgőzfürdő máig egyedül megmaradt része ipari műemléki védettséget élvez.

Malom-tó az egykori Népgőzfürdő romja
2/46
Malom-tó az egykori Népgőzfürdő romja

A népgőzfürdő üzemeltetését megszűntették az 1940-es években, egy időben az ivóvízhálózat kiépülésével, ezután használaton kívül állt a 70-es évekig, amikor döntöttek a lebontásáról. A BUVÁTI elsőként tervezett ide luxusszállodát a Lukács bővítésként, de a terv nem valósult meg. A tendencia azóta is megmaradt, számos terv született hasonló, profitorientált funkcióval egészen mostanáig, de különböző okok miatt ezek is papíron maradtak. A telek másik oldalán, a tó túlpartján 1951-ben épült meg a Malom-presszó, egy földszintes épület, építészetileg nem képvisel jelentős értéket. A 2000-es évekig népszerű szórakozóhelyként üzemelt, kiülős teraszrésszel. 2000-ben átalakították, majd újranyitott mint felsőkategóriás étterem. Azóta is tendenciaszerűen pár évente csődbe megy az aktuális bérlő és újranyit az épület.

Ray Rezső: Népgőzfürdő, 1893
3/46
Ray Rezső: Népgőzfürdő, 1893

A Molnár János barlang-rendszer búvártechnológiás feltárásában nagy áttörés történt 2002-ben amikor felfedezték a hires Kessler-termet, a barlang-terem egyedülálló természeti képződmény, egy melegvízű tó a hegy gyomrában. A termet nemcsak búvárfelszereléssel lehet megközelíteni, hanem gyalogosan is, az ötvenes években épült Józsefhegyi tárón (vagyis alagúton) keresztül, amely a kupolarom mögött támfalból indul, a 86. méternél pedig a Kessler-terem magasságába ér. A termet akár gyalogosan is látogathatóvá lehetne tenni, csak egy stég hiányzik a tó felszínéről.

A telek évtizedek óta gazdátlanul, elzárva áll a budai belváros közepén. A közelmúltben egy lelkes kórus és kultúrális egyesület (Kultúrfürdő Egyesület) elkezdett félig illegális koncerteket tartani a remek akusztikájú kupolaromban, de mostanára sajnos balesetveszélyességre hivatkozva ki lettek tiltva a területről. A rom nemcsak akusztikáját tekintve megfelelő helyszín zenélésre, az eredetileg „nagy meleg basin" vagyis melegvizes medence padozata remekül szolgál nézőtérként.

Az egykori Malom-presszó épülete háttérben a Margit-szállóval
5/46
Az egykori Malom-presszó épülete háttérben a Margit-szállóval

Funkciókeresés

Az évtizek óta tartó luxusszálloda-tervek kudarcai illetve az egyesület sikerei vezettek ahhoz, hogy kulturális, non-profit intézményt telepítsek a telekre. Ez az arculat a barlangi tó feltételezett megnyitásához is kellett. A rosszul működő étterem helyett a kulturális funkció kiszolgálásaként egy kisebb léptékű vendéglátó egység került. A telken található speciális építészeti és természeti elemek inspirálták a funkció konkretizálását, a kulturális befogadóteret. Egy ennyire speciális előadóhely, mint a kupolatér sok társulatot és zenekart inspirálhat egy-egy produkció erejéig, de állandó előadóhelyként nehézkes ilyen kötött körülményekhez igazodni, ezért szükség van egy rugalmasan használható kamarateremre is, amely az egykori presszóépület helyére került.

Beépítési vázlat 1.
11/46
Beépítési vázlat 1.

Beépítés

A szabályozási terv alapján a telken csak az eredeti épületek kontúrjain belül lehet építkezni, máshol csak tereprendezésre van mód. Ez meglehetősen szűk tervezési teret jelent, mégis a funkcionális igényekkel jól összehangolható. Ennek következtében a tömegalakítás és telepítés szempontja az volt, hogy az új beavatkozások ne illeszkedjenek a zártsorú beépítésbe, hanem engedjék látszódni a kertet, egy szelet zöldfelületet, ahol fel lehet látni a József-hegy ormáig. Ilyen megfontolásból lett mindkét épület visszahúzva az utcafrontról, ahova előkertek kerültek (a rom-épület előtti nyárfát megtartva), valamint ezért tartanak el a szomszéd tűzfalaktól, a keletkezett sikátorok szervizútként, surranóként működnek. Ez a fajta hézagolás a környék zártsorú beépítésére is jellemző.

Skiccek
20/46
Skiccek

Működés, funkciópontosítás

A két épület (és a barlangi tó) kapcsolatát intézményileg és építészetileg is meg kell oldani. A kultúrális befogadótér – mint intézmény a két épületben egyszerre kap helyet; a színházépület a főépület, folyamatosan üzemel, ruhatárral, büfével, széleskörű kiszolgálófunkcióval rendelkezik. A romépület ezzel ellentétben időszakosan üzemel, minimális kiszolgálással. Az épület a kulturális funkcióját nem zavaróan biztosítva van a barlang látogathatósága. Ez a fajta vegyes kapcsolat a kert működésében is megjelenik. A Malom-tó kertjét utcafronton záró fémkerítés csak a színházépületnél nyílik meg a kultúrára éhes látogatók számára. A két szomszédos épület csatlakozásánál, a feljebb említett sikátorokra is jut egy-egy kapu, a színházépület esetén ez gazdasági bejárat, innen történik a büfé árufeltöltése, stb. A romépület surranóját is kapu zárja, ezen keresztül lehet a barlangot látogatni.

Látványterv és makett
28/46
Látványterv és makett

A színházépületre hangolt főbejárattól két úton lehet továbbjutni a Romépülethez. Vagy az ösvényszerű, teraszból induló, murvával felszórt sétányon, amely a tavat keretezi, vagy pedig a gyorsabb és akadálymentes fémhídon, amely a kerítésből fejlődik ki a tó feletti út hídszerkezetének peremére szerkesztve. Ez a fémhíd arra szolgál, hogy egyszerűbben, közvetlen módon jussunk el a romépület bejáratához. Építészetileg még fontos kapcsolat a két épület egymás felé nyitása, amely a homlokzatokon jelenik meg.

A Romépület

A színházépület egy öntöttfalas szerkezetű, egyszerű vakolt homlokzatburkolatú tömbszerű tömeg, amely a földszinten a kert felé nyit, az emeleten pedig befelé forduló térré válik amit a betonfalba szerkesztett homogén, pontszerű bevilágítócsövek tesznek hangulatossá. A fenti tér megvilágítását a zárófödém megnyitásai és egy hegy felé hangolt nagy homlokzati ablakfelület teszi világossá. A színházépület funkciójában egy speciális kamaraszínház, amelynek nincsen állandó társulata, ezért kevés raktárra van szükség, a kamara-darabokra méretezett előadóteremhez 5 fős női és férfi öltöző tartozik, a raktárrészben pedig csak a színpad-felépítmények és székek kell hogy elférjenek.

Látványterv
43/46
Látványterv

A Színházépület

A romépület egyetlen eredeti homlokzatszakaszát szabadonhagyva csatlakozik hozzá az új építésű rész. Egyfajta védőépületként öleli körbe az eredeti szerkezetet, tömegében a színházépületéhez hasonló tömbbösség jelenik meg. Az új épületrész egy acélvázas szerkezet amelyet belülről fa építőlemez bélel ki, kívülről fém hullámlemez burkol körbe. A hullámlemez folytonosan, kosárszerűen fut körbe az épületen, az üveg nyílászárók (és a szellőzők) előtti szakaszai szabályos mintázatban perforáltak, így az új tömeg felülete homogén marad, hagyja érvényesülni a romépület homlokzatszakaszát. Az új épületrész nemcsak védi a romot, hanem úgy növi körbe, hogy a belső terekben minden irányból látni lehessen az eredeti téglafalakat.

Zétényi Zsófia

Köszönöm a segítséget tanáraimnak, külön köszönet illeti a kutatásban való segítségért Adamkó Péter barlangász szakembert, É. Kiss Piroska díszlettervező és építészt, Marosi Miklós építészt, Rajk László építészt, valamint Tihanyi Krisztina belsőépítészt.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk