Nézőpontok/Vélemény

Már a jövőnk sem a régi – Paradigmaváltás előtt az építész szakma

1/6

Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
LisaSiola. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
Zobor Bence. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
Pados Gábor. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
Sebastian El Khouli. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
LisaSiola. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
Zobor Bence. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
Pados Gábor. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
Sebastian El Khouli. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
1/6

Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

Már a jövőnk sem a régi – Paradigmaváltás előtt az építész szakma
Nézőpontok/Vélemény

Már a jövőnk sem a régi – Paradigmaváltás előtt az építész szakma

2011.03.16. 09:08

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szekér László, Zobor Bence, Sebastian El Khouli

Vélemények:
2

Beszámoló a IV. ZERO CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferenciáról.

Minden évben nagy érdeklődés övezi a Zero CO2 Fenntartható Építészet konferenciát, hiszen négy éve az első ilyen rendezvény az egyik legfontosabb mérföldkő volt a “zöld" építészet magyarországi történetében. Az idei szakmai összejövetelt március 4-én, a Tavaszi Építészeti Fesztivál programsorozatába illeszkedve rendezték meg.

Négy évvel ezelőtt a konferencia létrehozása még idealista kezdeményezésnek tűnt, mára viszont eljutottunk odáig, hogy a környezettudatos építés kezd gyakorlattá válni. Egyre több az olyan megvalósult példa, amely inspirációul szolgálhat a továbbiak számára, az idei konferencia célja ezek bemutatása volt. A rendezvényen részt vett Lisa Siola, a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) II. régiójának elnöke is.  

 

Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
1/6
Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

LisaSiola. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
2/6
LisaSiola. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

 

 

Paradigmaváltás előtt áll az egész világ, nemcsak az építész szakma – hívta fel a figyelmet előadása  felütéseként Szekér László, az UIA “Építészet a fenntartható jövőért" II. régiós programigazgatója. Három területen is változtatnunk kell: növelni kell a hatékonyságot, a lineáris folyamatok helyett körfolyamatokat – mint például az újrahasznosítás, a visszaforgatás – kell létrehozni, a fosszilis energiahordozók helyett pedig megújulókat kell igénybe venni.

Az Európai Unió 2050-re 85-90 %-kal kívánja csökkenteni a szendioxid-kibocsátást a kiotói egyezmény aláírásának idejéhez képest. Ehhez kapcsolódóan az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) is kidolgozta a Sustainable by Design stratégiát.

Egyre több a fenntarthatóságot a középpontba helyező minősítő rendszer és építészeti verseny. A Prima Property Award-ot a fenntartható ingatlanfejlesztések legjobbjai nyerhetik el. A pályázaton indult projektek közül néhány mintaértékű épületet Szekér László részletesebben is bemutatott, így például az Unilever irodaépületét (Hamburg, Hafen City); a megújuló energiákkal – többek között elektromos autók fejlesztésével - foglalkozó német Juwi Holding wörstadti zéró CO2 kibocsátású irodaházát; Linz új landmark értékű magasházát, a Power Tower-t, amelynek szintén nulla a széndioxid-emissziója és az SMA AG gyárcsarnokát, amely száz százalékban megújuló energiákat használ fel.

Az utóbbi épületet tervező iroda, a kasseli HHS Architekten vezetője készítette fel a darmstadti műszaki egyetem csapatát, amely legutóbb már másodízben nyerte meg a Solar Decathlon elnevezésű, egyetemek között megrendezett nemzetközi versenyt. Ezen legközelebb már a Budapesti Műszaki Egyetem csapata is részt fog venni.

Míg az autóiparban gőzerővel dolgoznak a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, az építőipar lassan mozdul, pedig az energiafelhasználás negyven százaléka az épített környezethez kapcsolódik. A fűtésszámlát tulajdonképpen tekinthetjük egy olyan büntetésnek, amit a múltban elkövetett építési hibákért fizetünk. Vannak persze pozitív fejlemények is, már Magyarországon is elkészült körülbelül húsz passzívház, a legújabbak Dunaújvárosban, Budaörsön, Pátyon és Budapesten.

Már a jövőnk sem a régi – hangsúlyozta Szekér László összefoglalásul. Egy új világ alakult ki körülöttünk, amelyet a globalizáció, az ivóvíz- és a földhasználat kérdése, valamint a népességrobbanás határoz meg. Ezeket a változásokat lehetetlen nem észrevenni, az építtetők kezdik is igényelni az új megoldásokat, a szakma azonban még nem teljesen felkészült. Egyre nagyobb szerepet kell kapnia a fenntartható várostervezésnek is, hiszen a városi hőszigetek, valamint a közlekedés, a parkolás problémái mind égetőbbekké válnak. Az építész és a mérnöki kamarák is szerepet vállalnak ebben a folyamatban, folyik a munka az autonóm ház és település témakörében és a nemzetközi fenntarthatósági minősítő rendszerek adaptációjával kapcsolatban is megkezdődtek az egyeztetések.

A Passzívházépítők Országos Szövetsége pedig a jövő hónapban útjára indítja azt a képzést, amelyen akkreditált passzívháztervező minősítést lehet majd szerezni. Szekér László előadásának lezárásául - meghívott vendégként - Zobor Bence, a HHS Planer + Architekten AG munkatársa mutatta be a világ legnagyobb inverter gyártócsarnokát, amely a klímadesign tervezési módszereinek köszönhetően CO2 semleges épületként működik.

 

Zobor Bence. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
3/6
Zobor Bence. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

 

 

Új “zöld" irodaház épül Budapesten

A XIII. kerületben, a Kassák Lajos és a Lőportár utca sarkán hamarosan megkezdődik  a Green Home irodaház kivitelezése, amely már megkapta a LEED platina előminősítést – tudhattuk meg Pados Gábortól, a Skanska projektmenedzserétől. A hétemeletes, három mélygarázsszinttel rendelkező épület várhatóan a jövő év végére készül majd el. Az irodákon kívül helyet kapnak itt majd üzletek is az utcáról nyílóan. A belső kertben kültéri tárgyalókat alakítanak ki.

 

Pados Gábor. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
4/6
Pados Gábor. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

 

 

A résfalas alapozást geotermikus csövezéssel fogják ellátni. A vízfelhasználás 67 százalékos csökkentését a csapadékvíz felhasználásával és a mosdók úgynevezett szürke szennyvízének wc-öblítésre való visszaforgatásával érik el. A teherhordó szerkezet előregyártott vasbetonból fog készülni, ez kevesebb helyszíni élőmunkát és szennyezést, pontosabb kivitelezést jelent. Az épület a főváros észak-déli fő kerékpár-közlekedési tengelye mentén helyezkedik el, ezért nagy gondot fordítanakak a kerékpártárolók, öltözők, zuhanyzók kialakítására.

A Skanska Property Hungary Kft. az egyik legrégebbi magyarországi ingatlanfejlesztő cég, amely vezető pozícióra törekszik a környezettudatos fejlesztés és kivitelezés terén, figyelembe véve azt a tényt, hogy a széndioxid-kibocsátás negyven százaléka az épületállományhoz kötődik. (Ha ebbe beleszámítanánk az építőanyaggyártásnak olyan nagy emissziójú részeit is, mint az acél-, a cement-, az alumínuim- és az üveggyártás, a részarány 50 százalékra emelkedne.) Nagyon fontosnak találják az életciklus-elemzést, illetve a tervezést, hiszen az utóbbi egy viszonylag rövid szakasz az épület teljes időtartamát tekintve, de itt dől el, hogy milyen kibocsátású lesz a ház.

A LEED minősítő rendszer hat szempont szerint értékeli az épületeket, ezek: az épület és környezete fenntarthatósága, a vízfelhasználás, a klímaváltozásra gyakorolt hatás, az építőanyagok és energiaforrások, a beltéri minőség és az innováció. A Skanska számára azért is fontos volt egy ilyen minősítés, mert ezáltal a nemzetközi portfóliójában is lehetőség nyílik az egyes épületek összehasonlítására.

Optimális árnyékolás, természetes szellőzés, napkémények, döngölt agyagfalak, hűtőgerendák

Sebastian El Khouli, az UIA „Építészet a Fenntartható Jövőért" I. régiós programigazgatója az Abu Dhabiban épülő, a nemzetközi szaksajtóból is ismert Masdar City egyik részének terveit mutatta be a hallgatóságnak. A cél Masdar megvalósításánál a zéró széndioxid-kibocsátás, fosszilis energia felhasználás és hulladékképződés. Mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy a régi arab hagyományokat is kövessék, újraértelmezve azokat.

 

Sebastian El Khouli. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
5/6
Sebastian El Khouli. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

 

 

Ezen a vidéken a nappali hőmérséklet eléri a 60-70 °C-ot is, hőszigeteknél meg is haladhatja a 70 °C fokot. Árnyékolással, párologtatással a hőmérsékletet le lehet vinni 45 °C közelébe, ami a számunkra még mindig elviselhetetlen forróságot jelent. A hőséget városban természetes ventillációval igyekeznek enyhíteni, szélcsatornák megnyitásával.

A várost 1,5 x 1,5 km-es részekre osztották, helyi városközpontokat és közösségi tereket alakítanak ki, hogy ne egy élhetetlen nagyváros alakuljon ki. A magánautó-forgalom helyett a tömegközlekedésre építik a közlekedési rendszert, ehhez 150 m-ként alakítanak ki megállókat. Masdar kezdeti koncepciójához képest néhány dolgon változtattak, például az egyedi éghajlati viszonyok miatt lemondtak arról, hogy a város prototípusként működjön.

A Swiss Village Sprinter Building Plot most koncepcionális fázisban van, itt kap majd helyet a svájci nagykövetség és a hozzá tartozó rezidencia, ezenkívül irodák, lakóházak, összesen 25 ezer négyzetméteren. Először passzívházas technológiát akartak alkalmazni, de kiderült, hogy az itt – ahol az éjszakák sem hidegek, hanem 30 °C körüliek – több problémát vet fel, mint amennyit megold.

Optimális árnyékolás, természetes szellőzés, napkémények, döngölt agyagfalak, hűtőgerendák – ezek a koncepció alapelemei. Az épületszövetet illetően a tradicionális arab építési struktúrát alkalmazták. Ennél a házakba nem az utcáról közvetlenül lehet belépni, hanem a mi szolgalmi útjainkhoz hasonló kis sikátorokból. Az élet itt a belső udvarokban zajlik. A homlokzatok arabos, áttört felületek, védenek a nap ellen és a belátástól, de belülről kifelé biztosítják a vizuális kapcsolatot. A benapozási-árnyékolási vizsgálatokat a zürichi ETH-val közösen dolgozták ki. Az épületek fenntarthatósági minősítéséhez az abu dhabi Estidama értékelési rendszert használják.

Green Press Hírügynökség
 

Vélemények (2)
HI
2011.03.16.
21:21

"Paradigma váltás"? Én ezt nevezném cinizmusnak. Ha arra gondolok, hogy hazánkban már az 1980-as években készültek tanulmányok épületszerkezetek energiatartamáról, hogy volt műszaki irányelv a gazdaságos hőszigetelés tervezésére, hogy azóta kiadtak olyan szabályozásokat, amiknek fő szempontja a forgalomban lévő anyagok eladhatóságának biztosítása és nem a társadalmi gazdasági érdek, hogy vagy 50 éve elfelejtettük, hogy miről szól a mérnöki tevékenység - mondjuk a társadalmi igények optimális műszaki kielégítése és ezen keresztül a társadalmi igények kritikája is, ha az egyetemről úgy kerülnek ki diplomások, hogy egy "k" (bocsánat "U") érték kiszámolása bonyolult feladat, és 30-50 éves szerkezeti megoldásokról újdonságként beszélünk és folytathatnám........ Szóval nem paradigma váltásról kellene beszélni, hanem nagyon szégyenkezni kellene, hogy hagytuk. Huszti István

Pákozdi Imre
2011.03.16.
15:33

A Skanska leendő zöld irodaházának leírását olvasva felfigyeltem a biciklitárolók gondos betervezésére. Nos, mint városlakó, továbbá két, szenvedélyesen bicikli-párti felnőtt "gyermek" apja, de mint egyetemi oktató is szóvá teszem, hogy a budapesti egyetemek igen mostohán bánnak ezzel a járművel. Pedig diákok ezrei használnák nap mint nap, ha lehetséges volna az egyetemi épületek előtt hagyni azokat... Például a Corvinus Fővám téri épülete előtt (és környékén) a legutóbbi időkig tilos volt tárolni a kerékpárokat: csak mostanában építettek kb. 10 biciklinek elegendő tárolót. Vannak érvek és ellenérvek, de szerintem ez az a téma, amelynek a tárgyalása egyféleképpen végződhet: mihamarabb, összefogással (iskola + kerület + főváros) valamennyi főiskola és középiskola mellé, alá, fölé, bele, etc. létesíteni kellene bicikli-leláncolási lehetőségeket, méghozzá úgy, hogy az adott iskola biztonsági szolgálata (ha nincs, valamelyik tanára) - még ha felelősség nélkül is - óránként ránézzen.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk