Mátészalka Szíve térépítészeti tervpályázat – a Garten Studio és a LAB5 győztes pályaműve

Mátészalka Város Önkormányzata országos, nyílt tervpályázatot hirdetett Mátészalka, Hősök tere és környezetében lévő közterületek megújítására, újragondolására. A pályázat bírálóbizottsága a Garten Studio és a LAB5 közös pályaművét első díjban részesítette és döntött arról, hogy ennek a pályaműnek a tervezőit javasolja a tervpályázatot követő közbeszerzési eljárásban való részvételre.

A KONCEPCIÓ ALAPJA ÉS ÜZENETEI

Egy város lakóinak életében meghatározó össze-, és megtartó erő az az identitástudat, ami a helyieket közösséggé kovácsolja, a települést pedig olyan hellyé teszi, ami több, mint munkahelyek, intézmények, és lakóházak összessége. Az erős identitás több pilléren nyugszik, elsősorban olyan természeti, vagy kulturális adottságokon, amelyek a közösség tagjaiban jogos büszkeséget keltenek. A 19. századtól a trianoni békeszerződésig terjedő polgáriasodás virágzó korszakában a tervszerűen irányított városépítés több fontos vallási, ipari és kereskedelmi intézmény létrejöttét magával hozta, melyekhez jelentős infrastruktúra fejlesztések társultak. Az anyagi és szellemi gyarapodás kiváló példája, hogy Dr. Szalkai Gyula a vidéki városok között elsőként, bevezette az utcai villanyvilágítást. Ez a kigyulladó fény konkrét és szimbolikus is egyszerre. Olyan elvitathatatlan történelmi elsőség, amely Mátészalkát járási székvárosnál, vagy gazdasági, kereskedelmi központnál többé, mássá; a Fény Városává teszi. A FÉNY pedig több síkon is értelmezhető és ültethető át a Mátészalka Szíve program központi terének építészeti koncepciójába.

• Az elsődleges értelmezés a közvetlen kapcsolat hangsúlyozása az elsőként megépült közvilágítással. Ennek érdekében a koncepció fontos, központi elemévé tettük magukat a kandelábereket. Ezek közül is elsősorban azoknak jut főszerep, amelyek a tér súlypontjában, a tervezett vízjáték körül helyezkednek olyan intelligens lámpatestekkel felszerelve, amelyek dinamikusan változó képükkel színesre festik nem csupán a vízfelületet, de magát a teret is. A legmodernebb elérhető technológia alkalmazása erős analógia az 1888-as innovációval.
• A második réteg azoknak a kiegészítő-, illetve díszvilágításoknak a rendszere, amelyek nem csupán és kizárólag a központi vízjátékot teszik attrakcióvá, hanem lényegében az egész teret. Ide soroljuk a központi medence és a térszéli lineáris vízarchitektúra saját fényeit, illetve a két sétány szakaszra tematikus, de statikus képeket vetítő lámpákat.
• A harmadik réteg, amikor a fény „elhagyja a lámpát" és új, kevésbé megszokott szerepekben tűnik fel a téren. Ilyen az az interaktív fény- és hangjáték, amely a tér déli bővületében kapott helyet, illetve a Hősök tere – Bajcsy-Zsilinszky utcai „bejáratának" fény és párakapuként történő megfogalmazása.
• Szintén a fényről, a természetes napfényről szól a különböző benapozottságú területek változatosságában rejlő lehetőségek kiaknázása. Ide tartozik a tervezett egységes árnyékolórendszer a tér naposabb, északi térfala mentén, vagy a nyitott központi tér és a déli térrész sűrűn fásított, lombkoronaszinten jóval zártabb terület érdekes ellentéte.
• Végül, de nem utolsó sorban a fényre gondolhatunk úgy is, mint a kultúrára, a művészetre, amelyek fényt visznek a szürke hétköznapokba. Nem véletlenül használja a nyelv a fényt fontos metaforaként. A tudás fény; a tudatlanság sötétség (ld. megvilágosodik valakinek az elméje), a fény a pozitív érzelmi állapot szinonimája is; a boldog ember mosolya ragyog (‘felderül/ felragyog valakinek az arca’, ‘fényes kedvében van’). Nos a tervezett közösségi tér (vagy inkább terek rendszere) ebben a tekintetben is megfelel a kitűzött célnak. Az interaktivitás, a szellemes tájépítészeti megoldások, a közös élményszerzés színterei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Hősök tere és környezete valódi öröm-, és fényforrássá váljon.

Célkitűzések

A terület értékeinek számbavétele, a biztos irány kiválasztása után bontakozott ki előttünk az a pozitív jövőkép, tervezői vízió, amely már kellő alapot szolgáltatott a konkrét célkitűzések megfogalmazásához. Azok a célok, amelyek első tervi megfogalmazása jelen pályázatunk, a következőek:

• szerkezeti, funkcionális és ökológiai megfelelés
• a belső térarányok, az eltérő vegetációjú felületek ritmusának megteremtése, a közlekedési rendszer felülvizsgálata
• a vízfelület változatos megjelenése, a központi „vízcsepp" tányérba helyezett lapos, lencseszerű medence változatos, vezérelhető vízképekkel, keskeny „városi patak", mint hangulati elem elhelyezése a magasabb, déli oldalon, ködfúvókákkal segített térkapu kelet felől
• új építészeti elem megjelenése a hiányzó térfal megfogalmazása
• figyelemmel a már meglévő épületek megjelenésének sokszínűségére, valamint a terület alakjára, térkapcsolataira és magassági viszonyaira is, a mindezeket magába foglaló tér esetében az egyszerű, geometrikus forma-, és térképzés alkalmazása (időtállóság)
• új kisarchitektúrák, parki építmények kortárs megfogalmazása (aktualitás) – interaktív sarok, vízarchitektúrák, árnyékolórendszer, kapu
• intenzív, aktív zónák között puffer területek kialakítása, csendesebb részek lehatárolása
• gépkocsi közlekedés és parkolás szigorú korlátozása
• látogatói élmény – víz-, és fényjáték, interaktív burkolat, zenélő hinták, lelátódomb, gasztronómia, stb.
• az alapinfrastruktúra fejlesztése
• SMART megoldások

AZ ÚJ TÉRFAL

A mélygarázs létesítése során elbontandó Polgármesteri Hivatal épülete helyén térfal és funkció hiány alakul ki. A Hősök terére kelet felől, a Kölcsey utcán érkezők előtt kinyíló, nyugat felé táguló tér a Kölcsey utca 3. szám apró tömegére vezetné a tekintetet. Északról pedig, a Kazinczy utca felől egy tengely nyílna át a téren, egészen a Szalkay László utca túlsó térfaláig.

A Hősök tere és a Városháza köz együttesen túlméretezett teret alkotna a város léptékéhez és a terület funkciójához képest.

A pályázati tervünk részeként javaslatunk, hogy a fenti kedvezőtlen helyzetet a mélygarázs beruházással egy időben kellene megoldani.

Olyan épülettömeg elhelyezését fogalmaztuk meg az előálló térszerkezeti problémákra adott válaszként, mely a Kölcsey utcán folytatja a beépítés vonalát, így a Kazinczy utcát a tér előtt meg tudja „állítani". Kelet felől érkezve elég szélesen elnyúlik, hogy a teljes táguló teret zárni, keretezni tudja. Léptékét tekintve viszont alacsonyabb, mint a többi, meglévő épülettömeg, így nem kerül fókuszba, nem uralkodik kedvezőtlenül a főtér felett.

A mélygarázsnak mindenképpen szüksége van egy felépítményre, melyben számos funkciót kell elhelyezni: lépcsőház és lift előtér, információs pont, jegykiadó automata, gépészet. Az új teret is ki kell szolgálni különnemű, akadálymentes mosdóblokkal, pelenkázóval (a meglévő elbontásra kerül), szükséges továbbá egy fedett-nyitott kerékpáros-pont létesítése is. Mindezek ideálisan ugyanitt elhelyezhetőek!

A fenti „szükségleteken" túl az épületet a térre teljesen felnyíló, kereskedelmileg is hasznosítható (bevételi forrást termelő), a közösséget szolgáló funkcióval lehetne gazdagítani. Ez a kávézó / bár / étterem / klub is a tér használatát támogatja. Rendezvények idején, hétköznapokon, télen-nyáron kiszolgálja a kisebb és nagyobb közösségi csoportok igényeit. Alkalmas klubélet (sakk, szakkör, nyugdíjasklub, stb.) apró csoportjait leültetni szeparálhatóan, de egy kisebb összejövetel befogadására is. A városi rendezvényeken is rendkívül hasznos lehet egy védett, fedett/zárt belső tér.

Az épületet zöldtetővel láttuk el, és oldalfala mentén helyenként zöld rámpával töltöttük fel, így a tető több irányból is könnyedén megközelíthető. A zöld rámpa felülete üldögélésre, találkozásokra csábít, és nem csak a rendezvények ideje alatt. Fentről -mely eleve a terület magaspontja- átlátható a teljes belvárosi tér, dél felé a tervezett parkra és aktív zónára nézhetünk le, észak felé pedig a szecessziós Kulturális Központra, és az előtte lévő, stílusában hozzáigazított apró, urbánus térre.

Javasoljuk, hogy a térre most települő fény és hangjátékok egy adott időpontban (pl. minden este 8 órakor 15 percre) összehangolt "show"-ként működjenek, mely az épület tetejéről szórakoztató látványt adnak, s be is mutatják az innen látszó városi elemeket. Ez az élmény nem csak az itt lakók örömére, hanem az ide látogatóknak is érdekességként, szabad, nyitott programként szolgálhat, tovább erősítve a „Fény városa" koncepciót.

Közlekedés, parkolás

A Polgármesteri Hivatal áthelyezésével, a Hősök tere és környékének átalakításával és funkciójának átgondolásával megváltozik az érintett beavatkozási terület infrastrukturális elrendezése is. Közlekedési szempontból az alábbi elrendezést, forgalmi rend változást tartjuk optimálisnak.

1. A Szalkay utca az Eötvös utca felé -elsősorban a tervezett mélygarázs miatt- jelentősen átalakul. A SPAR szupermarket jelzőlámpás csomópontjában az északi ágat ágon lévő két forgalmi sávból a tér felé eső egyenesen halad tovább. Az áruház felé balra forduló sáv egyenes továbbhaladás esetén a tervezett mélygarázs lehajtó rámpájában folytatódik. Az ellenkező oldalon a belső sáv a garázsból kihajtó sáv, míg a külső sáv a Szalkay László út egyenes iránya.
2. Az elbontott Polgármesteri Hivatal helyére tervezett mélygarázsban szintenként kb. 100-130 férőhely alakítható ki. A be- és kihajtás a Szalkay László utca mindkét irányából közvetlenül, az útpálya középvonalában lehetséges. A két rámpa között megtartottuk a piac tengelyében lévő jelenlegi gyalogátkelőhelyet.
3. A gyalogátkelőhely előtt mindkét irányban egyszerre két busz megállására alkalmas öblöt alakítottunk ki.
4. A Szalkay László utca - Nagykárolyi út - Eötvös utca csomópontját, mely jelenleg egy elsőbbséggel szabályozott útkereszteződés, átalakítottuk egysávos szűkített körforgalommá.

A legjelentősebb forgalmi rend változást a tér átalakítása eredményezi, melynek alapja, hogy a belső terület forgalmi csillapított részként kerül kialakításra. A megközelítési és elhagyási pontokon, három pozícióban süllyedő pollereket terveztünk. így kizárólag csak az arra jogosultak (pl. áruszállítás, megkülönböztetett jelzésű járművek) használhatják a vegyes forgalmú szakaszt. A „lezárt" rész:

1. A Kölcsey utca parkoló rész vége (belépési pont)
2. Kölcsey utca, Hősök tere a Zöldfa utca csomópontig (kilépési pont)
3. Kazinczy utca a Városi Sportcsarnok előtti csomópontig

A lehatárolt a részen a Kölcsey utca egyirányú a Zöldfa utca felé, míg a Kazinczy utca északi irányban. Az áruszállító járművek (taxik, stb.) részére több helyen rakodóhelyek (öblök) lettek kialakítva. A déli térfalat alkotó épületsor gépjárművel történő rendszeres megközelítésére (pl. hulladék-, ill. áruszállítás) külön szervízutat nem biztosítottunk. A burkolat illeszkedik a téren kialakított burkolatarchitektúrához. Az egyirányúsítás nem akadályozza a kapcsolódó úthálózat forgalmát.

Részletes parkolómérleget a pályázati tervszint miatt nem láttuk indokoltnak készíteni, ugyanakkor a pályázati kiírásnak megfelelően a Hősök terén és a Városház-közben megszűnő, összesen 116 db parkoló pótlására elégségesnek látjuk a tervezett mélygarázsban biztosítható kapacitást. A gyalogos használat előtérbe helyezése miatt ezen felül megszüntetésre javasoltuk a CIB Bank mögötti kis kapacitású parkolót, valamint a Művelődési Központ gyönyörű szecessziós homlokzatának jobb érvényesülése miatt a Kölcsey utca utolsó néhány parkolóját. Ezekkel együtt a megszűnő helyek száma további ~ egy tucattal még emelkedik. Megfontolásra érdemesnek találjuk a mélygarázs kétszintes kialakítását, mely akár némi kapacitástartalékot is jelenthet.

Egyedi elemek

A tervpályázat központi, egyedi eleme a részben interaktív víz- és fényjáték (Fény Városa attrakció). A kompozíció létrehozása során két kiindulópontunk volt. Az egyik, hogy a fény attrakciót alapvetően kandeláber-szerű, klasszikusan oszlopokon elhelyezett lámpákkal oldjuk meg, egyértelmű párhuzamot vonva az egykor a városban felkapcsolódó közvilágítási lámpákkal. Ahogy akkor azok a kor legmodernebb berendezéseinek számítottak, úgy mi is a ma legmodernebb, innovatívabb technológiáját szerettük volna felhasználni a tervben. Ezek az alkalmazott robot-lámpák, vagy vezérelhető projektorok rendkívül változatos fények előállítására képesek, tulajdonképpen önmagukban képesek egy dinamikus fényfestésnek megfelelő showt létrehozni. Ha ezeket a világítótesteket szenzorikával is kombináljuk, a burkolatra, vízpárása, vagy a vízfelületre vetített kép interakcióba kerülhet a tér használóival.

A másik alapvetés a vízmedence rendhagyó, egyedi kialakítása melletti döntés volt. A burkolati vízjátékot túl kézenfekvőnek, a kiemelt medencés szökőkutat túl konzervatív megoldásnak gondoltuk, ezért finoman egyensúlyozni kezdtünk a két véglet között. Így született meg egy hullámokban befelé lejtő, a vízfelületre hulló csepp által vetett hullámokat előképként használó lejtős víztér, ahol strukturált felszínen folyik folyamatosan a kör közepe felé a víz, mely a „hullámok" okozta körkörös kiemelkedések előtt feltorlódva mikro-medencéket alkot. A „hullámok" azt a praktikus célt is szolgálják, hogy elrejtsék azokat a lamináris fúvókákat, melyek egyenként megvilágítva a dinamikus vízképet adják. A fúvókák 3 sorban körkörösen helyezkednek el, a legbelső sor már a központi, 5m átmérőjű fémtányérba lő. A vízmedence tele van fényekkel is, felületét csillagokként teleszórtuk pontszerű világításokkal, a központi tányér rejtett „fénypárnán" lebeg, míg a függőleges belső fúvókák is egyedi megvilágítást kapnak. A vízjáték így lesz egy klasszikus kör formába oltott hipermodern és látványos show-elem. A programozott látványt az oszlopokon elhelyezett hangszórókból áradó zenei effektusok kísérik.

Szintén egyedi elemektől lesz a délnyugati sarok az aktivitás színtere. A kisgyerekektől a felnőttekig mindenkinek szórakoztató élmény az interaktív zenélő fényburkolat, melynek felületén lámpák, hangszórók és szenzorok helyezkednek el. Az utóbbiak érzékelik a szaladgálókat, táncolókat, a program pedig ehhez igazítja a burkolatból jövő hang-, és fényhatásokat. Az interaktív burkolatot a térszéleken zenélő fényhinták egészítik ki, ahol a hajtás sebességének megfelelően változik a hang és az eszköz színe, fénye.

A térbeli közelség miatt célszerűen a tervezett élményelemek előre beállított időpontokban, egymást követően válnának aktívvá.

Nem zenél „csak" vízpárával, növényzettel és fénnyel képez egyfajta kaput az ún. Lordok háza sétány felőli falától induló, a térszinten folytatódó, majd egy egyedi oszlopban végződő konstrukció. A nappali kapu-hatást szerelt és vertikális, növényzettel futtatott elemekkel, valamint a rejtett párafúvókákkal érjük el, amire csak ráerősít a sötétedés után bekapcsoló LED világítás.

Egyedi elem még a csendesen, elegánsan csörgedező „városi patak", melynek kövezett, épített medre a felső sétány teraszait választja el a fák alatti árnyas pihenőtől. A keskeny medence részben a terep adottságait használja ki, de indító eleme a felszínből egyfajta épített forrásként kiemelkedik.

Zöldfelületi rendszer, növényalkalmazás

A tervezési területen belüli különböző térrészeken funkciójuknak megfelelően eltérő intenzitással jelennek meg a zöldfelületek. A központi rendezvénytéren nagy egybefüggő terület marad szabadon, ennek a területrésznek inkább a határait jelzik a kiemelt, vagy szintben elhelyezett növényágyásokban kialakított, valamint a tér más jellegű használatra szánt részeinek intenzívebb növénytelepítései. Zöld optikai határt képeznek a tervezési terület északi és déli oldalán, keretbe foglalják a teret és intimitást is biztosítanak a térfalakat képező kereskedelmi, és vendéglátó egységek számára.

Tudatosan törekedtünk rá, hogy a délnyugati lakóterület (egykori árnyas temető, melyet a Szalkay utca megépítése végérvényesen megszüntetett) kifejezetten buja, zöld, parkszerű kialakítást kapjon a rendezvényfunkció miatt nyitottabb központi tér ellenpontjaként / kiegészítőjeként. Az intenzív zöldfelület előnye még, hogy a nem kívánt átlátásokat is kitakarja, egyfajta zöld térfalat képez. A burkolatba SFR módszer alkalmazásával telepített fák alatti térsarok pedig - kiterjedéséből adódóan is - kellemes hűsölő lesz a meleg nyári napokon.

A Művelődési Ház - egykori Megyeháza – előtti átalakított dísztér nagyméretű évelő virágágyásaival (két szimmetrikus parterre) üde kontrasztot képez a Szalkay László tér nagy (talán indokolatlanul is nagy) burkolt felületeihez képest.

Különleges zöldfelület a mélygarázs feljárót is magában foglaló „dombház", mely lecsüngő, ún. ámpolna növényeivel, a „felhizlalt" termőrétegbe ültetett díszfáival, és üldögélésre alkalmas gyepfelületével a térhasználók zöld igazodási és tartózkodási helyévé válhat.

Nem elhanyagolhatóak a tervezett közlekedési átalakítások miatt kialakuló nagyobb zöldfelületek sem, melyek használati értéke nem összehasonlítható a tér intenzíven használt zöldfelületeivel, de ökológiai és díszítő értékük legalább akkora. Fontos itt megemlíteni a határoló utak mellett hiányzó fasorok megvalósítását, és a meglévő fasorok kipótlását.

A növényalkalmazás egyik jellemzője a biodiverz szemlélet, mely adekvát választ ad korunk változó klimatikus viszonyai által jelentett kihívásokra. Ezt a tervezési módszert is – ha nem is kizárólagosan, de reprezentatív módon – szerepeltetni szeretnénk a tervezési terület zöldfelületeinek kialakítása során. Korszerű tervezési és létesítési módszerekkel lehetőség nyílik arra, hogy a nehezen fenntartható, kitett zöldfelületek gazdaságosan kezelhetőek legyenek, amennyiben szem előtt tartjuk a klímaviszonyokat, a növénytársulások ökológiai szerepét, az egyes fajok növényélettani sajátosságait. A természet alkotta társulások szépségét a különböző, de azonos ökológiai igényű fajok sokaságának egysége adja. Ennek közterületi adaptálása, felhasználása olyan zöldfelületet eredményez, amely szinte önfenntartó módon működik (kis fenntartásigény, elhanyagolható tápanyag-utánpótlás és növényvédelem), emellett megfelelő esztétikai értéket képvisel.

Zöldfelületi mérleg

A csatolt összevetés (meglévő és tervezett állapot) alapján megállapítható, hogy a zöldfelület 5.756 m2-ről 7.799 m2-re (17%-ról, 23%-ra) növekszik a kijelölt tervezési területen belül, amely ~35%-os növekedést jelent, köszönhetően a Városháza köz megszűnésének, illetve jellemzően a felszíni parkolás kiszorításának.

Garten Studio, LAB5

Szerk.: Hulesch Máté