Áttörés a vasbetonban − 63 éve hunyt el Medgyaszay István

Darányi Ignác kezdeményezésére, Baár János és Madas Károly adományából 1907-ben református leányiskola jött létre. Már Medgyaszay 1928-ban készült első tervei is a keleti építészet iránti érdeklődéséről tanúskodnak. 1932-ben indiai tanulmányútra indul.

Az építkezés befejeztével Körmendy Nándor építész pert indított Medgyaszay ellen. Azzal vádolta, hogy az ő terveit használta fel a zártkörű tervpályázaton. A keresetet a Medgyaszay által bemutatott, bizonyító erejű dokumentumokra alapozva elutasították.

A Márton Ferenc tervei alapján készült sgraffito a II. világháborúban nagymértékben megrongálódott, el kellett távolítani. A didaktikus falképet, mely “A nő a magyar történelemben” címet viseli, korabeli fotók alapján rekonstruálták 2000-ben.

A Dologház utcai tűzoltólaktanya bővítését Medgyaszay 1939-ben kezdte megtervezni. Eredetileg a Kun utcai szárny egy hatszintes, jelentősebb tömegű épület lett volna.

1944-ben bombatalálatot kapott az új szárny. Megsemmisült a budapesti tűzoltók múzeumi gyűjteménye is. A helyreállítás 1950-re készült el, a tűzoltók alapos és elkötelezett önkéntes munkájának köszönhetően az építész eredeti koncepciójához híven.

Kőrfy Rudolf földbirtokos végrendeletében kikötötte, hogy hagyatékából Rárósmulyadra templom terveztessék, mely méltó nyughelyet biztosít neki és családjának. Nem tudhatta, hogy a Magyar Királyság első vasbeton szerkezetű templomára ad megbízást.

Az épület műtárgyai megsínylették a nem megfelelő bánásmódot. A bejárati sgraffito feltehetően a Lotz-tanítvány, Stein János allegorikus alkotása. Vass Viktor eredetileg monokróm, fehér márványból készült domborművét az oltár felett mára átfestették.

Az építész a belső tér kialakításánál is ügyelt a stiláris egységre: az oltárt, a szószéket, a gyóntatófülkéket, a padokat, de még a szenteltvíztartót is egyedileg tervezte meg. A torony alatti nagy fülkében a pécsi Angster gyár orgonája áll.

A harangház vasbeton boltozata a jobb hanghatást szolgálja. A harangokon a mesterek nevén kívül a következő feliratok olvashatók: Isten dicsőségére. Kőrfy Rudolf emlékére 1910; valamint: Szent Erzsébet, hintsd elő rózsáidat a szegényeknek.

A kupola jellegzetes díszei a zárt testtartású, komor arcú angyalok, melyek Sidló Ferenc munkái. A művész egy levelében így ír róluk: ...nézzétek meg az angyalokat [a kiállításon]. A halálról beszélek abban, s mégis azt mondom – milyen szép az élet.

A Fadrusz utca és az Eszék utca sarkán álló háztömb tervezésére 1927-ben adott megbízást az építésznek a Centrum Házépítő- és Ingatlanvállalat. A homlokzaton Márton Ferenc népi életképeket ábrázoló sgraffitói láthatók.

A csúcsíves záródású loggiák jellegzetesek Medgyaszay bérházain. Az Eszék utcai, déli homlokzat erkélyei a körbeépítést megelőzően rengeteg fényt kaptak, de a tömb előkertes megoldásának köszönhetően ma is kellemes, levegős életteret biztosít.

A vidéki postaépítészet fellendítése érdekében jött létre a Magyar Királyi Postaházak Építési Felügyelősége 1911-ben, Bierbauer István kezdeményezésére. A szerv 1925-ben adta ki a bajai posta tervezési feladatait Medgyaszaynak.

A homlokzaton szintén Márton Ferenc műve látható, mely a magyar posta történetét feldolgozó jeleneteket ábrázol. A történeti kontextusra a hírvivők viseletei utalnak, melyek a honfoglalás és a kuruc kor idejére datálhatók.

A jellegzetes áttört korlátok nem csupán az épületek homlokzatán jelennek meg. A vörösmárványt a fehérre festett falak és nyílászárók kontrasztja emeli ki. Figyelemreméltó a mennyezet kazettás kialakítása.

Nagykanizsa életében (határmenti város lévén) nagy szerepet játszanak a katonai létesítmények. A Gábor Áron Tüzérlaktanya kivitelezésekor (1928-1931) elvárás volt, hogy a részmunkák elvégzésére helyi mesterek kapják a megbízást.

A sgraffitók alkotója Kacziány Aladár festőművész. A falképek kartonjai szerepeltek a Műcsarnok kiállításán. Noll József kritikájában így fogalmaz: Nyilazó ősmagyarok sorakoznak egymás mellett, egyszerű lendületes vonalakban, archaikus egyszerűségben.

A főbejárat feletti sgraffitón címert tartó angyalok voltak láthatók, ezt mára leverték. A laktanya épületéből csupán néhány maradt fenn, ma ipari létesítményként működik.

Az építész országszerte több bányakapitánysági épületet is tervezett. A miskolci és salgótarjáni kapitányságokkal szemben a pécsi épületnek két homlokzata is utcafronti hangsúlyú.

A bejáratok fölötti ívzugokban egykor sgraffitók voltak láthatók, ezeket valamelyik átalakítás során eltávolíthatták. A vasbeton korlátok, az eresz kiképzése, valamint a csúcsíves záródású kapufülkék őrzik ma az építész stílusát.

A bányakapitányságokat nem csupán hivatali épületeknek szánta. A felső emeleteken két tágas, öt szobás lakás is kialakításra került a tisztviselők számára. A tervek között kertészeti rajzok is találhatók a telepítendő növények pontos megnevezéseivel.

Az 1926-ban épült nagykanizsai “színház és mozgó” tömegével egy sátrat formáz. Az ideiglenes épületek ezen típusára Medgyaszay gyakran visszautal megvalósult és papíron maradt tervein.

Raksányi Dezső sgraffitói, melyeket Beszédes Ottó kivitelezett, a Bánk bán és a Falu rossza színdarabok jeleneteit dolgozzák fel. Az épület 2007-es felújítását Zalaváry Lajos vezette.

Medgyaszay szívesen alkalmazta a több rétegben elhelyezett, fűrészelt deszkákból álló keretet, különféle mintákkal variálva. A fának az enteriőrökben is fontos szerep jutott, az épület a rekonstrukció során visszakapta változatos faragású díszeit is.

A színházat az 1980-as években átalakították. Szendrő Péter korábban részletesen bemutatta a színház történetének ezen mozzanatát, az Egy ismeretlen nézőpont a múltból... című cikkben az Építészfórumon.

A Hunor és Magor legendáját ábrázoló, Nagy Sándor által tervezett sgraffito ma kevésbé hangsúlyos helyen van, az épülethez hozzátoldott kiszolgáló egység fölött. Az eredeti elrendezés visszaállítása a napjainkban esedékes felújítás egyik fő célja.

A Szent István jubileum alkalmából Somlói Nagybizottság egy kilátó megtervezésével bízta meg Medgyaszayt. A hegy bazaltköveiből épült kilátót 1938. július 31-én avatta fel Teleki Pál kultuszminiszter.

Medgyaszay a berendezés terveit is elkészítette, azonban sem ezek, sem az épület rajzai nem maradtak fenn a hagyatékban.

A Balaton-part látogatottságának robbanásszerű növekedésével Balatonalmádiban a ‘20-as évek végére új katolikus templom építése vált szükségessé. Dr. Óvári Ferenc veszprémi mecénás kezdeményezésére végül közadakozásból épült meg 1930-ban.

A balatoni vörös kőből készült templom érdekessége, hogy ide “költöztették át” a budai várból a Szent Jobb-kápolna Róth Miksa által tervezett mozaikdíszes belső terét. A templom mellett található Györgyi Dénes építész sírja.

Az Elek utcai épület első tervein villaként szerepel Breyer Ferencné megrendelésére. Később Molnár Gyula építőmester vette meg a telket, és bár az eredeti lapostetős, kétszintes forma megmaradt, szintenként kisebb lakásokra osztották az alaprajzot.

A világháborús sérüléseket helyreállították, de a főhomlokzat vasbeton erkélykönyöklői eltűntek, s a sgraffitók helyreállítására ez esetben sem kerülhetett sor.

A belső terekben megmaradtak a vasbeton korlátok, a rózsaablakok és a kapuk kovácsoltvas rácsai.