
Még mindig az azbeszt
Az azbeszt ügye és károsító hatása időről időre előkerül a sajtóban, az építőiparban és a közbeszédben. Nemrég a tatabányai lakótelep szigetelésének korszerűsítése kapcsán, mikor is az a vád érte az önkormányzatot, hogy pusztán púrhabbal kívánja a káros azbesztet elfedni, azonban a púrhabbal való találkozás során az anyag egy része a levegőbe kerülhet, és így veszélyes lehet. Nagy botrányt okozott a selypi cementgyár esete is. Tavaly az Újlipótvárosban okozott pánikot, amikor a K&H azbesztet is tartalmazó magas épületét bontották le, melynek környezetében óvodák, iskolák vannak, az önkormányzat meg is tette a megfelelő intézkedéseket. Mintegy tíz évvel ezelőtt pedig a Levegő Munkacsoport volt, mely kőkeményen fellépett a népligeti buszpályaudvar felett szálló azbeszttel kapcsolatban.
Magyarországon ma már tilos az azbeszt felhasználása, de a korábban beépített azbeszttartalmú termékek továbbra is veszélyforrást jelentenek. A 20-25 évvel ezelőtt épült lakótelepi házak tárolóiban és garázsaiban alkalmazott azbesztvakolat miatt az ilyen házak lakói fokozottan ki vannak téve a porló azbeszt okozta károsodásoknak. Ma mintegy 60 000-en élnek azbesztszigetelést tartalmazó lakóházakban.
Komoly veszélyt jelent a szigetelés elhasználódása vagy sérülése, mert a szálak a levegőbe kerülhetnek. Az azbeszt szakszerű eltávolításához szakmai segítség és jelentős támogatás igényelhető.
Egy épületben ezek az elemek tartalmazhatnak azbesztet:
- ereszcsatornák és lefolyócsövek
- ereszdeszka
- padlólapok
- WC-tartály
- boiler, vízmelegítő
- biztosítószekrény
- álmennyezet
- lambéria
- szigetelés
- víztartály
- vezetékek