Közélet, hírek

Megkezdték a váci vasútállomás százéves melléképületeinek lerombolását

1/7

Megkezdték a váci vasútállomás százéves melléképületeinek lerombolását

?>
Megkezdték a váci vasútállomás százéves melléképületeinek lerombolását
?>
Gabonatároló épületének bontása
?>
Váltótorony
?>
Gabonatároló épületének bontása
?>
Nagy raktárépület héjazatának bontása
?>
Gabonatároló épületének bontása
?>
Nagy raktárépület héjazatának bontása
1/7

Megkezdték a váci vasútállomás százéves melléképületeinek lerombolását

Megkezdték a váci vasútállomás százéves melléképületeinek lerombolását
Közélet, hírek

Megkezdték a váci vasútállomás százéves melléképületeinek lerombolását

2013.09.23. 11:36

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Vác, Magyarország

Cég, szervezet:
Védegylet

Vélemények:
2

A Védegylet közleménye a váci vasútállomás százéves üzemi melléképületeinek lebontásáról.

A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) a Budapest-Vác vasútvonal megújításának részeként már korábban tervbe vette a váci vasútállomáson álló, a mai napig fennmaradt száz évnél is idősebb vasúttörténeti jelentőségű épületeinek lebontását. A beavatkozásra állítólag azért van szükség, mert a tervezett parkolóhelyek „nem férnének el", továbbá a főépülethez tervezett új üveg-védőtető néhány méterrel a meglévő épületekbe „lóg". Az épületek megmentése lehetséges volna, ez ráadásul érdemben nem befolyásolná a tervezett új létesítmények elhelyezését.

A Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya 2012. december 18-án kelt levelében leírta, hogy a bontásra ítélt épületek közül öt épületet „feltétlen megőrzésre érdemesnek" tart. Állásfoglalásuk szerint az épületek a tervezett P+R- rendszerbe bizonyosan beilleszthetők.

Gabonatároló épületének bontása
2/7
Gabonatároló épületének bontása

2012. november 6-án az országos főépítész hivatala adott ki egy állásfoglalást az éppen folyó, ill. tervezett vasúti nagyberuházásokkal kapcsolatban, melyben hangsúlyozzák, hogy az ország területén megtalálható régi vasúti épületek megőrzését indokoltnak tartják. A nyilatkozatot az országos főépítészen kívül aláírta az összes jelentős hazai építész szakmai szervezet elnöke, így a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, az Országos Főépítészi Kollégium és a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökei is.

Nagy raktárépület héjazatának bontása
5/7
Nagy raktárépület héjazatának bontása

Az épületek védelme érdekében megkeresés érkezett Dr. Szaló Péterhez, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárához. Államtitkár úr kitérő választ adott, jelezve: „a bontásra kerülő épületek maximum helyi védelmet érdemelnek, megtartásuk a helyi közösség szándékán és tehetségén múlik." Úgy tűnik, a városvezetés a korábbi erre irányuló kezdeményezések kiteljesítésében „nem volt eléggé tehetséges", magasabb szintű beavatkozást pedig nem érdemel az ország első vasút- és egykori HÉV-vonalához kapcsolódó, részben favázas épületek megtartása.

A Védegylet Egyesület 2013 júniusának elején ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett annak érdekében, hogy vizsgálják meg az épületek tervezett lerombolásának jogszerűségét. A beadványban a Védegylet sérelmezte, hogy az eljárás során nem vették figyelembe a fenti szakmai állásfoglalásokat, valamint további, több mint tíz jogszabályi rendelkezést, köztük az Alaptörvény egyes megállapításait. A beadványra válasz nem érkezett, az épületek bontása ennek hiányában kezdődött meg.

Gabonatároló épületének bontása
6/7
Gabonatároló épületének bontása

A Védegylet Egyesület szomorúan adja közre a tényt, hogy a váci vasúti pálya- és pályaudvar-rekonstrukció a nemzeti épített örökség elpusztításával, a vasúttörténeti jelentőségű épületek lerombolásával valósul meg – a főbb szakmai szervezetek állásfoglalásának ellenében.

Védegylet Egyesület
Budapest, 2013-09-20


Az első hazai gőzüzemű vasútvonal 1846-ban Vác és Pest között épült ki, az első villamosított vasútvonal pedig 1911-ben Vác és Gödöllő között. E két vasútvonalhoz kapcsolódnak azok a váci vasútállomáson álló üzemi épületek, melyek bontását a vasútállomás korszerűsítése keretében a napokban megkezdték.

Vác állomás 1909-os épületeinek egy része még ma is áll; többek között a HÉV váróhelyiségei, a mozdonyszín egy része és más, eredeti szerkezetű épület. Az épületek többsége a közelmúltban raktárként vegetált, állapotuk természetesen erősen avult, de korukhoz és az évszázados elhanyagoltsághoz képest elfogadható. A fejlesztési projektet a váci közvélemény kizárásával, civil szervezetek bevonása nélkül bonyolítják le, a terveket nem hozták nyilvánosságra. Az eljárás miatt Vác korábbi megbízott főépítésze lemondott hivataláról. A NIF álláspontja szerint „az ipartörténeti jellegű emlékek védelme érdekében változtatásokra nincs idő", az épületek megtartása nem is szükséges.  

A magyar vasúttörténet bölcsőjéhez tartozó, még meglévő üzemi épületek lerombolása nemcsak Vác város vesztesége, hanem a magyar vasúttörténet jelképes megszégyenítése. A költségvetési forrásokat a nemzeti kulturális örökség értelmetlen elpusztítására fordítják, ahelyett, hogy megóvnák és megújítanák azt.

 


 

Vélemények (2)
felucca
2013.09.26.
09:10

Nyilván nem fekete-fehér a helyzet, adott esetben a NIF-et sem kell félteni és nyilván mindenki a saját igazát hangoztatja.

De!

Mindennap kétszer elmegyek a két épület mellett. Jelzett épületeknek egyetlen "erénye" az, hogy százévesek (kicsit szerintem több is, de ez most mindegy). Ezen kívül semmilyen erényük nincsen, létük nem csak most, de már 20-30 éve is anakronisztikus volt. Elhelyezésükben, tömegükben, részleteikben, alaprajzukban értéktelenek, rossz helyen vannak.

Elképzelhető, hogy valakiknek a fejében a "százévesség" mindezt felülírja. Az enyémben nem, örülök, hogy végre eltűnnek. Totális aránytévesztésről van szó.

A Védegyletnek a fontos dolgokra kellene öszpontosítania, mert ebből így teljes szétforgácsolódás lesz.

 

Szell Gabriella
2013.09.25.
09:35

Tisztelt Építészfórum Olvasók!

 

Most már szükségesnek érezzük, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt oldaláról is megszólaljunk a váci vasútállomás korszerűsítésével kapcsolatban.

Sajnálatos módon az utóbbi időben több cikk, felhívás, és előadás látott napvilágot, különböző fórumokon és helyszíneken, melyek részigazságokat vagy nem valós információk alapján tényként kezelt adatokat közöltek.

A Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt. hazai költségvetési forrás felhasználásával kezdte meg a terveztetést 2008 decemberében, mely közel 3 évig tartott.

Ilyen estben a tervezési feladat igen sokrétű. A vasútpálya terveztetés mellett a vasúti technológia, a közművek, az épületek, építmények, pályafenntartás és kiszolgáló létesítményei, valamint az utasáramlási útvonalak, a megközelítő útvonalak, parkolóhelyek, kerékpárutak, kerékpártárolók kialakítása is a feladat részét képezik. Mindezt csatlakoztatni kell az adottságként kezelt városi előtérrel, szövevénnyel.  

A vasútpálya korszerűsítése nem azt jelenti csupán, hogy a meglévő vágányhálózatot újítjuk fel, hanem sok esetben a sebesség növelése miatt vágánykorrekciókra, szélesebb peronterületekre van szükség, így előfordul, hogy a meglévő állomási területet növelni kell. Ez nem egyszerű feladat egy városszerkezetbe ékelődött állomás esetében.

Az utóbbi 20 évben megváltozott a vasútüzem struktúrája is. Ma már sokkal kevesebb igény van teherfuvarozásra, átrakodásra, raktározásra, mert a felgyorsult igényeknek megfelelően az árucikk vagy fuvar célba érését a legrövidebb időtartamra kell kalkulálni.

Megváltozott a személyszállítási struktúra is, hiszen ma már a menetrendek szinkronizálásával cél az, hogy az utazó minél kevesebb időt töltsön várakozással az állomásokon..

A vasútüzem, a biztosítóberendezések, a távközlés fejlődésével, csökkent az un. üzemi terület. Sok olyan állomásunk van, ahol nincs is, vagy a jövőben nem is lesz szolgálatteljesítő személyzet, hanem automata biztosítóberendezések üzemeltetik a forgalmat. (ezeken a helyeken nem lesz „palacsintás vasutas bácsi”)

A fentiek miatt a jelenlegi vasútállomás épületek általában túlméretezettek, ha meg akarjuk tartani, akkor a tervezés során igyekeznünk kell funkcióval megtölteni. Ez azt jelenti, hogy a meglévő épületeket felhasználva telepítjük a szükséges technikai berendezéseket, alakítjuk ki az utasforgalom számára szükséges helyeket, várótermeket, vizesblokkokat, pénztárakat, és az azt kiszolgáló személyzeti területeket. Sok esetben még így is jelentős területek maradnak, un. diszponibilis térként, amit reményeink szerint bérlők töltenek majd meg büfével és szolgáltatásokkal.

Tudni kell, hogy az eu-s pályázati elszámolhatósági szabályok csak és kizárólag a vasút üzemeltetéséhez és használatához tartozó beruházásokat engedi finanszírozni. Tehát nem alakíthatjuk ki eu-s forrásból pl. a büfét, csupán a körítő-falait és gépészeti csatlakozásait építhetjük ki. A befejezési munkák költségeit a leendő bérlőnek kell állni.

S akkor itt a lényeg: a vasút számára feleslegessé vált, funkcióját veszett épületeket, nincs lehetőségünk eu-s finanszírozással felújítani/korszerűsíteni.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mindig nagy hangsúlyt fektetett kulturális és természeti örökségeink védelmére. Kapcsolatot ápolunk a Szentendrei Skanzen munkatársaival, így volt lehetőség arra, hogy Kisújszállásról egy komplett őrházat és melléképületeit a vasútparkba szállítassuk, ami hamarosan megnyílik a nagyközönség számára.

A Vác állomási korszerűsítést tervező építészek több fórumon tartottak egyeztetést Vác akkori főépítészével, aki évtizedek óta gondozta a várost. Szakmai szempontból nem tartotta sem ő sem a közgyűlés fontosnak, de még a Védegylet sem, hogy nevezett raktárépületeket, gabonatároló épületeket helyi védelemmel lássák el. Hozzájárulásukkal és minden szükséges engedély birtokában kezdte meg a kivitelező a bontási munkákat. A lakossági fórumon 2013. május 10-én sem hangzott el olyan vélemény mely szerint a lakosság különösebben kötődne ezekhez az épületekhez.

Amikor jelzés érkezett 2012-év végén Vác akkori és 3 hónapig prosperáló főépítészétől, hogy szeretné az épületeket megmenteni, akkor felkértük a Szentendrei skanzen szakértőit, szakvélemény megfogalmazására, ill. felajánlottuk az épületeket a Skanzen részére. A szakmai állásfoglalás az volt, hogy számukra ezek az épületek nem képviselnek értéket.

Jelzem az épületek avult, romos állagúak, szigetelés nélküli, inkább pajtának nevezhető építmények voltak. (A főépítész úr javaslata, mely szerint étteremként szolgálhatna, igen nagy anyagi és műszaki ráfordítást jelentett volna, a számunkra nem ismert finanszírozótól.)

Aki jártas Vácon, az ismeri a vasútállomás környéki parkolási gondokat. Lehetetlen megállni, védett vagy szabályos helyen parkolni.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. gondozásában zajló beruházás keretében a teljes vágányhálózat átépítésre kerül. Felújítjuk a meglevő felvételi épületet és új üzemi épületet építünk. A megújult peronokat a jelenlegi szintbeli átjárás helyett korszerű, tágas gyalogos aluljáró fogja biztosítani, mely az állomás mindkét oldalát össze fogja kapcsolni. Az akadálymentesítést 4 db lift segíti. Az időjárás ellen perontetők védik majd az utasokat.

Térvilágítást telepítünk az állomáson, a peronokon, a rakterületen, a P+R parkolókban, és az aluljárókban. Az állomás megközelíthetőségének javítása érdekében az állomáson mintegy 350 P+R parkoló létesül mind a deákvári, mind a Duna felőli oldalon, emellett 66 db kerékpártárolót is kialakítunk, valamit megújul az állomási előtér is. A zajvédelemről 6912 m2  zajárnyékoló fal gondoskodik majd.

A beruházás keretében kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelemre, 279 db fát, 3294 db cserjét ültetünk, valamint 8.188 m2-en füvesítünk.

 

Egy ilyen nagyléptékű beruházás óriási feladat a tervező, a megbízó és a kivitelező számára egyaránt. Mindenki a szakmai korrektség leve alapján a lehető legjobb munkát igyekszik végezni, és tekintetbe venni a település számára fontos szempontokat. Azonban nem kérdéses a megmérettetésnél, hogy pár omladozó pajta megmentése, vagy korszerű, 21. századi elővárosi vasúti közlekedés biztosítása élvezne prioritást az utazóközönség számára.

Mindezen gondolatokkal nem degradálva épített örökségünk védelmét, csupán felhívva a figyelmet az egészséges szelekcióra, és annak a döntésnek a felelősségére mely évtizedekig meghatározza Vác vasútállomási környezetét.

 

Tisztelettel

Széll Gabriella

Főépítész

NIF Zrt

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk