Nézőpontok/Vélemény

Megőrizhető-e még a Római szelleme?

1/26

Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part – kép: Balogh Kálmán

?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – döntések és civil reakciók a Római-parti árvízvédelmi vitában  – forrás: Major, 2020
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – Vakvágány? – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Postás üdülő volt csónaktárolója – kép: Balogh Kálmán
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – kerítés a keresztbe vágott parkolóval – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – design a telekkönyvi telekhatáron – kép: Balogh Kálmán
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Postás üdülő a
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – madártávlat – kép: Google Maps
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – madártávlat – kép: Google Maps
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – The Village üdülőpark építése – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – The Village üdülőpark építése – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – The Village üdülőpark építése – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – The Village, látvterv A, 2016.03.29. – forrás: facebook.com-thevillagebudapest
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – The Village, látvterv B, 2016.03.29. – forrás: facebook.com-thevillagebudapest
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – ortofotó 2013. – forrás: Minerva
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – ortofotó 2017. – forrás: Minerva
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – javasolt tervezési folyamat – forrás: Balogh Kálmán
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part télen – kép: Balogh Kálmán
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – fagyban az ártéri erdő – kép: Balogh Kálmán
?>
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – Kánya Tamás alkotásai
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – Kánya Tamás alkotásai
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – Kánya Tamás alkotásai
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – Kánya Tamás alkotásai
?>
	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – Kánya Tamás alkotásai
1/26

Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part – kép: Balogh Kálmán

Megőrizhető-e még a Római szelleme?
Nézőpontok/Vélemény

Megőrizhető-e még a Római szelleme?

2020.12.28. 13:47

A Római-part körüli feladatok nagy része még korántsem megoldott. A munka java még csak most kezdődik! Ennek során elengedhetetlen a párbeszéd, a transzparencia, az alapos és szakértő tervezés, valamint a befektetői érdekek kordában tartása, hangolása. Többek között ezeket a szempontokat is kiemeli dr. Major Veronika és dr. Balogh Kálmán véleménycikke.

A Római-part tervezése – elég-e a jó irány?

A Római-part mindenkori állapota pontosan megmutatja, hogy a döntéshozók és a társadalom érintett csoportjai hogyan gondolkodnak a part jövőjéről, ki mit tart értéknek, és mennyire képesek elképzeléseiket érvényesíteni. Hogyan viszonyulnak a közérdekhez, a környezet- és természetvédelemhez, és a különböző érdekek melyike tesz szert előnyre egy adott időszakban. Időszakonként változik az is, hogy ezeket az elképzeléseket mennyire sikerül összhangba hozni.

A Főváros vezetésével elindult a Római-part megújítása, de a tervezés többéves, összetett, erőforrásigényes folyamat, amely alatt a kialakult területhasználati konfliktusok mentén tovább változik a part. A cikk a jelenlegi ellentmondásokra hívja fel a figyelmet, és a megújítási folyamatokra tesz javaslatot.

Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part – kép: Balogh Kálmán
1/26
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part – kép: Balogh Kálmán

A 100 éves hagyománnyal rendelkező Római-part a Duna-menti zöldfolyosó része, a városhatár közelében. Területe a part természetközeli jellegére építve változatos közérdekű funkciókat nyújtott és nyújt a partra látogatóknak, családoknak, baráti társaságoknak, csoportoknak – minden korosztály számára. A terület fejlődése azonban eddig koncepció nélkül, spontán alakult, amely a mai itt-ott kaotikus állapotokat eredményezte.

Az átgondoltan fejlesztett városi hullámterek, melyek kapcsolatot teremtenek a folyó és a városi infrastruktúra között, színesítik a városlakók életét, gazdagítják az ökoszisztémát, és ellensúlyozzák a klímaváltozás hatását. A Római part esetében is ezen alapvető értékek megőrzésére kell figyelemmel lenni; a terhelhetőség szem előtt tartásával, a kínálat és a kereslet összhangban történő fejlesztésével újítva meg a területet.

A kínált szolgáltatások elsősorban a felüdülést, a Duna közelségét kihasználó nem-motoros sportot, a pihenést, a kikapcsolódást szolgálják. A jelenleginél erősebben érdemes támaszkodni az évszázados evezős hagyományokra. A vízi sportokon, a fürdési lehetőségeken túl is sokféle élményt, kulturális lehetőséget nyújtó környezet jöhet létre. A több napra érkezőknek – többek között az EuroVelo 6-on kerékpározóknak, vízitúrázóknak, diák csoportoknak, nyaralóknak – megfizethető szállást/vendéglátást lehet kiépíteni anélkül, hogy a látogatók a hullámteret, kerületi szomszédságának humán infrastruktúráját, illetve a közlekedési infrastruktúrát túlterhelnék.

A területhasználatok konfliktusa

Az 1970-es évektől a Római-part szolgáltatásai hanyatlásnak indultak, a part veszített korábbi népszerűségéből. Az 1989-es rendszerváltással elkezdődött privatizáció során a part menti csónakházak és vendéglátóhelyek tulajdonviszonyaiban gyökeres változás következett be. A magán célú ingatlanfejlesztésekkel a csónakházak többségének helyén megjelentek az üdülőparkok. Új területhasználat jött létre: az üdülésnek álcázott életvitelszerű ottlakás.

A terület a rendszerváltás óta gazdátlanul, fejlesztési elképzelések nélkül tengődik. A korábbi fővárosi és kerületi városvezetés egyetlen, bár fontos feladat megoldásától várta a közel fél évszázados leépülés megfordítását, a felgyülemlett problémák kezelését: a hullámtéri besorolású terület teljes árvízmentesítésétől, vagyis az elsőrendű védvonal Duna-partra helyezésétől.

A  elsőrendű védvonal partra helyezését ellenzők szerint a problémakör ennél jóval sokrétűbb. Az épített és természeti értékek miatti aggódás, az új területhasználatok térhódítása és az árvízi biztonság iránti jogos igény mély bizalmi válság kialakulásához vezetett. A Római-partot körülölelő konfliktushalmaz végül is „árvízvédelmi nyomvonal" vitává torzult.

Folyamatosan erősödött a Római-part szerelmesei, a helyiek, a sportolni vágyó evezősök és civil szervezetek fellépése a Római-part szelleme – a GENIUS LOCI – megmentése érdekében. Ahogy a lenti ábra szemlélteti, a döntéshozók és a civilek között kibontakozott konfliktus hatására a Főváros 2019 tavaszára feladta a nyomvonal meghatározására irányuló sikertelen próbálkozásokat.

1. ábra1

Megőrizhető-e még a Római szelleme? – döntések és civil reakciók a Római-parti árvízvédelmi vitában  – forrás: Major, 2020
4/26
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – döntések és civil reakciók a Római-parti árvízvédelmi vitában – forrás: Major, 2020

Elindult a közösségi tervezés

A 2019 októberében megválasztott új fővárosi vezetés – értékelve a Római-partnak a város szerkezetében és életében betöltendő szerepét – első lépésként a Római-part jövőképének elkészítésére széleskörű közösségi tervezési folyamatot kezdeményezett. A 2020 őszén elindított, és a tervek szerint ’21 januárjában körvonalazódó nagyvonalú jövőkép kialakítása részvételi tervezéssel, társadalmi bevonással történik. A létrehozott honlapról a felhasznált kérdőívek, és az érintett csoportok találkozóinak első eredményei is elérhetőek.

A projekt következő lépése során megvalósíthatósági tanulmány készül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről, és kerül összehangolásra a Római-part jövőképével. A Római-part részletes megtervezésére két évet szánnak, ami alatt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének megtervezése, az építészeti szabályozás, a területrendezés kereteinek kidolgozása egymással és a közösségi tervezéssel összehangolva, a társadalom kontrolljával történik majd.

A Római szellemével ellentétes változások

Amíg a közösségi tervezés folyik, a Római-parton az élet nem áll meg. Vannak pozitív elmozdulások, de fontos lenne, hogy ne legyenek a jövőképpel ellentétes változtatások. Ezért rendelte el a kerületi és a fővárosi önkormányzat az építészeti változtatási tilalmat is. Azonban a korábban megszerzett építési engedélyeket felhasználva a kisebb építkezések mellett nagyok is folynak, amelyek nem a jövőkép megvalósulása irányába mutatnak. Álljon itt két példa:

A volt Postás (egykor állami) üdülő romos állapotából most alakul apartman házzá. A korábbi 4 kapus, nagy csónakházat már lebontották. A terven egy, a korábbinál kisebb, de azért jelentős nagyságú csónakház szerepel. Fontos volna, hogy ez valóban a funkciójának megfelelően működjék felépülése után! Sajnos ennek a fenntartható működtetésére a jelenlegi pénzügyi/gazdasági körülmények mellett kicsi az esély. Hiába írja elő az építési szabályzat korábbi csónakház helyén új létesítését, ennek a már felépült üdülőparkok csak formálisan tettek eleget. Egyikben sem működik csónakház, pláne nem közcélú szolgáltatásként.

Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Postás üdülő volt csónaktárolója – kép: Balogh Kálmán
6/26
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Postás üdülő volt csónaktárolója – kép: Balogh Kálmán

A telket a Duna-part, a sétány felől bekerítették. A balesetveszély csökkentése érdekében – a toronyház átépítésének az idejére – indokolt az építési terület elkerítése. Ez a fejlemény azonban egy évtizedek óta megoldatlan általános problémára világít rá:

Az évtizedek alatt kialakult, és a jogi telekhatárokat összhangba kell hozni. Másrészt tisztázandó a magántulajdonú területek közhasználatba adásával, illetve a közterületek bérbe adásával kapcsolatos szerződések és a valóság viszonya is.

A „The Village" üdülőpark (Királyok útja 225.) építése már a befejezéséhez közeledik. Az egész beruházás túlépített hatást kelt. A telken kb. 25-30 blokk épül, melyből a vízparti fronton négy darab fszt + 2 emeletes épület került kialakításra a feltöltésen. A tömbök, és különösen az erkélyeik a sétány közvetlen közelében arra rátelepülő, nyomasztó érzést keltenek. Tanulságos volna kideríteni, miért alakul ki általában ez az érzés az arra járókban: Helytelen az építészeti vagy a településképi szabályozás? Az építkezés mennyire felel meg az építési engedélynek, illetve az engedély a szabályozásnak?

Megőrizhető-e még a Római szelleme? – The Village üdülőpark építése – kép: Balogh Kálmán
12/26
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – The Village üdülőpark építése – kép: Balogh Kálmán

          
A 4 parti épület alagsori helyiségei a sétányra nyíló kapukkal akár csónaktárolásra is alkalmasak lehetnek. Valóban ez lesz a funkciójuk?

A Római-part jövőképével ellentétes hatáson túl a két ingatlan hat a Római-part körüli területekre is: Az ingatlanoknak valószínűleg sok folyamatosan ott élő lakója lesz. Ezzel a Római-part körüli területek már eddig is zsúfolt közlekedési és humán infrastruktúráját tovább terhelik, az ott lakók, érintettek életminőségét rontva.

A területfejlesztés lehetséges eszközei

A most felépülő, még használatba nem vett ingatlanoknak fontos szerepe lehetne a Római-parti Szabadidős Vízisport Centrum infrastruktúrájának létrehozásában, az építési engedélyekben előírt nagy csónakházak közcélú üzemeltetésével.

Ehhez az építési engedélyben foglaltak betartatása nem elég. Az üzleti befektetőket nemcsak motiválni kellene társadalmi felelősségvállalásra, hanem anyagilag is érdekeltté kéne tenni közösségi célú szolgáltatások megvalósítására és üzemeltetésére. A jövőkép, majd a támogatandó funkciók és területfejlesztési irányok megvalósulását településrendezési szerződések, pályázati lehetőségek, adózási, pénzügyi/gazdasági ösztönzők, testre szabott PPP2-t segíthetik.

A sokarcú Római-parton a funkciók kívánt arányai fokozatosan beállíthatók az építészeti, az árvízvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő szabályozás, a sokféle ösztönző körültekintő, összehangolt alkalmazásával, változtatások előtti hatásvizsgálattal.

Területfejlesztés egy kézben, de nyitottan, és megfelelő erőforrásokkal

A Római-part több mint 200 telekingatlanra oszlik, amelyek különböznek a tulajdonos típusa, a telek nagysága, beépítettsége, az építmények minősége, a megvalósított funkciók, szolgáltatások szerint. Az egy-egy jellemző szerint hasonló ingatlanok mozaikosan helyezkednek el; különböző jellemzők különböző mintázatokat adnak. Ez a változatosság a területnek előnyére válhat, de a tervezést, fejlesztést nehezíti. A Design Workshop a Rómaiért, 2019 összefoglaló dokumentuma, a DWSR Műhely Építészfórumban megjelent cikke a Római-part szellemének megőrzéséhez ajánlott hozzáállásról szól.

A részvételi jövőkép meghatározása után a részletes tervezés és a megvalósítás előkészítése, vezetése már sokféle szakterület3 egyenjogú, összehangolt, az érintettek és érdekeltek irányában nyitott együttműködését kívánja.

A tervezés és a fejlesztés feladatai párhuzamosítandók, hiszen a káros mellékhatásokkal is járó változtatási tilalom nem tartható fenn a végletekig. Azonban a folyamatoknak csak egyes szakaszai végezhetők a többitől függetlenül.  A kapcsolódási és visszacsatolási pontokat nagyvonalúan meg kell tervezni, és a szakaszokat, eredményüket a kivitelezés során figyelemmel kísérni, értékelni; beavatkozni, áttervezni a folyamatokat, amikor szükséges. Ehhez tehát a folyamatok egy „kézben" tartására van szükség; olyan elhivatott személyre/csoportra, aki/amely naprakészen, elég részletesen átlátja a problémaköröket, folyamatokat, és a megfelelő jogosultságokkal és erőforrásokkal rendelkezik. Ez a multiprojekt menedzsment igény minőségi ugrást jelent a nagyvonalú jövőkép közösségi meghatározásához képest.

A javasolt folyamatot mutatja be a következő, 2. ábra:

Megőrizhető-e még a Római szelleme? – javasolt tervezési folyamat – forrás: Balogh Kálmán
19/26
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – javasolt tervezési folyamat – forrás: Balogh Kálmán

A folyamatokkal kapcsolatban fontosnak tartjuk a következőket:

A szponzorok/döntéshozók szerepe legyen világos a folyamat során!

A párhuzamosan zajló folyamatok legalább az egyes kiemelt részeredményeknél, így a jelzett eredménytermékeknél legyenek egymással összehangolva!

Az eredménytermékek legyenek mindig társadalmasítva:
– a javasolt változatuk ismertetve, közérthető bevezetőkkel ellátva,
– a dokumentumok elfogadott változatai a visszajelzések egyeztetése után alakuljanak ki.


Az ábra felhasználható a folyamatok megvalósításánál: akkor meg kell majd határozni a konkrét projekteket, a két önkormányzat munkamegosztását, …

Az évekig tartó részletes tervezési, megvalósítási folyamatokkal egyidejűleg a hely szellemével ellentétes változásokat meg kell akadályozni – ezekre a fentiekben két példát ismertettünk. A Római-partban rejlő különleges adottságok megőrzése érdekében a DWSR Műhely tagjai azt remélik, hogy a terület tulajdonosainak/kezelőinek – Óbuda Önkormányzatának, a Fővárosi Önkormányzatnak, a Magyar Államnak, a KDVVÍZIG4-nek, a magántulajdonosoknak – és a társadalom többi érdekelt tagjának, csoportjának lesz bátorsága, ereje, kitartása és együttműködési készsége ezt az utat sikeresen járni!

	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part télen – kép: Balogh Kálmán
20/26
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – a Római-part télen – kép: Balogh Kálmán

	Megőrizhető-e még a Római szelleme? – Kánya Tamás alkotásai
25/26
Megőrizhető-e még a Római szelleme? – Kánya Tamás alkotásai

dr. Balogh Kálmán, dr. Major Veronika

A vízparti alkotások Kánya Tamás munkái.

[1] dr. Major Veronika (2020) Rosszul döntünk? Rosszul kommunikálunk? A Római-parti bizalmi válság – ahol a víz csupán a konfliktus hordozója, (megjelenés alatt a Magyar Hidrológiai Társaság folyóiratában)

2018-as dokumentumok forrása:
A csillaghegyi öblözet árvízvédelme (VTK Innosystem Víz‐, Természet és Környezetvédelmi Kft., 2018.)
A Római-parti hullámtér – jövőkép és megvalósítás (Civil javaslatok, 2018. 07. 24.)

[2] Private-Public Partnership

[3] városfejlesztés/urbanisztika, vízgazdálkodás-árvízvédelem, hidrológia, geotechnika, természet- és környezetvédelem, tájépítészet, közművek, közlekedés, humán infrastruktúra, kultúra, rekreáció, sport, idegenforgalom/vendéglátás, régészet (a római kor megidézése), oktatás (intézmények bevonása), közgazdasági ágak, vagyongazdálkodás, speciális jogágak, kockázatelemzés, multiprojekt menedzsment, részvételi tervezés, …

[4] Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk