Épületek/Irodaépület

Megszépült a „Sasok” egykori székháza – elkészült az Irányi Palota felújítása

1/12

Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint

?>
Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint
?>
Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint
?>
Irányi Palota, Pyxis Nautica
?>
Irányi Palota, Pyxis Nautica
?>
Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint
?>
Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Fotó: Jaksa Bálint
1/12

Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint

Megszépült a „Sasok” egykori székháza – elkészült az Irányi Palota felújítása
Épületek/Irodaépület

Megszépült a „Sasok” egykori székháza – elkészült az Irányi Palota felújítása

2021.05.12. 18:02
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Paár Eszter Szilvia

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Tótszabó Tamás, Kis Ferenc, Lang Adolf, Steinhardt Antal

Vélemények:
1

Irányi Palota

URL:
Pyxis Nautica

Tervezés éve:
2017-2021

Építés éve:
2019-2021

Bruttó szintterület:
3500 m2

Stáblista

Vezető tervező: Tótszabó Tamás, Kis Ferenc

Építész munkatárs: Tóth Dávid, Monori László, Péntek Ágnes, Valastyán Igor

Szakági tervező (szakág, név, cég, elérhetőség):

Statika: Szabó Zoltán (Muszasi Kft)

Tűzvédelem: Agócs Rita, Kovács Ádám, Lublóly Éva

Épületgépészet: Kovács Gábor, Tirpák Tamás, Koren Mátyás (Prémium Épületgépész Kft)

Épületvillamosság: Sándor Dávid (SDesign Electric Kft)

Épületszerkezet: Nagy Károly (Épszerkinfo Kft)

Művészettörténész: Kelecsényi Kristóf

Kivitelező: EBH Invest Zrt, Dobos Ferenc (Favorit Kft)

Műszaki ellenőr: Horváth Péter, Dóra Zoltán, Fodor Krisztián (PHE Project Kft)

Beruházó: Optinvest Zrt.

Dosszié:

MÉD:

Elkészült az Irányi utca 17. számú, korábban hosszú évekig elhagyatottan álló épület felújítása. A kiváló minőségű, ám komoly beavatkozásokat igénylő historizáló bérház átalakításának terveit a Pyxis Nautica jegyzi, az épület elegáns irodaházzá alakult.

A Budapest belvárosában álló palota az úgynevezett Saskörhöz köthető, mely egy az 1848-as szabadságharc emlékét őrző, függetlenségpárti és ellenzéki társaság volt. Nevüket az első székhelyükről, az Arany Sas Fogadóról kapták. A társaság Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése után várospolitikával is élénken foglalkozó csoporttá vált. Új székházra az Arany Sas Fogadó lebontása miatt volt szükség, a Sas és Körház Rt. a telket 1895-ben vásárolta a fűszerkereskedő Gräefl családtól. A zártsoros beépítésben álló, U alaprajzú, eredetileg négyemeletes, historizáló stílusú palota már 1897-ben állt. A terveket a többek között a pécsi Nemzeti Színházat és a kassai színházat jegyző sikeres építészpáros, Steinhardt Antal és Láng Adolf készítette. Az impozáns homlokzatú ház földszintjén kialakítottak egy vendéglőt, a magasföldszinten és az első emeleten a Saskör helyiségei voltak, a felsőbb szintekre pedig bérlakások kerültek. A Saskör termei között volt egy könyvtár, és egy kifejezetten elegáns, nagy belmagasságú bálterem is. A belső udvar lefedése a magasföldszint fölött egy vas- és üvegszerkezettel történt, mely szép természetes világítást adott. Az épület legjellegzetesebb eleme azonban a főhomlokzaton volt látható, az oromzat tetején nagyméretű, fém sasszobor ült, kitárt szárnyakkal. Az épület az 1920-as években esett át az első átalakításokon, ekkor ugyanis a jelentőségéből vesztett, az ingatlant fenntartani tovább nem tudó Saskör eladta azt a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének. Az első lift ekkor került a házba. Az 1930-as években a lakásokat is korszerűsítették. A háború alatt óvóhely került az épületbe, a sas pedig nem meglepő módon eltűnt, sok más budapesti épületdísszel együtt. A házat Budapest ostroma során bombatámadás is érte, a háború után a tulajdonos Ipartestület csak lassan haladt a felújítással. Az épületet 1949-ben államosították – mint a legtöbb hasonló házat – ekkor költözött az épületbe az állami Építőipari Vállalat. Az 1980-as évekig szinte semmilyen felújítás nem történt, a homlokzat tatarozásán, és az 1920-as években épült lift elbontásán kívül, mely helyett 1987-ben egy vasszerkezetes „szörnyliftet" építettek a belső udvarba. Ez szerencsére csak a gangokon keresztül kapcsolódott az épület szintjeihez, az eredeti szerkezetben nem történt változás. Az épület szépen lassan irodaházzá vált, sok cég bérelt benne helyiségeket, majd az 1990-es években egy olasz szállodalánc hotellé szándékozta alakítani, még az átalakítási-bontási munkálatok is megkezdődtek, de a terv végül meghiúsult, az épület egészen a közelmúltig lezárva és használaton kívül állt.

Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint
Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint
2/12
Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint

A beruházó Optinvest Zrt. 2017-ben vásárolta meg az ekkor már helyi védettséget élvező ingatlant, mely szörnyű állapotban volt. Különösen a legizgalmasabb és legdíszesebb tér, a bálterem szenvedett károkat az utóbbi évtizedekben. A beruházó célja első perctől színvonalas, elegáns irodai terek kialakítása volt, a megbízást a Pyxis Nautica kapta, a vezető tervező Tótszabó Tamás lett. Az építész és a beruházó is egyetértettek abban, hogy a dekoratív, történelmi értékkel bíró historizáló terek megmentése fontos feladat a helyreállítás során, a főhomlokzathoz, a bálteremhez, a lépcsőházhoz és az előtérhez nagy tisztelettel nyúltak. A nagyobb átalakításon átesett épületrészekben azonban nem kívántak historizáló, „ál-műemlék" tereket létrehozni, hanem kortárs építészeti nyelvezetet választottak. Az így összeérő új és régi terek találkozásánál pedig – a japán kintsugi elvhez hasonlóan – a különböző korú felületek érintkezési pontját arany színnel jelölték, mely az épület belső tereiben több helyütt is visszaköszön.

Irányi Palota, Pyxis Nautica
3/12
Irányi Palota, Pyxis Nautica

Az épületet az Irányi utca felől nézve nem látunk nagy változást – a homlokzat kiváló állapotán kívül –, mely tudatos döntés eredménye. A ház ugyanis az 5. és a 6. szint kiépítésével két új emeletet kapott, az utca felé eső épületrészére azonban nem történt ráépítés, hogy a főhomlokzat eredeti arányai megmaradjanak, és az továbbra is harmonikusan simuljon a történelmi, világörökség részét képező városképbe. Szintén a történelmi környezet miatt, a hatóságokkal egyetértésben döntöttek az épület nyeregtetővel történő lefedése és a natúr téglacserép mellett. (A környező, historizáló épületek is mind ilyennel rendelkeznek, városképi szempontból ez volt a legjobb döntés.) A felújításnak fontos része volt a különböző korú, minőségű és állagú toldások eltávolítása is, melynek köszönhetően a palota visszakapta racionális térszerkezetét. A legnagyobb volumenű munka azonban mégis a „monstrum" lift eltávolítása és az új felvonó kialakítása volt. Mivel a felvonó leglogikusabb, az épület használhatósága szempontjából legszervesebb helye a bejárat közelében van, az új liftet hatalmas munkával a 120 éves épületszerkezetbe beillesztve építették ki, a monolit vasbeton liftaknát hat szinten keresztül „beharapva" az épületbe. Dekoratív megoldás az udvart a magasföldszint fölött lefedő járható üvegfödém, mely az épület eredeti vasszerkezetes megoldására utal, és a természetes bevilágítást támogatják a körfolyosók új üvegkorlátjai is. A belső tér legizgalmasabb pontja természetesen továbbra is a bálterem, melynek helyreállítása igazán ízléses lett. A stukkókkal díszített termet az idők során többször átmázolták, a legutóbbi aranyozás túlzó volt. Az építész így visszafogottabb díszítés alkalmazása mellett döntött: a falak hófehérek maradtak, a stukkóknak pedig csak egy részére került aranyozás. A falakat díszítő pisztácia színű borítás igazán harmonizál az arany csillogásával. Az elegánsan felújított historizáló terek díszítettségét és a néhol látni engedett poroszsüveg boltozatok régiességét jól kiegészíti a modern épületrészek visszafogottsága és az udvar felé forduló homlokzatok egyszerű, rusztikus vakolata. Csak úgy, mint a kintsugi hagyományban, az Irányi Palotában is összhangban van a régi és az új.

Vélemények (1)
Urmanczy
2021.09.20.
12:32

A modern kortárs olyan messze van az eredeti míves épülettől, mint Makó Jeruzsálemtől. Ismét egy műemlékrombolás szemtanúi lehettünk!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk