Megtisztulás

Elkészült az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palota rekonstrukciójának első üteme. A kivételes értékű homlokzati bronzdíszeket történetük során először restaurálták.

Ízelítő a 2009. évi Mustra anyagából. Az elmúlt év legjelentősebb műemléki felújításait bemutató kiállítás 2010. február 20-ig megtekinthető a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székházában (Budapest, I., Táncsics Mihály utca 1.).

Az Andrássy út bevezető szakaszának legismertebb és leglátogatottabb épülete a Saxlehner-palota, a tulajdonos első emeleti lakásában jelenleg még működő Postatörténeti Múzeummal. Szerencsés volt az épület, mert homlokzatait, belső tereit többször is szakértő kezek restaurálták, de ez ez a figyelem a kivételes értékű homlokzati bronzdíszeket eddig elkerülte. Új tulajdonosa úgy döntött, hogy felújítja a homlokzatokat, aminek első ütemeként 2009-ben az Andrássy úti szakasz készült el.
A restaurátori kutatást és a próbatisztításokat követően az a döntés született, hogy a figurális szoborpárokat, füzéreket, maszkokat a helyükön restaurálják a mesterek.

 

 

Osgyányi Vilmos kőrestaurátor filozófiája a következő volt: „Alapelveink megegyeznek az Andrássy út 52. helyreállításánál elfogadott gyakorlattal, konzervátori szemlélettel minimális kiegészítéseket alkalmaztunk. A zömmel puhamészkőből alkotott kőhomlokzat tisztítása után megjelenő szürkecementes, jó megtartású kiegészítéseket a környezet kőszínéhez patinátuk. Minden párkány bádogozása megtörtént, minden funkcionáló védőrész kiegészítésre került. A főpárkány alatt három konzolt és az első emelet oszlopainak fejezetét, lábazatát kiegészíttette a megrendelő. Az erkélyeknél csak egy életveszély-elhárítás történt, a tervek szerint a jövő évben történik meg a konzolokba rejtett korrodált L-tartók kicserélése. A kváderfelületeken lényegében csak kiegészítés nélküli fugatömítés történt. A restaurátori tervezés során a javaslatban a kopott, töredezett lábazat részbeni cseréje, vagy megtartás esetén pusztán tisztítás és konzerválás szerepelt, de a megrendelő kérésére felületi átdolgozás, átfaragás, műgyantás kiegészítés készült. A kőhomlokzat nincs átpatinázva, a kőfelületeket a megfelelő szilárdító és hidrofóbizáló anyagok védik."

 

 

A fémrestaurálásnál az általánosan alkalmazott technológia a következő volt: „A megtisztított felületeken minél több eredeti egészséges patina megőrzése volt a cél, lehetőség szerint az antik zöldes megjelenést részben meghagyva. A hiányok pótlásainál az öntvény- és lemezhiányoknál összetételben lehetőség szerint hasonló anyagokat kell alkalmazni. Az archaikus zöldes patinaréteg kialakítása vagy kiegészítése a felületen a bázikus rézszulfátokhoz hasonló anyag-összetételű réteggel történik az egységes megjelenés érdekében."

 

 

Reméljük, hamarosan sor kerülhet a Paulay Ede utcai vakolatarchitektúra hasonló filozófiával történő megújítására is.

Kis háztörténet

Az épületet Saxlehner András, a sasadi hévízforrások tulajdonosa, a Hunyadi János keserűvíz forgalmazója Czigler Győző tervei alapján építtette 1884-86 között. A két utcára néző háromemeletes palotabérház tágas belső udvara, elegáns főlépcsőháza, belső tereinek szellemes alaprajzi kialakítása, a homlokzatok részletgazdagsága, a kapualj, lépcsőház díszítőfestése a mértéktartó reprezentáció dokumentumai.

Az építésben a kor legjelesebb mesterei működtek közre: a belső terek falképeit Lotz Károly festette, az Andrássy úti homlokzaton Pucher József építőmester, Seenger és Weisinger kőfaragómesterek, Jungfer Gyula műlakatos, Thék Endre műasztalos dolgozott, a homlokzati bronzszobrokat Szécsi (Sefcsik) Antal mintázta, az antikizáló szoborfejeket, a füzéreket Szandház Károly és Szabó Antal készítette. A bronz-öntés, mint annyi más szobornál is, a budapesti Schlick Rt. gyárában történt.

forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Mustra 2009

tulajdonos, építtető: A3 Express Iroda
építész tervezők: Stúdió „R" Tervező Kft.
Incze Márta építészmérnök
kőrestaurátor: Osgyányi Vilmos
fémrestaurátor: Top Craft Kft.
Szabó Kálmán ötvösmester, Séd Gábor restaurátor
kivitelező: Reneszánsz Zrt.
műemléki felügyelő: Tahi-Tóth Ilona
szöveg: Tahi-Tóth Ilona
fotók: Tahi-Tóth Ilona és Séd Gábor