Nézőpontok/Tanulmány

Mi lesz veled, zsidónegyed?

1/3

A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.

?>
A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.
?>
Íme az új, aktuaizált kiadás.
?>
Legát Tibor, a Magyar Narancs újságírója moderálta az estet.
1/3

A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.

Mi lesz veled, zsidónegyed?
Nézőpontok/Tanulmány

Mi lesz veled, zsidónegyed?

2019.02.07. 12:08

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Ami látható és ami láthatatlan címmel mutatták be tegnap a Fugában az Erzsébetváros zsidó örökségét feldolgozó kötet legújabb kiadását. A tét nem kevesebb, mint a fővárosi zsidónegyed jövője, értékeinek megmetése. 

Közel húsz éve annak, hogy az Óvás Egyesület harcba szált a régi pesti zsidónegyed védelme érdekében. Egyik vezetője, Peczel Anna építész már ezt megelőzően, a ’90-es években végzett kutatásaiban kongatta a vészharangot elsőként: befektetői érdekek gyülekeztek a régi pesti zsidónegyed magja, a Dob és a Király utca elbontásának szándéka köré. Közel egyidőben indult el a pesti Belső-Erzsébetváros, a mára Budapest bulinegyedévé vált hajdani zsidónegyed urbanisztikai szövetének fölszaggatása azzal, amikor az akkor még intakt kerületrész értékeit az UNESCO védett, védendő területté nyilvánította.


A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.
1/3
A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.

 

Az Óvás akkor is, azóta is következetesen dolgozik a környék védelme érdekében. Tizenöt év alatt mintegy húsz épület elbontását akadályozták meg. Tegnap este a Fugában az egyesület és a köré felsorakozó közösség látványos eredményét mutatták be, a 2013-ban megjelent Ami látható és ami láthatatlan című, Erzsébetváros zsidó örökségét feldolgozó kötet mostani, aktualizált kiadását. Az eseményen részt vettek a szerzők, valamint Legát Tibor újságíró, aki a könyvbemutatót moderálta.

A párizsi, franciaországi urbanisztikai tapasztalatokkal is rendelkező Perczel Anna fölidézte a kezdeti időszakot, amikor a két évig tartó, s a negyed zsidó örökségét első ízben feltáró kutatásait Soros-ösztöndíj biztosította. Ez a munka, az így keletkezett értékleltár képezte a később létrejövő Óvás Egyesület működésének alapját.


A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.
1/3
A befeketetők a zsidó negyed körül már a 90-es években jelentkezek.


 

A kötet egyik szerzője, Szegő Dóra riasztó adatokkal támasztotta alá a kerület átrendeződésének veszteségekkel járó folyamatát: a könyv első megjelenésének eltelt öt éve alatt az egykor még itt működő hagyományos iparosok javarészt felszámolták tevékenységüket, üzleteik beszártak. A hajdani zsidónegyed nemcsak mint mára durván megsérült építészeti-urbanisztikai egység jelenik meg a kötetben, de egykor volt életformák helyszíneként is. Konrád Miklós történész tanulmányában a valamikor itt élt, feltörekvő kispénzű zsidóság életformáját rekonstruálta. Ehhez csatlakozott Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója is. Ő elsősorban a zsidó hitélet köré szerveződő életforma jellegzetességeiből emelt ki színes példákat.

Ma a hajdani zsidónegyed Budapest bulinegyede. Mind a város, mind az ország turisztikai iparának hadműveleti területe. Temérdek pénz termelődik itt, a Ladányi János szociológus által felemlített elvándorló lakosság helyét mindikább az üzleti célú fejlesztések veszik át. Félő, hogy a főváros belső területeinek talán legizgalmasabb, sűrű vidéke előbb-utóbb a túlturistásodás áldozatául esik és már nemlétező városlakók nemlétező életét hamis módon felidéző témaparkká züllik. 

ÉF

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk