Nézőpontok/Vélemény
Milánó - tárgyilagosan
2015.06.09. 13:40
Az alábbiakban Ertsey Attila állításokat tesz, melyekről lehet beszélgetni, vitatkozni június 10-én szerdán 18.30-kor, a FUGÁ-ban.
A magyar pavilon - egy elmulasztott lehetőség
Hogy helyes ítéletet alkothassunk, a káoszban rendet kell teremteni, ketté kell választani az esztétikai-építészeti és a jogi-szakmai kérdéseket. Evégett megnézzük
1. a tervezés eredeti koncepcióját és a megvalósult művet;
2. a történet dramaturgiáját, ami a végkifejlethez vezetett.
A mai napig hiányzik a tanulságok tárgyilagos megvonása, mely tisztázza, mi történt, ki miben felelős, milyen megoldandó problémákat hozott felszínre ez az ügy, és kiket ért sérelem. Ennek híján megkíséreljük mi megtenni ezt.
1. Nézzük a koncepciót:
Az Expo jelszava: Feeding the Planet - Energy for Life
Tisztázzuk: az Expo nem építészeti kiállítás. A pavilonok többsége nem épület, hanem illusztráció, díszlet. Az építészeti megközelítés egy aspektus – adott esetben jogosult aspektus - a sok közül. Ezzel a körülménnyel bírálóink nem voltak képesek szembenézni. A megvalósult pavilonok segítséget nyújtanak ebben.
Az Alakor koncepciója többrétegű:
- egy mitikus díszlet, mely a történelemelőtti időket összeköti a történelem utáni időkkel, benne és rajta piactér, oázis, ahol a földi javakat kóstolva a test-lélek-szellem ebbe az időösszefüggésbe helyezkedik. A pavilon belső tartalma e koncepciót illusztrálja és szolgálja.
- egy filozofikus kert, gondosan válogatott növényekkel a Kárpát-medencéből,
- a kettőt átszövő víz, az élet éltető eleme.
A megvalósult pavilonból sajnálatos módon mindhárom elem hiányzik.
A pályázati terv ismertetése megtalálható az Építészfórumon. Szerda este a megvalósítandó tervet mutatjuk meg, egy évvel korábbi állapotában, és azt, ami lett belőle.
Fontosnak tartjuk kiemelni a következőket:
A MÉK-MÉSZ közös nyilatkozat 8. pontja („Döbbenten hallottuk a hírt, hogy a második díjas tervet kívánják megvalósítani, amit szakmai szervezeteink (MÉK, MÉSZ) képviselői sem a zsűrizés folyamán, sem a zsűrizés befejezése utáni, úgynevezett program előkészítésben nem támogattak.") szakmai gőggel nyilatkozik, úgy, hogy nem vesz tudomást sem a fenti tényekről, sem arról, hogy egy II. díjas tervről van szó, továbbá hogy a zsűri nem építész tagjai nagyra értékelték a kerttervet, valamint a szavazati joggal nem rendelkező olasz zsűror az Alakort tartotta adekvátnak az Expo üzenetével és azt támogatta.
2. Nézzük a történetet:
- A dramaturgiából villantok fel néhány állítást és kérdést.
- a megvalósításért felelős állami szereplők alkalmatlanok voltak a feladatra (egy csúfos bukás csak hajszálon múlt, hogy nem következett be) hiányzott a tárgyilagos állásfoglalás, a hisztérikus hangulat eluralkodott. A megvádolt tervezők nem követtek el szakmaetikai vétséget (lásd BÉK EFB III – 22 – 15/2014 (11.25.) sz. határozat), ami azóta sem nyilvános.
Kijelenthető: az építészek kiszolgáltatottsága teljes:
- a megbízóval szemben
- a szerződés jogi feltételeit tekintve
- szerzői jogi szempontból
- anyagilag: összegszerűen, fizetési feltételek és határidők tekintetében
- tartalmilag: nem világosak a feltételek, kompetenciák, a koncepció változtatásának tartalmi és egyéb feltételei
- a Kamarával szemben: a Kamara (MÉK, BÉK) szereptévesztésben van, esztétikai kérdéseket kever jogiakkal, nem védi meg, sőt támadja tagjait; a Szövetséggel szemben: a Szövetség nem véd meg, sőt támad.
A szakmai szervezeteink súlytalanok, véleményüket nem veszik figyelembe. A politikai hatalom realitásával nem számolva vagy szervilisen, vagy hisztérikusan reagálnak.
A média önálló hatalmi ág. Alakítja és befolyásolja a véleményeket. A dramaturgia alakításában döntő szerepe van az Építészfórumnak. Sorról-sorra végigolvastam az Építészfórumban megjelent írásokat, hogy tárgyilagos képet kapjak. Erős gyomor és idegrendszer kellett hozzá. A megnyilvánulások közül a fontosabbak lényegét rögzítem:
„Példátlan egységbe tömörült a szakma"
Újságírói túlzás. Én nem így fogalmaznék. Példátlan, színvonaltalan, kaotikus hisztéria támadt, melyet az Építészfórum – bulvármédiumként viselkedve generált, moderálás nélkül. A másik szakmai médium – a Metszet – lemaradt a botrány hasznáról, bár pénzt kínált válaszlevelem közlésének jogáért. Jellemző.
Valós, nyílt, esztétikai vitára nem került sor.
A leírt jelzők önmagukért beszélnek: „giccs"; „semmilyen szempontból nem felel meg egy épület kritériumainak"; „suksükölő tahóság, szittya szájenszfiksön", stb.
Korábban azt hittem, az építészek kiemelkednek az átlagpolgárok tömegéből, a művészet és a technika polaritása között képesek a józan mérlegelésre, és ezáltal védve vannak a politikai hisztériák viharaitól.
Nem először csalódtam magunkban. A dramaturgia ugyanaz. Rágalmak, esztétikai és jogi vitaelemek zavaros vegyüléke, mint egy tornádó, tarolta le a terepet, elfedve valós kérdéseket, amit ez a kínos és szomorú ügy felszínre hozott. De sose késő.
Amiről nem volt szó:
- az építészeti elitizmus és a lesajnált közízlés közti szakadék (a Nemzeti Színház története óta ez a probléma a szőnyeg alá lett söpörve)
- az intellektualizmus és az imaginatív gondolkodás közti harc
- az Alakor, mint egy imagináció és a Malom, mint egy koncept konfliktusa.
- az alapvita ehelyett arról szólt, hogy az Alakor ronda, és a Malom szép. Mi a szép? Mi a giccs? Mi az építész-elit formai kánonja? Mi a szépség, mi a művészet feladata? Narratívák vannak, vagy abszolút szépség? Megválaszolandó kérdések.
- Szegő György elfelejtette korábbi érdeklődését a fenti kérdés iránt, és igazodott. Vajon miért? Amit megtehetett volna az építészeti szalon keretein belül, az a két modell szerepeltetése, és nyílt vita. Ha építészetről lenne szó. De nem arról volt szó.
- Ekler Dezső is aláír, mintha elfelejtette volna „Az építészeti nagyítás" c. tanulmányát.
A probléma toleráns és nyitott vitája helyett az építészeti elit vélemény- és stílusmonopóliumának deklarálása történt. A jelenség – sok más mellett - a bolsevizmus bomlástermékei közé tartozik, Magyarországon, 25 évvel a rendszerváltozás után.
Személyes tapasztalatok, szemtől szembe: „Attila, ez nem rólad szól"; „együttérzés"; mosolygós kézfogások, kevés őszinte szó, szerepjátékok, jellemtelenségek. Csak falkában támadunk?
Nézzük sorban a hozzászólásokat, nyilatkozatokat.
BÉK Elnökség közleménye: http://epiteszforum.hu/a-bek-elnokseg-kozlemenye-a-milanoi-expo-magyar-pavilonja-kapcsan prejudikál vizsgálat nélkül, ezzel lejáratja az Alakor szerzőit. Vitatja a zsűri döntését, ez etikátlan. Önellent-mondások: nem építészeti pályázatról van szó; megígéri, hogy folyamatosan tájékoztat, de ezt nem teszi meg, az EFB korrekt eljárásának végeredményét, határozatát nem közli.
Janesch: korrekt írás. Kevesen értékelték.
Kőszeghy: két korrekt írás, komment: nulla. A hisztéria kapós, a gondolatok, a megfontolt vita nem. Például a Múzeum-negyedről általa leírtak ma is aktuálisak.
Tardos Tibor: korrekt. Kevés visszhang. R.I.P., kedves Tibi. Te beszélőviszonyban voltál és maradtál is velem a pavilon-ügy, és véleménykülönbségeink ellenére. Nagyon hiányzik ez a viselkedés ma.
Kulcsár Attila: korrekt írás.
Mónus János: mellébeszélés, nem részletezem, megválaszoltam.
Kalmár László írása Sárkány Sándorhoz: prejudikál. Kalmár bizonyos kommentjeire nem térek ki, azok a bíróságra tartoznak.
Mesteriskola: az intolerancia kontinuitása.
Ami fáj: Dévényi Tamás, Golda János, Bártfai-Szabó Gábor aláírásai.
KÉK: az elitizmus védelmében.
Saját írásom: ma is minden szavát vállalom.
DDÉK: az elitizmus védelmében. Ami fáj: Dévényi Sándor aláírása.
Zöldi Anna és az Építészfórum: a moderálás hiánya bulvármédiummá tette az ÉF-et, ami a karaktergyilkosságig ment.
Közép Tanszék, a nyilatkozatnak két kiemelendő részletét említem: az elitizmus védelme, intolerancia, legiccsezés, ad 2. érdemi megjegyzés: rendszerkritika, a társadalmi párbeszéd hiánya – ha ez önkritikus is lenne, megállná a helyét.
BME Építész Szakkollégium: az első tárgyilagos hang! Kifogások: a MÉK kritikája, a pályázók kritikája, Ertsey A. kritikája, fontos kijelentés: az ügy „nem esztétikai probléma".
Ezekkel az érvekkel lehet vitatkozni. Mégsem teszi senki. Ha más nem, az Építészfórum?
Győri építészképzés: elfogult, nem tárgyilagos állásfoglalás, elitizmus, intolerancia. Ami fáj: Tutervai Mátyás, Ekler Dezső, Fodróczy József aláírása.
MÉSZ-MÉK közös nyilatkozat:
- hogyan lehet a saját döntéstől elhatárolódni, és az ötletpályázat kiírójának jogát elvitatni?
- Pécsi MÉSZ-csoport: elfogult, a Malom tervét azonos szintre emeli Foster, Libeskind munkáival. Árnyaltabb elemzést hiányolok.
Ennyit az ÉF-ben megjelent írásokról. De a sornak nincs vége. 2015. április, a tervezők elhatárolódása: félelmeink beigazolódtak. Koncepciónk eltűnt, maradt a koncepciótlanság és dilettáns ötletelés. Jogos vélemények a sajtóban: Nem giccs, hanem egy érthetetlen valami.
Konzekvenciák:
- Nem szégyellem magam. Szégyelljék magukat az aláírók és gyalázkodók.
- Alapjaiban újragondolandó kérdések:
- egy szabad szellemi élet feltételei, tolerancia, elitizmus
- a tervpályázati szabályok, a közvetlen megbízás kérdése
- a szerzői jogi kérdések
- kamarai szerződésminták kötelezővé tétele
- rendszerkritika – a MÉK-MÉSZ szerepe, lojalitása és mozgástere
A kamara jogi státusának rendezése nélkül minden javulásba vetett vágy önáltatás.
Barátaim, ellenségeim, gyertek, beszélgessünk!
Ertsey Attila
14:04
Kedves rácsostartó!
Mindez igaz, csakhogy:
Legtöbbször mikor állami, vagy pláne "államközeli" (pályázatíró) jellegű megbízóval akadt dolgunk, megkínáltak ilyen teljes kiszolgáltatottságot jelentő szerződéssel, és nem azzal a szöveggel, hogy akkor tárgyaljunk erről! Gyakorlatilag ukázként írták le többször is pl., hogy mindenféle szerzői jogról le kell mondanunk, ha kell a munka (és nem voltak kíváncsiak azon alkotmányossági kifogásra, miszerint személyiséghez való jogról nem is lehet lemondani). Általában nem is vállaltuk. Ennek következtében viszont nem tervezünk semekkora középületet sem, hanem mondjuk családi ház bővítést.
A magyar építészcsapda tehát ez: ha a korpa közé keveredsz megesznek a disznók. Ha viszont nem keveredsz, akkor éhkoppon maradsz. Ez ellen viszont csak összefogva, tudatosan lehetne föllépni, az egyedi távolmaradás és tiszta kéz kevés!
17:32
@Ábel: Aki meg disznók közé keveredik, annak korpát kell enni.
17:58
@Ábel: Kedves Ábel,
Ha 100 iroda nem vállalja, akkor a 101-ik fogja. Általában nyílván mindig a tehetségtelenebb...Az építész társadalom soha nem fogott össze itthon, sajnos a többség primitívebb annál...
Kicsibe levezetve: bármilyen szakmai konferencia vagy továbbképzés van, mindig az első a vájúhoz tolongás ebédidőben, meg a végigpofázása, ellógása, tisztelet a kivételnek...
Szóval aki késsel, villával nem tud enni, ne menjen étterembe....A Kamaráknak és az Egyetemeknek nagyon gyenge a szelekciója.....és ez kihat az egészre..sajnos
Az említett beruházások kapcsán pedig nyílvánvaló, hogy olyanok a döntéshozók, akiknek semmi fogalmuk a szakmáról, kezelni kell tudni őket...
09:20
@Ábel: Két megjegyzés:
A szerzői jogról nem lehet lemondani! (Ezt a szerzői jogról szóló törvény egyéártelműen rögzíti.)
Amiről az EU-s finanszírozási projekteknél le kell mondani (ezt Lázár Jancsi találta ki, és építette be az eljárási kézkönyvbe, mert sem neki sem a mindenkori csaptanának a szakmai tudása konvergál a zéróhoz), az a továbbtervezés joga.
Ezt azt jelenti, hogy a kiviteli terv elkészítésére való jogot nem lehet kikötni.
Az viszont nem tartozik más lapra, hogy
már maga a közbeszerzési tövény is lehetővé teszi a tervezőnek azt, hogy a kiviteli tervezésre kiírt közbeszerzési pályázaton elinduljon,
azok a tervezők, akik elvállajaák a kiviteli tervezést, leszarják a MÉK etikai előírásait (a legtöbb esetben meg sem keresik az engedélyezési terv tervezőjét, hogy felügyelete kérjenek a kiviteli tervkészítéshez) és akár teljesen negligálhatják az engedályezési tervben foglaltakat,
mindezt és még sok mást teljesen elnéz a MÉK és etikai bizottsága (mert például, hogyan lehet amegmondó építésznek szerződést kötni a miniszterelnöki hivatal átköltöztetésée, amikor a vári építési szabályzat egyértelműen rögzíti, hogy új épületet - amelyre itt sor fog kerülni) csak nyilvános építészeti tervplyázat alapján lehet elhelyezni,
amikor a döntéshozók azzl hágnak át minden szabályt és jó érzést, hogy egyes feladatokat a közbeszerzésen "tervezéssel egyűtt" hírdetik meg, így a "nyertes" (azt nem merem állítani, hogy minden esetben az előre kiválasztott csókos) kivitelezőre bizzák a tervezést és ekker már szabdon lehet garázdákodni.
Ryhe
Ui. a gyakorlatban szinte naponta találkozom jogosulatlan tervezéssel, az eredeti tervő meg nem keresésével, és a legynagyobb sajnálatomra csapnivaló tervekkel, hogy a időm nagy részét akár a tervezők feljelentésével tölthetném el.
És a legyszomorúbb az egészben, hogy sem a MÉK, sem az MMK a legfőbb feladtának nem azt tekinti, hogy megtanítsa a tervezőit tervezni, hanem minden erővel erőltetik a HOAI rendszer beveztését - abban az álomba hitegetve magukat hogy ezzel több pénz jut a tervezőnek -, holott németoszágban a HOAI rendszer nem a légüres térben működik, és természetesen, erről hallgatnak, mint sz... a gazban.
Mert ha lenne vér a pucájukba kijelentenék, hogy addig egyetlen tervező sem vállahatja el - és ha elvállaja, kirugrák őket a kamarából, mint a macskát szarni - az EU-s finanszírozású projet megtervezését, amig Lázár János nem vonja vissza a EU-s eljárási szabályában lefektetett előkészítési (és ezáltal a tervező), a megvalósításnál a műszaki ellenőri díjakra vanatkozó maximális kötségekre vonatkozó megállapításait. (És ezzel még nem is lépnének át az árnyékukon, vagyis megmaradhatnának a köztestület státuszában és nem szaszervezetet játsznának, amit nagyon is szeretnének, pedig nem ez a feladatuk!)
Volt egy kormányrendelet, amelynek határideje május 31. volt, amelyben az EU-s finanszírozásu projektekkel összefüggésben kaptak a miniszterek házi feladatot. Mind az előkészítéséről, mind a készülű anyagról síri a csend. Kiváncsi vagyok arra, hogy a sok hozzáértő (és leginkákbb a feladatot celebráló csúcsértelmiségi jogász csapat) felyen fércművet tud letenni az asztalra.
09:25
@Hartmann György Sándor: ötös a hozzászólás.
Ha egy öt forintost leejtek, szinte bztos, hogy jogászra esik, ha nem, akkor építészre :-)
10:07
@Hartmann György Sándor: Reméltem, hogy előbb-utóbb csak előbukkan a korábban ugyanitt lesöpört érdekképviseleti, érdekérvényesítési téma.
A MÉK is, a MMK is figyelmen kívül hagyható, kikerülhető, quazi-intézmény, azaz maga a semmi lesz mindaddig, amíg az érdekvédelem nem kerül a kamarai főtémák közé.
A kamara=céh!
Félre viszi a dalt a szakszervezetekre mutogatás, amikor az életben maradás a tét. Most élvezhetjük ennek a nézetnek a súlyos következményeit. Meddig?
08:07
"Kijelenthető: az építészek kiszolgáltatottsága teljes:
a megbízóval szembena szerződés jogi feltételeit tekintveszerzői jogi szempontbólanyagilag: összegszerűen, fizetési feltételek és határidők tekintetébentartalmilag: nem világosak a feltételek, kompetenciák, a koncepció változtatásának tartalmi és egyéb feltételeia Kamarával szemben: a Kamara (MÉK, BÉK) szereptévesztésben van, esztétikai kérdéseket kever jogiakkal, nem védi meg, sőt támadja tagjait; a Szövetséggel szemben: a Szövetség nem véd meg, sőt támad. "1. Milyen kiszolgáltatottságról beszélünk? A legtöbb építész kommunikációra képtelen, magyarán szólva nem tudja az építészeti értékek kialakítása kapcsán úgy érvelni, hogy az a megbízót olyan mezsgyére terelje, ami szakmailag vállalható és a megbízónak is kielégíti az igényeit.
2. Mindenki maga dönti el, hogy szerződést aláír vagy sem. Senkit nem köteleznek semmire. Ja nem akarja elveszíteni a munkát.....Mindenki magát menedzseli...
3. Úgy kell szerződni, hogy a jogai védve legyenek...
4. Mindeni egymás alá vállal ész nélkül, utánna pedig a fele ennyi, kétszer annyi :-) A magyar építész társadalom nagy része ilyen...
5. Tartalmilag és a koncepciót illeőten megint csak a helyes kommunikáció és szervezőkészség teljes hiánya vezet a káoszhoz. 2015-ben az építésznek nem csak építésznek, hanem menedzsernek, jogásznak, közgazdásznak is kell kicsit lennie.
6. A Kamarákba nem kötelező belépni, sem pedig a szakmát gyakorolni....Majd ha az építészek is összetartanak, mint nyugat európában, majd akkor lehet beszélni érdekképviseletről, de míg a balkáni mentalitás tapasztalható, miről is beszélgetünk?
Összegezve: akinek nincs munkája, annak nyílván megvan az oka, hogy miért...mert valamit nem jól csinál. Szóval nem itt kellene elsírni a bánatot, hanem saját buksiban lejátszani ezeket....
Ettől függetlenül igaza van valahol az Attilának, DE hogy itt semmi nem fog változni, mert ilyen a jóNÉP...az építész társadalom...túl sok diplomát adtak ki az elmúlt 20 évben....
19:15
Van egy mondás, ki elmegy kurvának, az ne sírjon, ha dugják. Az ideológia és körítés pedig szánalmas baromság, az egész szégyen.
16:13
Egyébként alighanem az expo témája olyan, hogy ilyen sajnálatos módon buta hazugságokért kiált. Ugyan nem követtem pontról pontra a milánói történéseket, de a többi nemzet pavilonjára is simán ráaggatható a "hazug", "erőltetett" vagy "bárgyú" jelző. Nézzünk magunkba, és lássuk be:1. a föld lakosságának élemezése rövid és hosszú távon is erősen megoldatlan probléma,2. a nagyipari mezőgazdsaág mindent tönkretesz, mégis szeretnünk kell, mert nélküle éhen halnánk,3. aki két kezével képes önellátóan ellátni önmagát és családját, az önmaga a földkerekség nyolcadik csodája.
És akkor ezek után lehet siránkozni provanszért, aral tóért és biodiverzitásért, meg mindenféle fura dolgokat tervezni az expóra, az egész mégis valami furcsán kisiklott és alapjaiban hazug dolog lesz, mint szegény English Man in Brazil Sting akciózásai az esőerdőért: az ő hazájában ugyanis pontosan kétszáz éve irtottak ki és égettek el minden fellelhető fát.
17:34
@nagylaszlo71: Bingo :-). Nézzék meg akár a miénknél szerencsésebben összeheftelt milánói pavilonokat: egy őserdőnyi fa épült beléjük a maga fenntarthatóságot sugalló, hol keresztbe, hol átlapolásosan letisztult módján :-(((((
12:12
@Pákozdi Imre: Részben egyetértek. Maga az Expo helyenként érdekes, építészként szájba ad pár ínyencfalatot, de összességében inkább fárasztó és álszent intézmény. Más kérdés, hogy a beépített famennyiség teljesen elhanyagolható ahhoz képest, amit az egész előkészítése, a szállítmányozás, a hulladéktermelés stb. jelent. A fa, mint építőanyag még mindig az egyik legjobb alternatíva, szinte minden építőanyag előállításához több fa kell, mint amennyit beépítve használna az ember. Ilyen értelemben nekem a legtisztább az lett volna, ha döngölünk földből valami frappánsan egyszerűt az Expo helyszínén: áll pár hónapig, aztán elmossa az eső. De persze ez mostmár nem pályázati ötletelés... :) A mi pavilonunk akácfából lett, mondta is a kommunikációért felelős hölgy, hogy ennek ugye üzenete is van. Kicsit zavart keltett bennem, hogy most akkor azt üzenjük vele, hogy "az akác tájidegen invaziv faj, ezért kivágtuk és beépítettük ide" vagy pont hogy "az akác jó dolog meg hungarikum is, és milyen remek pavilont lehet építeni belőle"...? Szemérmesen nem kérdeztem rá. Hiba volt, mert azóta is érdekel, de talán ma ez is kiderül. :)
07:41
@Mizsei Anett: Kiderült :-? Egyáltalán, kiderült valami tegnap este? Sajnálom, de vidéken vagyok, nem tudtam részt venni.
15:54
Tisztelt Ertsey Attila,
az én állításaim:
A. Az "Alakor" megidézett éf-es bemutatása tartalmazza mindazt, amitől egy épület, illetve annak terve rossz lehet: ideológiailag rögzített mondanivaló kisiskolás szintű, ötlettelen megvalósítására tett kísérlet.
B. Az ún. "Malom" is egy rém értelmetlen és buta, szájbarágós, ellenszenves, ráadásul alapjaiban hazug (szivattyúval nyomjuk fel az éltető vizet, hogy az lefelé zúdulva meghajtsa a lapátkerekeket - hahahahaha) ötlet volt. (Egyébként egyik terv sem volt elfogadásra méltó színvonalú, ez is tény.)
C. A megvalósult valami egy értelmezhetetlen bárgyúság lett.
De higgyen nekem, pusztán azért, mert B és C igaz, még nem következik, hogy A hazugság lenne ;-)