/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Közélet, hírek

A BÉK Elnökség közleménye a milánói EXPO magyar pavilonja kapcsán

1/1

?>
1/1

A BÉK Elnökség közleménye a milánói EXPO magyar pavilonja kapcsán
Közélet, hírek

A BÉK Elnökség közleménye a milánói EXPO magyar pavilonja kapcsán

2014.08.11. 09:58

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Getto Tamás, Hutter Ákos, Ertsey Attila

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
31

Dosszié:

A Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyelete 2014. május 27-i BÉK területi küldöttgyűlésen elhangzottak alapján átfogó eljárást kezdeményezett a pályázat, illetve a későbbi tervezések ügyében. A BÉK Elnöksége a tagságot folyamatosan tájékoztatta az eljárás menetéről.

A Budapesti Építész Kamara Elnöksége, a Szakmafelügyelet vizsgálata és beszámolója alapján A MILÁNÓI EXPO 2015 PAVILON PÁLYÁZATRÓL ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉSÉRŐL az alábbi közleményt teszi közzé:

A szakmafelügyeleti eljárás során tartott személyes meghallgatásokra alapozva az alábbiak szerint összegezhető a testület álláspontja.

Megállapítások

A magyar pavilon tervezésével kapcsolatban Szőcs Géza a Milánói Világkiállítás magyar részvételéért felelős kormánybiztosa irányításával kiírt pályázat nem tekinthető építészeti tervpályázatnak. A látvány-ötlet pályázaton bárki, tehát nem építész is indulhatott, alkalmassági kritérium a pályázókkal szemben nem volt.

A pályázat eredetileg csak a www.kormany.hu portálon volt meghirdetve. A zsűriben több építész neve szerepelt, de a szakmai szervezetek (MÉK, MÉSZ, MMA) csak utólag, a pályázati határidő előtt egy hónappal kapcsolódtak be a zsűri munkájába. Tekintve, hogy ekkor már egyes pályaművek beérkeztek, a pályázati kiírás szövegét módosítani nem lehetett.

A kiíró eredeti elképzelése szerint a látvány-ötlet pályázat célja a pavilon eszmei mondanivalójával kapcsolatos ötletek összegyűjtése volt. Ezt szabályos építészeti pályázat követte volna, ahol a konkrét pavilon tervek versenyében lehetett volna az építész személyét kiválasztani.

A zsűrizés során a kiírásban rögzített szabályok módosultak (pl. elnöki különdíj megállapítása), illetve az értékeléskor új szempontok kerültek előtérbe. A pontozáson egyértelmű fölénnyel nyert a MALOM című pályamű, második díjat kapott az ALAKOR című pályamű, melyet a zsűri építész tagjainak többsége, szakmailag gyengének ítélt meg.

A pályázat eredményhirdetését követően az első három helyezett felkérést kapott úgynevezett megvalósíthatósági tanulmány és költségvetés elkészítésére, az engedélyezési tervezési fázis megkezdésének segítése céljából.

Az írásbeli felkérés alapján, az első díjas pályamű szerzői Getto Tamás és Hutter Ákos átadták a MALOM elnevezésű ötlet-tervükhöz készített költségvetést és megvalósíthatósági tanulmányt, valamint ellenőrizték azt működés és víztechnológia szempontjából is.

A dokumentációk átadását követően is továbbfejlesztették a tervet, és az abban foglalt műszaki megoldásokra tett javaslatokat. Folyamatosan érdeklődtek az általuk átadott tervdokumentáció, valamint az építési- és üzemeltetési költségkalkuláció tekintetében arról, hogy született-e döntés, azonban különböző okokra hivatkozással, kitérő válaszokat kaptak.

Ezzel párhuzamosan Ertsey Attila építésztervező 2014 márciusában munka-szerződést kötött a Carpathia Kft.-vel a pályázaton második díjas ALAKOR pályamű engedélyezési terveinek elkészítésére. A munkaviszonya májusban úgy szűnt meg, hogy az engedélyezési tervek még nem készültek el, azokat nem írta alá. Erre egyébként nem is volt szükség, mivel a terveket a milánói helyszínen egy olasz tervező írja alá (adaptálja).

A Carpathia Kft. képviseletében eljáró Fórizs Zoltán ügyvezető (építész kamarai tag) 2014. március 27-én még egyeztetett a MALOM megvalósíthatósági tanulmányával kapcsolatban a tervezőkkel, miközben Ertsey Attila építész már munkaviszonya keretében tervezte az ALAKOR engedélyezési tervét.

A MALOM tervezői, csak a 2014. május 23-i sajtóközleményben értesültek arról, hogy az ALAKOR tervét valósítják meg.

Összegzés

Alapvetően meg kell kérdőjelezni a látvány-ötlet pályázat céljait, mivel a kiírással ellentétben a zsűrizés építészeti szakmai szempontok alapján történt, annak végeredményeként építészeti alkotások kaptak díjazást. Egyértelmű, hogy a kiíró a pavilon terveit versenyeztette meg, de ezt nem a jogszabályokban (közbeszerzés, tervpályázat) rögzített formában tette.

Kimondottan ellentmondásos, ahogyan a folyamatba a szakmai szervezetek bekapcsolódtak, szerepvállalásukkal – ráutaló magatartásukkal – elfogadták a kiírási feltételeket, így a pályázaton induló építészek nem kaptak megfelelő figyelmeztetést arról, hogy itt nem a megszokott követelményeknek kell megfelelni.

Szintén helytelenül jártak el azok a díjazott építészek, akik a pályázatot követően, írásbeli szerződés hiányában, illetve verseny nélkül készítettek terveket. Különösen vitatható, hogy Ertsey Attila úgy kötött munkaszerződést, hogy előzőleg nem tájékozódott arról, hogy az első díjas tervezők rendelkeznek-e bármilyen tervezési megbízással, vagy arra vonatkozó írásbeli felkéréssel.

Végezetül aggályosnak tartjuk Fórizs Zoltán építész szerepét, aki a magyar pavilon megvalósítására megbízott Carpathia Kft. törvényes képviseletében, a terveztetési folyamat irányításáért is felelős.

A BÉK Elnöksége a fentieken túl, az ügyben meghatározó kollektív felelősségre is felhívja a figyelmet, a kritikus helyzethez a folyamatban résztvevő építészek hibás döntéseinek összessége vezetett.

A BÉK Elnökség határozatai alapján a Szakmafelügyelet az eddig rendelkezésre álló adatok alapján három építésszel szemben etikai-fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Ajánlások

A BÉK Elnöksége felhívja a szakmai szervezeteket, hogy csak a szabályos építészeti tervpályázatokat támogassa, vitatható kimenetelű, burkolt tervpályázatokhoz zsűri tagokat ne delegáljanak, illetve a delegáltakat szükség esetén hívják vissza.

A zsűri autonómiájának tiszteletben tartása mellett a BÉK Elnöksége felhívja a Tagság figyelmét, hogy csak olyan zsűriben vállaljanak építészként szerepet, amely az országos kamara által támogatott szakmai szabályoknak megfelel.

A BÉK Elnöksége, a MÉK figyelmébe ajánlja, hogy alapvetően gondolja újra és definiálja a tervezői versenyhez, a különböző „pályázati formákhoz” való viszonyát, a Szakmafelügyelet jelen, illetve a közelmúltban feltárt esettanulmányai alapján.

A BÉK Elnöksége, ugyanígy fontosnak tartja a MÉK Etikai-Fegyelmi Szabályzat felülvizsgálatát, különös tekintettel az építtető/megbízó, mint munkaadó és az építész, mint munkavállaló vonatkozásában. A Szakmafelügyelet az állami- és önkormányzati nagyberuházások területén egyfajta tendenciát lát kibontakozni, a közbeszerzések megkerülését célzó, vélhetően színlelt munkaviszonyok keretében megrendelt tervezési szolgáltatások, általánossá váltak.

A BÉK Elnöksége, felhívja a MÉK figyelmét, hogy a tervpályázati és a közbeszerzési bizottságai megszűnését követően nincs olyan szerve, amely az ilyen jellegű ügyekben átfogó tájékozottsággal rendelkezne, továbbá hiányzik az a szerv is, amely az országos jelentőségű, több tervezési területet is érintő ügyekben eljárhat.

Budapest, 2014.07.25.

Budapesti Építész Kamara
Elnökség

Vélemények (31)
Hartmann György Sándor
2014.11.04.
20:22

Utóélet:

A Kormány 271/2014. (XI. 4.) Korm. rendelete

a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok irányítását és lebonyolítását végrehajtó szervezet kijelöléséről

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk

(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok

(a továbbiakban: projekt) irányítását és lebonyolítását a 100%-os állami tulajdonban álló Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Carpathia Kft.) végzi.

(2) A Carpathia Kft. a projekt irányítójaként és lebonyolítójaként jogosult és egyben köteles a projekt megvalósításához szükséges feladatok részletes meghatározására és azok végrehajtása érdekében beszerzési és szükség szerint egyéb tárgyú szerződések megkötésére.

(3) A Carpathia Kft. a projekt megvalósítása érdekében megtett intézkedéseiről havonta – minden hónap 15. napjáig – tájékoztatja a nemzeti fejlesztési minisztert, az emberi erőforrások miniszterét és a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

alfoldi2011
2014.09.17.
15:00

Káosz ez maga!

De nem is az egyetlen, nem is az első!

Szokás szerint megint hibás mindenki.

Van ilyen-olyan állásfoglalás rogyásig. Ezeket nem lehetne felhasználni?

Nem kellene inkább egy rendes kamarai eljárásrendet írni, vagy ha már van, azt meggyógyítani?

Még mindig mincs szükség a kamarai "nem szakszervezeti jellegű" érdekvédelemre?

 

 

Hartmann György Sándor
2014.08.20.
22:00

Amikor a fő vita folyt a pavilonról, bokros teendőm mellett nem jutott elég időm a tényeket rendbe szedni, ezért küldöm csak most, egy korábban megkezdett hozzászólásomat.

Továbbá annak ellenére, hogy többen és már többször megszóltak, hogy miért nem veszek részt, a nekem teszik, vagy nem tetszik vitában, csak az alábbiakhoz szeretnék hozzászólni (illetve a la Pákozdi szőrszálat hasogatni):

„A fizikai síkon zajlik a pavilon tervezése, és ennek háttere. A szereplők: a tervezők, a szakmai szervezetek, a megbízói oldal, a politika és a jogi környezet. Itt született egy kormánydöntés. Ennek okáról, minőségéről lehet beszélni. Hogy miért most hozták nyilvánosságra, miért nem januárban, a pályázat eredményhirdetése után, hanem a választások után, annak politikai oka van. Ez a döntés tőlünk független, mégis most úgy tűnik, a negatívum egyedül rajtam csapódik le.„

Vagyis a fizikai síkhoz, hogy zajlik a pavilon tervezése, és hogy van egy kormánydöntés, amelynek mindenki neki támaszthatja a hátát, és moshatja a kezeit.

Először:

Azt, hogy lesz Milánóban Világkiállítás nem Istencsapásként érte azokat a szervezeteket - vagy amelyik azt mondja, hogy igen, az hazudik - amelyek keveregnek a témában (és az sem mentség, hogy választás lesz, mert az összes hivatal azzal volt elfoglalva, még Lázár úr is!) a helyett hogy tette volna a dolgát, mert a hivatal malmainak minden körülmények között őrölni kell, ha nem akarja azt, hogy kócerájnak  becézzék.

A Kormány 1197/2012. (VI. 18.) Korm. határozata

a 2015. évi Milánói Világkiállításon történõ magyar részvételrõl

A Kormány felhívja

1. a külügyminisztert, hogy jelezze Magyarország részvételi szándékát a 2015. évi Milánói Világkiállításon;

Felelõs: külügyminiszter

Határidõ: e határozat közzétételét követõ egy héten belül

2. a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával biztosítsa a szükséges

koordinációs intézkedéseket a világkiállításon történõ részvétel szakmai elõkészítése érdekében.

Felelõs: közigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidõ: folyamatos

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1055/2013. (II. 13.) Korm. határozata

a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló

2010. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 2015. évi Milánói

Világkiállítással (a továbbiakban: világkiállítás) kapcsolatos összkormányzati feladatok végrehajtása koordinációjának ellátására 2014. május 31. napjáig Szõcs Gézát kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében ellátja:

a) Magyarországnak a világkiállításon történõ részvétele (a továbbiakban: részvétel) elõkészítettségének az

elemzését,

b) a részvétel várható hatásainak vizsgálatát,

c) a részvétel programjának kidolgozását,

d) a pénzügyi tervezést (költségbecslés, pénzügyi ütemezés),

e) a részvétel jogi-közigazgatási folyamatainak kidolgozását,

f) a részvétel idõbeli ütemtervének elkészítését,

g) a szükséges kormányzati, közigazgatási döntések, intézkedések elõkészítését,melynek keretében a kormánybiztos javaslatot tesz az esetleges kapcsolódó jogalkotási feladatokra vonatkozóan,

h) a részvétellel összefüggõ beruházás elõkészítéséhez és megvalósításához szükséges döntés-elõkészítési

tevékenységen belül a szükséges kormány-elõterjesztések elõkészítését, koordinációját,

i) a részvétellel összefüggõ kormányhatározatok, jogszabályok végrehajtása ellenõrzését, illetve az azok

végrehajtásához szükséges kormányzati-közigazgatási együttmûködés szervezését, koordinálását.

3. A kormánybiztos a tevékenységérõl köteles negyedévente beszámolni a Kormánynak.

4. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatköre ellátásáért díjazásban és juttatásban nem részesül.

5. A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges

intézkedéseket az összkormányzati feladatok végrehajtása koordinációjának a kormánybiztos általi ellátásának

elõsegítése érdekében, Magyarországnak a világkiállításon való sikeres részvétele céljából.

Felelõs: miniszterek

Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár

Határidõ: folyamatosan

6. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.

7. A Kormány visszavonja a 2015. évi Milánói Világkiállításon történõ magyar részvételrõl szóló 1197/2012. (VI. 18.) Korm. határozat 2. pontját.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1137/2013. (III. 21.) Korm. határozat

a 2015-ben megrendezésre kerülő Milánói Világkiállításon Magyarország részvételéhez szükséges működési és finanszírozási feltételek megteremtéséről

A Kormány

1. megerősíti, hogy Magyarország részt vesz a 2015-ben Milánóban megrendezésre kerülő Világkiállításon;

2. egyetért azzal, hogy a magyar pavilon a Milánói Világkiállítás szervezőbizottsága által S.28. szám alatt megjelölt, 1910 m 2 alapterületű ingatlanon épüljön fel;

3. felhívja a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztost, hogy - a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1055/2013. (II. 13.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm határozat) foglalt feladatkörében eljárva - tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az S.28-as számmal ellátott ingatlan használati joga biztosított legyen;

Felelős: a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Határidő: azonnal

4. felhívja a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztost arra, hogy a beszerzés fedezetének rendelkezésre állását követően - a Korm. határozatban foglalt feladatkörében eljárva - tegye meg a szükséges intézkedéseket a magyar pavilon építészeti tervpályázatának, valamint a munkáját segítő programiroda felállításához szükséges közbeszerzési eljárásnak a megindításához;

Felelős: a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Miniszterelnökséget vezető államtitkár

Határidő: azonnal

5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztossal és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral együttműködve biztosítsa a részvételhez kapcsolódó előkészítő feladatok finanszírozásához szükséges fedezetet.

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Miniszterelnökséget vezető államtitkár

Határidő: azonnal

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

 

A Kormány 1661/2013. (IX. 20.) Korm. határozata

a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának megvalósításáról, valamint programirodájának létrehozásáról

A Kormány

1. egyetért azzal, hogy a 2015. évi Milánói Világkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) magyar pavilonja – több szinten – összesen 2000 m2 alapterülettel épüljön meg;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, valamint a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős

kormánybiztost, hogy a beszerzés fedezetének rendelkezésre állását követően a magyar pavilon teljes körű engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítéséhez szükséges közbeszerzési eljárást készítsék elő és folytassák le;

Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár személyszerint: Lázár János!

2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Határidő: a beszerzés fedezetének rendelkezésre állását követően azonnal

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral és a 2015. évi Milánói

Világkiállításért felelős kormánybiztossal együttműködve, a 2. pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges költségvetési forrás megteremtése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket és a vonatkozó kormányelőterjesztést készítse elő;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Miniszterelnökséget vezető államtitkár már megint, mivel azt nyilatkozta az Origónak, év vagyaok az aki meghtározza, hogy mikor és mi menjen a kormány elé!

2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Határidő: azonnal azaz, 20-án hazaamnetek és egy nap alatt elkészíültett volna az előterjesztés és már 27-én dönthetett volna akormány – ha akart volna, ha komolyan vette voln a feladatot de leginkább  saját magát. Vagy ha nem volt képes a saját feladát ellátni, mert mint ahogy Lázár János is, annyi minden lapátolt maga alá, hogy folyamatosan csak a sz.. ömlik rájuk.

4. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztossal együttműködésben, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján a magyar pavilon teljes körű kivitelezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges közbeszerzési eljárást készítse elő és folytassa le;

Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter

2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Határidő: 2014. augusztus 15.

Vagyis ha a döntéskor ez a határidő helyesen volt megfogalmazva, akkor ki a fene esett késedelemben, hogy kapkodni kellejen, mint Bernátnak a ménykőbe! (Természetesen itt is mind mindig, az előterjesztő, a egyezetető elűnik, mint öszsi szamár a szürke ködben, és később ő fog a legjobban sipákolni, hogy rossz volt a döntés.

5. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztossal

együttműködésben, a magyar pavilon helyszínéül szolgáló, S.28. szám alatt megjelölt, 1910 m2 alapterületű

ingatlanon szükséges, a Világkiállítást szervező olaszországi felelősök által ellátandó területrendezési és beruházás előkészítési feladatok megkezdése és határidőben történő befejezése érdekében szükséges intézkedéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján tegye meg;

Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter

2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Határidő: 2014. május 31.

6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 4. és 5. pontokban meghatározott feladatok ellátásához szükséges költségvetési forrás megteremtése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket és a vonatkozó kormányelőterjesztést készítse elő;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Határidő: 2014. évi forrás tekintetében 2013. november 30.

2015. évi forrás tekintetében 2014. november 30.

7. egyetért azzal, hogy a Világkiállítás magyar programjainak és eseményeinek előkészítése, szervezése és teljes körű lebonyolítása érdekében projektiroda (a továbbiakban: Világkiállítás projektiroda) jöjjön létre a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos szakmai felügyelete mellett a Miniszterelnökség szervezetén belül;

8. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral és a 2015. évi Milánói

Világkiállításért felelős kormánybiztossal együttműködve 2013. évtől a Világkiállítás projektiroda működéséhez

szükséges forrást biztosítsa és a vonatkozó kormány-előterjesztést készítse elő.

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Miniszterelnökséget vezető államtitkár

2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos

Határidő: azonnal,

2014. évi forrás tekintetében 2013. november 30.

2015. évi forrás tekintetében 2014. november 30.

9. A 2015-ben megrendezésre kerülő Milánói Világkiállításon Magyarország részvételéhez szükséges működési és finanszírozási feltételek megteremtéséről szóló 1137/2013. (III. 21.) Korm. határozat 5. pontjában „a tervpályázattal és a programiroda felállításához szükséges közbeszerzési eljárások megkezdésével, valamint ezekhez kapcsolódóan a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztos feladatai végrehajtásával kapcsolatosan felmerült költségek fedezetét” szövegrész helyébe az „a részvételhez kapcsolódó előkészítő feladatok finanszírozásához szükséges fedezetet” szöveg lép.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Ezek után, aki azt mondja, hogy nem volt meg minden feltétel ahhoz, hogy ezt szabályszerűen lebonyolítsák az nem mond igazgat.

Továbbá mindazok aki nem hajtották végre – a még ma is érvényes -  kormányhatározatokat, még csak annyit sem kaptak, hogy ejnye-bejnye! (Pedig egy hatékony bürokráciának egyik ismérve, hogy keményen ellenőriz és legalább olyan keményen szankcionál.)

Nos és mi történ:

A volt Dialóg filmstúdiót megmentették a csőtől, átnevezték Charpatia Kft-nek és átjátszották neki a Milánói Világkiállítás megszervezések, megépítésének a jogát.

Mivel ez kft. semmi sem vonatkozik rá abból, ami az állami és önkormányzati szervezetekre vonatkozik, vagyis úgy vadorzóskodik ahogy akar, még akkor is ha kifejezetten állami pénzekből gazdálkodik.

A Kft. felügyelő bizottságagának tagjai: Szőts Gáza úr, Tirts Tamás úr – akit nem kell bemutatni, és egy vidéki úriember, aki eddig valamiféle vasútegészségügyet boldogított.

A Kft. tevékenységjegyzékében nem szerepelt – legalább is amikor ezt elkezdtem írni -, sem az építészeti tervezés, sem kivitelezés, stb., stb.

Hiába gondolja azt valaki – ez volt megint az elmúlt évek fő találmánya -, azzal hogy, építészeti és a mérnöki főtevékenységet végzőnek (az egyéni cégnek, és gazdasági társaság is, be kell jelentkezni a kamarákba (MÉK, vagy MMK), majd a mérnöki kamarák rálátnak az ilyen tevékenységet végzőkre.  Mert itt a példa, hogy a Charpatia Kft. úgy végzett építészeti tervezési tevékenységet, hogy arról senki sem tudott. Igaz vezetője megtalálható volt a Pst megyei Építész Kamara honlapján, és mint kiderült Ertse Attilát felvették alkalmazásba és máris jogoson tervezte azt, amit saját bevallása szerint nem is tekint építészeti alkotásnak.

Viszont a MÉK is hallgatott mint az a bizonyos, amikor azzal etették, hogy a milánói pavilont csak olasz építész tervezheti.

Mert az építészeti diplomák kölcsönös elismertsége miatt ez nem igaz! (Akkor nálunk sem tervezhetne egyetlen külföldi építés sem. Az sem más lapra tartozik, hogy ezek névjegyzékét vezető BÉK nem hajlandó nyilvánosságra hozni ezeket az engedélyeket…)

Ha a kormánybiztos úr nem is ismeri a jogszabályokat, valakinek csak fel kellett volna világosítani erről, és ha Ő csak ilyen megállapodást tudott volna kötni, akkor a MÉK-nek teli torokkal kellet volna kiabálni az EU-s szervezetek félé, és tiltakozni!

7.Szóval mindez szépen ki lett fundálva, elismerést érdelem ezért a jogász társadalom, mert ha betartják (és komolyan veszik a kormány határozatokat), akkor itt mindent szabályszerűen le lehetett volna folytatni.

Ryhe

Ui. csak nehogy úgy járjak itt is, mint az origónál, ahol néhány tényszerű megállapításom után (és ez még az első főszerkesztő leváltást követően történt), hogy úgy kivágtak a kommentezők közül, mint a macskát …..

Pákozdi Imre
2014.08.21.
06:40

@Hartmann György Sándor: Elismerésem ehhez a gyűjteményhez, amely valóban önmagáért beszél. Ez nem szőrszálhasogatás, hanem tarvágás a rendetlen gazban... Ez a gyűjtemény többek között arról szól, hogy az egész kormánybiztosi intézmény káros, mert utat ad a hivatalos, szakmai ügymenet semmibe vételére. Az külön baj, amikor az expo-pavilon építésének kormánybiztosa "főfoglalkozásban" alanyi költő, vagy amikor a Városliget beépítésének, öt további múzeum odaköltöztetésének ügyét egy építészi, múzeológusi végzettséggel nem rendelkező közgazdász-filozófusra bízzák. 

Visszatérve a milánói expo-pavilonra: a Ryhe által beidézett dokumentumokból én a kormánybiztos teljes hozzá nem értését olvasom ki. Az intézkedések késtek és nyilván ma is késnek: mi van akár a Malom, akár az Alakor tervezésével, a szerződéskötésekkel, a kifizetésekkel? Mikor történtek meg ezek? Az egész ügyben ugyanis pont az verte fel a piszkos habot, ami a legkevésbé érdekes, bár tanulságos: hogy sikerül-e tetemre hívni Ertsey Attilát, aki, amúgy - a BÉK fenti közleménye szerint - valóban elmulasztotta értesíteni az első helyezetteket arról, hogy gyerekek, ezek velem már dolgoztatnak...). De ha ő hibázott, akkor mit csinált Szőcs Géza? Mutyiban beindította Ertseyéket? Mert hogy nem értesítette Getto Tamásékat, az valószínű (de csak valószínű, ugyanis a hülye helyzet valódi okozóját, Szőcs urat nem idézi a BÉK fenti irománya). 

De mindez másodrangú, ahhoz képest, hogy ez a pavilon nyilvánvalóan hozzá nem értő kormányzati menedzsmentet kapott. Mielőtt ez további bajokat okoz, javaslom azonnal leváltani Szőcs Gézát és kijelölni valakit, aki érti a dolgát, gyakorlott az ilyen méretű projektek kivitelezésében és elejét veszi a jövő évi, milliárdos blamázsnak.

Hartmann György Sándor
2014.08.21.
08:43

@Pákozdi Imre: Két dolgot tisztázzunk:

1.       Nem vitatom el egyetlen vezető jogát attól sem attól, hogy olyan munkatársakkal vegye körül magát, amilyennel akarja. Ehhez joguk van, ezért vezető, egy vezető. De ha hozzáértők helyett, kutyaütőkkel veteti magát körül, akkor ne csodálkozzanak, hogy csak a katyvasz nő körülöttük. És ebben van a felelősségük! És ezt a felelősséget nem kenhetik rá másra!

Természetesen erre még rátesz egy lapáttal, ha a kiválasztásnál csak egy szempont érvényesül, hogy a kiválasztott a mi kutyánk kölyke legyen, akkor semmin se csodálkozzanak. (Sajnos a mi országunk olyan kicsi, hogy nincs két egyenértékű értelmiségi (hozzáértő) réteg. (Ahogy volt professzorom fogalmazott, Magyarországon ahhoz, hogy valakiből zsenit csináljanak, elég három ember, és ebből kettő mindig azt mondja, a harmadik a zseni. És ezzel máris előáll a három zseni!)

2.       Ha egy hivatalnok nem hajtja végre az utasításokat (még rosszabb, hogy egy közösen elfogadott határozatot), akkor őt jobb helyeken páros lábbal kirúgják. (Nem igaz az, hogy akinek az Úr hivatalt adott, annak észt is adott hozzá.) De az semmiképpen sem fordulhat elő, hogy még további hatalmat adjanak neki.Végül az lesz, mint a birka iskolában:

„aki nem szólt csak bégetett,

az kapott dicséretet.

S aki még oda sem ballagott,

még dicséretet is kapott.”

Ryhe

EZ
2014.08.22.
07:54

@Hartmann György Sándor: Az én tanárom 1980 körül úgy mondta, hogy "olyan kicsi ország vagyunk, hogy nincs két elitünk és nem engedhetjük meg, hogy az az egy húszévenként kivándoroljon".

Zöldi Anna
2014.08.23.
20:33

@EZ: welcome on board:)

kérdés, mit jelent az elit: minőséget, v kiválasztottságot/politikai hátszelet. ha a kettő nem esik egybe, abból van a baj, mint ez esetben is. szellemi elit sztem mindig, mindenüttcsak egy van, de lehet, h túl egyszerűen látom.

továbbra is a precedenst tartom riasztónak: a támadhatatlan ideológia ürügyén eladott silány szellemi minőség feltartóztathatalan nyomulását. ez a pavilon egy csasztuska. még jó, h messze lesz.

lecsó
2014.08.17.
11:55

Legközelebb vajon mit fognak "látvány-ötlet pályázat" keretében lerendezni? Mert a BKK-nak pl. az jutott az eszébe, hogy kiszélesítené a Lánchidat és ha már arra jár, kicsit belebuherálna a Clark Ádámba is. Esetleg az MLSZ is átépíthetné a Stefániát. Miért ne? Megtehetik. Vagy ha nem, majd jön egy kormánybiztos és megteszi.

Pákozdi Imre
2014.08.18.
06:29

@lecsó: Igen. Jó volna újra elérni a Ferenc József-i idők városépítési döntéseinek szakmaiságát és több szintű demokratizmusát. Nem kellene megállni az akkori kultikus épületek bravúros restaurálásánál: a szellemiség, kedves város- és államvezetők, az akkori idők nemzeti liberális szellemisége vóna a cél. Mert az magához vonzza a tőkét, ami magával hozza a gazdasági pezsgést... Amint az bebizonyosodott, mondjuk 1867 és 1914 között.

belter
2014.08.19.
10:05

@Pákozdi Imre: Még véletlenül sem szeretném, ha a dualizmus időszakának bármiféle döntési mechanizmusa újra visszatérne. Demokráciáról és magyar érdekekről szó sem volt. Kossuth köteteket írt Turinban a császári és királyi önkényről. Ferenc József nevét viszont ne is említsük az első nagy háború kirobbantásának 100. évfordulóján! A nemzeti liberalizmus egyenesen vezetett a hadüzenethez és közvetve Trianonhoz.

Az 1867 és 1914 közötti magyar építészet nem a politikai döntéshozók érdemeként lett világhíres.

Pákozdi Imre
2014.08.19.
13:11

@belter: Attól tartok, rosszul tudja a történelmet, pontosabban a lényeges összefüggéseket. Dehogynem a politikai döntéshozók érdemeként lett - nem világhírű, de a saját korában, a kiegyezés után - nagyon jó a magyar építészet. (Világhírű csakis Breuer Marcel és Pierre Vágó képében és idejében volt, bár akkoriban nem mindenki tudta, hogy az ő építészetük magyar. Pedig az volt, ezt bizonyítja hazai hátországuk, Vágó Józseftől Rimanóczyn át Fischer Józsefig, Kozma Lajosig, Molnár Farkasig és folytathatnám.) Visszatérve: a kiegyezés politikusai - élükön Deákkal és az idősebb Andrássy Gyulával, majd Tisza Kálmánnal és Wekerlével és egy picit még Tisza Istvánnal is, aki azért már az alkony kapitánya volt - mindent kihoztak abból a helyzetből, amit lehetett. A magyar építészet azért lett olyan jó, mert kiváló, többnyire németnek született szakemberek tartották érdemesnek magyarként alkotni. Ehhez elsősorban biztonságos, megismerhető, járható, szabad út kellett vezessen hozzánk Nyugatról, itt pedig szabad, ismétlem, szabad tér kellett várja őket, sok feladattal és még több pénzzel. Ez volt Magyarország 1867 és 1914 között. 

Ennyit a magyar érdekről. Az kérem képviselve volt, és a leginkább éppen politikai szinten. A császár nem dumált bele, csak a legfontosabb ügyekbe: pl. a külön magyar nemzeti bank megalapítását megtiltotta (1910-ben, ezért mondott le Wekerle), és nem engedte, hogy a Függetlenségi Párt valóban hatalomra kerüljön. Amikor ez realitássá vált, egy testőrtisztjét nevezte ki kormányfőnek (Fejérváryt, 1906-ban) és a hadsereg mozgósítását helyezte kilátásba, ha a választások eredményéhez az ellenzék tovább ragaszkodik.

Budapest akkori építészetére visszatérve, a demokráciát tényleg félreérthetően emlegettem. Nem a társadalom demokratikus berendezkedésére gondoltam (nyílt választások a népesség 15%-ának részvételével: ez már akkor sem számított demokráciának), hanem a szakmák demokráciájára. Arra, hogy egy városépítészeti gondolat és a döntés megalapozása városépítészek kezéből indult ki, nem pedig a kormányfő becsvágyó ötletéből vagy éppen autómérnökből ingatlanmáklerré avanzsált kontárok erőszakos agyából. Akkoriban a városrendezés a Közmunkák Tanácsa és a Főváros közös ügye volt. A szakemberek egy része itt, más része ott csücsült és egymást ellenőrizve, segítve tervezték, építtették, fejlesztették a várost. Ebbe még egy gazdasági válság is belefért (1873-75-ben), valamint jónéhány tévedés is: érdekes módon, többnyire éppen a Budai Várban. Az a szörnyűség, amelynek ismertetését éppen most olvashatjuk fentebb (http://epiteszforum.hu/elet-a-honved-foparancsnoksagban-megujult-a-disz-teri-torzo), tehát a Honvéd Főparancsnokság is akkor szaladt ki Kallina Mór keze alól, ahogyan a Giergl és Korb urak által áttervezett Teleki Palota is ekkor vált tökéletesen idegen testté a Várban. Hauszmann Alajos palota-duplázása jobban sikerült, bár - különösen az eredetileg Ybl által koncipiált nyugati monstrum, a mai F épület - határeset: szinte rázuhan a Dózsa György térre. Nem véletlen, hogy az akkoriban mindenható historizmus, majd annak eklektikus tobzódása éppen ott jött ki rosszul, ahol valódi történelmi építmények közé került...

lecsó
2014.08.19.
14:48

@Pákozdi Imre: Én beérném a szocreállal is. Vagyis azzal, hogy amikor ezeknél a mostanában hatalmat kapott újdondász agytrösztöknél beindul a tudatáram, akkor automatikusan bekapcsoljon egy vészjelző is, hogy jaj, mit fog szólni ehhez a nőtanács meg a szakszervezet. Mert amit egy rendes echte, szocialista nőtanács szólna a Városliget "megfejlesztéséhez", azt se múzeumigazgató, se alanyi költő nem tenné ki az ablakba.

Pákozdi Imre
2014.08.20.
17:31

@lecsó: :-))

belter
2014.08.23.
00:15

@Pákozdi Imre: Kedves Imre!Történelemóra következik. Legalább is egy példa a császári és királyi Magyarország építészet-, és várospolitikai döntései közül. 1881-ben építészeti tervpályázatot hirdettek egy, azóta világhíres magyar épület megtervezésére. A pályázaton négy egyenlő első díj született, majd Andrássy Gyula gróf, magyar királyi miniszterelnök egyszemélyben eldöntötte, hogy Steind Imre "Alkotmány I." jeligére beadott terve valósul meg. Az épület a Magyar Királyság jelképe lett, de építészeti értéke azóta is vitatott. Ismerős ez a helyzet? Mi ebben a demokratikus? Mi ebben a jó?Üdvözlettel

Pákozdi Imre
2014.08.23.
14:49

@belter: Történelemóra...? Akkor nézzük. 1881-ben Andrássy Gyula nem volt miniszterelnök: 1871-ben közös külügyminiszterré lépett elő, életpályályát ld.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Andrássy_Gyula_(politikus,_1823–1890). 1881-ben Tisza Kálmán, Tisza István édesapja volt a miniszterelnök. Az Országház pályázatát valóban négyen nyerték meg - leginkább azért, mert eleve négy első díjat tűztek ki (!)* -, és valóban Steindl Imre lett az első az egyenlők között. Ami nem baj: a Wikipédia szerint "A kivitelezésre újbóli és módosított tervezési elveket állapítottak meg, és a végleges tervek ezek szerinti elkészítésével őt bízták meg." Volt már ilyen és lesz is. Még mindíg jobb, mintha a második helyezettet építik meg, pláne úgy, hogy erről nem értesítik az első helyezettet, ld. az Alakor és a Malom megalázó sorsát.

* "A törvény végrehajtásával megbízott országos bizottság ájtal kidolgozott programm alapján hirdetett tervpályázat határideje 1883. évi február 1-én lejárt; összesen tizenkilenc terv érkezett be, a bírálat alapján a kitûzött négy (egyenlõ) díjat az "Alkotmány I.", "Patres conscripti", "Alkotmány II.", "St. Stephani regis" jeligéjû terveknek ítélte oda, a melyeknek szerzõiül a jeligés levelek felbontása után Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Schiekedanz Albert és Freund Vilmos és végre Wagner Ottó, Kalina Mór és Bernd Rezsõ nevei tûntek ki." Ld.: http://www.mke.hu/lyka/01/muveszet_01_steindl.htm 

belter
2014.08.23.
22:46

@Pákozdi Imre: Sikerült megragadni a lényeget. Egy építészeti tervpályázat kiválasztási módjáról írtam, ami kísértetiesen hasonlít a pavilonéhoz. A végső döntést egy államférfi (gróf Andrássy Gyula m. kir. miniszterelnök, cs. és kir. külügyminiszter) egy személyben hozta. Miért volt jó ez így?

Pákozdi Imre
2014.08.24.
05:14

@belter: Igen. Az Ön felvezetése, hogy "Történelemóra következik", óhatatlanul lényegessé tette a történelmi részleteket és blamázzsá a tévedéseket. Amelyek közé tartozik, amit Ön fentebb megismételt, hogy Andrássy a döntéskor miniszterelnök lett volna. Pedig 1881-ben nem volt miniszterelnök, sőt - újabb tévedés - már külügyminiszter sem volt. 1879-ben ui. lemondott!

De mielőtt tovább lökdösődnénk, örömmel közlöm, hogy majdnem egyetértünk, ami a kiválasztási módszer kifogásolását illeti. Amit és ahogy Szőcs úr a Malommal és az Alakorral csinált, persze összehasonlíthatatlanul durvább hiba, szerintem egyenesen faragatlanság. Ám valóban, érdekes volna pontosan tudni, mi is történt 1881-ben? Ismétlem, pontosan tudni volna érdemes... Miért írták ki úgy a pályázatot, hogy négy első díjast hirdethessenek? Egyáltalán: nem csak utólagos, a díjazáskori egalitarizmust szépítő hamisítás az, amit fentebb idéztem, tehát hogy eleve négy első hely volt meghirdetve ("...a kitűzött négy (egyenlő) díjat...")? Azután hogyan került kulcspozícióba az egyenlők közül Steindl Imre? 

Ezektől a kérdésektől eltekintve, érdekelne, hogy ki, milyen művében vitatta a megvalósult Országház építészeti értékét. Mert hogy ezt is említette a kettővel ezelőtti, "történelemórás" hozzászólásában...

belter
2014.08.24.
13:12

@Pákozdi Imre: „Erős harc játszódott le az Országház építésére 1882. évben kiírt nemzetközi pályázat alkalmából. Négy 5000 Ft-os első díj volt kitűzve, melyből Steindl Imre és én a legtöbb szavazattal kaptunk egy-egy első díjat. A pályázat eldöntése után, 1883-ban tavasszal felmerült a stílus kérdése, mely szerint az Országház építendő. Én reneszánsz, Steindl pedig gótikus stílusban tervezte meg az Országházat és e két terv körülfolyt a harc. Tisza Kálmán miniszterelnök, Ybl és a többen a bizottság tagjai közül az én tervem mellett foglaltak állást, míg Andrássy Gyula gróf és Tisza Lajos, valamint a bizottság más tagjai Steindl terve mellett harcoltak. Végre a bizottság egy szavazat többséggel Steindl, illetőleg a gótikus terv mellett döntött, és Steindl kapta a megbízást.” Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök, egykori külügyminiszter egy személyben döntött a bizottság feje fölött.

Az épület építészeti értékeit vitató nagy kortárs építészünk, néhai ifjabb Janáky István volt.

Pákozdi Imre
2014.08.24.
17:53

@belter: Ezt nem tudtam, köszönöm, ill. köszönjük az utánajárást. Kifejezetten érdekes történet, amelyből kiderül:

1. Steindl Imre pályázata a legtöbb szavazatot kapott két pályázat egyike volt a négy közül. [A másik - már csak a reneszánsz stílus említése miatt is - valószínűleg Otto Wagneré és alkotótársaié. Az idézet írója is közülük kerülhetett ki.]

2. A négy első helyezett közül a második fordulóban igazán csak ez a kettő focizott.

3. A bizottság nyílt vitában döntött e kettő között. A vita szavazással zárult, amelyben egyetlen szavazat többséggel Steindl terve győzött.

4. Az Ön konklúziója, miszerint "Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök, egykori külügyminiszter egy személyben döntött a bizottság feje fölött" viszont nem következik a szövegből. Az "egyetlen szavazatnyi többséggel" hozott döntés nem azt jelenti, amit az "egyszemélyes" döntés jelent. Ráadásul Andrássy nem nagyon hadonászhatott "a többiek feje fölött", hiszen hivatalban sem volt már és szakembernek sem számított. Ő egyszerű tag volt a bizottságban, amely testületi, demokratikus döntést hozott. Ellentétben pl. Szőcs Gézával, aki - még ha jogszerűen is - önkényesen, egy személyben döntött.

belter
2014.08.25.
05:14

@Pákozdi Imre: Bálint Imre és a Budapesti Építész Kamara Elnöksége a magyar építészeti tervpályázati rendszer jelenéről és jövőjéről nyilatkozik. Az egyetlen üdvözítő megoldás az lenne, ha legalább az országos jelentőségű épületek tervezésénél vagy átépítésénél; városrészek, ligetek, városképi szempontból fontos telkek beépítésénél országos hírű, szakmai szervezetek által jelölt, elismert építészek döntenének a bíráló bizottságokban, tervtanácsokban. Pontosan úgy, ahogy ez a rendszer működött nem is olyan régen a Magyar Építész Kamara szakmai irányításával. A magyar tervpályázati rendszer világszínvonalú volt, sőt nagy európai nemzetek vették át tőlünk a példát. Mindeközben egy ideje hazánkban az államférfiak döntenek műemléki-, építészeti-, városépítési kérdésekben: Liget Budapest, Milánó EXPO, Puskás Ferenc Stadion,…

Hartmann György Sándor
2014.08.25.
09:20

@belter: 6. A bírálóbizottság

8. § (1) A pályázatokat bírálóbizottságnak kell elbírálnia, amely a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete.

(2) A bírálóbizottságnak a titkosságot biztosítóan benyújtott pályázatokat önállóan, pártatlan és szakszerű módon - a bírálati szempontok szerint - kell elbírálnia.

9. § (1)7 A bírálóbizottság az ajánlatkérővel kötött megállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a felkéréstől a zárójelentés elfogadásáig tart. Külön megállapodás alapján a bírálóbizottság a kiírást elkészítheti vagy résztvevői a kiírás elkészítésében részt vehetnek.

(2)8 A bírálóbizottság résztvevője az elnök, amennyiben a (7) bekezdés szerint közreműködése szükséges, a társelnök, a bírálóbizottsági tagok, továbbá a szakértőként bevont személyek és szükség szerint a jogi szakértő.

(3)9 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében az ajánlatkérő azon személlyel köt megállapodást a bírálóbizottság elnöki teendőinek ellátására, akit az illetékes szakmai kamara egyetértésével az építésügyért felelős miniszter kijelöl.

(4) A bírálóbizottságban tagként vagy szakértőként a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamarák, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények, továbbá az érintett központi államigazgatási szervek, valamint a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat által javasolt és erre felkért képviselői, vagy olyan magánszemélyek vehetnek részt, akik a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.

(5)10 A bírálóbizottságban a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara (Magyar Építész Kamara vagy Magyar Mérnöki Kamara) és a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben, továbbá műemlék esetén a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott központi építészeti-műszaki tervtanács műemléki ügyeket tárgyaló testületének elnöke által kijelölt tervtanácsi tag részvételét biztosítani kell.

 

Ez nem elég?

Ryhe

Ui. És most mis mi van:

1.§. (4)3 Tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni - ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan - a Kbt. hatálya alá tartozó - az (1) bekezdés szerinti tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt. A kötelezően lefolytatandó tervpályázat nem lehet a 2. § (2) bekezdésében meghatározott ötletpályázat. A tervezői szolgáltatás megrendelésére a tervpályázatot követően, a 19. §-ban foglaltak szerinti közbeszerzési eljárással kerülhet sor.

És mind a MÉK, mind a BÉK hallgat mint szar a gazban ahelyett, hogy letiltaná tagjait részvételtől, a Fővárosi Állat és Növénykert által a kötelező tervpályázat helyett, a kimódolt, prosztó közbeszerzési pályázatán.

De mint korábban is írtam, egy cipőfelsőrész készítő is alkalmazhat építészt, és máris minden további nélkül tervezheti, akár a Milánói Világkiállítás Pavilonját, és később annak a hazai megépítését is!

alfoldi2011
2014.08.26.
18:30

@Hartmann György Sándor: Lehetett volna beidézni teljesen feleslegesen akár a teljes CD Jogtárat is!

Magyarul azt mondják erre a jelenségre, hogy más ember szemében még a szálkát is észreveszi, míg a magáéban a gerendát sem!

Szerintem nagyobb baj van a közelünkben, mint a távolban.

Senkit sem zavar az, hogy a kamarák olyan súlytalanok, mint a pihék?

A döntéshozók valószínűen azt sem tudják, hogy ezek léteznek! Vagy, ha igen, akkor egyszerűen kikerülhetők, semmibe vehetők, semminek tekinthetők, mert megoszthatók, mert érdekérvényesítő erejük nulla.

Egyes kamarai tagok tiltakoznak, egy másik szekértábor tiltakozik a tiltakozás ellen, míg a harmadik szekértábor mindezektől függetlenül vígan zsűrizik.

Hanyadszorra fordul már így mindez, és még hányszor kell megismétlődnie, hogy végre valami történjen?

Azokat a vicceket már idézni sem merem, amelyek az abszolút feleslegesről szólnak.

Sokadszorra kérdezem ezért:

nem kellene minden előtt a kamarákat helyzetbe hozni, vagy még inkább rendbe tenni, valódi (és nem szakszervezeti értelmű) érdekszervezetekké alakítani?

belter
2014.08.26.
19:18

@alfoldi2011: Azt meg lehetne kérdezni, mondjuk Ertsey Attila egykori kamarai alelnöktől vagy Noll Tamástól, hogy mi történt 2009. után a tervpályázati rendszerrel, a kamarák érdekérvényesítő erejével, vagy általában az építész hivatás megbecsültségével. Talán az lett volna a kamarai feladatok leglényege, hogy mindezek erősödjenek.

arter
2014.08.27.
10:13

@alfoldi2011: A minap kaptam egy tértivevényes levelet a kamarától, melyben az áll, hogy a kamarai nyilvántartási számom É1 98 7654-ről mostantól É/1 98 7654-re módosul. Ezt a levelet valaki megfogalmazta, megírta, postázta több száz, esetleg több ezer példányban, én (gondolom számos kollégával egyetemben) elballagtam érte a postára. Csupa a gdp-t növelő, hasznos tevékenység. Mindez azért, hogy a jövőben egy kicsit bonyolultabb legyen egy aláírás. Őszintén szólva egy perjel kedvéért többet is megtennék. De egy per-jelért?

Hartmann György Sándor
2014.08.27.
11:25

@arter: Mindez ezért lehet, mert január 1-től a szakmagyakorlásra vonatkozó rendelet így módosult:(2) A vezető tervezői címhez a tervezőnek magas színvonalú tudományos-műszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara az erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím birtokosának a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés)

Az É/1 jelentheti azt, hogy valaki kiérdemelte a vezető tervezői címet!

(4) A 2014. január 1-jét megelőzően engedélyezett és névjegyzékbe vett, vagy bejelentés alapján névjegyzékbe vett szakmagyakorlási tevékenység a továbbképzési kötelezettségek teljesítése mellett folytatható.

(5) A területi kamara titkára a változással érintett jogosultság tekintetében az 1. melléklet szerinti szak- és részterületnek megfelelő besorolásról a szakmagyakorlót a továbbképzési időszakának befejezéséig hivatalból értesíti. Ezen időszakig a szakmagyakorló a korábbi jogosultsági besorolásának megfelelően folytathatja a tevékenységet.

 

Bár a MÉK honlapján a keresőben ott a figyelmezetés, hogy az új rendszerre való átállás miatt fennakadások fordulhatnak elő, abban a linkben, hogy a jogosultságok rendszere, viszont annak ellenére, hogy  a módosítás 2014-i dátumú, még a 2011. Júliusi állapotú jogosultsági táblázat van fenn.

Mert az én értelmezésemben – mint a hogy a rendelet sem ad megkülönböztetési lehetőséget a betűjelben, stb.  – a hivatalos megnevezés mellé, hogy építészeti-műszaki tervező, építészeti  tervezési területen, vezető tervezői cím használatával.

Ryhe

Ui. Ez megint nem szőrszálhasogatás, hanem csak a rendeletben megfogalmazottak szigorú használata. (a la Karinthy Frigyes: Így írtok ti!)

Pákozdi Imre
2014.08.27.
11:43

@Hartmann György Sándor: Persze, hogy nem, kedves Ryhe. Egyszer és mindenkorra bocsánatot kérek azért, hogy amit tesz, "szőrszálhasogatásnak" neveztem. Az Ön precíz jogszabályismerete és a tudottak betűhű közreadása mintegy automatikus rajzolatát adja mai (építészeti) közállapotainak. Ha nem tesz semmit, csak leírja az aktuális őrültség (ez most a perjeleket is hírbe hozó per-jel :-) rendeleti hátterét, hát, már kész a bohózat. Amelyhez képest a DADA - automatikus rajzolással, kollázsokkal és az egész, freudi alapokon izgő-mozgó szürrealizmusával együtt - legfeljebb szelíd nyárspolgári kilengésnek tekinthető.

belter
2014.08.28.
05:43

@arter: Érdemes lenne valamelyik építész-nagyságunknak egyszer befáradni az Ötpacsirta utcába (amúgy kong az ürességtől, pedig jó a bor is a pincében), és megkeresni Hajnóczi elnök urat, hogy ezt az É/1-et ki találta ki. Borítékolom az egyszavas választ (minisztérium). Vagy az eu.

Hartmann György Sándor
2014.08.28.
10:29

@belter: Ha ide most azt írom, hogy a szakmagyakorlási rendelet atyja Lázár János volt, akkor lehet, hogy két nap múlva megszüntetik a honlapot. (Ezért mindenkit, aki teheti, kérem, hogy támogassa az epteszforumot!)

Pedig még olvasható az ÓÉTT honlapján (mert lassan fél év alatt sem volt ideje arra senkinek sem, hogy lecserélje – vagy ki merje mondani, hogy ez a társaság megszűnik), hogy milyen előterjesztés ment be a kormány elé, amelyből egy teljesen másik született.

Ez éppen akkor történt, amikor Lázár úr küzdött az EU-val a közbeszerzéseknél a kamarai regisztráció megkövetelésével kapcsolatosan. És a kijött rendeletben áldozták fel a beruházás lebonyolítót az EU oltárán (azzal a jelszóvak, hogy csökkenteni kell a jogosultságok számát).  Arról nem is beszélve, hogy a MMK akkor is pápább volt a pápánál, még azt is előírta, hogy ez a jogosultság álljon fenn a feladat elvégzésének teljes időtartama alatt. (Ez pl. az jelentette, hogy most az Állatkerti prosztó közbeszerzési pályázatnál – annak ellenére, hogy tervpályázataként hirdetik - a jelentkezőknek 2018-ig is érvényes jogosultsággal kellene rendelkezni, bár a jogosultságok meghosszabbítása (valójában a továbbképzés elvégzésének az igazolása 5 évenként esedékes.)  

És abban az időben kezdték rebesgetni azt is, hogy a EU-s rendszerből ki kell vágni a pályázatírót és a projektmenedzsert. Ráadásul egyenlőség jelet tettek a kettő közé, mert is kisiskolásoknak fogalmuk sincs egy beruházási – és ezen belül egy építési beruházási – projekt mikéntjéről. (És ezért is olyanok nálunk a beruházási projektek, amilyenek.)

A felvetésre konkrétan, maga a rendelet csak az É jelet használja. A vezető tervező nem jogosultság hanem cím, mint ahogy írtam.

Arról nem is beszélve, hogy ehhez a rendelet szerint a cím tulajdonosának „tudományos-műszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie”, amelybőla szakmagyakorlási szabályzatában a MÉK a tudományost elfelejtette kifejteni, hogy mit is takar a tudományos kifejezés! Gondolom nem Művészeti Akadémiai tagságot, mert az nem tudományos! (a tudományos az MTA-ban van), hanem művészeti.

Régen is küzdöttem a tervezők közötti megkülönböztetés miatt, most is csak azt mondom (és maga a rendelet sem engedi meg), hogy a jelben nem lehet megkülönböztetés.

 

Ryhe

 

Ui. De sebaj, most egy orvos a felügyeli az ágazatot, mint srtaégiai, az helyettes államtitkár úrnak nem találtam megvalósult épületét az interneten, a főosztályvezető úr pedig főcserkész volt. Így aztán csak a jobban reménykedhetünk.

belter
2014.08.13.
12:47

Tisztelettel kérdezem, hogy mely építész tisztségviselők képviselték a Magyar Építőművészek Szövetségét, a Magyar Építész Kamarát és a Magyar Művészeti Akadémiát a bíráló bizottságban utólagosan egy látvány?-ötlet?-pályázaton?

Hartmann György Sándor
2014.08.14.
12:54

@belter: Ezen a lapon:

http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/ervdocidweburlap/D37C628A7418138EC1257C24002EB839

ez a zsűri összetétele:

A Szakmai Zsűri összetétele: A pályázati zsűri elnöke: Szőcs Géza, a 2015. évi Milánói Világkiállítás kormánybiztosa, a miniszterelnök főtanácsadója A pályázati zsűri tagjai: Bugár-Mészáros Károly okleveles építészmérnök, építészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum korábbi igazgatója Csízy László okleveles építészmérnök, a Doktori Iskola hallgatója, az Odooproject képviselője Guttmann Szabolcs okleveles építészmérnök, volt nagyszebeni főépítész, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Területi Szervezetének képviselője Kálmán Ernő DLA okleveles építészmérnök, az International Union of Architects képviselője, a Magyar Építőművészek Szövetségének volt elnöke dr. Mőcsényi Mihály prof. emeritus Sir Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítész Szegő György Régi-Új Magyar Építőművészet folyóirat főszerkesztője

viszont ebből: http://epiteszforum.hu/a-2015-os-milanoi-vilagkiallitas-magyar-pavilonja

az derül ki, hogy kik voltak a szakmai szervezetek küldöttei:

Az építész szakmai szövetségek részéről delegált tagok:Kalo Emese - Magyar Építész KamaraMarosi Miklós - Magyar Építőművészek SzövetségeSomogyi Pál – Magyar Művészeti AkadémiaGiuseppe Frattini – az Olasz Építész Kamara tagja

belter
2014.08.15.
04:42

@Hartmann György Sándor: Ez tökéletesen világos, nagyon pontos leírás, köszönöm a fórumozók nevében is. Mi fog történni? Bosszankodunk egyet, majd megépül az Ertsey-féle rémálom? Várom legalább Ráday Mihály újabb kisfilmjét erről a tervről is.

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk