Épülettervek

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - a CET Budapest Kft. munkája

1/16

Alaprajz

?>
Alaprajz
?>
Alaprajz
?>
Alaprajz
?>
Alaprajz
?>
Alaprajz
?>
Helyszínrajz
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Tervlap
?>
Tervlap
?>
Homlokzat
?>
Homlokzat
?>
Csomay Zsófia
?>
Koczka István
?>
Magyari Mátyás
?>
Reimholz Júlia
1/16

Alaprajz

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - a CET Budapest Kft. munkája
Épülettervek

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - a CET Budapest Kft. munkája

2014.03.28. 11:14

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csomay Zsófia, Koczka István, Magyari Mátyás, Reimholz Júlia

Vélemények:
1

Millenáris Széllkapu ötletpályázat

Tervezés éve:
2014

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk a CET Budapest Kft. munkáját, amit a Millenáris Széllkapu ötletpályázatra készítettek. 

Műleírás

Ami fontos volt:

  • „városi" erdő létrehozása
  • a Margit-körút nyomvonalának folytatása
  • hogy az új park a Millenáris Parkkal szervesen össze legyen kötve (fizikai és szellemi értelemben egyaránt)
  • (előző ponthoz kapcsolódva), hogy a két régi, ipari épület megmaradjon és a szél mégis átfújja a területet
  • vizuálisan a parkot úgy lezárni a Margit-körúttól, hogy a körút is átszellőzhessen.

Alaprajz
1/16
Alaprajz

Ami történt:

  • az Üzemcsarnok vázát teljes egészében megtartottuk, a két bütüre új, masszív téglafal készülne, új nyílásokkal az egyik oldalon. A másik bütüfal mászófalnak lesz kialakítva. A fedett-nyitott csarnoktérben a pillérek geometriai lehetőségét kihasználva 3 szinten: extrém sportpályák, kiszolgálóegységek, mászófal és kalandpark készülne. A földszinten labdajátékok (lábtenisz, tollaslabda,srteetball,
  • ping-pong) valamint extrém sportok (falmászás, slack-line,air-flare,park-our,
  • skate park) kapnának helyet. A felső szinteken függőhidak, függesztett csúszdapálya (Zip - line), EUROBUNGY útvonal létesülhetne, a meglevő tartószerkezetek, valamint a létesülő „kezelőjárdák", teraszok felhasználásával.
  • a Melegpörgetőt szintén „belaktuk". Az utcára merőleges – polgári funkciókra alkalmas szárny földszintjén – recepció, kávézó - kerthelyiséggel. Az épület egyéb megmaradó tereiben teljes egészében „paintball", ill. „laser tag" funkciót gondoltunk elhelyezni. A pincébe öltözőket, gépészetet terveztünk.
  • a térformálás szempontjából 2 fontos helyre két új téglatornyot képzeltünk (lásd Melegpörgető megmaradó téglaburkolatát és a csarnok két új bütüfalát).
  • az egyik: (kerek) a Mammut átforduló, íves sarkát „megfogandó",a Margit körút axisában – II. kerületi információs és kiállítótorony volna.
  • a másik: beleszövődve a futtató rácsba – egy földszinti kávézó és emeleti bérműtermeket tartalmaz (lásd Jurányi-ház)
  • a területet körbekeríti egy növényfuttató rácsszerkezet, aminek a földszinti pillérsora árusító pavilonok befogadására alkalmas, emeleti két szintje tulajdonképp egy „emeleti" sétaút, ahonnan az összes eddig említett épület elérhető két szinten.
  • a „városi" erdő fáit úgy válogattuk össze, hogy a szabályos geometriai elrendezés ellenére a virágos és őszi látványuk változatos képet mutasson
    tiszafa vagy fekete fenyő
    ostorfa
    keskenylevelű kőris
    japán akác
  • a Millenáris park felől a csarnoktérhez kapcsolódva süllyesztett, provizórikusan lefedhető többcélú teret terveztünk. Színielőadás esetén a csarnoktérből szolgálható ki a színpad.
  • ehhez kapcsolódik egy járófelületekkel szabdalt vízfelület, amit labirintusokkal átszőtt sűrű, nyírt cserjés övez. Így a tavacska – mintha egy szobában volna. Ez ugyanakkor biztosítja a süllyesztett tér lezárását is.
  • a Mamut felé vizuális terelőfalakat terveztünk, amik a park felé intim leülő helyek létesítését teszi lehetővé. Ennek a sávnak a lezárásaként a „cserjéssel" azonos magasságú bambuszerdőt telepítettünk.

A meglevő csarnoképületbe javasolt kalandpark elsősorban a fiatal, „zajosabb" korosztály igényeit szolgálná, így a Millenáris park megtartaná a „csendes" közpark jellegét.

Látványterv
7/16
Látványterv

Az ajánlott, - vélhetőleg népszerű -, funkciókkal azt kívántuk elérni, hogy sok embert becsábítson a területre, s ez által a Millenáris park is tudna gazdagodni.

A Fény utca forgalmát a Lövőház utca- Kis Rókus utcák között lesüllyesztettük. Erről a süllyesztett, felülről nyitott útszakaszról lehet megközelíteni a tervezett szint alatti autóparkolót, valamint közvetlen behajtás biztosítható a Mamut II. meglevő parkolójába is, a gazdasági bejárat szintbeli megtartásával.
A süllyesztés a két parkrész eggyé válásának elengedhetetlen feltétele.

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.03.29.
08:50

Messze a legjobbnak ez a terv tűnik. Funkciógazdag, megőrzi a hajdanvolt ipari épületet, miközben parkban csatlakozik az öldöklő forgalmú Margit körúthoz. Átlós növényelrendezésével még érdekes is tud lenni... Ez akkor is igaz, ha alapvető kétségeim vannak afelől, hogy az a Margit körúti parkrész több lehet-e majd, mint puszta látvány. A zaj és a tömör, kétszer két sávban pöfögő járművek, a száguldó, csattogó kombínók mellett lehetetlennek tűnik bármiféle parkbéli pihenés. Ismétlem, szerintem a megismert pályázatok közül ez a legszínvonalasabb; de lehet, hogy az egész ipari rom legjobb hasznosítása mégiscsak az Építészeti és a Fényképészeti Múzeum ide telepítése volna. Mert lehet érvelni a Margit körút átszellőztetésével, de ez, ha meghagyjuk a hajdani főcsarnokot, mindenképpen illuzórikus; bármiféle park pedig, a Margit körút miatt, legalább 80-100 m mélységben elviselhetetlenül harsogó és turbulens lenne. A legjobb volna újraépíteni a térfalat, méghozzá egy, az út ívére látványosan reflektáló, elhatároló-díszítő, a párkánymagasságot tiszteletben tartó épülettel. 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk