Épülettervek

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - a Városépítési Főosztály munkatársainak pályaműve

1/13

A variáció

B variáció

C variáció

Csarnok

D variáció

E variáció

Elemzés

Helyszínrajz

Kultúra

Madártávlati

Melegpörgető

Park

Szélcsatorna

?>
A variáció
?>
B variáció
?>
C variáció
?>
Csarnok
?>
D variáció
?>
E variáció
?>
Elemzés
?>
Helyszínrajz
?>
Kultúra
?>
Madártávlati
?>
Melegpörgető
?>
Park
?>
Szélcsatorna
1/13

A variáció

B variáció

C variáció

Csarnok

D variáció

E variáció

Elemzés

Helyszínrajz

Kultúra

Madártávlati

Melegpörgető

Park

Szélcsatorna

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - a Városépítési Főosztály munkatársainak pályaműve
Épülettervek

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - a Városépítési Főosztály munkatársainak pályaműve

2014.05.06. 09:01

Projektinfó

SZÉLLKAPU ötletpályázat

Tervezés éve:
2014

Stáblista

szakmai partnerek:
András István, Pető Zoltán (BFVT)
Pichler Róbert, Szöllősi Tas (Magyar Freestyle BMX szövetség)
Trauttwein István (költségbecslés)

Letölthető dokumentumok:

A szakmai és szakmán kívüli rétegek számára is nyitott pályázaton úgy gondolták, nekik is ott a helyük, hogy mint a főváros Városépítési Főosztályának munkatársai, a hivatali kereteken túl is megmutathassák, Budapesten ma milyen irányokat vallanak követendőnek a városfejlesztésben.

Szemléletmód

A pályázatban ugyanazokat az elveket fordítottuk le a konkrét szituációra, amelyeket a városrehabilitáció keretében végzett munkánk során fontosnak tartunk, így az egyszeri döntéssel véglegesre megálmodott, monumentális építészeti beavatkozás helyett a voksunkat egy olyan fejlesztés mellett tettük le, ami

  • folyamatokban, lépésekben, szcenáriókban gondolkozik
  • a jelenlegi gazdasági helyzetet szem előtt tartva a beavatkozás szükséges mértékének, és az általa elért hatásoknak az optimumát keresi
  • a barnamezős területekben potenciált és nem csak problémát lát
  • megkérdőjelezhető létjogosultságú új beruházások helyett a meglévő alulhasznosított ingatlanokat értéküknek megfelelően kezeli
  • a társadalmi támogatottság növelését a közösségi funkciók által elengedhetetlennek tartja

Mindezek által a projekt a fenntarthatóságára, mint egyetlen reális lehetőségre fókuszál, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt.

Célunk nem egy végállapot, egy végtermék megfogalmazása volt, hanem egy olyan szemléletmód és eszközrendszer összeállítása, ami rugalmasan képes alkalmazkodni a változó igényekhez és lehetőségekhez.

Kultúra
9/13
Kultúra

Szcenáriók

Pályázatunkban öt eltérő fejlesztési variációt vizsgáltunk (A, B, C, D, E verziók), melyek fejlesztési folyamatként is elképzelhetők, de egy-egy javaslat önmagában is reális hasznosítás lehet. A fejlesztési variációk között szerepelő megoldások a pályázati felhívás által sugallt teljes területrendezéstől (valamennyi épület bontásával és mélygarázs építésével egy új park kialakítása) a minimális beavatkozásokkal megvalósuló átmeneti hasznosítások lehetőségéig széles skálán mozognak.

Az egyes szcenáriókat a bekerülési költség, társadalmi hasznosság, a speciális követelményként megfogalmazott átszellőzés, és a létrejövő parkolók száma szempontjából vizsgáltuk (ez utóbbi a jelenlegi parkolóhelyek pótlása és a funkciók által megjelenő új igények miatt jelentős).

A fejlesztési lehetőségek vizsgálatának konklúziója az volt, hogy az M csarnok teljes elbontásával a terület átszellőzésének mértéke érdemben tovább nem javítható, mérete és szerkezeti adottságai sokféle funkció elhelyezésére teszik alkalmassá, valamint bontása és új épülettel való kiváltása irreálisan nagy költségű. Ezért a minisztériumi épület, valamint az építészetileg értéket nem képviselő épületrészek lebontásával, az M csarnok és az L melegpörgető épület részbeni megtartásával alakítottunk ki fejlesztési javaslatunkat.

Elemzés
7/13
Elemzés

Építészeti koncepció

Az általunk felvázolt program célja a Ganz Művek monumentális ipari hangulatának megőrzése volt, részben a még menthető, egyedi, eredeti szerkezetek megtartásával, részben pedig hasonló hangulatot nyújtó egyszerű, szuggesztív eszközrendszer használatával. Javaslatunk szándékosan nem igényel kifejezetten exkluzív anyaghasználatot, kifinomult kivitelezési technikát. A bontott elemek burkolatként, ülőbútorokként való felhasználása, a meglévő burkolatok, építmények megtartása és az igényeknek megfelelő átformálása a költséghatékonyság mellett a korábbi korok lenyomatainak megőrzését, a terület saját identitásának, arculatának kialakítását szolgálja. Öncélú, kimódolt dizájn helyett a meglévő adottságokat próbáltuk maximálisan hasznosítani.

Közlekedési kapcsolatok

A tervezési terület a Millenáris Parkkal együttműködve, annak részeként értelmezhető, ezért e kapcsolat erősítése alapvető volt. A bővítéssel a Millenáris fő megközelítése a Margit körút felé helyeződik át. A Fény utcát az átmenő közforgalom elől lezárjuk, lehetővé téve a tervezési terület és a Millenáris területének funkcionális összekapcsolását. A Fény utcai behajtó a gyalogos és kerékpáros forgalom számára továbbra is nyitva áll, valamint rendezvények esetén a gépjárművel történő feltöltést, szállítást szolgálhatja. Az M csarnokba helyezett parkolók a kétirányú Kis Rókus utcáról megközelíthetőek, a kihajtás a körúti lámpás csomóponton keresztül megoldható.

Helyszínrajz
8/13
Helyszínrajz

Funkciók

A Margit körút felőli parkrész az M csarnokig a Millenáris Park kapuja, a találkozás helye, amely alkalmanként helyet adhat szabadtéri rendezvények, piacok, utcabálok számára is. A helyszín alkalmas a túlterhelt Vár eseményeinek részbeli kiváltására is. Az M csarnok a javasolt szcenáriók szerint, a betelepülő funkcióknak megfelelően alakul:

  • „A" variáció: A csarnokban átmeneti hasznosításaként szétbontható, acél szerkezetű, későbbiekben szétszerelve áthelyezhető mobil parkoló-rendszer települ. A tervezési területen és a környező utcákban jelenleg szétterülten parkoló autók koncentrált összerendezése által felszabadulnak a közösségi funkciókra használható terek; a beruházás első lépéseként jövedelemtermelő funkció jön létre.
  • „B" variáció: A csarnok csak részben szolgál parkolóként, az egybenyitott alsó szinteken zárt teret igénylő kulturális és sport funkciók kapnak helyet. Kiállítóterek, különböző sportpályák vagy irodák települhetnek az épített vagy befüggesztett funkció-dobozokba, az igényeknek megfelelően.
  • „C" varáció: A csarnok külső határoló falainak lebontásával egy nagyvonalú fedett-nyitott térré alakul az épület. A visszabontással az épület teljesen a park részévé válik, a földszinti átjárhatóság és átláthatósága kapcsolatot teremt a körút felőli és belső területek között. A fő funkciók itt nyitott teret igénylő, első sorban közcélú sportpályák (pl. extrém sportpályák és ügyességi pályák, homokos strandröplabda pálya stb.)

Melegpörgető
11/13
Melegpörgető

A melegpörgető épületéből a belső, extrém falvastagságú vasbeton mag megmarad. Ennek bontása jelentősen költségesebb, mint amennyi előnyt a teljes elbontás után a terület hasznosítása jelentene. A megmaradó masszív betonépítmény egyedi tájelem és kilátópont, mászó fallal és izgalmas csúszdával. Az oldalhomlokzat labdajátékokra, a park felőli nagy homlokzati felület kültéri vetítésekre alkalmas, a füvesített dombokon természetesen kialakuló nézőtérrel.

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.