Épülettervek/Középület

Millenáris Velodrom - az Építészkohó II. díjas terve

1/18

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/18

Millenáris Velodrom - az Építészkohó II. díjas terve
Épülettervek/Középület

Millenáris Velodrom - az Építészkohó II. díjas terve

2014.01.24. 09:06

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tarnóczky Tamás Attila

Új 'Millenáris' Velodrom

Tervezés éve:
2013

Bruttó szintterület:
15 m2

Dosszié:

Visszafogott, az épített örökséget tiszteletben tartó koncepciót adott be Tarnóczky Tamás Attila a Millenáris Velodrom rehabilitációjára kiírt pályázatra. Bemutatjuk a II. díjat nyert tervet.

Budapest, Istvánmező

Az elmúlt időszakban elfogadott törvények és kormányhatározatok alapján a sport, valamint annak fejlesztése kiemelt szerephez jutott. E korábbi időszakokhoz mérten jeletős változás teszi lehetővé a Budapesti Olimpiai Központ területén lévő sportlétesítmények (mint a Puskás Ferenc stadion, Millenáris Velodrom) régóta tervezett revitalizációját is. A koncepció, mely alapján az egész fejlesztési projekt megvalósulna, egyszerre próbál a meglévő
fizikai és kulturális elemekből ’építkezni’, s létrehozni valami ’újat’, mely minden szempontból eleget tesz a 21. század elvárásainak.

1/18

Egykor és ma

Az Istvánmező, ezen belül is fokozottan a Nemzeti Olimpiai Központ területe egyfajta kiemelt ’lenyomata’ Budapest történelmének. Igaz ez történeti jelentőségének tekintetében, s nem cáfolható építészeti hatásában sem. Az itt megvalósult épületek (a ’Népstadion’, azaz a mai Puskás Ferenc stadion, a ’Millenáris’ Velodrom, az egykori ’Budapest Sportcsarnok’) mind-mind a 20. század budapesti városfejlesztésének markáns elemei, melyekhez olyan események, eredmények kötődnek, melyek személyes kötődést alakítanak ki ember és épület között. Ezek a létesítmények az örökségeink; gyakorlatilag elbonthatatlanok. Ha a társadalom a ’fizikai megsemmisítésük’ mellett foglalna állást, önmagából szakítana ki egy darabot – a múlt, jelen és jövő folytonosságát téve kockára. A tervezett fejlesztéseknek a fentiek okán oly módon kell a jövö irányába mutatni, hogy közben nem tagadja meg a múltat – hanem folytonosságot képez egykor és ma viszonyában.

7/18

Építészet, koncepció

A ’Millenáris Velodrom’ jelenlegi állapotában szomorú emléke egy letűnt kornak. Kihasználtsága elenyésző, műszaki állapota lehangoló. A társadalmi, kulturális téren marginalizálódott létesítmény revitalizációját viszont nem lehet a ’totális’ megsemmisítés és újraépítés eszközével megvalósítani: a fővárosi védettségű létesítmény ’elvesztése’ helyrehozhatatlan kárt okozna a főváros építészeti és kuturális folytonosságában. A fentiek miatt a pályázat az egykor szebb napokat megélt velodrom részbeni megtartása mellett javasolja az új funkcionális elemek megvalósítását. Fontos észrevenni, hogy a velodrom leglényegibb eleme nem a többször átalakított, elegáns tereitől, eredeti fedésétől megfosztott lelátóépület, hanem a tereprézsűkkel kialakított kerékpárpálya.

17/18

14/18

Az idelátogatót is a szabadtéri, ovális pálya nagyvonalúsága ragadja magával a lendület, mely körbeviszi a szemet az, mely hatással bír és emléket képez. Az építészeti folytonosság megteremtése ily módon szintén nem az épülethez, hanem sokkal inkább az egyfajta ’terepépítményként’ létező pályához köthető, ezért a pályázat ez utóbbit kezeli (az előbbivel ellentétben) mindenképp megtartásra javasolt értékként.

Új és régi

A pályázat által javasolt egyedi építészeti koncepció – a történeti folytonosság megteremtése mellett – funkcionális többletet is képes teremteni: a meglévő, felújított szabadtéri kerékpárpálya mellett képes megteremteni az új, fedett velodromot, s ezáltal egy olyan, kettős (kültéri / beltéri) létesítmény jön létre, mely társai közt – világviszonylatban is – egyedülállónak tekinthető. A megtartásra javasolt szabadtéri kerékpárpálya jelentős, több, mint 400 méteres mérete lehetővé teszi, hogy az új funkcionális igények (melynek leglényegibb eleme a 250 méter hosszú, fedett kerékpárpálya) ne igényeljék annak elbontását: az új funkciók a jelenlegi velodrom pályájának belső zónájában teljes mértékben elhelyezhetőek.

5/18

A javasolt koncepció szerint az ’új’ Millenáris Velodrom a ’régi’ közepén, annak terepszintje alatt helyezkedne el. Az ily módon létrejövő ’kettős’ velodrom, mely egy szabadtéri és egy fedett kerékpárpályával bír, egy szerves egységet képez funkcionális kapcsolatai szempontjából, de megjelenésében egyértelmJen ’szétválasztható’: a terepszint alá süllyesztett, 21. századi igényeket kielégítő új létesítmény ’kintről’ csak sejthető – a régi viszont (talán a jövő nemzedéke számára is) továbbra is megtapasztalható. A két lényegi elem a lelátóépület elbontásával létrejövő helyen, egy új, de a régihez kötődő építészeti történés megfogalmazásával kapcsolódik egymáshoz.

Ezen új épületrész – mint egyfajta közös feltárása a két létesítménynek – inkább tekinthető a terepépítmény részének, mintsem önálló épületnek: hisz az építészeti cél nem egy új építészeti hangulat megteremtése a közterületek irányából, hanem történeti folytonosság továbbvitele (mely leginkább a rézsűben ’rejtőzik’).

9/18

Közlekedési koncepció

Az újraértelmezett ’Millenáris Velodrom’ rendezvények esetén jellemzően gyalogosan,a környező, vegyesforgalmú úthálózatról lesz megközelíthető. Az esetlegesen autóbusszal érkező vendégforgalom a Stefánia út irányából, a Szabó József köz felől jut a területre – elkülönítve a terület gyalogosforgalmától. A vendégek számára két, a sportolók számára pedig három (egymástól elkülönített helyzetű) autóbuszparkoló került kialakításra. A személygépjárművel érkező látogatók parkolási igényét a területen lévő egyéb parkolási lehetőségek biztosítják.

8/18

Az egykori medencék helyén lévő teniszpályák területén egy, szintén a Stefánia út irányából megközelíthető, 100 férőhelyes, fedett / nyitott parkoló került kialakítása, melynek fedett, a vendégforgalomtól elválasztott átközlekedési kapcsolata van a létesítménnyel. E parkoló kizárólag dolgozói és sportolói használatra tervezett; valamint itt kapnak helyet a rendőrség és a TV-közvetítések gépjárművei.

A létesítmény mellett 100 beállós kerékpár- és motorkerékpár-tároló létesül, alumínium szerkezetű, mobil rendszerben, fedett / nyitott műszaki megoldásban. Az épület főbejárata előtt három darab akadálymentes parkoló létesül. A gazdasági forgalom a Szabó József utca irányából, egy gazdasági rámpán keresztül jut az épületbe. A terepszint alatt fedett / nyitott manipulációs tér került kialakításra, mely lehetővé teszi tehergépjárművek manőverezését és megfordulását is. A manipulációs tér a tornatérrel egy szintben van; ily módon bizosítható mentők, illetve tehergépjárművek arénaérbe történő behajtása. A nyílások magassága tehergépjárművek méretéhez igazodik; a kerékpárpálya (a felette lévő lelátószakasszal együtt) a behajtás helyén hidraulikus rendszerrel elmozdítható a szükséges űrszelvény biztosítása érdekében (erre a technológiára megvalósult példa a Dominique
Parrot által tervezett berlini velodrom).

13/18

A kültéri velodrom belső területe szintén megközelíthető gépjárművel – a főbejárat irányából. A forgalom biztonságossá tétele érdekében a gépjármű-közlekedési rendszer egyirányúsításra kerül. A területre való behajtás a Stefánia út / Szabó József köz irányából lehetséges [jellemzően itt a sportolói / személyzeti és autóbusz behajtás történik] – míg a kihajtás a Thököly út felé, a Szabó József utcán át megoldott. A Szabó József utca forgalma továbbra is kétirányú marad – ily módon a létesítmény gazdasági forgalmát lebonyolító rámpa és a Thököly út kapcsolata kétirányban is megfelelő lesz.

A Kisstadion előtti útszakasz jellemzően vegyesforgalmi kialakítású lesz; a Szabó József közhöz hasonlóan egyirányúsított gépjármJforgalommal. A parkolóház kihajtása, valamint az esetleges autóbuszforgalom lebonyolítása ezen egyirányúsított útszakaszok segítségével történik. A vegyesforgalmú útszakaszon a rendezvények idején a személygépjárműforgalom nem engedélyezett.

12/18

Funkcionális kialakítás

A létesítmény főbejárata a Szabó József utca irányából érhető el. Míg a szabadtéri velodrom lelátói innen a felfelé vezető, nyitott lépcsőházakon keresztül érhetőek el, addig az új, térszín alatti létesítményhez a széles főlépcső vezet. Az akadálymentes fel- és lejutás mindkét irányba felvonókkal biztosított. A főbejárat közvetlen környezetében kialakított fedett / nyitott térhez kapcsolódik a kerékpárbolt és kölcsönző, mely a velodrom nyitvatartásától függetelen üzemidővel rendelkezhet.

Fent

A utcaszinthez kapcsolódó ’előtér’ felfelé vezető lépcsőin a ’régi’ velodrom ’új’ lelátóépületébe jutnak a látogatók – mely szintén egy fedett / nyitott tér, kilátással a Szabó József utcára – valamint a velodromra. Ezen épületrészben a lelátókat kiszolgáló vizesblokkok, illetve fedett VIP- és sajtólelátók találhatóak; jobb és bal oldalán a felújított, meglévő lelátókhoz lehet kijutni. A lelátók rendszere maradt az eredeti kialakításban – azaz az ívekben állóhelyek, a főbejárattal szemben lévő egyenes szakaszban pedig (pados) ülőhelyek találhatóak. A pályatest eredeti dőlésszöge (az egyenes szakaszokon 11,6°, a kanyarokban 36,6°) megmarad, a felső síkja viszont – a szükséges statikai és funkcionális javítások miatt – 40 cm-rel megemelésre kerül.

A velodrom középső területe körüljárható. A közúttal való kapcsolat – többek közt mentő közlekedése számára – egy, a fejépületrész alatti áthajtóval biztosított. Ezen áthajtóval átellenes kihajtó a kerékpárosok számára biztosítja az akadálymentes kapcsolatot a lentebbi szinten található öltözőkkel. A tér közepe – az alatta található csarnoktér miatt – ugyan járható extenzív zöldtető, de tömegtartózkódásra nem igénybevehető terület – ennek okán korláttal kerül körbevételre. A korláton kívüli, de a kerékpárpályán belüli, zöldbetonnal burkolt felület nem alápincézett, így akár gépjármJvel is megközelíthető terület. A két felület határán egy-egy nyitott menekülőlépcső található, melyek az alsó szintekről biztosítják a menekülés lehetőségét.

11/18

Lent

A lefelé vezető, széles főlépcsőn keresztül a –1. szinten lévő, pénztárakat is magába foglaló kétszintes előcsarnokba jut a látogató. Az előcsarnok galériáján a külön személyzeti bejárattal és természetes bevilágítással rendelkező adminisztrációs egység található, Az előcsarnok közvetlen kapcsolatban van az új velodrom terével: a kapcsolódó egységek (mint üzletek, ruhatárak, vizesblokkok, büfé és sajtóhelyiségek, valamint a technikai zónák) a kerékpárpálya köré szerkesztett lelátókat ölelik körbe. Az új létesítmény lelátórendszere 780 ülő-, 702 álló-, valamint 39 VIP és sajtó részére fenntartott (azaz mindösszesen 1521) helyet foglal magában. Az állóhelyek későbbi ütemben ülőhelyekké alakíthatóak. A csarnok közepén lévő, 10,6 méter teljes, 9 méter tiszta belmagasságú tornatér további 1500 f) befogadására alkalmas a küzdőtérbe helyezhető, kiegészítő mobil székrendszer segítségével; a létesítmény ezen része így ~3000 vendég befogadását teszi lehetővé.

A megvalósításra javasolt kerékpárpálya Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) előírásai szerinti, 250-méteres szabályos, szibériai feny)vel borított versenypálya, az egyenesekben 14°-os, az ívekben 42°-os dőlésszögekkel kialakítva. A kerékpárpálya által közrefogott, a centrális mennyezeti bevilágító segítségével jelentős természetes megvilágítással rendelkez) tornatér 110 cm-rel lesüllyeszett kialakítású, mely a tornasportokon túlmenően flexibilisen (lelátóként, rendezvények, koncertek, konferenciák, vásárok, kiállítások megtartására, stb.) is használható.

A ’látogatói’ szint alatt található egy gépészeti szervízszint a légtechnikai berendezések számára; ez alatt, valamint kerékpárpálya körül a technikai helyiségek (öltözők, edzőtermek, szertárak, egyesületi szobák, valamint kerékpártárolók) kaptak helyet. A szintén ezen a szinten lévő gazdasági bejárat közelében az épületfenntartás helyiségei (raktárak, műhelyek, illetve egyéb gépészeti és elektromos helyiségek lettek kialakítva. E zóna kapcsolata a tornatérrel két akadálymentes rámpával kiegészített átjáróalagúttal megoldott; a teherbehajtás a kerékpárpálya és a lelátó egy szakaszának hidraulikus elmozdításával lehetséges (lásd a berlini velodrom megvalósult példáját). A látogatók nagyszámú bejutása verseny esetén a tornatérre – mikor a kerékpárpálya nem elmozdítható – az egy szinttel lentebbi, harmadik átjáróalagút segítségével biztosított, szintén akadálymentes módon.

Sporttechnológia

Az új ’Millenáris’ Velodrom két, egy szabadtéri, és egy fedett, versenyzésre alkalmas kerékpárpályát foglal magába. A felső, szabadtéri, 412 méter hosszú, 7 méter széles, betonburkolatú pálya az egyenes szakaszokon 11,6°, a kanyarokban 36,6° dőlészögű; az alsó, fedett, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas 250 méter hosszú, és szintén 7 méter széles, szibériai fenyJ borítású pálya az egyenesekben 14°-os, az ívekben 42°-os dőlésszögekkel lett kialakítva – 4 méteres biztonsági sávval.

A pályakerékpár sportra tervezett fedett velodrom középterében kialakított, süllyesztett, nagy kopásállóságú műanyag sportpadlórendszerrel kialakított tornatér különféle sportágak (mint BMX, torna, akrobatikus torna, gimnasztika) művelésére alkalmas. A térben 2 méter mélységben süllyesztett gumiasztal és szivacsgödör került kialakításra. A talajterület előtt – annak teljes hosszában – süllyeszthető, 2 méter magas tükörfelület kerül elhelyezésre. A tornatér mellett kerékpáros edző- és pihenőterület került kialakításra. A területek között nincs átfedés, így a csarnokot a tornasport és a kerékpársport egyidejűleg is használhatja. Az egyes zónák, szintmozgások biztonságos leválasztását törhetetlen, átlátszó felületek biztosítják.

A tornatér felett lévő bevilágítófelület szabályozható, mobil árnyékolórendszerrel ellátott – a káprázás elkerülése végett. A szükséges mesterséges fényviszonyokat (edzéshez: 500 lux, versenyhez: 1000 lux, TV közvetítéshez: 1500 lux) a világítási rendszer biztosítja. A versenyekhez kapcsolódóan komplett versenytechnológia (elektronikus időmérő- és eredményjelző rendszer, célfotó/célvideó-, valamint rajtgép- és pódiumrendszer) kerül kialakításra az UCI vonatkozó előírásai alapján. A létesítmény – mind a játéktér, mind a kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek és közlekedőterek vonatkozásában – alkalmas akár parasport tevékenységek és versenyek lebonyolítására is.

Anyag és forma

Az anyag – adott; a forma – kötött. A pályázat által megformálni javasolt új ’Millenáris’ Velodrom nem kíván megjelenésével új építészeti helyzetet teremteni. A régi velodrom markáns töltéseinek és lelátóinak magával ragadó hangulata fel tudja venni a versenyt egy új – s korántsem biztosan időtálló – építészeti ’felütéssel’; s biztosítani képes a kapcsolatot a múlt, jelen és jövő között. Az új épületrészek rejtőzködő, de ugyanakkor egyértelműen feltáruló elhelyezkedése, a szolid, visszafogott, egyszer már alkalmazott és ismételten ’elővett’ formák és anyagok egymásra épülésével egyfajta, már a ’Millenáris’ kifejezésben is megbúvó ’retro’ hangulatot idéz, mely érzés inkább pozitív, mintsem negatív kisugárzással bír. Az ’egykort’ megidéző anyag- és formavilág e terület tagadhatatlan jellemzője, egy olyan emlék a 20. századból, mely legalább egy építészeti utalással – átvihető és átadható az utókor számára.

Szerkezetek

A tervezett létesítmény koncepcionális alapja, hogy a meglévő velodrom terepépítményeit, töltéseit érintetlenül hagyja. Az elhanyagolt, leromlott, eredeti állapotára már nem is emlékeztető lelátóépület elbontásával lehetőség nyílik a kerékpárpálya középterének megközelítésére és ott az új velodrom kialakítására. Ezen létesítmény egy ~10 méter mélységű földkiemelést igényel, melyet a létesítménykontúr és a kerékpárpálya között készített, hátrahorgonyzott résfalszerkezet ölel körbe. A maximális talajvízszint lényegében a terepszint magasságában található, de ez nem okoz problémát, mert a vízzáró résfalszerkezet a 10-12 méter mélységben már megjelenő, vízzáró kiscelli agyagban áll – azaz az épület ’száraz’ technológiával készíthető, és a felúszás veszélyével sem kell számolni.

Maga az építmény egy monolit vasbeton szerkezetű építmény, vasbeton falakkal, födémekkel, lépcsőkkel és pillérekkel. A csarnoktér lefedése nagy fesztávú, acélszerkezetű rácsostartókkal történik, melyen (csak elvben járható, és nem tömegtartózkodású térként meghatározott) extenzív zöldtető létesül. A külső nyílászárórendszerek fémszerkezetűek, hőszigetelő biztonsági üvegezéssel. A belső nyílászárók a szerelt válaszfalrendszerhez alkalmazkodó fémtokos szerkezetek, fa ajtólapokkal. A vízszigetelési rendszerek mJanyag alapúak. A homlokzati elemek alkalmazkodnak a környezet anyagvilágához: selyemfényű, akrylalapú fehér vakolati rendszer készül, valamint egyedi műkőelemek kerülnek felhasználásra. Az épületben használt anyagok és szerkezetek megfelelnek a fokozott minőségi és tartóssági követelményeknek, valamint az érvényes MSZ, MSZ-EN szabványoknak.

Épületgépészet, elektromosság

Az épület alsó, zárt terei hűtött-fűtött terek, melynek szellőztető- és klímaberendezései egy erre a célra kialakított szervízszinten található gépészeti helyiségekben kerültek elhelyezésre. A belső tér hőmérsékletének biztosítása a légtechnikai rendszerrel történik. A friss levegő bevezetése, valamint használt levegő kidobása a szervízszint két végében lévő
nagyméretű, szabadba vezető aknákkal történik. A térszín alatti elhelyezkedés miatt mesterséges hő- és füstelvezetési rendszer kerül kialakításra. A parkolóház egy nyitott parkolólemezes építmény, gépészeti szellőztetése nem szükséges – azaz tűzvédelmi légtechnika és CO-elszívás nem létesül.

Az épületben szabad kapacitás nem lévén transzformátor létesítendő. Az egyes üzemeltetési egységek (mint az üzletek, a külső- és belső velodrom) szétválasztott rendszerűek. Az épület biztonságos üzemeltetése érdekében két, egymástól független betáplálás biztosítása szükséges. A létesítményen belül minden lényeges gyengeáramú rendszer (mint többek közt tűzjelző-, kamera, hangosító-, telefon és számítógép-hálózati rendszer, elektronikus időmérő és eredményjelző) kiépítésre kerül. A külső velodrom éjszakai megvilágítását több, a kerékpárpálya kontúrjára illesztett fényforrás (nem pedig több tíz méter magas ’fényoszlop’) biztosítja. A belső velodrom mesterséges megvilágítása 500 és 1500 lux között szabályozható. A világítási rendszer az MSZ-EN 12193:2008 alapján készül.

A létesítmény hőellátására nincs szükség kazánházra. Az épület teljes hőenergia-igényét a szabadtéri velodrom külső gyűrűje köré telepített geotermikus talajszondarendszerrel kiegészített, közeljövőben kiépülő távhőrendszer biztosítja. A fentiekből következően a környezete károsító CO2 emisszió nem történik. A talajszondarendszer egységei a –2. szinti hőközpontban találhatóak. Az épületnek gázcsatlakozási igénye nincs. Az ivóvíz, szennyvíz és tűzivíz ellátás biztosítandó. A szükséges épületgépészeti és elektromos helyiség csoportosítva, a gazdasági bejárat közelében helyezkednek el.

Megvalósítás, fenntarthatóság, üzemeltetés

A 15 995 m2 nettó alapterületű létesítmény előreláthatóan nettó ~7,65 Mrd Ft beruházási költségből, kb. 2 év alatt valósítható meg. A tervezett létesítmény törekszik a gazdaságos üzemeltethetőségre. A térszín alatti kialakítás a hőleadó felületek drasztikus csökkenésével jár - jelentősen javítva az épület hőháztartását egy szabadonálló épületéhez képest. A létesítmény hőenergia-ellátását a szabadtéri velodrom külső gyűrűje köré telepített geotermikus talajszondarendszer és a kiépülő új távhőhálózat végzi, így káros CO2 emisszió nem következik be. A térszín alatti kialakítás ellenére a csarnoktér jelentős mennyiségű természetes (reflexiós) megvilágítással bír - a velodrom közepére szerkesztett, elnyújtott bevilágítófelület segítségével -, ezzel is csökkentve a majdani fenntartás költségeit.

A létesítmény üzemeltetési költségei előreláthatóan éves szinten ~65 MFt-ot tennének ki (melyből egy óra átlagos rezsije (hűtés, fűtés, szellőztetés, világítás, takarítás) ~6500 Ft - napi 14 órával és 200 nappal számolva ez 18,2 MFt). Ezen értékek nem tartalmazzák a nagyobb rendezvények többletköltségeit - melyek bevételt is generálnak.

Tűzvédelem

A tervezett létesítmény tűzvédelme és tűzbiztonsága teljes mértékben megfelel a hatályos előírásoknak. Az épület teljes területén automatikus tűzjelzőrendszer kerül kialakításra. Automatikus oltóberendezés (sprinkler rendszer) a parkoló kivételével mindenhol létesül. A tömegtartózkodású terek kiürítése az előírt időtartamokon belül biztosított. Az alsó szintek kiürítésére szabadtéri füstmentes lépcsőházak állnak rendelkezésre, melyek a velodrom teljes területéről az előírt időn biztosítják a felszínre jutás lehetőségét. Az előtérrel rendelkező, legnagyobb méretű felvonó biztonsági kialakítású.
A szomszédos épületektől a szükséges tűztávolság biztosított. Tűzoltósági felvonulási területnek csak a kétoldali közútat kell tekinteni – a térszín alatti kialakítás miatt.

Akadálymentesítés

Az új létesítmény – jellemzően terepszint alatti megvalósítása ellenére – teljeskörűen akadálymentesített. Az épület előtt a szükséges számú akadálymentes parkolóhely került kialakításra. A szintek közötti átjárás mindenhol – biztonsági - felvonókkal is megoldott. A szabadtéri velodrom lelátójának felső körüljárhatósága szintén akadálymentesen, felvonókkal biztosított. A lefelé vezető kültéri főlépcső mellett felvonó is vezet az alsó bejárati szintre. A belső velodrom körül akadálymentes nézőhelyek kerültek elhelyezésre. Mindkét kerékpárpálya középterének elérhetősége szintén akadálymentes kialakítású. A közlekedőterületek a látás- és halláskárosodottak számára megfelelő kialakítású jelekkel, jelzésekkel lesznek ellátva. A vizesblokkok, valamint az öltözők mindegyike mozgássérült személyek használatára is alkalmas módon lettek kialakítva.

Tarnóczky Tamás Attila


Zárójelentés

A pályamű kiírásra adott építészeti válasza visszafogott.

A régi karéjt meghagyja, a lelátó épületét elbontja. Az új funkciókat a föld alá rejti. Ezzel az építészeti megoldással alázatosan igazodik a Nemzeti Olimpiai Központ épületeihez és a meghagyott karéjjal továbbviszi a hely szellemét. Az épület az eredeti részek meghagyásával, meglévő, megmaradó telepítéssel bír. A forgalomszervezésben a meglévő irányokat és feltárásokat használja fel. A parkolást a karéjon kívül oldja meg, egy félig nyitott, fedett parkolóban.

Nagy előnye a tervnek, hogy a régi pálya felhasználásával lehetőséget biztosít nem csak a profi versenyzők, hanem az amatőr kerékpárosok számára is. A pályamű sajnos nem engedi a régi karéj által közrefogott zöldtető használatát, pályamű hiánya a régi lelátó elbontása is. Ebben az építészeti koncepcióban a Hajós Alfréd általi fejépület és lelátó szervesen hozzátartozna a meghagyott karéjhoz. Az újonnan kialakított fejépület építészeti megfogalmazása viszont túl sematikus. A tervezett épület funkciós kialakítását tekintve jól megoldott. Eleget tesz a kapcsolatoknak, az akadálymentes mozgásnak, valamint a szétválasztott forgalmi követelményeknek is. Teszi mindezt a lesüllyesztés következményeivel együtt. Megoldott, de nem praktikus a hidraulikus emelővel ellátott belső pályaelem a manipulációs tér kiszolgálásával. A tervezett szerkezetek nem teljesen átgondoltak, különös tekintettel a zárófödém megoldására. Újragondolásával biztosítani lehetne egy intenzív zöldtető kialakítását is. A magas talajvíz ellenében lesüllyesztett épület megépítésének egyszeri beruházási összege nagyobb erőforrás igényű. Ezt kompenzálja az üzemeltetésben rejlő potenciál, mely a minimalizált hűlő felületekkel és a tervezett gépészettel alacsony működtetési költséget tud generálni. Energetikailag kedvező szerkezeti megoldásokkal bír, azonban nem kellő mértékben használja ki a megújuló energiarendszereket, melyek tovább javíthatnák az üzemeltetés hatásfokát. Az épületet egyszerű anyaghasználat jellemzi, ami biztosíték lehet a hosszú élettartamra.

A terv központi mozgatóeleme a történeti (nem feltétlenül ’anyag’ értelemben vett örökségvédelmi) értékek megtartása, de lehetne következetesebb.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk