Épülettervek

Minimális beavatkozás - terv a gödöllői Szabadság tér rendezésére

1/12

a 19. századi és a jelenlegi helyszínrajz

?>
a 19. századi és a jelenlegi helyszínrajz
?>
?>
térfal meghatározása
?>
térfal meghatározása
?>
térfal meghatározása
?>
térfal meghatározása
?>
térfal meghatározása
?>
dilatáció, új főtér
?>
axonometria
?>
alaprajz, axonometria
?>
metszetek
?>
1/12

a 19. századi és a jelenlegi helyszínrajz

Minimális beavatkozás - terv a gödöllői Szabadság tér rendezésére
Épülettervek

Minimális beavatkozás - terv a gödöllői Szabadság tér rendezésére

2017.01.26. 13:14

Projektinfó

Földrajzi hely:
Gödöllő

Építészek, alkotók:
Dévényi Tamás, Frikker Zsolt, Zilahi Péter, Buzás Bence, Sztranyák Gergő

Cég, szervezet:
Mesteriskola

Mesteriskola XXIV. ciklus - Gödöllő Szabadság tér rendezése a Városháza bontása után

Tervezés éve:
2016

Stáblista

tervezők: Buzás Bence, Sztranyák Gergő, Zilahi Péter

mesterek: Dévényi Tamás, Frikker Zsolt

A jelenlegi és a történeti városszerkezetet összehasonlítva alakította ki logikus koncepcióját Buzás Bence, Sztranyák Gergő, Zilahi Péter Dévényi Tamás és Frikker Zsolt mestereikkel. A Mesteriskola XXIV. ciklusának hallgatói tervükben "kis beavatkozásokkal, mégis nagyvonalúan" oldják meg a gödöllői Szabadság tér rendezését. 

Részletek a Bíráló Bizottság értékeléséből

 

A terv bemutatja azt az utat, amelyet gondolatban végig járva eljutottak az ábrázolt megoldáshoz. A történeti elemzés alapján meghozott nagyvonalú döntés a tér korábbi szerkezetének helyreállítása, amelyet egy korábban létező tengely, utca mentén telepített fasorral állítanak vissza, és amely egyben megoldja a tér tagolását. Ezt minimális építészeti beavatkozással kiegészítve rendezett, jól szervezett térrendszer jön létre. A talapzatával együtt elbontásra javasolt régi városháza előtt a térfalat szintén egy fasor jelöli ki.
A jelenlegi parkolót fejlesztési területnek tekinti amely az SZTK épületének beépítési vonalát követi. A parkolót addig is ideiglenesen nagyrendezvények helyszínének tekinti. A kialakuló városi tér többcélú hasznosítását bemutatja a terv, amelyben egyedül az ideiglenes szabadtéri színpad elhelyezése bizonytalan.

A terv kis beavatkozásokkal, mégis nagyvonalúan oldja meg a feladatot, számomra külön érték, hogy a tervezetten kívül nincs benne semmi provizórum. Egyetlen ellensége az idő, mivel a használt eszközökkel nem tud felmutatni azonnali látványos változást.

Pelényi Margit

 


a 19. századi és a jelenlegi helyszínrajz
1/12
a 19. századi és a jelenlegi helyszínrajz



A koncepció tiszta, logikus, jól felépített. Az új Városháza előtti térnek jól definiált, saját teresedést hoz létre. Az új Városháza árkádja alá tervezett vendéglátó funkció jó ötlet. A pályamunka az új Városháza helyzetbe hozására fókuszál, a tervezési feladat lényege: a Főtér közösségi funkcióinak erősítése azonban háttérbe szorult. A javasolt térrendezés következményeként a Főtérről számos népszerű téri elem kikerül (ligetes pihenőpark, vízjáték) ami helyett a reprezentativitást hangsúlyozó, így egyoldalúan használható, nagy egybefüggő burkolt térrész jön létre.

Mészáros Judit


alaprajz, axonometria
10/12
alaprajz, axonometria



A jelenlegi és a történeti városszerkezetet összehasonlítva alakítja ki koncepcióját. A beavatkozás egyszerű: a térfalait elveszített, szétroncsolt főtér megfelelő elemekre bontása és kisméretű, a hiányzó funkciókat is hordozó, pótlásokkal a térfalak kiigazítása. Mérlegeli a városháza lebontásának követelményeit, helyesen elveti a látszólag vonzó lehetőséget, az UNIVÁZ elemek újbóli „újrafelhasználását".

Minimalista beavatkozás a parkoló megtartása is, ezzel minden korlátozás nélkül szabadon hagyja a fejlesztés lehetőségét. A városháza előtti, átépített burkolatú térre koncentrált alkalmi funkciók (árusok, színpad stb.) valószínűleg a teret túlterhelik majd, miközben nagy szabad területek kietlenek maradnak alig gondozva. 


Dobai János

 

térfal meghatározása
7/12
térfal meghatározása

A bontásra ítélt városháza, és telkének lehetséges sorsát diagramszerű rajzokkal veszi sorra, végül a meglévő városháza, valamint az előtte lévő akadályként megjelenő kiemelt terület bontása mellett dönt - utóbbi mindenképpen pozitív hatású. A köztérrendezési koncepciója ésszerű, egyszerű gesztusokból építkezik, fatelepítési mozdulatával (fasor) a főtér egysége ellenében hat, azt két térfélre bontja. A fenti eljárással a mai, meglévő tér nagyobb felétől elzárkózik, annak problémáival (formai heterogenitás) együtt kissé magára hagyja, az új teret nagyvonalú egyszerűséggel kezeli.

A tervezett főtérhasználathoz igényelt funkciókat nem fogadja be teljeskörűen (használható méretű és pozíciójú nyilvános wc hiánya). Az időlegesen felállítandó színpad elhelyezése esetleges, a térbe torkolló utcát leszűkíti, az átközlekedést nehezíti, az adott irány tengely-jellegét csorbítja. A városháza azonnali elbontásával a terv egy elképzelt jövőbeli beruházást készít elő, annak előre nem látható, bizonytalan idejű megvalósulásáig a mai parkolóhoz hasonló helyzet (parkoló - köztér - építési terület) zárja le a főteret.

Kund Iván Patrik

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk