Épületek/Középület

Mit kezdjünk egy bezárt repülőtérrel? – Berlin

1/26

Berlin, Tempelhof - első terminálépület 1937-ben. Forrás: Wikipedia

?>
Berlin, Tempelhof - első terminálépület 1937-ben. Forrás: Wikipedia
?>
Berlin, Tempelhof - első terminálépület. Forrás: Wikipedia
?>
Berlin, Tempelhof - első terminálépület. Forrás: Wikipedia
?>
Berlin, Tempelhof - légifelvétel az új terminál- és hangrépületről, 1945. Forrás: Wikipedia
?>
Berlin, Tempelhof - a légihíd idején, 1948-ban. Forrás: Wikipedia
?>
Berlin, Tempelhof - a légihíd idején, 1948-ban. Forrás: Wikipedia
?>
Berlin, Tempelhof - repülőnap, 1984. Forrás: Wikipedia
?>
Berlin, Tempelhof, 2007. Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof - főhomlokzat. Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof - fényfesztivál, 2011. Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof - központi csarnok. Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof park. Forrás: Lichtschwaermer
?>
Berlin, Tempelhof park. Forrás: Lichtschwaermer
?>
Berlin, Tempelhof park - madárles. Forrás: Lichtschwaermer
?>
Berlin, Tempelhof park. Forrás: Lichtschwaermer
?>
Berlin, Tempelhof. Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof. Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof - kerékpárvrerseny a kifutópályákon. Fotó: Upsolut Event, Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof - szabadtéri művészeti fesztivál. Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof. Fotó: D. Laubner, Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof park megnyitása, 2010. május.  Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof - kiállítás a hangárban.  Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof. Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof - kiállítás a hangárban, 2012.  Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof a repülőbeállók felől.  Forrás: www.thf-berlin.de
?>
Berlin, Tempelhof - tranzitterület.  Forrás: www.thf-berlin.de
1/26

Berlin, Tempelhof - első terminálépület 1937-ben. Forrás: Wikipedia

Mit kezdjünk egy bezárt repülőtérrel? – Berlin
Épületek/Középület

Mit kezdjünk egy bezárt repülőtérrel? – Berlin

2015.02.03. 07:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Berlin, Németország

Építészek, alkotók:
Ernst Sagebiel

Vélemények:
4

Dosszié:

Több régebbi repülőteret lassan egyre komolyabban fon körbe a város folyamatosan terjeszkedő szövete.  Berlin sokat megélt légikikötője, az Ernst Sagebiel tervei alapján 1941-re kiteljesedett Tempelhof 2008-ban zárt be, szerepét azonban még nem találta meg a megújuló fővárosban.

A berlini Tempelhof repülőtér jóformán történelmi emlékhellyé vált. 1923-ben döntöttek létrehozásáról, első terminálépületét négy évvel később avatták, egyben a repülőterek közül a világon elsőként földalatti vasúttal csatlakoztatták a belvároshoz. Látva a rohamosan növekedő forgalmat, a náci kormány már az 1930-as évek közepén a repülőtér erőtejes fejlesztéséről határozott, így épül meg Prof. Ernst Sagebiel tervei szerint a hatalmas, félköríves, ikonikussá vált terminálépület. Az 1941-re elkészült épület az Albert Speer által felvázolt hitleri Germania birodalmi építészetének egyik legjelentősebb, egészében felépült darabja lett az, amit később Norman Foster a világ repülőtereinek ősanyjának nevezett.

Berlin, Tempelhof - légifelvétel az új terminál- és hangrépületről, 1945. Forrás: Wikipedia
4/26
Berlin, Tempelhof - légifelvétel az új terminál- és hangrépületről, 1945. Forrás: Wikipedia

Az 1,2 kilométer hosszú kvadráns épület – amely egyben magába foglalja a terminált, a hangárokat és az összes kiszolgáló létesítményt – központi elhelyezkedése miatt a 1939-re a világ egyik legforgalmasabb repülőtere lett, majd a bombázások idején a polgári utasforgalmat leállították. A megosztott Berlinben az amerikai zónába került Tempelhof sorsdöntő szerepet játszott az 1948-49-es szovjet blokád idején, hiszen mivel szárazföldön Nyugat-Berlint szinte teljes egészében elzárták a külvilágtól, ezért minden a repülőtéren keresztül érkezett a városrészbe. A „légihíd" idején szinte percenként érkeztek ide a repülők a legalapvetőbb szükségleti cikkekkel, élelmiszerrel, szénnel megpakolva, így a városlakóknak a Tempelhof jelentette az életben maradást.

Berlin, Tempelhof - a légihíd idején, 1948-ban. Forrás: Wikipedia
6/26
Berlin, Tempelhof - a légihíd idején, 1948-ban. Forrás: Wikipedia

A blokád idején határoztak egy új nyugat-berlini repülőtér létrehozásról, ekkor épült meg a város észak-nyugati szélén a Tegel. Az ország és a város újraegyesülésével ismét átrajzolódtak a viszonyok Berlin térképén. A városhatáron belüli két repülőtér, a Tegel és a Tempelhof egyre komolyabb problémát okozott a régi-új főváros számára. Eredetileg 2010-re tervezték átadni Berlin új nemzetközi légikikötőjét a már meglévő, volt kelet-berlini repülőtér, a Schönefeld tőszomszédságában, de legkorábban csak 2017-ben várható, hogy elinduljon a forgalom. A döntés értelmében az új, Brandenburg repülőtér venné át a meglévő 3 berlini légikikötő forgalmát, a többi fokozatosan bezárna.

Berlin, Tempelhof - fényfesztivál, 2011. Forrás: www.thf-berlin.de
10/26
Berlin, Tempelhof - fényfesztivál, 2011. Forrás: www.thf-berlin.de

Így elsőként, 2008-ban a városközponthoz közeli Tempelhof húzta le a rolót. Noha sokan tiltakoztak a bezárása ellen, még egy sikertelen népszavazással is próbálták megakadályozni a döntést, végül a forgalom leállt, a terület pedig a város tulajdona lett. Ezután számos nagy eseménynek, koncertnek, vásárnak, fesztiválnak, sportrendezvények adott otthont, hiszen az egybefüggő hangárépületek és a körbevett betonozott repülőbeállók remek adottságokat nyújtottak ezekhez. Idővel pedig a kifutópályák és a zöld területek vonódtak be a város rekreációs zónájába: 2010-ben nyílt meg a hamar népszerűvé vált Tempelhof park, amit rég nem látott madár- és állatfajok is hamar belaktak, illetve számos alkalmi zöld projektnek nyújt terepet.

Berlin, Tempelhof park - madárles. Forrás: Lichtschwaermer
14/26
Berlin, Tempelhof park - madárles. Forrás: Lichtschwaermer

A város külön vállalatot hozott létre, hogy megvizsgálják a terület fejlesztési lehetőségeit, felvázolják a Tempelhof jövőbeni szerepét. Maga a terminálépület az építészeti örökség és a történelmi emlékezet része, ehhez méltóan kell a jövőben hozzányúlni – nyílhatna itt egy „légihíd" emlékmúzeum is. A repülőtér területének domináns részén megmaradna a park és a rekreációs zóna, azonban még nem pontosan rajzolódott ki, hogy a tervezők mit tudnak kezdeni a terület „társadalmi, kulturális és gazdasági sokféleségével" és a megújuló városban betöltendő szerepével.

Bán Dávid

Vélemények (4)
Tarzi
2015.02.09.
16:49

Nem ismerem a berlini ingatlanpiaci viszonyokat, és az épületeggyüttes adta lehetőségeket sem, de egy bécsi gázgyár/gasometerhez hasonló hasznosítás (lakások, irodák, kereskedelmi területek, szállások + nem kereskedelmi jellegű közösségi területek együttese), vagyis egy kis város a városban szerű hasznosítás nem lehetséges?

Természetesen a zölterület valamilyen szintű parkosításával.

Pákozdi Imre
2015.02.04.
07:31

A valamikori tempelhofi reptér kapcsán felmerülő dilemmák amúgy tanulságosak. A városnegyed (Tempelhof) gazdag parkokban. A Viktoria-park és a Hasenheide bőséges pihenőterületet kínál, ráadásul az utak és az utcák, hagyományos jó berlini módon, eleve fásítva épültek. Ezt a nagy, kopár reptéri területet tehát nem feltétlenül kellene összefüggő parkká alakítani; ha valahol, hát itt lenne létjogosultsága olyasminek, amit Baán akarna a Városligetre erőltetni. (Más kérdés, hogy Berlinnek már van múzeumi negyede, három ókori és két XIX. századi tematikájú múzeummal.) A másik lehetőség az eddigi betelepülési sajátosságok követése. Tempelhof ui., mint már írtam, ritka kiegyensúlyozottsággal kialakított, rokonszenves lakónegyed. Ami gyár volt ott, az már régen domesztikálódott, mint pl. a Sarotti csokoládégyár, amely ma szálloda. Miért is ne lehetne kortársi eszközökkel folytatni ezt a veretes, a XIX. század végétől máig ragyogóan működő hagyományt? Tehát lakónegyedként, de nem böhönc sáv- és pontházakkal beépíteni a repteret... A fentebbi, mB által becsatolt  győztes tervből alig derül ki valami, de az igen, hogy körbeépítené a területet, meghagyva annak zöld magvát, és a nagy, repülőgéphangárokból álló épületkaréjt. Nos, ezen az úton kellene - írom én innen, Budapestről :-) - bátran tovább haladni. Lebontani a régi, hatalmas, imponáló, szép, de reménytelenül haszontalan épületkaréjt és beépíteni az egész volt repteret emberarcú, tehát max. négyemeletes, jól tagolt épületekkel, az utcaszintet árkádokkal, átjárókkal, üzletekkel, lokális csomópontokkal és pihenőparkocskákkal, játszóterekkel tarkítva.

mB
2015.02.03.
15:55

Valóban valós a címben jelzett kérdés, tényleg bizonytalanság jellemezné a park jövőjét? Én úgy tudom hogy 2010 óta nagyon sikeres közpark, vitorlásdeszkásokkal, közösségi kertekkel, piknikezőkkel, 2011 körül egy tervpályázaton döntöttek a jövőbeni hasznosításról (közpark és néhány lakóház, 2017-es tervezett befejezés):

Berlin Tempelhof átépítés;majd 2014-ben népszavazással úgy dönt a város hogy a hely hangsúlyosan park marad, további beépítések nem történnek:

Park marad! A berliniek leszavazták a Tempelhof beépítésétEz nekem a kérdés lezárásának tűnik, és a berliniek láthatólag élvezettel használják is a helyet - vagy van ami még nyitott a jövőre nézve?

Pákozdi Imre
2015.02.03.
16:34

@mB: Van még nyitott kérdés, méghozzá a monumentális épületkaréj hasznosítása. Ahogy a volt reptér mellett, a Dudenstrasse közeli mellékutcájában lakó rokonom mondja, a város gazdáinak egyelőre fogalmuk sincs, mit kezdjenek vele. És tényleg, ez a legjobb szándék mellett is fogas kérdés. Impozáns, sőt, nagyon klassz látvány kívülről, a körítő utcákról ez az íves épület, de akkora tereket tartalmaz, amekkorából egy elég lenne a városrész sportcsarnokának, egy másik fesztivál-helyszínnek, a harmadik vásárvárosnak... na de a többi? Ráadásul ezek a terek nagyrészt hangárnak és raktárnak épültek, ennek megfelelő szigetelési, akusztikai, burkolási jellemzőkkel. Amúgy a park is csak a valamikori le- és felszálló pályákat övező mező nyúlfarknyi részletét foglalja el; a többi a száguldani szerető biciklisták és kerekes szörfök szerelmeseinek boldogítására szolgál. A helyzetet talán a google-térkép mutatja a legjobban: https://www.google.com/maps/@52.474939,13.403749,4157m/data=!3m1!1e3?hl=hu 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk