Technológia

Mivel és hogyan kezeljük télen a terasz vagy járda betonszerkezetét?

1/2

?>
?>
forrás: Mapei
1/2

Mivel és hogyan kezeljük télen a terasz vagy járda betonszerkezetét?
Technológia

Mivel és hogyan kezeljük télen a terasz vagy járda betonszerkezetét?

2018.03.26. 07:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Mapei

Kevesen tudják, hogy Magyarország éghajlata és fekvése miatt az épületek külső részei és a kültéri épített szerkezetek érzékenyebbek a fagy károsító hatásaira, mint például az északi vagy a déli országokban. Ennek oka, hogy a téli időszak alatt magasabb a fagyás-olvadási ciklusok száma, melyek az alkalmazott építőanyagok szerkezetét nagyobb mértékben veszik igénybe. A Mapei különböző megoldásokat sorol fel az alábbi cikkben, melyekkel orvosolható ez a probléma.

Az ilyen jellegű hatások elsősorban épületeink kültéri, nem fűtött teraszait, erkélyeit és járdáit károsítják, és sokszor olyan helyrehozhatatlan károkat okoznak, amelyek miatt a károsodott betonszerkezeteket már nem lehet tartós módon megjavítani.

Lássuk, mik ezek a hatások:

  • Fagyás: A beton kapillárisaiban a víz megfagy és a jég térfogat-növekedése nyomást fejt ki az anyag belső szerkezetére, amely emiatt megroppan és meggyengül.
  • Sózás: Sózás hatására a beton belsejében különböző mélységben különböző koncentrációjú sóoldatok alakulnak ki, melyek fagyáspontjai alacsonyabbak, mint a vízé, így fokozzák a fagyás romboló hatását.

Emellett a sózás egy úgynevezett hősokkot is jelent a szerkezetnek. A sózással alacsonyabb hőmérsékletre kerülhet az olvadáspont a környezeti hőmérsékletnél, viszont ilyen esetben a felolvadó jég az olvadáshőt gyorsan elvonja a környezetéből, ami nagy terhelést jelent a sózott felületnek. A sózás a beton úgynevezett kloridos korrózióját is okozhatja, a környezeti hőmérséklettől függetlenül.

A beton fagyás okozta sérülései lehetnek kicsi, körömnyi és tenyérnyi méretű kagylós felválások is, de a beszivárgott, fagyott víz gyakran meglévő repedések mentén feszít fel darabokat a szerkezetből. A kültéri szerkezetek több oldalról is védtelenek a fagyással szemben, mivel a víz több úton és módon kerülhet be az épületszerkezetbe.

A víz lehetséges szerkezetbe jutásának főbb fajtái a következők lehetnek:

  • Csapadékvíz, mely rendszerint fentről lefelé vagy csapóeső és függőleges szerkezetek esetén oldalirányból szivárog a szerkezetbe, így a felülről nem szigetelt erkélylemezek, járdák, teraszok felső oldali károsodását okozza.
  • Alulról kapillárisan felszívódó nedvesség, mely az alulról nem szigetelt kapillárisokkal rendelkező építőanyagokba a hajszálcsövesség révén húzódik az anyagok belsejébe. Ez tipikusan az alulról nem szigetelt talajon fekvő teraszok illetve járdák esetében gyakori jelenség.
  • Párakicsapódás eredményeképpen a szerkezet belsejében egy hidegebb közegben a pára vízzé válik, és amikor a szerkezet hőmérséklete fagypont alá süllyed, a kicsapódott víz megfagy. Ez a jelenség páratechnikailag nem megfelelően kialakított, például lakótér feletti teraszoknál, szerkezeteknél fordulhat elő.
  • Az épület vízvezetékeiből a használati víz a tetőszerkezetről a rosszul szigetelt külső falszerkezetbe szivárog és a hidegben a homlokzat közelében megfagy.

Sajnos az ilyen okból bekövetkezett károsodások javítására biztos, 100%-an bevált, automatikusan alkalmazható módszer nem létezik. Mivel a meggyengült beton nem fog megfelelő aljzatként szolgálni a javítóréteg fogadására, ezért csak abban az esetben lehet javítani, ha a felületet visszavésve kellően teherbíró, ép felülethez jutunk. Bizonyos esetekben – például a járdák betonjai – egyáltalán nem javasolt javítani. Ilyenkor jobb megoldás a gazdasági és a műszaki szempontokat is figyelembe véve a régi járda elbontása és új járda készítése.


forrás: Mapei
2/2
forrás: Mapei

 

Egyéb szerkezetek, teraszok, erkélyek esetén már lehetséges gazdaságos és reális javításban gondolkodni. A károsodott felület szilárdságát ellenőrizni kell, és a teherhordó betonrétegig kimarni vagy visszavésni. Amennyiben vasbeton szerkezetről van szó, érdemes a károsodott részen ellenőrizni a betonacélok állapotát is. Ha a betonacélok korrodáltak, azok mellett a betont a nem korrodált részig vissza kell vésni, és az acélokat MAPEFER 1K korróziógátló habarccsal be kell vonni. A MAPEFER 1K megszilárdulása után a felületet alaposan elő kell nedvesíteni és megvárni, amíg az mattnedvessé válik, majd a megfelelő minőségű MAPEGROUT betonjavító habarccsal kiegyenlítjük.

A megfelelő MAPEGROUT habarcs kiválasztásánál tekintettel kell lenni a kiegyenlíteni kívánt minimális és maximális vastagságra, a javítandó felületek nagyságára, a javítandó beton minőségére, illetve a javítandó felület helyzetére és későbbi funkciójára. Általános esetben, amikor a javítást a később leburkolandó terasz járda esetében kell elvégezni, foltszerű javításokra a MAPEGROUT T 40 állékony betonjavító habarcsot javasolt. Fontos megjegyezni, hogy a javítások látszani fognak a javított beton felületén, mivel a javítóhabarcs és a javítandó beton színe a legritkább esetben azonos színű és árnyalatú.

A javítást követően célszerű a további helyreállítások, burkolat helyreállítás, visszavakolás, festés, stb. elvégzése. A legjobb módja annak, hogy hosszú távon ellenálljanak a fagy károsító hatásaival szemben a kültéri, betonból épített szerkezetek, hogy már tervezésükkel meggátoljuk a víz behatolását. Ehhez a megfelelő anyagválasztáson túl a lejtésviszonyok kialakítása, a szerkezet hő-, és vízszigetelése, az anyagok helyes technológiával történő beépítése szükséges.

A legbiztosabb megoldás a nedvességnek továbbra is kitett szerkezetek esetén a megfelelő betonminőség alkalmazása, melynek eléréséhez számos beton-adalékszerrel tudunk segíteni a Mapei.

Mapei

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk