Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Vélemény

Modern románc

1/1

?>
1/1

Modern románc
Nézőpontok/Vélemény

Modern románc

2005.06.07. 22:00

Földalatti beszélgetések - Magyar Design Központ, Erzsébet tér buszpályaudvar

Az Építészfórum szakmai közéleti és kortárs építészeti kulturális kérdéseket megvitató rendezvénysorozata ez évadbeli utolsó estéjén a helyszínhez, azaz az Erzsébet térhez tért vissza. A nemrégiben lezajlott Magyar Design Központ-pályázat a Nyíri István tervezte, 1949-ben felépült buszpályaudvar épületének felújítását és funkcióváltását írta elő - és amint az eredményekből és a vitából kiderült, kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a jelenleg parlagon heverő huszadik századi építészeti örökségünkről elgondolkozzunk.

A beszélgetés három fő kérdéscsoport körül zajlott, ezek: viszonyunk a modern mozgalom építészetéhez; a buszpályaudvar-épület múltjához és jelenéhez; illetve a kiíráshoz, azaz a házról való gondolkodást meghatározó programhoz és szabályozáshoz. A díjnyertes pályázók mellett két díjazatlan, ám annál érdekesebb pályaművet is bemutattak tervezőik, és a meghívottak között szerepeltek a zsűri tagjai is.

Pohárnok Mihály, a Design Terminál Kht. ügyvezető igazgatója és a zsűri tagja bevezetőjében felvázolta a Magyar Design Központ programját. Az intézmény elődje a nyolcvanas években jött létre, a környezetkultúra fejlesztésére, valamint a tervező szakmák és a termelőipar összekapcsolására. A maga idejében igencsak előremutató Design Center a piacgazdasági átmenettel megszűnt - éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna egy az újjáéledő ipar tevékenységét minőségi tervezői tudással összehangoló szervezetre. 2002-ben több minisztérium együttműködésében jött létre az utód, gyakorlatilag azonos programmal: információs központ, szakmai koordináció és kutatás, nemzetközi kapcsolatteremtés, termékfejlesztés és kommunikáció - azaz hangsúlyozottan nem pusztán múzeum és kiállítótér, hanem gyakorlati munkát végző, több szakmát integráló központ. A pályázati kiírást is ennek megfelelően igyekeztek alakítani, a konkrétumoktól inkább a nyitott rendszer felé irányítva a programot, nagy hangsúlyt helyezve a flexibilitásra.

 

1/1

 

A pályaművek

Elsőként a második helyezéssel végül a megbízást elnyerő páros, Golda János és Madzin Attila mutatták be pályamunkájuk előkészületeit és a jelenleg engedélyezés alatt álló terveket. Már ők is utaltak prezentációjukban az építészek és a teljes magyar kultúra tisztázatlan viszonyára a 'modern' korszakkal és annak eredményeivel, hasonlóan a 'design' fogalmához. A helyszín és az épület igen részletes története mellett kiemelték annak kapcsolatait a kor technológiai innovációival és formakultúrájával - minthogy a buszpályaudvar, mint funkció korábban nem létezett, az analógiák forrása sokkal inkább a repülés és annak kiszolgáló terei voltak. Az építészeti referenciák is sajátos szűrőn keresztül, a kiépülő diktatúra szűkülő szellemi mozgásterében jöhettek létre, részben a korábbi példákra, részben a kevés hozzáférhető vagy 'baráti' - javarészt dél-amerikai - publikáció kortársaira támaszkodva. Így például Rinczky Gyula belsőépítészete is a repülőgépipar formáihoz ill. Jean Prouvé korábbi bútoraihoz nyúlt vissza.

A pályázati kiírás igen szigorú keretek közé szorította a rekonstrukciót - ennek mibenléte azonban Nyíri István pályaudvar-épületének esetében igencsak kérdéses. Már az építéskor is alapvető változtatások történtek a tervekhez képest (pl. peronok lefedése) - kérdés, hogy ez esetben mi tekinthető a rekonstrukció céljának? A nyertes páros terve javarészt egy igen nagy tisztelettel végrehajtott helyreállítás, ami részben a terveket követi, részben változtat rajtuk (pl. a sötétnek és 'terheltnek' ítélt padlóburkolat cseréje) - néhol csak viszonylagos következetességgel, de nagy alázattal. Az építészek szerint az épülettel egy korszak szellemiségét lehet megidézni, és ők ezt tűzték ki célul. Ez viszont felveti a kérdést, hogy a beköltöző funkciónak - egy, javarészt innovációval és a kortárs kultúra változásaival foglalkozó design-szervezet - mennyire lehet ez alkalmas háttere.

Ezt az ellentmondást igyekezett kezelni a Csillag Katalin és Gunther Zsolt harmadik díjas pályaműve: mivel az épület nem válhat alkalmassá arra, hogy a design innovatív szellemiségét megjelenítse, ezt a két csarnok közötti téren, azaz annak környezetében lehet megtenni. Tervük fő elemei ennek megfelelően nem hagyományos építészeti elemek: a két csarnok közötti, színpadszerűen alakítható kiállító-kifutó 'design-tér' és a fény, mint látványelem használata kapcsolatot teremtenek a környezet- és tárgytervezés különböző területei között. A 3H építészei a modern korszak építészetét nyitott és folytatható programnak látják, ami lehetővé teszi, hogy a mai kor párbeszédbe kerüljön ezekkel az alkotásokkal. Elmondásuk szerint szerettek volna kevésbé dogmatikusan hozzányúlni az egyébként nem is annyira kiemelkedő színvonalú épülethez, amit sajnos a kiírás nem tett lehetővé.

Hasonló véleményen volt Borsay Attila, aki az mcxvi iroda díjazatlan pályamunkáját mutatta be. Ez a koncepció a teljes környezet rendezéséből indult ki - lévén, hogy a pályaudvar eredetileg a Marokkói udvar tömbje által bezárt városi tér volt, most pedig két park között áll egy szállodák által határolt téren. Ezen elemek összekapcsolásával lehet a programot városi kontextusba ágyazni - így pl. a csomagperonok az általános terasz-megoldástól eltérően egy, a két csarnoképület közé épített üvegrámpán keresztüli külső megközelítéssel inkább a környező terekhez kapcsolódtak. Az épületek kezelésében a helyreállítás mellett igyekeztek kiküszöbölni az eredeti terv fölösleges modorosságait és hibáit - így például az indulási csarnok emeletét teljesen átnyitották, elbontva az üvegfalig kifutó belső válaszfalakat.

A negyedik pályamű szerzője, Dévényi Tamás, a munka bemutatása helyett a hangsúlyt inkább annak szellemi hátterére helyezte. Ez egyébként jellemző volt az egész pályázatra - itt, már az igen merev feltételek miatt is, sokkal kevesebbet árultak el a tervlapok, mint az egész programot illető megjegyzések és viták. Dévényi Tamás szerint ez egy képmutató pályázat volt, mivel egy közepes színvonalú műemlék épület konzervatív szellemű helyreállítását célozta meg, miközben a Design Központ programját kívánja benne viszontlátni. Ez a bizonytalanság a díjazás és a rekonstrukció szubjektív döntésein is látszik - ez pedig teljességgel megengedhetetlen, mint ahogy az is, hogy komoly háttérmunka kiadása nélkül kellett helyreállítást tervezni. Valahol egy tisztességes felújítás és egy folyamat szakmai vitája között veszett el a program - ezért is inkább egy lehetséges gondolkodás elemeit mutatta be a korabeli építészeti publikációk képeinek és az azokon fellelhető beavatkozásoknak az elmélyült elemzésével.

A vita

A prezentációkat követő vitában szinte azonnal előkerült a modern építészeti örökség kezelésének kérdése. Az épületekkel való bánásmód Ferkai András szerint azért különösen nehéz, mert nem zajlott le a korszak kanonizációja - azaz nincsenek programadó elemzések a tekintetben, hogy melyek is lennének a legjelentősebb, jelentős stb. modern emlékeink. Mi több - az építész szakma legnagyobb része ugyanúgy nincs tisztában az alapfogalmakkal sem, mint a nagyközönség (modern-Bauhaus-minimalizmus fogalmak keveredése...). Az elmúlt évek hatalmas veszteségei mellett a kevés felújítás esetleges program szerint zajlott, és pl. a Mémosz-székház szabadabb szellemiségű rekonstrukciója riasztó módon ad alibit sokszor elismert építészeknek is az e korszakbeli házak teljes átépítésére (miközben a DoCoMoMo állásfoglalásával megegyező 'a gondolat az első' retorikát hangoztatják). Amíg nincs feldolgozva és kommunikálva ez az örökség, addig parttalan viták folynak a sokszor jogos féltésből abszurditásig merev 'műemlékesek' és az építészek között.

Nyíri István épületével kapcsolatban a rekonstrukció mibenléte volt a fő kérdés - azaz lett volna, amennyiben a kiírás lehetővé teszi azt, amit célul tűzött ki, vagyis a helyreállítás mibenlétének építészeti elemzését. Kérdéses, hogy mennyiben relevánsabb egy eredeti terv, mint a megépült és ötven éves kort megért ház? Mennyiben lehet egy Storno-féle szellemiséget visszahozni a felújításokba pusztán azért, mert a kis időbeli távolság miatt igen részletes ismereteink vannak az eredeti elképzelésekről? Milyen problémákat vet fel a technológiai innováció felújítása, teljesíthető program-e egy elavult építéstechnológia helyreállítása? És egyáltalán - valóban ezek lennének a rekonstrukció és a tervezés fő kérdései? Sajnálatos, hogy ezek a valóban fontos és végre komolyabb építészeti kérdéseket is feszegető gondolatok javarészt utólag jelenhettek csak meg, a tervezés hatáskörén kívül.

Mint ahogy szinte alig jelent meg az egész beszélgetésben a Magyar Design Központ programja és kapcsolódása a házhoz. Talán nem is egészen véletlenül. A pályamunkák többsége maga is másodlagos kérdésnek tekintette ennek a kifejtését - a funkciók racionális elhelyezésén túl gyakorlatilag nem szerepelt semmilyen elképzelés az építészet és a design, az egyes korszakok áthallásai, netán a design irányából értelmezett architektúra egyébként igencsak aktuális kérdéseivel kapcsolatban. (...lásd a Podmaniczky-terv és a városi ikonok kapcsolatát, valamint az építészeket ismét lelépni kívánó politika újabb Budapest-jelkép-pályázatait, netán a májusi EF-témát, csak hogy ezeket említsük) Az egyetlen, ezt a területet firtató kérdés Pásztor Erika Katalina felől érkezett. Ő kritikájában kiemelte, hogy az egykor progresszív intézmény most megvalósuló épülete, építészeti programja határozatlan, konzervatív és kommersz - és az építészeti tervezés is ebbe a vonalba lett belekényszerítve. A design mai állapota, gyakorlata és kommunikációja nem látható sem a pályaművekben (a 3h terveit leszámítva), sem pedig a megvalósuló épület jelenlegi terveiben nem köszön vissza.

A tapsot kapott hozzászólásra Pohárnok Mihály reakciójában (némileg ellentmondva saját bevezetőjének) elmondta, hogy az egykori Design Center programja nem hasonlítható össze a maiéval, illetve hogy a meglehetősen költségigényes intézmény fenntarthatósága érdekében bizonyos kompromisszumokat vállalniuk kellett. A programok azonban szerinte függetlenek a háztól, aminek a rekonstrukciója megfelelő ütemben és minőségben halad.

Az építészeti kérdésekhez való visszatérés előtt még megtudhatta a közönség, hogy a jelenlegi állás szerint belsőépítészet nélkül nettó 478 millió forintba kerülő építkezés tendereztesése a nyáron kezdődik, kivitelezése pedig ősszel - és természetesen a jövő évi választások előtti hétvégén megnyílik a nagyközönség számára. Úgy legyen.

Szemerey Samu

Fotó: epiteszforum.hu

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk