Nézőpontok/Kritika

Módosult a Városligeti Építési Szabályzat - és amit erről gondolnak

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Módosult a Városligeti Építési Szabályzat - és amit erről gondolnak
Nézőpontok/Kritika

Módosult a Városligeti Építési Szabályzat - és amit erről gondolnak

2016.06.14. 14:15

Cikkinfó

Szerzők:
Bathó Tivadar

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
3

Dosszié:

A Fővárosi Közgyűlés megszavazta a Városligeti Építési Szabályzat módosítását. A döntéssel kapcsolatosan először az MTI hivatalos hírét közöljük, majd Bathó Tivadar építész írását, amelyben elemzi a Liget Budapest projekthez kötődő egyik blognak a módosított VÉSZ-en örvendező cikkét.

"A Fővárosi Közgyűlés szerdán úgy módosította a városligeti építési szabályzatot, hogy igazodjon a Liget Budapest projekt megvalósításáról szóló, tavaly decemberben elfogadott átfogó kormányhatározathoz.

A képviselők 19 igen szavazattal, 8 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a 157 milliárd forintos beruházás 2019-ig megvalósuljon.

A módosítással kikerült az építési szabályzatból az a kötelező előírás, hogy minden lapostetős felületen zöldfelületet kell kialakítani. Ezzel egy időben pedig a Városliget területén is lehetővé tették a kiskereskedelmi szolgáltatásokat.

Az előterjesztés vitájában Várnai László, a CivilZugló Egyesület és a Ligetvédők mozgalom nevében felszólalva azt kérte, hogy ne építsenek múzeumokat a Városligetbe, helyette ott újítsák fel a zöldterületeket.

Karácsony Gergely, a XIV. kerület PM-es polgármestere úgy fogalmazott, a világ első közparkjának beépítése ellentétes a főváros saját korábbi fejlesztési politikájával. Az ellenzéki politikus további visszalépésként értékelte, hogy a végleges javaslatból kimaradt az a rendelkezés, amely zöld felületeket tett volna kötelezővé az új épületek tetején.

Horváth Csaba, az MSZP képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a közgyűlés fideszes többsége csendben tűri, ahogy a kormány "tönkreteszi" a Városligetet. Hangsúlyozta, a múzeumi negyedet a Nyugati pályaudvar mögött, vagy a Rákosrendezőn kellene létrehozni.

Csárdi Antal, az LMP képviselője arra kérte Tarlós István főpolgármestert és a városvezetést, hogy hallgasson arra a több ezer emberre, aki elutasítja a beruházást.

Tarlós István válaszában azt mondta, az ellenzéki képviselők olyat kérnek tőle, amit ők sosem tettek meg, vagyis azt, hogy "hackelje meg" saját politikai közösségének egy fontos állami projektjét. A főpolgármester emellett arra is felhívta figyelmet, hogy amennyiben korábban mindenki úgy vélekedett volna a Városligetről, mint most az ellenzék, akkor most nem állhatna ott a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, a Széchenyi-fürdő, illetve a Vajdahunyad várának épülete.

A CivilZugló Egyesület és a Ligetvédők aktivistái az ülés kezdete és a javaslat tárgyalása között molinókat tartva tiltakoztak, majd a szavazást megelőzően Cseh Tamás Demokrácia című dalát énekelték el."

forrás: MTI


 

2016 június 8-án Budapest Főváros Közgyűlése elfogadta az általa két évvel korábban megszavazott Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását.

Erről a "Liget projekt – nem vészes a VÉSZ" című írásában a ligetbudapest.reblog.hu tájékoztatja a nagyközönséget. A Városliget Zrt. és kapcsolt internetes oldalainak közlései mindig is híresek voltak magas szakmaiságukról, de a ligetbudapest.reblog.hu írása egy valóságos szakmai csúcstámadás. Érdemes figyelmesen elolvasni.

1.)
"Fontos már az elején leszögezni, hogy a Liget Budapest Projekt megvalósulásával a Városliget zöldterületi aránya az eddigi 60 százalékról minimum 65 százalékra fog nőni. Ez egy kötelező vállalás, amiből nem lehet és nem fognak engedni, ezt tartalmazza a park rehabilitációs pályázat győztes terve is."

Tessék mondani, biztos, hogy a "Városliget"-ben lesz ez az arány? Arra az egész területre vonatkozik, amit a 2016-os módosított VÉSZ Megalapozó vizsgálatok 4. oldalán "A tervezési terület egésze"-ként határoznak meg? Na? Na ugye, hogy nem a "Városliget"-re, hanem az annál kisebb "Városi park"-ként meghatározott területre vonatkozik. De akkor meg miért ír "Városliget"-et a ligetbudapest.reblog.hu?

Felfigyelhetünk másra is. A fenti idézet szerint az eddig unos-untalan ismételgetett, leendő 65 százalék az nem zöldfelületi, hanem zöldterületi arány. Hoppá! Ez forradalmian új, "szakmai" fejlesztés a zéerté részéről! Megjegyzendő, hogy ezt a "nagyszerű" fejlesztést már korábban is bevetették, amikor egy közleményükben (2016.04.26-28., mno.hu) a plakátjukat magyarázták:
"Míg a plakáton a zöldfelület 60-ról 65 százalékra való növekedése van, addig a Városliget Zrt. ezen számokat a zöldterület növekedésére érti: „a mostani 60 százalékról 65 százalékra fog nőni a zöldterület aránya." Komoly, ugye?

Ami pedig a park rehabilitációs pályázat győztes tervét illeti, annak az eredményhirdetéskor még méltatott koncepcióját ma már a projektgazda eléggé el nem ítélhető módon ekézi (ld. még később).

Akik eddig nem tudták volna, hogy a százmilliárdos Liget Budapest projektet irányító cég szakmai képességei milyenek, most megtudták: ilyenek.

2.)
"Ebbe a növekedésbe eddig sem számítottak bele az épületek tetején esetlegesen tervezett zöldtetők, de a Városligeti tó vízfelülete sem, hiszen azok – nagyon helyesen – nem számolhatóak el teljes értékű zöldfelületként."

Hogyhogy zöldfelületként? Az előbb még zöldterületi arányról írtak, most meg lemondanak erről a "szakmai" fejlesztésükről? Zavaros dolog, annyi szent. De legyen, térjünk vissza a "zöldfelület"-hez.

Na de mi az, hogy "eddig sem számítottak bele"? De bizony, hogy beleszámítottak!

Hiszen  a 2014-es VÉSZ Alátámasztó munkarészének 20. oldalán, a "Zöldfelületi arány számítása és zöldfelületi minimum szabályozása" című táblázatban szerepel a "Vízfelület" és a "Tetőkert", ezek számadatait pedig beleszámolták a "Zöldfelületi arány"-ba.

Hiszen  a 2016-os módosított VÉSZ Alátámasztó munkarészének 25. oldalán, a "Beépítési terv szerinti zöldfelületi arány számítása és zöldfelületi minimum szabályozása" című táblázatban szerepel a "Vízfelület" és a "Tetőkert", ezek számadatait pedig beleszámolták a "Zöldfelületi arány"-ba.

Sőt, a 2016-os módosított VÉSZ Megalapozó vizsgálatok 33. oldalának táblázatában is szerepel a "Vízfelület", a számadatait pedig beleszámolták a "Zöldfelületi arány"-ba.

Bizonyos tehát, hogy a ligetbudapest.reblog.hu állításait a VÉSZ nevezett részei a módosítás előtti és a módosítás utáni változatban is cáfolják. Nem szép dolog ez a VÉSZ-től...

3.)
"Összefoglalva tehát a 65 százalékos arány kizárólag teljes értékű zöldfelület növekményből fog összeállni. Ha lesz is növényzet az épületeken – mint pl. a tervpályázaton nyertes Néprajzi Múzeum „dombján" - az plusz zöldként fog megjelenni."

Magabiztos kijelentés, de – fájdalom – nem lehet figyelembe venni, mert hamis. Ez a "Teljes értékű zöldfelület" megnevezés csak a 2016-os módosított VÉSZ-ben jelenik meg. Az Alátámasztó munkarész 25. oldalán a "Beépítési terv szerinti zöldfelületi arány számítása és zöldfelületi minimum szabályozása" című táblázatban ezzel is számolnak %-os arányt, de a "Teljes értékű zöldfelület" nemhogy a "Városliget"-ben nem éri el, de még a "Városi park" (Z-VI) övezetben sem éri el még a 64 százalékot sem (63,7%).

Ráadásul, a Városliget Zrt. a Garten Studio háta mögött megegyezett a Magyar Kerékpárosklubbal, hogy a Garten Studio győztes tájépítészeti tervével ellentétben megmarad az Olof Palme sétány. Annak a biciklisek által követelt 11 m-es szélessége viszont 11.000 m2-rel csökkenti a tervezett teljes értékű zöldfelületet, ami így aztán még inkább el fog maradni a szajkózott 65 százaléktól. Bukta.

4.)
Most akkor minek higgyünk? A módosított VÉSZ-nek higgyünk, vagy a Városliget Zrt. ligetbudapest.reblog.hu honlapjának higgyünk, ami a módosított VÉSZ-ről szól?

Nehéz kérdés, mert az egyik "hitelesebb", mint a másik...

Bathó Tivadar
építész





Vélemények (3)
Mljet
2018.10.20.
08:32

Különös fejlemény a Városligeti Építési Szabályzattal kapcsolatban

A fejlemény nem a VÉSZ módosítása. Nem, a módosítás egyáltalán nem lenne különös dolog, hiszen olyan legutóbb 2018.06.19-én is volt.

A különös fejlemény az, hogy a VÉSZ nevesítve is szerepel a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásáról szóló 1509/2018. (X. 17.) Korm. határozatban.

Íme a határozatnak a Városligeti Építési Szabályzatra vonatkozó (kivonatolt) szövegrészei:

"10. A Tanács az alábbi beruházásokkal kapcsolatos ügyeket veheti  napirendjére:

...

a) központi költségvetési vagy európai uniós forrásból a Kormány intézményrendszerén keresztül megvalósítandó jelentős budapesti kormányzati városfejlesztési beruházások

...

12. A Tanács javaslatot dolgoz ki, állást foglal, kezdeményez a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat számára a 10. pontban meghatározott beruházásokkal összefüggő egyes ügyekben... Ennek keretében a Tanács különösen:

...

f) megtárgyalja és véleményezi a fővárosi településfejlesztési és településrendezési eszközök, illetve azok módosításainak tervezeteit, ideértve különösen az alábbiakat:

...

ff) a Városligeti Építési Szabályzat

g) véleményezi és döntési javaslattal látja el a 10. pontban meghatározott tárgykörben készített egyes, a Kormány döntését igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú előterjesztéseket, és egyeztetési fórumként szolgál az ilyen tárgyú kormányzati döntések tekintetében"

 A kormányhatározat fent idézett f) pontjában kilátásba helyezett megtárgyalás és véleményezés különösen izgalmas a VÉSZ-szel kapcsolatban, hiszen a Városligeti törvény szerint:

"A Városligeti Építési Szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni."

Szóval, amiket (a "praktikus" Városligeti törvénynek megfelelően) a VÉSZ készítésénél nem kellett figyelembe venni – és így persze, nem is vettek figyelembe –, azokat a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa majd "megtárgyalja és véleményezi".

Ugye, hogy különös?

Garay Klára
2016.06.14.
20:53

A fővárosi közgyűlés ismét bebizonyította, hogy hiányzik belőle a lakosság, a város iránt viselt felelősség érzet. Jogilag sem tudják értelmezni a saját szerepüket, hiszen a kormány hiába óhajt bármit építeni bármely városban, hiszen a ÖN-kormányzás elve azt jelenti, hogy önmaga ( képviselői útján), dönt a saját területeinek sorsáról. Igaz, hogy ennél könnyebben megjegyezhető szabályai vannak a frakció fegyelemnek: elolvasni sem kell az előterjesztéseket. Felelősségük persze nulla, még visszahívni sem lehet őket.Lezajlott, kipipálták a "partneségi egyeztetést is", anélkül, hogy bármilyen javaslatot érdemben megfontoltak volna. Törvénytelen jogalkotás, szabálytalan eljárások, antidemokratikus parlament, és fővárosi önkormányzat. És az eredmény máris biztosított.

Köszönjük a reflexiót a Betonkeverő Zrt legújabb hazugság-örömünnepéhez.

Finomítottam a hozzászólásomat.

Pákozdi Imre
2016.06.14.
14:36

Többször leírtuk, amit most megerősítve látunk: a szakemberek (a Magyar Urbanisztikai Társaság, a volt budapesti főépítészek, Marosi Ernő akadémikus, Jámbor Imre és Schneller István egyetemi tanárok, a tájépítészek nagy része és szövetségük, a civilek közül Ráday Mihály, Lányi András, a Ligetvédők, a Budapesti Városvédő Egyesület) a Liget beépítése ellen vannak. Több az ennél, hogy projekt ellen - tehát az ellen, hogy a Városligetet további épületek odaépítésével javítsák fel - van a budapestiek 75%-a, ráadásul 83%-a külön az ellen is, hogy a Magyar Nemzeti Galériát jelenlegi helyéről a Ligetbe költöztessék. Mindezen vélemények a Fővárosi Közgyűlés többsége által egyszerűen semmibe vétettek. Azok után, hogy fővárosi népszavazást a Kúria mondvacsinált ürüggyel elkaszálta - tovább is van, mondjam még?

A fentiek arra mutatnak, hogy a jelenlegi budapesti önkormányzat nem a főváros lakosságát és szakmai elitjét képviselő demokratikus szervezet, hanem egy költöztető brigád. A kormányfőt fel a várba, az MNG-t le a Ligetbe, hórukk...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.