Épületek/Örökség

Mondjátok, miért van így?

1/9

Az emlékmű és környezete - fotó: Kremnicsán Ilona

?>
Az emlékmű és környezete - fotó: Kremnicsán Ilona
?>
A szobor fő nézete a gondosan helyreállított mentőállomáson - fotó: Kremnicsán Ilona
?>
Gyászoló férfi reliefje a talapzaton - fotó: Kremnicsán Ilona
?>
A művész bevésett névjegye a relief keretén - fotó: Kremnicsán Ilona
?>
Elesettek nevei az egyik vörösmészkő betétlapon a megsüllyedt lépcsővel - fotó: Kremnicsán Ilona
?>
A sérült oroszlán a szétnyílt párkány és a kereszt okozta elszíneződés - fotó: Kremnicsán Ilona
?>
Az 1927-es szobor avatás emléklapja - fotó: Kremnicsán Ilona
?>
?>
1/9

Az emlékmű és környezete - fotó: Kremnicsán Ilona

Mondjátok, miért van így?
Épületek/Örökség

Mondjátok, miért van így?

2016.02.23. 10:43

Az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság a Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány közreműködésével megjelentette az "I. Világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek rendbetétele, renoválása, helyreállítása elnevezésű pályázati felhívását." Az esztergomi Hősök terén lévő emlékmű helyreállításáról Komjáthy Attiláné Kremnicsán Ilona építész írt. 

Eszembe jutott Esztergom egyik I. Világháborús emlékművének sorsa. A 2008-as esztendőben érdekes – egyesek szerint eretnek – ötlet merült fel az emlékmű áthelyezésével és ezzel együtt helyreállításával kapcsolatban. A polgármesteri Hivatal részéről érkezett a tervezési felkérés számomra erre a feladatra. A tervek szerint az emlékmű új helye – 40 méterre nyugatra a jelenlegi helyétől – a Budapestről érkező főútvonal körforgalmi „parkjának" középpontjába került volna, Esztergom fontos tengelyét hangsúlyozva.

A tervezés archív anyagok gyűjtésével, helyszíni felméréssel, fotózással és a helyi múzeum, Hadtörténeti Intézet, Képző- és Iparművészeti Lektorátus képviselőivel történt egyeztetésekkel indult. Ekkor derült ki, hogy a szobor nem áll védelem alatt. Ideiglenes védelmet soron kívül MJT 4318 MK műemléki törzsszám alatt kapott a város vezetésének és polgárainak kezdeményezésére.

Az emlékmű és környezete - fotó: Kremnicsán Ilona
1/9
Az emlékmű és környezete - fotó: Kremnicsán Ilona

Vázlattervet, engedélyezési tervet és restaurátori tervet Osgyányi Vilmos kőszobrász restaurátorral még ugyanabban az évben, 2008-ban elkészítettük. Az engedélyezési tervből csak a helyreállítás, restaurálás kapott engedélyt 430/0913/2/2009 szám alatt, a szobor áthelyezés végül nem kapott zöld utat.

A vázlatterv kertészeti megoldást adott a Hősök terére és a Szt. Anna templom előtti térre, ezen belül a szobor új helyét három variációban jelölte. Az áthelyezés technikájára két változatot adtunk:

  1. Elemenként restaurátor műhelybe szállítás, restaurálás, új alapozásra elhelyezés és helyszíni utórestaurálás.
  2. 65 tonnás emlékmű kalodás áthelyezése szétbontás nélkül az új alapozásra, majd helyszíni restaurálás.

A bemutatott tervekre a helyi tervtanács véleményét az alábbiakban adta meg:
„A Tervtanács a tervet tudomásul veszi és megdicséri a Tervező gondos felmérési és tervezési munkáját. Aggályát fejezi ki azonban a szobor áthelyezésével kapcsolatban forgalomtechnikai, kegyeleti okok, valamint a kerek templom kitakarása miatt. Kívánatos volna, ha az áthelyezést egy generál tervező fogná össze, aki összehangolja a szobor áttelepítését, valamint a kerek templom előtti tér, illetve volt iskolaépület (mai mentő állomás) előtti park rendezését."

Gyászoló férfi reliefje a talapzaton - fotó: Kremnicsán Ilona
3/9
Gyászoló férfi reliefje a talapzaton - fotó: Kremnicsán Ilona

Az emlékművet Lányi Dezső szobrászművész készítette, kinek elkészült műveiről méltatói korábban így írtak: „megtisztult szobrászi ösztönök, az anyagszerűség plasztikai törvényeinek ismerete, az anyag megértése, nemesség és plasztikai igazság jellemzik a művészt, aki „a kőbe való faragás technikáját maga végzi, idegen kéz közvetítését nem szereti."

1920-as évek elején indult kezdeményezés, mely minden településen méltó emlékmű felállítását tűzte ki célul az I. Világháború hősi halottainak tiszteletére. A nem számba vett emlékek, egyszerű kőtáblák, domborművek, teljes alakos szobrok, szoborcsoportok, obeliszkek több helyen a II. Világháború áldozataira is emlékeztetnek. Már 1920-ban, és még 2002-ben is avattak emlékművet. Esztergomnak ez az emlékműve, mint önálló képzőművészeti alkotás tömegi alakításával reliefjével, obeliszkjének méretével méltán örökíti meg a település hősi halottait. A közadakozásból emelt szobrot Horthy Miklós 1927-ben avatta fel.

Az édesvízi kemény mészkőből készült emlékmű hossztengelyre szervezett, előépítményének homloklapján gyászoló férfi domborműve látható. Párkánya fölött ágyútöredékre és a Szent Korona mögött álló címerpajzsra oroszlán támaszkodik. Centrális négyzetes posztamensének három betétmezője tardosi vörösmészkőlapból áll az elesettek bevésett névsorával. Az elhunyt tisztek, tisztjelöltek, és legénységi állomány 444 nevét örökíti meg – nem a teljesség tudatában – a táblák.

Az 1927-es szobor avatás emléklapja - fotó: Kremnicsán Ilona
7/9
Az 1927-es szobor avatás emléklapja - fotó: Kremnicsán Ilona

A párkány fölött a centrális talapzat folytatásaként obeliszk magasodik négy szárnyaszegett turul által körbefogott fémmel fedett urnazárással, 10,96 m-es magassággal. Az emlékmű tömbkövekből épült, soronként egymásra takarással, kötésbe rakva, nagyrészt hézagmentesen. A felületi megmunkálásoknál a pattintások, rovátkolások, csiszolások, stokkolások, pekkelések, keretezések szobrászi érzékkel váltakoznak. A majdnem 90 éve készült alkotás jelentősebb javítás, karbantartás nyomait ma sem mutatja. Állapota az elmúlt időben tovább romlott, a lépcsők jelentős mértékben elmozdultak, a vörösmészkő táblák fényezése megkopott, a párkány elemek szétnyíltak, az oroszlán alsó tépő fogai kitörtek, a szentkorona kőbetéttel javított. A másodlagosan elhelyezett vörösréz kereszt az obeliszket folyamatosan színezi. A fugákban moha, az urna repedéseiben növényzet telepedett meg. Több kváderen – a kőanyag lukacsossága miatt – lepusztulás, kitöredezés, erodált felület alakult ki.

A körforgalom, a közművek fektetése, az új úttal 30 méterről 7,8 méterre csökkentette a szobor "előparkját" és így fő nézetének látványát erősen beszorította. Az emlékmű-szobor restaurálása a centenárium miatt is változatlanul időszerű. Környezetének méltó rendezésével, a szobor áthelyezésével a város egyik jelképévé is válhatna.

Komjáthy Attiláné Kremnicsán Ilona építész

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk