Műalkotás a gödöllői Szent István Egyetem új kollégiumi épületének gyalogos hídján

Transzparens Graffiti – pop/op art termopán üvegfríz

A folyosónak két funkciója van: egyrészről homlokzati elem, másrészről a bent haladók számára dekoratív murália. A kompozíció mindkettőt figyelembe veszi, s a homlokzat felöl szemlélve egységes, színes felületként, míg a folyosón haladó számára felfedezendő, gazdag vizuális felületként érvényesül. A formai megvalósítás alapkoncepciója a „transzparens graffiti" ötletén alapul, melynél a különböző „ablakokban" látható figurák nagyméretű, színes felületeken jelennek meg.
 

A La Girouette Stúdió által számos, hasonlóan nagy felületen alkalmazott, festett – homokfúvott termopán üveg technikája ennek megvalósításához ideális. Ehhez a műhöz hasonló alkotás – a koncepció eltérő és újszerű volta miatt – jelenleg nem található. A messziről egységesnek tűnő felületen közelről kicsi rajzok, karcolatok, firkák, matricák, feliratok, míg a „falon" korunk kultúrájának vizuális „ikonjai" jelennek meg egyfajta poszterekként. A figurális program izgalmas optikai környezetben, számos interferencia-játék és tükröződő hatás révén érvényesül.
 

„Art is now the mirror of your society". A mű fő szervező gondolata eköré, a Robert Rehfeldnek tulajdonított mondat köré szerveződik. A művészet – akár csak egy egyetem közössége – a társadalmat tükrözi. A tágabb közösségére tart szimbolikus - s helyenként egészen valóságos - tükröt az alábbi kompozíció is. Az egymásban tükröződő üvegrétegek, az egymásra referáló megmunkálási szintek, a transzparens és matt részek, a plasztikus és sík megmunkálás kontrasztja, a színek egymásra hatása, a fényhatások változékonysága egészen különleges térré varázsolja a folyosót.
 

A pályázatban két alternatív variációt vázoltam föl, az egyik „kaleidoszkópikus" változatban a „tükrök" behatároltabb, statikusabb formában vannak jelen összefoglalóbb társadalmi jelenségekre (popzene, globalizáció, pénzkultúra stb.) referálnak. A kaleidoszkópokban „kirajzolódó" alakok elvontabb, szimbolikus szinten érvényesülnek. Ennél a verziónál a kétrétegű termopán üveg által keltett interferencia és optikai hatások, tükröződések finom belső játéka a figurális-narratív tartalmaknál hangsúlyosabb, az „ikonok" jóval plakátszerűbbek, így a „falfelület" is dekoratívabb.
 

A „frízszerű" változatban a figurális képek összessége a „Művészet: tükör" gondolatot narratívába ágyazza, mely a folyosó két oldalán a haladási iránynak megfelelően egyfajta „statikus filmszalagként" funkcionál. Az elhaladó szemlélő számára egy történet bontakozik ki, mely a „tükör a társadalomra" témakört járja körül. A kompozíció jóval oldottabb, és az optikai részletek helyett a narratív, figurális utalások, karcok, rajzok, matricák, szövegek hangsúlyosabban jelennek meg.