Épületek/Örökség

Műemléki munkák a Dél-Alföldön

1/14

?>
?>
?>
szegedi vár, Vesmás Péter és munkatársai
?>
szegedi vár, Vesmás Péter és munkatársai
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Műemléki munkák a Dél-Alföldön
Épületek/Örökség

Műemléki munkák a Dél-Alföldön

2006.07.28. 11:25

A Tér és Forma építésziroda a '70-es évektől tevékenykedik Szegeden. Munkáikból szemezgettünk.

A Tér és Forma építésziroda a '70-es évektől tevékenykedik Szegeden. Úgy gondoltuk, hogy az iroda munkásságát érdemes lenne körbejárni. De hol is kezdjük? Egy kategórián, a műemlékeken belül csemegéztünk az anyagokból ezúttal.


Óföldeák, Gótikus templom és erődfal helyreállítás

Megbízó: Országos Műemléki Hivatal
Építész felelős tervező: Sipos György
É
pítész munkatárs(ak): V. Zákányi Ildikó, Csépe László
Régész: Béres Mária
Statikus tervező: Lakatos László
Elektromos tervező: Fehér Tibor
Kerttervező: Rácz Mária
Generál tervező: Tér és Forma – Szeged Kft
Tervezés éve: 1990-96
Generál kivitelező: Alföldi Műemlék Helyreállító Kft., Szeged
Műszaki ellenőr: Tóth Csaba (OMH)
Kivitelezés éve: 1990-98.

Ismertetés: XIV. századi, árpádkori alapokra emelt gótikus templom helyreállítása erődfallal, sáncárokkal
Publikálva: OMH Műemléklap 2001 július-augusztus



A szegedi vár, Mária Terézia kapu helyreállítása

 

Megbízó: Csongrád Megyei Önkormányzat, Szeged
Építész felelős tervező: Vesmás Péter
Építész munkatárs: V. Zákányi Ildikó, Sipos György, Sz. Elekes Klára
Statikus tervező: Lakatos László
Gépész tervező: Várkonyi István
Elektromos tervező: Papp Antal
Közmű tervező: Udvardy Endre
Kerttervező: Török Péter
Generál tervező: Tér és Forma – Szeged Kft.
Tervezés éve: 1999
Generál kivitelező: Strabag Rt., Budapest
Műszaki ellenőr: Lengyel László, Csominveszt
Kivitelezés éve: 2000

Ismertetés: Barokk korabeli kazamata sor várfal maradvány lefedése, kibővítve a „Mária Terézia" kaput idéző bejárati, és a múzeumot, régészeti raktárt kiszolgáló kapuépítménnyel.
Publikáció: OMH Műemléklap 2001 július-augusztus, Műemlékvédelem, Magyar Építőművészet



Szegedi vár vizibástyáját idéző új árvizi emléképület

Megbízó: Szeged MJV Önkormányzata
Építész felelős tervező: Sipos György
Építész munkatárs(ak): Fontos Rómeó, Vesmás Péter
Régész: Dr. Horváth Ferenc
Statikus tervező: Lakatos László
Gépész tervező: Várkonyi István
Elektromos tervező: Papp Antal
Közmű tervező: Udvardy Endre
Generál tervező: Tér és Forma – Szeged Kft
Tervezés éve: 2003

Ismertetés: Az új emléképület a belváros és az élő Tisza közötti szoros kapcsolat első lépése, a Stefánia sétány levezetése a Tisza-partra, egyben körkörös kilátó a gyönyörű természeti és épített környezetre.
Megjegyzés: Építési engedélyezési tervig jutott el (a munka a megbízó átmeneti érdekmúlása miatt nem folytatódott)



Vésztő-Mágorhalom Csolt monostor helyreállítása

Megbízó: Vésztő Város Önkormányzata
Építész felelős tervező: Sipos György
Építész konzulens: Dr. Istvánfi Gyula
Építész munkatárs: Sz. Elekes Klára
Régész: Dr. Juhász Irén
Statikus tervező: Lakatos László
Gépész tervező: Várkonyi István
Közmű tervező: Udvardy Endre
Generál tervező: Tér és Forma – Szeged Kft
Tervezés éve: 1999
Generál kivitelező: Alföldi Műemlék Helyreállító Kft., Szeged
Kivitelezés éve: 2005.

Ismertetés:

A Vésztő – Mágorhalom birtokosa az államosításig a Weinckheim család volt. A grófság ezen a helyen szőlészettel-borászattal foglalkozott, amelyhez a XIX. sz-ban, félig a halomba süllyesztett dongaboltozatos pincét építtettek. A szőlőskert a legutóbbi időkig megmaradt.

Az 1970-es évek eleji mélyszántás alkalmával feltűnően sok faragott kő, tégla, csont maradvány került elő. Ezt követően került sor a domb régészeti feltárására, amelyet Juhász Irén, a Szarvasi Múzeum régészének vezetésével végeztek el. Az 1970-77 közötti feltárás során egy a XII.-XIII. sz -i Csolt nemzetséghez tartozó monostor romjait tárták fel.
A falmaradványok, akkori döntés alapján Istvánfi Gyula (BME Éptört. Tanszék) tervei alapján bemutatásra kerültek, amelyet 1982-ben nyitottak meg.
Az 1982-ben megnyitott, az időjárás viszontagságainak kitett romkert állapota 20 év alatt tönkre ment, visszabontása és újbóli helyreállítása, halaszthatatlanná vált.
A Vésztői Önkormányzat megbízásából, Istvánfi Gyula konzulensi közreműködésével készítettük el a helyreállítási terveket, melynek alapján a kolostor együttes V., legkiterjedtebb periódusa a pincével együtt került ismét bemutatásra, korszerűbb, az időjárást jobban tűrő anyagokkal. A pince és a kolostor összemetsződését, a korszakok „békés egymás mellett élése" érdekében, épületszerkezetileg is egyértelművé igyekeztünk tenni.

Az emlékhely tavaly ősszel készült el, és újra megnyílt a közönség számára.




Kiszombor, Gólyafészek vendéglő, volt Rónay kúria helyreállítása

Megbízó: Kiszombor Község Önkormányzata
Építész felelős tervező: Sipos György
Belsőépítész Vesmás Péter
Építész munkatárs: Fontos Rómeó, Simó Anna
Régész: Simon Zoltán
Statikus tervező: Lakatos László
Gépész tervező: Várkonyi István
Elektromos tervező: Papp Antal
Közmű tervező: Udvardy Endre
Kerttervező: Rácz Mária
Generál tervező: Tér és Forma – Szeged Kft
Tervezés éve: 2003-2004
Generál kivitelező: Cseh és Társa Kft., Szeged
Műszaki ellenőr: Dr. Szöllősi Béla
Kivitelezés éve: 2005-2006

Ismertetés:

Kiszombor a Délalföld egyik műemlékekben leggazdagabb települése. A műemlékké nyilvánított épületek nagy részét az egykori földbirtokos Rónay (korábban Oexel) család építtette a 18-19. században. Ezek közé tartozik az a kúria is, amely később – az államosítás utáni funkcióváltás miatt - Gólyafészek vendéglőként él a köztudatban.

1997-ben került az Önkormányzat tulajdonába. Előtte étteremként, diszkóként működött, majd üresen állt. Az átépítések és a gazdátlanság romhalmazzá tette a házat.

Az öt építési periódus közül a második, 1852-1854 közötti, illetve a harmadik, 1880 körüli periódusban épült klasszicista ház helyreállítására került sor. A korabeli belsőből semmi nem maradt fenn, ezért visszafogott, elegáns, korhű, mégis modern módon újultak meg a belső terek. A földszinten étterem került kialakításra, a tetőtérben pedig, az egykori gabonatároló helyén rendezvénytér lesz.
Publikálva: Marosvidék kulturális folyóirat, VI. évf. 2-5, szám



 

Szöveg és fotó: Tér és Forma építésziroda

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk