Épülettervek/Hallgatói terv

Művészetek Háza - az irsai zsinagóga hasznosítása

1/30

jelenlegi állapot fotói - albertirsai zsinagóga

?>
jelenlegi állapot fotói - albertirsai zsinagóga
?>
korábbi előadások az épületben - albertirsai zsinagóga - forrás: Móra Ferenc Művelődési Ház, Albertirsa
?>
Albertirsa,helyszínelemzés
?>
a telek környezete, helyszínelemzés
?>
a telek története
?>
felmérési rajzok
?>
a liturgikus tér rekonstrukciója - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
építéstörténet és arányok vizsgálata - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
telekbővítés - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
beépítési lehetőségek vizsgálata - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
beépítési lehetőségek vizsgálata - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
beépítés koncepciója - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
helyszínrajz  - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
átnézeti látványterv  - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
átnézeti látványterv - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
földszinti alaprajz - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
karzat alaprajza - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
A-A metszet a zsinagóga épületén keresztül - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
B-B metszet az új előtéren keresztül - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
hosszmetszetek - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
homlokzatok - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
homlokzatok - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
az épülethez felvezető tér az utcáról - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
az épülethez felvezető tér - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
az épülethez felvezető tér - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
rendezvényterem, a régi zsinagógai tér - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
folyosó a meglevő épület mellett - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
az épület előtti tér - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
a telek a Hunyadi utca elejéből - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
?>
történet és tipológia - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
1/30

jelenlegi állapot fotói - albertirsai zsinagóga

Művészetek Háza - az irsai zsinagóga hasznosítása
Épülettervek/Hallgatói terv

Művészetek Háza - az irsai zsinagóga hasznosítása

2015.08.11. 08:36
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Albertirsa

Építészek, alkotók:
Tóth Balázs (Budapest)

Diplomaterv, „Művészetek Háza”, az irsai zsinagóga hasznosítása

Tervezés éve:
2015

Stáblista

építész konzulens: Perényi Tamás
szakági tervezők (szakág: tervező neve, cégnév)
épületszerkezettan konzulens: Laczkovics János
építéskivitelezési konzulens: Vidovszky István
tartószerkezettan konzulens: Armuth Miklós
épületgépészeti konzulens: Egri István 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Könyvtárként, kocsmaként, áruházként működő - vagy éppen használaton kívüli, romos állapotban lévő viszonyok jellemzik a hazai zsinagógákat. Tóth Balázs diplomamunkájában az albertirsai épület hasznosítását szemelte ki magának, melynek épületét méltó módon, kulturális funkcióval kívánja megtölteni. 

Műleírás

Diplomatervem témája az irsai zsinagóga épületének hasznosítása. Az 1807-1809 között épült épület jó példája a késő barokk kori zsinagógaépítészetnek, hiszen eredeti térrendszere és tömegalakítása fennmaradt. Diplomatervemben ezt az alig ismert épületet szeretném bemutatni és egy a műemléket tiszteletben tartó, de az új funkciót is megfelelően kielégítő tervet készíteni annak hasznosítására.

A zsinagóga jelenlegi helyzete

Az épület jelenleg Albertirsa Város Önkormányzatának tulajdona. Funkció nélkül és üresen áll, műszaki állapota igen leromlott. A település célja, hogy méltó funkcióval hasznosítsa az épületet. Az elképzelt új program a Művészetek Háza, egy kulturális központ lenne. Az épületben, elhagyatott állapota ellenére, 2014 óta már tartottak kiállítást, koncerteket és színi előadást is.


jelenlegi állapot fotói - albertirsai zsinagóga
1/30
jelenlegi állapot fotói - albertirsai zsinagóga



A zsinagóga a településen

A tervezési feladatot egy a zsinagóga történetét, tipológiáját és városszerkezetben elfoglalt pozícióját elemző kutatás előzte meg. Albertirsa egy körülbelül 12 ezer fős lakosú város, Pest megye déli részén. Alberti és Irsa egyesítésével jött létre 1950-ben. Az 1700-as évek közepétől van jelen az izraelita lakosság a településeken. A zsidóság Irsán, az Irsay család birtokán telepszik meg, és itt működik a hitközség egészen a zsidóüldözések koráig.

A zsinagóga telke a főúttal párhuzamos Hunyadi utcán áll, a két utca torkolatának közelében. A telepítésé szempontjából meghatározó lehetett a Gerje patak közelsége, a rituális fürdés kiszolgálásához. A telek 250 méterre fekszik a vele közel azonos időben épült Irsay József kúriától, és az építés korabeli piac tértől. [4][5][10]


Albertirsa,helyszínelemzés
3/30
Albertirsa,helyszínelemzés




A zsinagóga vallási előírásoknak megfelelően északnyugati tájolással, a telek hátsó végében épült fel. A zsidóüldözések után állami tulajdonba került, mezőgazdasági üzemek működtek benne. Az utóbbi 20 évben használaton kívül áll. Az elmúlt 60 évben megváltoztak az épület telekadottságai és a környező beépítés is. [6][8][9]

 

A meglevő épület leírása

Klein Rudolf a „polgárház" típusú zsinagógák közé sorolja az épületet. Külső megjelenésében egyszerű, kétszintes lakóházra, vagy még inkább magtárra emlékeztet. Egyszerű téglalap alaprajza, arányos tömegű. Stíluskategóriák alapján klasszicizáló későbarokk zsinagógaként sorolható be. [1][2]

A belső tér alaprajza két részre oszlik. Az előtér mellett a régi téli imaterem és egy raktár található. A másik téregység az egyterű, hosszúkás zsinagógai tér. A karzaton volt a nők térrésze, amelyet külön bejáraton keresztül lehet megközelíteni. Boltozott fedését öt boltmező alkotja. A csehsüveg boltozat kék alapon arany csillagos festése, és a hevederívek márvány utánzatú díszítőfestése adják a belső tér karakterét. A belső tér jelenleg üres, az eredeti bútorzat elveszett. A tetőszerkezet eredeti függesztőműves barokk fedélszék, kontyolt kialakítású.


építéstörténet és arányok vizsgálata - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
8/30
építéstörténet és arányok vizsgálata - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs



 

A tervezési program

A felújítás során az új rendeltetésre alkalmassá tétel mellett fontos szempont a térrendszer megtartása, és az eredeti liturgikus rend bemutatása. Így például az utólag befalazott tórafülke kibontása. Ezen szempontok figyelembe vétele mellett a meglevő épületben csak a fő funkció elhelyezésére nyílik lehetőség. A régi zsinagógai térben egy maximum 100 fő befogadására alkalmas multifunkciós tér jön létre. A karzaton pedig a főfunkciót kiegészítő tér: társalgó, kiscsoportos foglalkozások tere alakítható ki.

A program magában foglalja még a rendezvényeket kiszolgáló előteret, recepcióval, ruhatárral. Cél, hogy az előtér a változó látogatószámra reagálva, flexibilisen használható legyen. Ezen kívül kisebb cellás tereket: mosdó, fellépői öltöző, iroda, gépészet, takarítószertár, hulladéktároló. Ez egy körülbelül 200m2 volumenű bővítést jelent, ami funkcionálisan szorosan kapcsolódik a fő térhez.


telekbővítés - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
9/30
telekbővítés - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs




A városban hiány egy jól kiszolgált rendezvénytér. Ezt a Művészetek Házához kapcsolódóan lehetne kialakítani. Az új közösségi funkcióhoz méltó feltárás, megközelítés is fontos, ezért célom, hogy az épület kertje városi térként, találkozóhelyként is működjön.

 

A beépítési lehetőségek elemzése

Az új funkció szempontjából az épület városképi pozíciója problémás. Előny, hogy a telek a település központjának közelében helyezkedik el. Közvetlen környezete azonban rendezetlen beépítésű, falusias képet mutat. A telek szűk, a rajta álló épület a környező földszintes, magastetős lakóházak között alig észrevehetően bújik meg. Megjegyzendő, hogy ez a pozíció történeti okokra vezethető vissza, így hozzátartozik az épület karakteréhez. A telken az épület három oldalról igen közel fekszik a telekhatárhoz, az előkert felől azonban elegánsan tárul fel. Egy bővítés a jelenlegi telken túlépítést jelentene, egy jó illeszkedés kialakítása pedig szinte lehetetlen feladat. A parkolás szintén nem oldható meg.

A problémák megoldására én egy szomszédos telek felvásárlását javaslom. Mivel a telekfelvásárlás a rekonstrukció költségeihez képest elfogadható többletköltséget jelent, az értéknövekedés pedig igen jelentős. A kétféle lehetőség közül a fő megközelítési irányba eső saroktelket választottam, figyelembe véve a városszerkezeti szempontokat és az új funkció igényeit. A lehetséges beépítési változatokat alaprajzban és térben is vizsgáltam. A döntő szempontok az illeszkedés kérdése mellett a meglevő épület feltárulásának módosulása, valamint a funkció szempontjából legkedvezőbb konstrukció megtalálása voltak.


beépítési lehetőségek vizsgálata - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
10/30
beépítési lehetőségek vizsgálata - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs



 

Koncepció és leírás

A területre vonatkozó szabályozás telekhatáron álló beépítést ír elő. Ez, valamint a telekadottságok lehetővé tettek egy a telekhatár mentén végigfutó bővítmény kialakítását a zsinagóga északi hosszoldalán. A hosszúkás tömeg megőrzi a zsinagóga előtti tágas teret, amit egy határozott térfallal zár le. Ez a megoldás alaprajzi rendszerében is kedvező. A karzat eredeti megközelítése megmaradhat. A zsinagóga földszinti tereibe a téli imaterem ablakainak bővítésével juthatunk be. A meglevő épület mellett a közönségforgalomtól leválasztva megoldható a fellépők öltözője és a rendezvénytér kiszolgálói bejárata.

A koncepció egy egységes új kompozíció létrehozását célozza meg, amelyben a kortárs bővítmény és kert egy keretbe foglalja és kiegészíti a meglevő épületet. A bővítés formálása a zsinagóga épületet kiemeli. Egyben elválasztja egymástól a közösségi funkciójú telket a szomszédos lakótelkektől. A régi és az új harmonikus viszonyban van, de jól megkülönböztethetőek. A bővítmény tömör falszerű tömeg. A tömör részeken monolit vasbeton falazatú, míg a meglevő épülethez csatlakozásnál acél vázszerkezetű. A tető szerkezetválasztását és a vízelvezetését a meglevő épület ablakaihoz való igazodás befolyásolta.


beépítés koncepciója - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
12/30
beépítés koncepciója - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs



A bővítmény szerkezetét és homlokzati felületeit is kortárs anyaghasználat jellemzi. Az épület egyedi profilozású, perforált bronzszínű fémlemez burkolatot kap. Ennek felületi megmunkálás a hosszú tömegen változatos árnyékhatásokat hoz létre. Színe a műemléki épülethez illeszkedő. A tetőszerkezetre is átfordul, homogén megjelenést biztosítva a bővítménynek.
A csatlakozásnál felülnézetben és homlokzatban is egy üvegezett sáv választja el az újat a régitől. A bővítmény belső teréből rálátunk a zsinagóga épületére, így érvényesülni tud az eredeti tömeg. A meglevő épület három sarka szabadon marad, és a negyedik mentén is egy visszaugratott horony jelzi a régi épület szabadon álló mivoltát.

A zsinagóga telkén álló kút a műemléki kutatások szerint a rituális fürdést szolgálhatta ki. Ezért megőrzendő. A beépítésben a kút a bővítmény belső terébe kerül, az új előtér egy kiemelt pontjává válik.

 

Kertépítészeti megoldások

Az épületek előtt homogén tér jön létre. Funkcióját tekintve innen nyílik a komplexum új bejárata (a bővítményben), illetve a zsinagóga épület megmaradó eredeti bejárata is. Továbbá kültéri rendezvények befogadására is alkalmas.

A bejáratokhoz való felvezetést burkolt és zöldfelületekkel, valamint ülőfelületekkel, vízfelülettel kialakított térrész biztosítja. Ez találkozóhelyként, városi parkként működik. Az épülettől távol helyeztem el, a Damjanich utca felőli telekrészen a zöldített parkolót. Itt is egy tömör falszerű tömeg zárja le a telket a szomszéd felől. Ebben a telekhatár melletti tömegben tároló funkciók kapnak helyet (kerékpár tároló, hulladék tároló, elektromos kapcsoló).


az épület előtti tér - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs
28/30
az épület előtti tér - albertirsai zsinagóga hasznosítása - tervező: Tóth Balázs




A parkolót leválasztó nagy zöldfelületen, a telek súlypontjában egy új hangsúlyos elemet hozok létre. Ide egy fűzfát ültetek. A fa a zsidó vallási szimbolikában a bűnbocsánatot jelenti, emléket állít az épület régi funkciójának.

 

Tóth Balázs


Forrásjegyzék:
1. Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782 – 1918. TERC Kft., Budapest, 2011.
2. Gazda Anikó – Kubinyi András – Pamer Nóra – Póczy Klára – Vörös Károly: Magyarországi zsinagógák. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989
3. Magyar Zsidó Lexikon: http://mek.oszk.hu/04000/04093/html
4. Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon, Pest megye kastélyai és kúriái. Prefect Project Kft., Budapest, 2000.
5. Szántó József: Albertirsa képes krónikája. Kiadja Albertirsa Nagyközség Önkormányzata, Albertirsa, 2001.
6. 1987-es műemléki felmérés az albertirsai zsinagógához
7. Büchler Zsigmond: Az Alberti-Irsai Izraelita Hitközség és a ‘Chevra-Kadisa’ története, Nagyvárad, 1909 In: Major János: Felelj – Innen vagy? Acordia, Budapest, 2011.
8. Gúthy Marian: Albertirsai zsinagóga, Építéstörténeti tudományos dokumentáció. Készült a zsinagóga felújításának engedélyezési tervéhez. Budapest, 2014.
9. Történeti térképek: www.mapire.eu
10. régi képeslap

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk