Művésztelep a hajógyárban — NDSM kunststad – artfactory / Amszterdam

Ha nem léptünk volna be, ez a cikk a kraanspoor lélegzetelállító építészetéről szólt volna. De arra már nem maradt időnk, a hely és az események magukkal ragadtak.Kádár Bálint újabb írása a Hollandia: táj, város és építészet — DLA dolgozatok sorozatban

Talán azért olyan érdekes Hollandia építészete, mert mindig is rá voltak kényszerítve, hogy lehetetlen területeken, mérnöki bravúrok sorozatát bevetve építsenek. Szerencsések, mert nagy hagyománya van náluk az építésnek, a gazdaságos, racionális építésnek, de egyszerre innovatívnak, kísérletezőnek is kell lenniük. Nekik már az építési telket is építeni kellett.

---

---

A központi pályaudvar mögül induló ingyenes gyorskomppal azért érkeztünk az egykori hajógyár területére, hogy egy ilyen telek nélkül bravúrosan felhúzott irodaházat járjunk be. A hajógyár hatalmas vízen álló darupályályára épült a Trude Hooykaas által tervezett kraanspoor irodaház zseniálisan használja ki a felhagyott ipari infrastruktúrát, igazi holland szellemiséggel teremt lakhatót a lakhatatlanon.

A komp az NDSM hajógyár közepén tett ki minket, jó húsz percre lehetett a kraanspoor. Gondoltuk, először gyorsan körüljárjuk a közelebbi ipari csarnokokat, egy művésztelep van ott valahol.

Az 1980-ban bezárt NDSM hajógyár területén számos fejlesztés indult a közelmúltban. Szembe velünk konténerekből összeállított kollégium, jobbra a MediaWharf, szépen átalakított csarnokok, ahol TV-stúdiók, lemezkiadók és az MTV székháza is működik. Ezek mögött egy hatalmas terület megfejtésre váró installációkkal, és a nagy hajógyártó csarnok.

---

---

Ha nem léptünk volna be, ez a cikk a kraanspoor lélegzetelállító építészetéről szólt volna. De arra már nem maradt időnk, a hely és az események magukkal ragadtak. A bejáratnál kis csoport figyelte a belsőt feszülten. Azt hittük turisták. Mondták, hogy nyugodtan menjünk tovább. Beljebb egy lány tolt feszült lassúsággal egy lukas kerekű talicskát, ötven méterrel odébb egy másik furcsa mozdulatokkal közeledett felé. Improvizatív színházi előadásba csöppentünk, és gyorsan részesei is lettünk. Körülöttünk pedig a tér, a város, a művésztelep.

---

---

Több mint 7000 négyzetméteren tölti ki a hatalmas csarnokot a művészfalu, de a hatalmas szerkezetben más funkciók is helyet kaptak. Mindez nem hagyományos építészeti tervezés révén jött létre, inkább egyfajta beltéri várostervezés történt. A DYNAMO architecten tervei meghagyták a hatalmas felülvilágítós csarnokot, és annak szerkezeti rendszeréhez igazodóan alakítottak ki benne egy új független belső struktúrát, amely az alacsony bérleti díjat fizető művészek által épített egyéni munkahelyeket fogadja be.

---

---

Csak egy váz a tervezett, amely két, néhol három szintnyi városi tér-keretet alkot, és meghatározott nagyságú 3,2 vagy 6 méter belmagasságú bérelhető tereket jelöl ki. A felülvilágítókhoz igazított főutcákra merőlegesen sikátorszerű mellékutcák alkotnak egyenletes rasztert, amelyet aztán egy ferde vonalvezetésű főutca és egy nagyobb köztér is megbont. A liftek egységesen narancssárgák, a bejáratok és merevítő rudak citromsárgák. A fekete váz, a közbenső szintek horganyzott acél rács járófelülete és korlátai jól igazodnak a tégla falú de acél szerkezetű csarnok architektúrájához, és kellően semlegesek a sokszínű kreatív alkotómunka különböző megnyílvánulásainak befogadására. A DYNAMO tervét az önkormányzatnak, tűzoltóságnak és a műemlékvédelemnek is el kellett fogadnia, hiszen a csarnok védett lett. A szokatlan építési mód, ipari anyagok és a terv „organikusan" alakuló jellege ellenére minden hatóságtól sikerült engedélyt szerezni.

---

---

A vázon belül a bérlő művészek, építészek maguk építik meg a falakat mindenféle megkötés nélkül, a szerkezetbe emelhetnek egy konténert, építhetnek falat téglából vagy könnyűszerkezetes építési módokkal alakíthatják térfalaikat. A váz mindig látható marad, így a műtermek sokféle arca egy határozott kereten belül marad, nem válik kaotikussá. A bérbe vehető építési helyekhez teljes közműbekötés tartozik, amelyre plug-in rendszerben lehet csatlakozni. Az intézmény gondnoksága szereli össze a födémeket és a közműveket, a többi a bérlő feladata.

---

---

Az igényes belsőépítészeti irodától a festő/graphic designer színesen dekorált műterméig minden megtalálható. 10 éves bérleti szerződéssel dolgozhat itt bárki, a fiatal kreatívok sok helyről jönnek, mégis közösséget alkotnak. Könnyen belátni bármelyik műterembe, de sokan kint dolgoznak. A „köztereken" növényeket, asztalokat és székeket helyeznek el, és persze saját alkotásaikat.

---

---

A nagy csarnok egyik végében hatalmas skatepark épült 7 méterre elemelve a padlótól (Architectuurwerkplaats De Ruimte). több mint 4000 négyzetméteren gördeszkapálya, mászófal és kis stúdiók vannak, amelyek célközönségét ritkán hozzák kapcsolatba a kreatív művészek kolóniájával, itt mégis jól megférnek egymás mellett. A csarnok melletti épületekben, étterem, tánc-stúdiók, próbatermek kaptak helyet.

---

---

Mindezt egy önszerveződő csoport, az 1999-ben alakult Kinetisch Noord hozta létre, melyben építészek, művészek, színművészek és gördeszkások együtt kerestek teret maguknak, létrehozva Hollandia legnagyobb művésztelepét. A szervezet a népszerű squat mozgalmakban gyökerezik. A helyhiány sok fiatalt arra késztetett, hogy üres épületeket foglaljon el magának lakás és munkahely céljára. Épület nem marad sokáig üresen, mióta a liberális törvények a hetvenes évek óta megengedik, hogy az egy évnél hosszabb ideje használaton kívüli épületet oda betelepülő idegenek használhassák. Egyre több művészeti kezdeményezés talált magának székhelyet üres épületekben, és sokszor legalizálni is tudták magukat.

A Kinetisch Noord az elejétől fogva olyan projektet kezdeményezett, amely túlmutat az egyszerű épületfoglaláson. A tulajdonos önkormányzatnak a csoport komplett program és tervcsomagot ajánlott, amelyben a meglévő épületekben kialakítandó projektek egymás mellett valósulnak meg a hajógyár keleti felében lévő műemlék épületekben. 2002-ben kezdték el a munkálatokat, melyek nagy része a 20.000 m2 csarnoktérben zajlott, de a hozzá tartozó 50.000 m2-es vízparti telep egyéb építményeit, így a két hatalmas sólyát is kihasználták műhelyek és workshop helyek részére.

A komplexum a lehető legkevesebb pénzből, az ipari környezet átalakítása nélkül lehetőleg energiatudatosan épül. A csarnok kifűtését ellensúlyozandó hőszivattyús fűtés, szélkerék által generált elektromosság és teljesen növényi eredetű üzemanyagot szolgáltató benzinkút is épült.

A környezettudatoság jegyében fogant az egyik legérdekesebb új építmény. A part mellett újrahasznosított anyagokból és szalmabálából épült egy plexi borítású donga, a Noorderlicht café (Stichting Stro & Co). Itt pihennek és találkoznak a művésztelep használói, de egyben felkapott pihenőhellyé vált, élő zenével, színi előadásokkal, hajnalig tartó bulikkal.

---

---

A hajógyár ma úgy működik, mint egy kisváros. A csarnokok hatalmas ernyőként védik a törékeny csináld-magad művésztelep színes pavilonjait és élettel teli utcáit. Az NDSM kunststadt új utat mutat az ipari területek rehabilitálásában, kevés erőforrásból visz hatalmas életet a felhagyott gyárba. A területszerzés holland hagyományai itt is olyan izgalmasan élnek tovább, mint a darupályára épített irodaháznál. Na de legközelebb már tényleg oda is el kell jutnom!

szöveg: Kádár Bálint
kép: Kádár Bálint, Rab Judit valamint NSDM