Épülettervek/Hallgatói terv

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti ötletpályázat – megvételben részesült terv, Bede-Fazekas Ákos és Varga István Bence

1/17

Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat

?>
Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat
?>
Növényzet alkotta térfalhatárok és értékes növényzet vizsgálata
?>
Közösségi jelentőségű ingatlanok vizsgálata és a tervezett parkolóhelyek
?>
Közlekedési áttekintő tervlap
?>
Látvány a mulató előtti köztérre, háttérben a kerthelyiséggel
?>
Látványrajz az Úttörő utca sarkáról nézve, előtérben kőpollerekkel, háttérben a szökőkutas köztérrel
?>
Az étteremhez kapcsolódó kerthelyiség irányából mutatja a látványrajz a mulató udvarát, háttérben a sörkert és a szabadtéri szín
?>
A Száva utca irányából nézünk a Keskeny köz felé. A látványrajz jól mutatja az elválasztósávval csillapított forgalmú főutcát.
?>
Látványrajz a gyalogos ösvény kezdeti szakaszáról a kígyózó ülőcsíkkal
?>
1. számú poszter
?>
2. számú poszter
?>
A CBA-Antónia utca közötti köztér részletes terve
?>
Tervezett gyalogösvény felülnézete a csatlakozási ponttal.
?>
Tervezett étterem, kerthelység, mulató, táncház és szabadtéri színpad együttese, a hozzá kapcsolódó köztérrel és zöldfelületekke
?>
Varga István
?>
Bede-Fazekas Ákos
?>
1/17

Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti ötletpályázat – megvételben részesült terv, Bede-Fazekas Ákos és Varga István Bence
Épülettervek/Hallgatói terv

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti ötletpályázat – megvételben részesült terv, Bede-Fazekas Ákos és Varga István Bence

2012.01.25. 14:18

Projektinfó

Földrajzi hely:
Nagykovácsi, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bede-Fazekas Ákos, Varga István Bence

Letölthető dokumentumok:

A Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázaton Bede-Fazekas Ákos és Varga István Bence munkája megvételben részesült. Az elismerést méltán kapták, az alapos elemzőmunkára épülő tervük célja, hogy hosszú távon is élhető településsé alakítsák a növekvő létszámú és egyre fiatalodó falut.

Részletek a műleírásból

Helyszíni adottságok és problémaanalízis

A helyszín bemutatása. A falusias karakter dilemmája.

Nagykovácsi főutcájának jelenlegi állapotára, problémáira súlyos hatást gyakorolt a nagyközség földrajzi helyzete, beleértve, hogy a Budapest agglomerációs vonzáskörzetében kiemelkedően előnyös pozíciójú zsáktelepülés jelentős lakosságszám-növekedést tudhat maga mögött, mely a jövőben is hasonló ütemben folytatódhat. A Kossuth Lajos utca így nem képes megmaradni falusi főutca minőségében, és bár jelentős, értékes (és megőrzendő) falusi karakterjegyeket hordoz, funkcionálisan meghaladta jelen dimenzióit.

 

Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat
1/17
Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat

Növényzet alkotta térfalhatárok és értékes növényzet vizsgálata
2/17
Növényzet alkotta térfalhatárok és értékes növényzet vizsgálata

 

 

A főút nyomvonala nem tehető felelőssé a kialakult problémákért, mégis úgy érezzük, megfelelő módosításokkal előnyös térszervezési, köztérépítészeti lehetőségek nyílnak. Így a tervünkben újonnan meghúzott nyomvonal mellett nagyobb összefüggő zöldfelületeket tudtunk kialakítani. A főúthoz kapcsolódó zöldterületek, főként pedig a fásszárú növényzet jelentős értékeket képvisel (védett vadgesztenyesor, idős szelídgesztenye, japánakác, feketefenyő, hárs és nyír példányok), melyre a köztérmegújítási koncepciónak kiemelt figyelemmel kell lennie. Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentős növényzeti térfalhiányok figyelhetők meg a főutca több szakaszán, ahol új telepítésű fák segíthetnek a vizuális és környezetminőségi szempontokon túl a falusias jelleg megőrzésében is. […]

Nagykovácsi falusias karaktere többek közt a hol jobban, hol kevésbé fellelhető fésűs beépítési módnak köszönhető, melyet kiemelten értékes tulajdonságnak érzünk. A pályaműnek főként a Kossuth Lajos utcához kapcsolódó három önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon nyílik lehetősége hangsúlyozni, megerősíteni e karaktert, mely eszközzel akkor is élni kívántunk, ha csak koncepcionális szinten adtunk javaslatot az egyes ingatlanokra (Hrsz.167 és Hrsz.390). A falusias karaktert szorgalmazó településépítészeti elképzeléseknek ellentmond a főutcára nyíló autókihajtók nagy arányú térkövesítése, melyet mindenképpen a településképet hátrányosan érintő folyamatnak érzünk. Így az általunk leginkább támogatható megoldás csak keréknyomokat burkolna, nem a teljes kihajtót, hozzájárulva a mind több zöldfelület kialakításához és a városias jellegű burkolások felszámolásához.

Nagykovácsi helyi falusias karakterjegyeiből kiemelendő az épületlábazatokban, a Tisza-kastély parkjának kerítésében és a Tisza István téren újonnan megjelenő vakolatlan rusztikus kőfalazat, melynek mint anyag- és formakincsnek nagy jelentősége lehet a helyi identitás megteremtésében az új köztereken. Így pályamunkánkban is több helyen fel-felbukkan a fal anyagára, rakásmódjára, karakterére utaló egy-egy elem, különböző funkciókkal.

 

Közösségi jelentőségű ingatlanok vizsgálata és a tervezett parkolóhelyek
3/17
Közösségi jelentőségű ingatlanok vizsgálata és a tervezett parkolóhelyek

 

 

A főutca jelenlegi programkínálata a felmerülő igények tükrében

A Kossuth Lajos utca programkínálata széles keresztmetszetet ad a nagyközséghez kapcsolódó intézményi, kereskedelmi és szolgáltatói palettáról. A kívánatosnál hangsúlyosabban jelentkezik ugyan a kereskedelmi szektor (nagy számban találunk általános és specializált élelmiszerboltokat), a szolgáltatás pedig kissé háttérbe szorul. Az átnézeti tervlapunkon megjelöltük a közösség számára fontos ingatlanokat, elkülönítve a kereskedelmi, szolgáltató és intézményi funkciókat. A főutca programkínálata jelentős hatást gyakorolt pályázati anyagunkra, mely a közlekedésszervezési, parkolási és köztérépítészeti felvetésekben is megmutatkozik.

A nagyközség lakosságának koreloszlása országos viszonylatban is említésre érdemes: a kisgyermekes családok, illetve a fiatalok jelentős szeletét képezik a közösségnek. Ez a közismert megállapítás nem harmonizál a főutca programkínálatával, mely látszólag tudomást sem vesz a gyermekek, fiatalok és a kisgyermekes szülők igényeiről. Úgy gondoljuk, a főutca megújításának elengedhetetlen eleme a fiatal lakosság igényeire való reflektálás, a problémakör megkerülésével nem érhető el a község egésze számára elfogadható, szerethető megoldás. […]

 

Közlekedési áttekintő tervlap
4/17
Közlekedési áttekintő tervlap

 

 

A főutca térszerkezete

Az előzőekben vázolt problémákhoz szervesen kapcsolódik a főutca térszerkezetében mutatkozó számos hiányosság és ellentmondás. A közösség számára jelentős elemekhez (beleértve a kereskedelmi, szolgáltatási és intézményi funkciókat is) a Kossuth Lajos utca térszerkezete nem alkalmazkodik. A főutca alapvető köztérépítészeti gyengesége a közösségi funkciójú ingatlanok előtti burkolt területek hiánya, mely hatványozottan mutatkozik a sűrűsödési pontokban, vagyis ahol több közösségi funkció egymás közelében fellelhető. A főutca – főutcai mivoltából fakadó lényegi – feladata reflektálni a fent vázolt problémára még akkor is, ha ez első megközelítésben (látszólag!) ütközhet a falusi karakterrel.

A Kossuth Lajos utca térszerkezetének másik problémája a tagolatlanság, monotonitás. A főutcán végighaladva nem találunk jellegzetes, karakteres pontokat, így egyhangúnak, végtelennek érezzük azt. Ha a település egésze lenne is monoton, a főutcája akkor sem engedhetné meg magának az unalmas tagolatlanságot. Az utca keresztmetszetében folytonosan jelentkező csapadékelvezető árok és villamos légvezeték – ezek közül is főként az utóbbi – vizuális konfliktusokat kelt. Örvendetes és támogatandó pályázati célkitűzésnek tartjuk az utca keresztszelvényének letisztítását, a felszín alatti csapadékvíz-elvezetést és villamos közművet.

A Kossuth Lajos utca jelenlegi térszerkezete nem reagál az újonnan nyitott gyalogos kereszttengelyekre, pedig alapvető feladata lenne a gyalogos közlekedési irányok szerves bekapcsolása a hosszirányú forgalomba, mely nem merülhet ki abban a – közlekedési igényekre kevéssé érzékeny – megoldásban, hogy a keresztirányú burkolat egyszerűen nekifut a főtengelynek.

 

Látvány a mulató előtti köztérre, háttérben a kerthelyiséggel
5/17
Látvány a mulató előtti köztérre, háttérben a kerthelyiséggel

Látványrajz az Úttörő utca sarkáról nézve, előtérben kőpollerekkel, háttérben a szökőkutas köztérrel
6/17
Látványrajz az Úttörő utca sarkáról nézve, előtérben kőpollerekkel, háttérben a szökőkutas köztérrel

Az étteremhez kapcsolódó kerthelyiség irányából mutatja a látványrajz a mulató udvarát, háttérben a sörkert és a szabadtéri szín
7/17
Az étteremhez kapcsolódó kerthelyiség irányából mutatja a látványrajz a mulató udvarát, háttérben a sörkert és a szabadtéri szín

 

 

Összességében elmondható, hogy a főutca jelenlegi térszerkezete messze elmarad a funkciókra, közlekedési és pszichikai igényekre adott érzékeny választ nyújtó megoldástól.

Közlekedési kapcsolatok, konfliktusok

Mint fentebb vázoltuk, a Kossuth Lajos utca nem reflektál az újonnan nyílt gyalogos kereszttengelyekre, és ugyanez elmondható a személygépjárművek számára nyitott (iskola melletti) új utcáról, vagy a mind jelentősebbé duzzadó Antónia utcai és Ady Endre utcai forgalomról. A közlekedésszervezési problémák egyik – de nem a legjelentősebb – kiváltó oka az új keresztirányú forgalomhoz való alkalmazkodás hiánya. Koncepciónkban a felmerült forgalmi igényekre úgy próbáltunk meg reagálni, hogy az összhangban maradjon az útszélesítések ellen dolgozó közösségi igényekkel, így tudatosan nem fejlesztettük az útburkolatot több kérdéses csatlakozási pontnál.

A Kossuth Lajos utca, mint az ingázó lakosságot összegyűjtő és Budapest irányába elvezető főút, jelentős forgalmi terheléstől szabadulhatna meg, ha a közösségi közlekedési rendszerhez könnyebb hozzáférést biztosítana. A kerékpáros és autós P+R-igény kielégítésére több helyszín is felmerülhet, melyek közül kiemelkedik a spontán módon kialakult Ady Endre utcai parkolás. Fontos, hogy a P+R-igény nem csak gépjármű elhelyezésére irányul, hanem kerékpárra is, mely közlekedési eszköz kimondottan hatékonyan működhet Nagykovácsi domborzati és településszerkezeti adottságait ismerve.

Az előző ponthoz szervesen csatlakozik a közösségi közlekedés jelenlegi rendszeréből fakadó problémahalmaz. A 63-as autóbusz vonala megkérdőjelezhetetlen, azonban a buszmegállók száma és eloszlása már több ponton eltér a közösség igényeitől. A megállók jelenlegi elhelyezkedése nem mutat érzékeny kapcsolódást az Ady Endre utcában kialakult – és koncepciónkban is megtámasztott – P+R-parkolási lehetőséggel, ahogyan a főutcában elhelyezkedő közösségi funkciókhoz és az újonnan nyitott gyalogos kereszttengelyekhez sem alkalmazkodik kellőképpen. […]

A fentebb vázolt problémák – bár jelentősek, mégis – eltörpülnek a főutcát használó közlekedési módok prioritásában jelentkező paradoxon mellett. A Kossuth Lajos utca jelenlegi állapotában elenyésző teret enged a gyalogosoknak, a kerékpáros igényről tudomást sem vesz, míg a gépjárműveket igen magas prioritással kezeli. Mind a pályázati kiírásban megfogalmazott, a falusias jelleg megőrzését szorgalmazó célkitűzésnek, mind a közösségi igényeknek, mind pedig a Kossuth Lajos utca főutcai jellegének messze ellentmond a jelenlegi állapot. Az autós közlekedés magas prioritása veszélyes helyzeteket teremt (hiszen a gyalogosok átjutása nincs biztosítva), az indokolatlanul nagy számban megtűrt illegális parkolások pedig az utcaképet rombolják. Habár számos érdeknek ellene dolgozik egy olyan koncepció, mely az autós közlekedést háttérbe sorolja, kiemelve a kerékpárosokat és a gyalogosokat, mégis úgy érezzük, csak egy ilyen határozott lépésre képes pályamű tud kellő áttörést hozni a főutca jelenlegi áldatlan forgalmi helyzetében.

A Kossuth Lajos utca a kerékpárosok szempontjából nem pusztán – sőt, döntően nem – azért kevéssé vonzó helyszín, mert hiányzik a kerékpárút. Habár egyértelmű igény mutatkozik a főutca vonalát végigkísérő, kimondottan a kerékpárosok számára biztosított közlekedési felületre – legyen az akár kerékpársáv, akár -út –, a legfontosabb probléma mégis a kerékpárok biztonságos elhelyezési lehetőségének hiánya a főbb közösségi funkciójú intézmények közelében. Koncepciónkban ezért kiemelt figyelmet szenteltünk a kerékpártárolás biztosítására.

A tágabb léptékben értelmezett főutca legfőbb településszerkezeti problémájának érezzük, hogy a Sebestyén-dombi leszakadó településrészről – a gyalogos és kerékpáros közlekedés szempontjából – tudomást sem vesz. Égető szükségét érezzük közvetlen gyalog- és kerékpárút kiépítésére a Sebestyén-kápolnáig, fusson az akár a főút mellett, akár a Tisza-kastély parkjában. Összességében megfigyelhetjük, hogy a Kossuth Lajos utca köztérmegújításának legfőbb iránya lehet a jelenlegi közlekedési szituációk és prioritások keltette problémahalmaz kezelése. Koncepciónkban is a közlekedési gondok orvoslása mentén igyekeztünk fejleszteni a főutcát, összehangolva azt a közösségi igényekkel.

Tervezési célkitűzés. Reflektálás a problémákra

Tervezési terület lehatárolása

Az ötletpályázat kiírása szerinti lehatárolással összhangban koncepciónkat nem szorítottuk be a Kossuth Lajos utca Tisza István tér és Ady Endre utca közötti szakaszára, a tervi lehatárolást rugalmasan kezelve településszerkezeti összefüggésében értelmeztük a főutcát. Így pályamunkánk a kapcsolódó mellékutcákra, közterületekre általános javaslatokat megfogalmaz (egyirányúsítás, P+R parkoló kiépítése), a Hrsz.146 esetében részletesebb koncepciót is szolgál, és további ötleteket is felvet a Tisza-kastély parkjának közcélú hasznosítására, illetve a Sebestyén-domb bekapcsolására a főutca gyalogos és kerékpáros vérkeringésébe. Mindezek ellenére a fő hangsúlyt a Kossuth Lajos utca belső szakaszaira helyeztük, és úgy gondoljuk, hogy az ütemezés szempontjából is nagyobb prioritást kell élveznie a szűken vett tervezési területre felvázolt programoknak.

 

A Száva utca irányából nézünk a Keskeny köz felé. A látványrajz jól mutatja az elválasztósávval csillapított forgalmú főutcát.
8/17
A Száva utca irányából nézünk a Keskeny köz felé. A látványrajz jól mutatja az elválasztósávval csillapított forgalmú főutcát.

Látványrajz a gyalogos ösvény kezdeti szakaszáról a kígyózó ülőcsíkkal
9/17
Látványrajz a gyalogos ösvény kezdeti szakaszáról a kígyózó ülőcsíkkal

 

 

Általános célkitűzés

Köztérépítészeti pályamunkánk általános célkitűzéseként olyan programot kívántunk adni a tágan értelmezett főutcára, mely megőrzi – és bizonyos elemeiben kiemeli – a fellelhető falusias karaktereket és beépítésmódot, mégis alkalmazkodik a duzzadó lélekszámú nagyközség újonnan felmerült igényeihez. Hosszú távon működő, élhető főutcát teremt, mely a prioritások átcsoportosításával, a közlekedési problémák kezelésével és finom igazításával az új igényekhez és térkapcsolatokhoz idomul, valamint a köztéri minőség és tagoltság fejlesztésével érzékenyen reagál a közösség elvárásaira. Programkínálata elsősorban a fiatalodó lakosságot kívánja megszólítani, közlekedésfejlesztési koncepciója pedig a közösségi és kerékpáros közlekedésnek biztosít nagyobb lehetőséget, mindenkor szem előtt tartva a gyalogos kapcsolatokat is. […]

Köztérépítészeti megoldások. Reflektálás a problémákra

A falusias karaktert vizsgáló szakaszban kiemeltük a növényzet, a beépítés és az autókihajtók szerepét, és helyi karakterelemként tekintettünk a rusztikus kőfalra. Koncepciónkban nagy arányú növénytelepítést javasoltunk, melyek döntően lombhullató fafajok közül kerülnének ki. Jellemzően szórt, csoportos térállásba helyeztük a növényeket, fasorral csak indokolt esetben találkozunk (Hrsz.146-os ösvény, az iskola és a tervezett játszótér közötti szakasz a szűk utcakeresztmetszet miatt, védett vadgesztenyefasor meghosszabbítása nyugati irányba a tervezett gyalogátkelőhelyig). […]

A megőrzendő fésűs beépítési módot a rendelkezésre álló három ingatlanon megtartottuk, a Hrsz.167-es telken az eredeti épületelhelyezéshez hasonló új koncepciót adtunk, megőrizve a kereszteződés térarányait, igaz, az épület határozott felnyitásra került. A korábbi helyzetfeltáró fejezetben megfogalmazottak szerint a főutca autókihajtóinak egységes burkolási módot írtunk elő, mely az autókerekek nyomtávjának megfelelően, gyepet közrefogó két csíkként jelenne meg. Szintén az említett fejezetben emeltük ki a kiegyenlítősoros rakásmódú, vakolatlan kőfalazatokat, melyek tervünkben ülőfelületként is használható alacsony falcsíkként köszönnek vissza a Hrsz.146-os gyalogösvényt kísérve, vagy poller gyanánt a főbb csomópontokban (posta és CBA környéke), ahol 20×20×45 cm-es kubusokként az autósforgalmat elzárják a burkolt közterületektől, másrészt fiatalos hangulatú leülőfelületet is biztosítanak.

 

 

 

A főutca programkínálatával kapcsolatos hiányosságokat a tervezésre bocsátott három ingatlan területén kívánjuk pótolni. A kisgyermekes családok illetve óvodás csoportok számára a Hrsz.390-es ingatlanon játszóházat alakítottunk ki pelenkázóval és mosdókkal, az épülethez pedig játszóteret kapcsoltunk, melyen a 0-3, 4-6 és 7-14 éves korosztálynak megfelelő játszóeszközöket helyeztünk ki. […] A főút irányából megközelítve először az árnyas kerthelyiséggel bíró éttermet találjuk, hátrébb a fiatalok számára kialakított mulatót és sörkertet. A kulturált légkörű mulató játszóeszközökkel (billiárd, csocsó, darts, léghoki) is ellátott, esti szórakozási lehetőséget biztosít. A hátsó épületszárnyban táncház helyezkedik el, illetve az udvar északi végébe helyezett kis szabadtéri színpad kiszolgáló létesítményeit foglalja magába. A Hrsz.167-es volt hivatal helyén árkádos kialakítású épületet helyeztünk el, mely nagy burkolt belső udvarával szabad- és belsőtéri piac befogadására lenne alkalmas.

 

1. számú poszter
10/17
1. számú poszter

2. számú poszter
11/17
2. számú poszter

 

 

A problémaanalízisben feltárt térszerkezeti hiányosságok orvoslása céljából, megtörve a jelenlegi monotonitást, a főbb közösségi funkcióval bíró ingatlanokhoz kapcsolódóan összefüggő burkolt teresedéseket alakítottunk ki, magas térépítészeti nívóval megfogalmazva. Az említett felületek nem vesznek el a részletekben, bátran alkalmaztunk összefüggő burkolatokat, hogy reflektáljunk a Tisza István tér burkolati és térarányaira ott, ahol a kapcsolódó funkciók ezt a merész léptéket alátámasztják. […] Köztérépítészeti minőségében a tervezett mulató előtti felület, mely a főút túlsó felén elhelyezkedő burkolt felületekkel szervesen összekapcsolódik, szándékosan kiemelkedik, egyfajta ellenpontot teremtve a CBA előtti köztérrel. Nem titkolt szándékunk volt a közéleti súlypontot a kereskedelmi egységek elől a szolgáltatási csomópontba áthelyezni, melyet segített a főút korábban vázolt nyomvonal-módosítása és az előnyös buszmegálló-elhelyezés is. A mulató előtti köztér egyben a Mária-szobrot is magában foglaló, szándékosan megnövelt és burkolatlanul hagyott nagy zöldfelület lezáró pontjaként értelmezhető.

 

A CBA-Antónia utca közötti köztér részletes terve
12/17
A CBA-Antónia utca közötti köztér részletes terve

Tervezett gyalogösvény felülnézete a csatlakozási ponttal.
13/17
Tervezett gyalogösvény felülnézete a csatlakozási ponttal.

 

 

A közlekedési problémákra több szinten reflektál koncepciónk. Az autós közlekedés prioritását jelentősen csökkentettük, többek között erőltetett parkolóhely-csökkentéssel, nagyszámú gyalogos- és kerékpáros átkelőhely kialakításával és különböző forgalomcsillapítási eszközökkel. […] A főbb közösségi funkciójú ingatlanok közelében kerékpártárolókat helyeztünk el (lásd átnézeti tervlapon piktogramokkal jelölve). Az Ady Endre utca főúthoz közeli szakaszán autós és kerékpáros P+R-parkolási lehetőséget teremtettünk.

A jelenlegi buszmegálló-kiosztást teljesen felülbíráltuk, koncepciónkat az új gyalogos kereszttengelyekhez, a P+R-igényhez, a tervezett helyi körjárathoz és a közösségi funkciójú ingatlanok elhelyezkedéséhez igazítottuk. […]

 

Tervezett étterem, kerthelység, mulató, táncház és szabadtéri színpad együttese, a hozzá kapcsolódó köztérrel és zöldfelületekke
14/17
Tervezett étterem, kerthelység, mulató, táncház és szabadtéri színpad együttese, a hozzá kapcsolódó köztérrel és zöldfelületekke

 

 

Településszerkezeti összefüggéseiben vizsgálva a főutcát, legnagyobb hiányosságként értelmeztük a Sebestyén-dombi leszakadó községrész gyalogos és kerékpáros bekötésének hiányát. Amekkora a probléma, akkora lehetőségek is rejlenek a területen, hiszen a Tisza-kastély parkja kimondottan értékes növényállományával és meglévő úthálózatával szinte kínálja a lehetőséget a településrészek összekötésére. Javasoljuk a kastélykert korlátozottan közhasználatúvá minősítését és a gyalogos/kerékpáros útvonal bekötését a park úthálózatába a terven jelölt helyen és a Sebestyén-kápolna közelében. A közhasználat korlátozása éjszaka léphetne érvénybe, közbiztonsági okokból.

Összefoglalás

Mint a műszaki leírásból vagy a tabló helyzet- és tervelemző ábráiról is látszik, koncepciónkat analitikus szemlélettel formáltuk, tartalma mérnöki jellegű, törekszik a megvalósíthatóságra és a lényegi problémákra való reflektálásra. A terv kialakítása során elvetettük azokat az ötletbombákat, melyek távol állnak a valós igényektől, egyszerű, letisztult tervünk ezért a céltalan látványelemektől, formai giccsektől mentes. Ugyanakkor büszkék vagyunk rá, hogy kellemes összhangot tudtunk teremteni a városiasodó, de köztéri minőségében ezidáig alulkezelt főutca közlekedési, köztérépítészeti és funkcionális fejlesztésében.Úgy érezzük, tervünk szerethető, élhető, Nagykovácsi léptékeihez, lakosságának korösszetételéhez messzemenőkig igazodó programot tár a zsűri elé, akik reméljük, osztják ezen álláspontunkat. A koncepció erősen épít a főutca meglévő növényzeti értékeire, és a zöldfelület intenzív fejlesztéséből indul ki. Nem véletlen tehát, hogy buzdítunk mindenkit: kovácsoljunk előnyt a zöldből!

tervezők:  Varga István és Bede-Fazekas Ákos

Varga István
15/17
Varga István

Bede-Fazekas Ákos
16/17
Bede-Fazekas Ákos
Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk