Épületek/Örökség

Najmányi László: Sugárzás az esőerdőből

2008.08.05. 11:39

...hány madárfaj halt ki azóta Amazónia esőerdőiben, hogy tollaikból műtárgyakat készítettek? A kiállítás így nem több mint közönségvonzó szépelgés, amelyet bármelyik ékszergyár, vagy divatcég összehozhatott volna. Ennyi pedig a világ egyik legnagyobb, leggazdagabb, hitelességére elméletileg kényes múzeumától tényleg kevés. A Metropolitan Museum of Art, New York kiállításáról – "Tollmunkák az ősi Peruban" – Najmányi László írása számol be.

A Bolíviával, Ecuadorral és Chilével határos, a Csendes Óceán partján fekvő Peruban született az emberiség egyik első civilizációja. Az archeológiai kutatások szerint időszámításunk előtt 11 000 évvel már éltek itt emberek. Egyes kutatók szerint Ázsiából, Észak-Amerikán keresztül érkeztek ide, mások szerint Polinézia szigetein át, a Távol-Keletről. A Norte Chica civilizáció időszámításunk előtt 3000 és 1800 között virágzott itt, amelyet a Paracas, Mochica, Nazca, Wari és Chimu kultúrák követtek.

A 15. században, mindössze száz év alatt alakult meg a Kolumbusz előtti Amerika legnagyobb birodalma, az Inka civilizáció. A lakosság magas fejlettségi fokú, teraszos, öntözéses mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és halászattal foglalkozott. A pénzt nem ismerték, a javak cserekereskedés útján cseréltek gazdát. A Francisco Pizarro vezette spanyol konkvisztádorok a 1533-ban legyőzték az utolsó inka uralkodó, Atahualpa seregeit. Az uralkodó fogságba esett. Mivel nem volt hajlandó a spanyolok bábja lenni, megfojtották. Peru spanyol alkirályság lett. A spanyolok által behurcolt betegségektől megtizedelt lakosságot rabszolgaként, az ország ezüstbányáiban dolgoztatták. Amikor a 18. században az ezüstbányák kimerültek, a lakosságra kivetett magas adókból próbálták a kieső bevételt pótolni. Ez lázadásokhoz vezetett, amelyek közül a leghíresebb a II. Túpac Amaru vezette felkelés volt. A felkeléseket véres kegyetlenséggel elfojtották.

A spanyolok megérkezése előtti indián társadalmak nem voltak békésnek mondhatók. Emberáldozatok – köztük gyermekek rituális meggyilkolása is –, rabszolgatartás, fejvadászat, a szomszédok elleni folyamatos háborúzás jellemezték az egymást követő, különleges textíliákat, ékszereket, használati tárgyakat produkáló civilizációkat. A mágikus elemekben gazdag, szellemekkel, démonokkal, istenségekkel teli helyi vallások központi szerepet játszottak az itt élők életében. A madártollakból készített, kivételes szépségű ruhák, díszek, tárgyak a tetoválásokhoz és a levágott emberi fejekhez hasonlóan a helyi hiedelmek szerint természetfeletti erőt kölcsönöztek tulajdonosaiknak. Az esőerdők madarainak színpompás tollaival a férfierőt kívánták fokozni. A madártollakból készített ruhákat, fejdíszeket, ékszereket kizárólag férfiak viselték. A miniatűr tollruhák nem gyermekek számára készültek, hanem rituális szerepük volt.

A New York-i Metropolitan Museum of Art 2008. szeptember 1-ig megtekinthető, Radiance from the Rain Forest című kiállításán a múzeum állandó gyűjteményéből való, valamint magángyűjtőktől, a Brooklyn Museumtól és az American Museum of Natural History gyűjteményéből kölcsönzött, tollból készült perui tárgyakat láthatunk. Bár a tollak mágikus célú felhasználásának több mint 2000 éves hagyománya van Peruban, a kiállítás anyagának nagy része a spanyol hódítást közvetlenül megelőző időkből származik. Ennek a tollak törékenysége, sérülékenysége az oka, kevés régebbi, felhasználásukkal készült tárgy került elő a sírokból. A magas művészi érzékkel összeállított, gyakran aszimmetrikus mintázatú, színes gyapjúfonalakkal, gazdagon díszített ezüstpántokkal összefogott, vagy faragott fadarabokra fűzött tollruhák, fejdíszek, legyezők, fülbevalók, övek a szivárvány összes színében pompáznak. Nincs két egyforma tárgy a kiállításon. A tárgyak készítői és tulajdonosai láthatóan a változatosságban lelték örömüket. Könnyen lehetséges, hogy számukra az egyes színeknek, színkombinációknak, formáknak, a formák ismétlődése számának és egymáshoz való viszonyuknak külön-külön is mágikus jelentése volt. Ugyanaz a szemlélet tükröződik ezekből az indián műtárgyakból, mint amelyik a Chartres-i katedrális építőit áthatotta, amikor a Biblia szavait próbálták a geometria nyelvére fordítani. Kár, hogy a kiállítás kurátorai afféle luxus-divatbemutatóként tárják elénk az anyagot. A katalógusban nincs érdemben szó a mágikus funkciókról, mint ahogy arról sem történik említés. hogy a legfinomabb toll-alkotásokat a lelkes fejvadász és saját gyermekeiket örömmel feláldozó Chimu, Nasca és Wari népek készítették. A kurátorok azt sem említik, hogy hány madárfaj halt ki azóta Amazónia esőerdőiben, hogy tollaikból műtárgyakat készítettek? A kiállítás így nem több mint közönségvonzó szépelgés, amelyet bármelyik ékszergyár, vagy divatcég összehozhatott volna. Ennyi pedig a világ egyik legnagyobb, leggazdagabb, hitelességére elméletileg kényes múzeumától tényleg kevés.

Najmányi László

forrás: www.artportal.hu

Metropolitan Museum of Art, New York
Radiance from the Rain Forest: Featherwork in Ancient Peru
Arts of Africa, Oceania, and the Americas
a kiállítás megtekinthető: 2008. szeptember 1-ig
további információk: a Metropolitan Museum honlapján

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk