Nézőpontok/Vélemény

Ne épüljön toronyház a Belvároshoz közel, a budai Duna-parton!

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Ne épüljön toronyház a Belvároshoz közel, a budai Duna-parton!
Nézőpontok/Vélemény

Ne épüljön toronyház a Belvároshoz közel, a budai Duna-parton!

2017.01.27. 15:00

Cikkinfó

Szerzők:
Pákozdi Imre

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
8

Dosszié:

Budapest egyik legnagyobb vonzereje csodálatos és emlékezetes városképe, ám a Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház jelentősen befolyásolná - rontaná - ezt a képet. A Fővárosi Közgyűlés módosítja a településszerkezeti tervét, azonban mindezt szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül. Alább ez ellen szólalnak fel neves várostervezők. 

A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva, súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet.

A magas házak építésnek szabályozása Budapesten évtizedek óta meghatározóan fontos a városfejlesztésben. Először 1995-ben, majd 2002-ben végül 2015-ben került elfogadásra egy-egy átfogó szabályzat. Mindhárom esetben rendszerelvű szabályozás történt, mert a várost irányító szakmai-politikai testület tudatában volt annak, hogy Budapest egyedülállóan szép panorámája olyan kincs, olyan történelmi örökség - és egyben Budapest legnagyobb attrakciója - amelyet védeni és őrizni kell.

A legutóbbi szabályozás alapját a Budapest 2030 című, hosszú távú városfejlesztési koncepció nyomán elkészült és jóváhagyott Településszerkezeti Terv képezte. A jogalkotó az egész várost kívánta szabályozni, annak érdekében, hogy ne esetleges döntések alapozzák meg a hosszú távú fejlesztést. A szabályozás toronyházak építését kizárólag a Csepel sziget északi részén engedte meg, nemcsak a város sziluett védelme érdekében, hanem közlekedési, szerkezetfejlesztési és területpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve.

Fentiek alapján elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jóváhagyott fejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek alapján elkészült szabályzatot egyetlen befektető vagy befektetői csoport igényeihez szabva, egyetlen telekre vagy telekcsoportra, a szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül módosítsák. 

Budapest, 2017. január 27.

Dr. habil Alföldi György építész-urbanista
Bardóczi Sándor okl. tájépítész mérnök
Dr. Brenner János okl. építészmérnök, c. egyetemi tanár, Hild-díjas urbanista
Csanádi Gábor szociológus
Fleischer Tamás kutató
Gauder Péter városfejlesztő-urbanista

Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész
Dr. Körmendy Imre építészmérnök, a MUT elnöke
Dr. Lányi András filozófus, egyetemi docens
Pákozdi Imre közíró
Dr. Schneller István építészmérnök, egyetemi tanár
Szokolay Örs stratégiai főtanácsadó, Budapest-Zugló önkormányzata

Dr. Tosics Iván szociológus

 

 

Vélemények (8)
alfoldi2011
2017.03.21.
18:38

Elkészült Európa felhőkarcoló térképe!

http://hvg.hu/ingatlan/20170321_Itt_van_Europa_felhokarcolo_terkepe

"Az európai felhőkarcoló rangsorban Magyarország az utolsó helyen tartózkodik – Albánia, Andorra, Finnország, Izland, Írország, Macedónia, Montenegró és Szlovénia társaságában. "

"... az oroszok az East Towerrel viszik el a pálmát, az építmény 374 méter magas. Sőt, tartósítják az első helyüket, mert a legmagasabb építés alatt lévő ház is az oroszoké, Szentpéterváron a Lakhta Center 462 méter magas lesz."



Hartmann György Sándor
2017.05.08.
12:25

@alfoldi2011: De az is lehet, hogy a XI. kerület főépítésze, Takács Viktor javaslatára még a 120 métert is megfejelek, mert ki tud ellenállni egy ilyen kérésnek:

https://444.hu/2017/05/08/a-tervezettnel-is-magasabb-felhokarcolot-szeretne-a-kopaszi-gatra-a-kerulet-foepitesze

És akkor már lassan a topon leszünk! Utolérjük Brüsszelt!

Pákozdi Imre
2017.05.08.
13:10

@Hartmann György Sándor: Az eredeti írást ld.: http://magyaridok.hu/belfold/minivaros-epul-kopaszi-gatnal-1664431/ Ebből világos, hogy a XI. kerületi főépítész semmit nem fogott fel a toronyház elleni érvekből. A tervezett 120 méteres épülettel egyetlen baja van, hogy nem elég karcsú, úgyhogy még magasabb épületet szeretne... Ezért érvelésünk lényegét újra magyarázva, kicsit kibővítve, megismétlem:

A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva, súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet. A szabályozás - tavaly év végéig - toronyházak építését kizárólag a Csepel-sziget északi részén engedte meg, nemcsak a városi sziluett védelme érdekében, hanem közlekedési, szerkezetfejlesztési és területpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve.

Mi a különbség az eredetileg, Csepelre engedélyezett toronyház és a Kopaszi gátra tervezett toronyház fekvése között? Egy, a Csepel-sziget északi részén esetleg megépítendő toronyház-együttest a Duna, méghozzá annak a budai hegyektől délkeletre, a síkság felé szélesedő szakasza választja el a budai hegyektől. Ezért a Csepel északi részére feltételezett toronyház-csoport, ha Budáról, a hegyekből, akár a Gellérthegyről, akár a Budai hegység délebbi vonulatáról nézzük, nem csupán 900 méterrel tűnik távolabbinak, hanem más tájegységhez tartozónak is hat, mint egy toronyház a Lágymányosi öbölben. Pestről nézve pedig a Csepel-sziget északi része alig látszik, de ha látszik is, semmiképpen nem egységet képezve a Budai hegyekkel, a Gellértheggyel vagy a Várheggyel. Ez a tervezett toronyház viszont még bőven bezavar, akár ha a Petőfi híd, akár ha a Szabadság-híd felől nézzük, sőt, még az Erzsébet híd pesti hídfőjétől is.

reliefplan
2017.05.10.
12:37

@Pákozdi Imre: Most már csak egy dologban bízhatunk: abban, hogy a befektető bölcs belátással nem használja ki az új szabályozás adta lehetőséget, és mondjuk "csak" 80 m magas toronyház tervezésére fogalmazza meg a tervpályázati kiírást a 8 neves építésziroda számára. Vagy a tervpályázat eredménye meggyőzi őt ugyanerről, vagyis lesz néhány józanul gondolkodó építész csoport is...

kezdoepitesz
2017.02.28.
13:57

inkább egy karcsú hercegnő mint egy dagadt törpe

Pákozdi Imre
2017.01.30.
19:37
péter bérenc
2017.01.27.
16:54

és most?

lecsó
2017.01.30.
00:30

@péter bérenc: És most várjuk a szakmai szervezetek (Kamara stb) hivatalos reakcióját. Például.

Egyébként kompromisszumos megoldás lehetne egy a Hengermalom útig történő, többszakaszos beépítés, ahol a beruházó opciót kaphatna a második etapra, cserébe hogy nincs magasház plusz lazább a beépítési sűrűség illetve az erőmű műemléki értékű részeit felújítja valamilyen közcélú hasznosításra alkalmas állapotba (pl. egész jó műszaki múzeumot lehetne ott berendezni).

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk