Design/Formatervezés

Négyszögletű szotyolamező

1/5

Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei

?>
Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei
?>
Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei
?>
Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei
?>
Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei
?>
1/5

Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei

Négyszögletű szotyolamező
Design/Formatervezés

Négyszögletű szotyolamező

2010.10.27. 09:59

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Markó Barbara

Földrajzi hely:
London, Egyesült Királyság

Építészek, alkotók:
Ai Weiwei

Vélemények:
3

Ai Weiwei a kínai kortárs művészet kulcsfigurája, a pekingi Madárfészek tervezésében való részvételével vált ismertté, de többek között ő készítette a „pótszobrot" is, mikor a dán Kis hableány Kínába utazott. Legújabb installációját Markó Barbara mutatja be nekünk. Most a Tate Modernben hozott létre egy százmillió porcelánszotyolából álló mezőt – amit azóta a mérgező porcelánpor miatt le is kerítettek a nagyközönségtől.

Ai Weiwei installációja a Tate Modernben
Az elmúlt hetekben vezető kulturális hírként jelent meg a sajtóban, hogy Ai Weiwei Tate Modernben felállított installációját elzárták a közönség elől. A százmillió porcelán napraforgómag ugyanis nem állta ki azt a fokozott igénybevételt, amelynek egy-egy forgalmas múzeumi nap kitette. A levegő megtelt mérgező porcelánporral - a művészet veszélyes, de a Tate Modern végül körülkerítette a grandiózus szotyolamezőt.  

Ai Weiwei a kínai kortárs művészet kulcsfigurája - a nevét akkor jegyezte meg a szélesebb közönség, amikor megjelent a pekingi olimpia ikonikus stadionjának tervezőstábjában. Bár a kínai olimpia ellenzőjeként hallatta a hangját, a Herzog&DeMeuron iroda munkáját művészeti vezetőként segítette a Madárfészek néven ismertté vált épület tervezése során - elmondása szerint azért vállalta a megbízást, mert rajong a designért. Ai Weiwei konceptművész, munkái nem törődnek a hagyományos műfajok - építészet, design és képzőművészet - határvonalaival. A Tate Modernben ismét találkozik Ai Weiwei és a Herzog&De Meuron páros - a turbinacsarnokban felállított installáció teljességgel átalakítja az egykori üzem alsó szintjének lépékét.

 

Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei
1/5
Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei

Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei
2/5
Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei

 

 

A porcelán napraforgómagok jól körülhatárolható mezőt alkotnak, egybefüggő, puha szőnyeggel borítják a Tate padlóját. A megnyitóról készült fotón Ai Weiwei a magasba szór egy marék magot, gyerekek fogócskáznak a szotyitengerben, ami azonnal szürreális játszótérré vált, amint birtokba vették. A játékosság mellett akár a fenséges fogalma is felmerülhet, amikor az installációt nem egészében nézzük, hanem százmillió önálló műalkotásként – ugyanis minden egyes mag kézzel készült, miniatűr szobor. Ha nem lenne olyan lenyűgöző az összkép, akár didaktikusnak is mondhatnánk Ai Weiwei művét; a szotyolamező távolról nézve szürke szőnyeg, közelről minden egyes alkotóeleme egyéniséggel bír, ez a metafora könnyen érthető a kínai népről alkotott sztereotípiára is. A művész a projekthez hatszáz dolgozó munkáját vette igénybe két éven keresztül, akik kínai porcelán egyik legfontosabb központjában, Csingtöcsenben égették ki és festették be a napraforgószemeket. Ez első pillantásra sziszifuszi munkának tűnik – de vajon mennyivel több értelme van annak a sok felesleges árunak, amely a kínai ipar olcsósága miatt a piacra kerülhet. Igaz, Ai Weiwei az egyik legősibb kínai kézműves hagyományt idézi meg – ezzel kérdőjelezi meg az értékes és értéktelen, tömeggyártás és egyedi termékek automatikus szembeállítását. Eszünkbe juttatta a japán ételszobrászat tradícióját is – a hamis fogások japán éttermek kirakatában élethű pontossággal utánozzák a friss ételeket – hamis mivoltuknak köszönhetően akár éveken át megőrzik frissességüket. Sőt, további olvasatokat ad a műnek, ha megjegyezzük, hogy a napraforgómagok alkotta mező a Tate Unilever által szponzorált sorozatában jelent meg – a napraforgómag, pontosabban az olaj pedig olyan alapvető alapanyag, amire a sok termék épül a hatalmas cég portfoliójában.

 

Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei
3/5
Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei

Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei
4/5
Szotyolamező a Tate Modernben - Ai Weiwei

 

 

Az alkotás nagyravágyó, mégis minimalista – számtalan asszociáció ébredhet bennünk, és ami a legérdekesebb, hogy Ai Weiwei nagyon kíváncsi ezekre. A mű részét képezi az alkotó nyitottsága, nem hagy magunkra a véleményünkkel, felállított egy fülkét, ahol videóra rögzíthetjük, mit gondolunk a százmillió porcelán napraforgómag alkotta installációról.

Ha valaki most lép a Tate Modern turbinacsarnokába, a körbekerített, szigorúan őrzött installációt láthatja, ami talán még kísértetiesebb és földöntúlibb látképet ad, mint a játszótérré változtatott szotyimező. A biztonsági okokból felhúzott kerítés teljesen új értelmet adott a munkának, ugyanis a mű kiegészül azzal a távolsággal, ami közé és a néző közé ékelődik. Amikor e cikk szerzője odalépett a kerítéshez, nehezen tudta legyőzni a vágyat, hogy valamit bedobjon a magok közé, vagy átlépje a kötelet és befusson a szotyitengerbe. A múzeum felsőbb szintjéről visszatekintve világossá vált, hogy ez a vágy másokban is felébredt, viszont nem mindenki tudott ellenállni – a szotyolamező közepén ugyanis egy nagy lendülettel behajított újság lapjai hevertek.

Markó Barbara

Vélemények (3)
mB
2010.10.27.
20:49

(pardon, törölve)

szöszmöszmackó
2010.10.29.
20:23

@mB: Ez a szotyolaszőnyeg futballstadionoknál kifejezetten életképes lehetne... persze nem porcelánból.

FenyvesiHK
2010.11.02.
18:11

@szöszmöszmackó: Amikor beléptem a turbinacsarnokba azzal a gondolattal, hogy na jó, de aztán rohanás fel a harmadikra, hogy beszívhasson Anish Kapor hatalmas fekete tojása, meg találkozhassak a máshol kevésbé elérhető maiakkal Francis Bacon-tól Joseph Beuys-ig, azért  elállt a lélegzetem és persze belerohantam a napraforgó kavicstengerbe, mint akkor ott mindenki.

Sok egymásnak ellentmondó gondolat kavargott a fejemben, mert elsőre nem volt nyilvánvaló, hogy ezek itt magszobrocskák, hanem nagyon is valódi szotyolákon látszottak hemperegni az angolok és egyéb multikultik önfeledten, ami  végül is istenadta termény, ÉLELEM, a világ nagyobbik fele meg éhezik e percben. Egyáltalán miféle brit nagyképűség ez már megint. Hemperegni persze nagyon jó, kicsit tengerparti volt az érzés, játszani is lehetett, meg zsebre rakni egy maroknyit fogtörőnek. Az első napokban a szilikózisra még senki nem gondolt. Az efféle attrakciók verbális kiegészítés nélkül ritkán értelmezhetők, ezért megkerestem Wei Wei mestert a barlangjában és megtudtam, hogy Mao mennyire szerette a szotyolát, ami a napot jelképezi a kínaiak számára, a nap, mint Mao, Mao, mint nap .....azonkívül a sok kézműves kis szoborban benne vannak a létrehozók, az emberek, a kínai nép, akiknek most a "testén" lépkedhet a nagyérdemű, mert a kínai még a taposást is kibírja....hogy cinikus vagy mélyértelmű a kinyilatkoztatás döntse el ki-ki magában.

Bevallom, nem tudtam ellenállni egy újabb megmerítkezésnek, de ezúttal levettem a cipőmet, hogy szegényeknek ne fájjon annyira.

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk